Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-05-02 / 17. szám

Dél-Szlovákia 435 községében a magyar nemzetiségű lakosság van többségben „Elképzelésünk szerint, ahol a magyar lakosok élnek többségben, a kisjárások etnikai alapon külön területet alkotnának“ Hivatalos nyilatkozatokban is nemegyszer Szlovákia ellenségeiként bélyegezték meg a magyar nemzetiségű parlamenti képviselőket. Jogköveteléseik mögött az országhatár megváltoztatásának szándékát vélték felfe­dezni, s irredentáknak, sovinisztáknak, egy idegen ország ügynökeinek nevezték őket. Az utóbbi időben egyre több szó esik az új területi közigazgatási átrende­zésről. A surányiak a déli járások szlovákjai nevében a dél-észak irányú területi felosztást követelik, hogy a magyarok csaknem mindenütt kisebbségben maradja­nak. így Dunaszerdahely, Galánta Senicával, az erdőháti járással, Komárom, Érsekújvár Prievidzával (Privigye), Topol’éanyval (Nagytapolcsány), Losonc, Rimaszombat Ziar nad Hronommal (Garamszentgyörgy), Rozsnyó, Királyhelmec, Nagykapos Humennével (Homonna), Vra- novval (Varranóval) kerülne közös területi közigazgatás alá. Ezt a szándékot ismerve nem csodálkozhatunk azon, hogy a magyar lakosság mást kíván. UJ TERKEPEK SZÜLETNEK Az önkormányzatok támogatják a Csallóközi Régió felhívását I Ahol a magyarok élnek többségben, kétnyelvű államigazgatási hivatalok működnének IA déli terület székhelye Komárom lenne TISZTESSÉGES TÁJÉKOZTATÁST! A Somorjai Körzeti Hivatal elöljá­róját, dr. Kvarda Józsefet egész Dél- Szlovákiában jól ismerik. A helyi ön- kormányzatok erősítésén fáradozik, szervezte a településközi szövetsé­geket, a falvak és városok regionális társulásait. Jelenleg is az Együttélés Központi önkormányzati Tanácsá­nak elnökeként a területi közigazga­tási átrendezés ügyében járja a vi­déket, hogy az önkormányzatok képviselőit, polgármestereit tájékoz­tassa a Csallóközi Régió tízpontos felhívása érvényesítésének szüksé­gességéről.- Mi nem titkolódzunk - mondja dr. Kvarda József. - A Pravda mun­katársa nemrég azzal az ürüggyel keresett fel, hogy tisztességesen akarja tájékoztatni a szlovák olvasó­kat a magyarok elképzeléseiről. Mindenről beszámoltam, de a mai napig egy sornyi írás sem jelent meg erről. Egyeseknek talán jól jön, ha a szlovákságot nem tájékoztatják el­képzeléseinkről, ' szándékainkról. A velünk szembeni információs blo­kád sokat árt nekünk, de a szlovák­ságnak is, mert elhallgatják előttük a tényeket. A Csallóközi Falvak és Városok Társulása magáévá tette az Együtt- ■> élés Szlovákia új területi és közi­gazgatási felosztásával kapcsolatos tíz alapelvét és felhívással fordult a községi (városi) képviselő-testüle­tekhez, hogy közöljék saját állás­pontjukat. Kvarda József elém teszi a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának Obecné noviny című hetilapját.- Ez a mi ,,üzemi“ lapunk. Meg­kértük őket, közöljék a Csallóközi Régió felhívását. Közölték, de meg­kurtítva... A tíz pontból csak kilenc lett. A ti­zediket kihagyták, amely leszögezi: ,,A magyar nemzeti közösség mind­máig megőrizte az önálló politikai struktúra kialakításának a képessé­gét, társadalmi és demográfiai vitali­tását és eredeti településszerkeze­tét“. A 8. pontban „kiradírozták“ a „többségi terület“ kifejezést. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyű­lése 1201-es ajánlatából (kilencedik pont): „ahol a nemzeti kisebbség­hez tartozó személyek többségben élnek...“ - kimaradt a hangsúlyo­zott többségben kifejezés. Nem akarják elismerni, hogy Szlovákiá­ban vannak régiók, ahol a magyar­ság él többségben, s az idézett európai ajánlás a többségben élőket jogosultaknak tekinti területi önkor­mányzatok vagy autonóm szervek alakítására, illetve speciális státus (önkormányzati autonómia vagy köz- igazgatási autonómia) elnyerésére. TÖBBSÉGI ÉS KISEBBSÉGI Önkormányzat-Az imént elhangzottak tudatá­ban készült el az Együttélés térké­pe? - kérdezem dr. Kvarda Jó­zseftől.- Valakinek el kellett kezdenie. Az Együttélés soraiból 120 polgármes­ter és 2500 helyi önkormányzati képviselő került ki. Mozgalmunk nagy figyelmet fordított a település- közi szövetségek létrehozására. Kezdeményezzük, hogy Szlovákia új önkormányzati törvényébe beik­tassák az önkormányzati és egyéni szabadság erősítése mellett a nem­zeti közösségek hatékony jogvédel­mét, és az állam belső rendjének olyan módosítását, amely az Euró­pai Emberjogi Egyezmény Kisebb­ségvédelmi Kiegészítő Jegyzőköny­vével összhangban megteremti a nemzeti közösségek helyi önkor­mányzati, autonóm szerveinek tör­vényes kereteit, valamint speciális státus elnyerését.- Ez nem vált ki újabb feszültsé­get a magyar-szlovák viszonyban?- Az Együttélés IV. országos köz­gyűlésén dolgoztuk ki a tíz pontból álló csomagtervet, hogyan képzeljük el Szlovákia leendő közigazgatási felosztását, melynek keretében a kollektív jogok is biztosíthatók. Ez a tervezetünk a magyar-szlovák vi­szonyban fennálló feszültséget a mi­nimumra csökkentheti. Dél-Szlová- kiában 435 olyan község létezik, összesen több mint négyszázezer lakossal, ahol a magyar nemzetisé­gű lakosok vannak többségben. Ter­mészetes, hogy az önkormányza­tokban itt a magyar képviselők van­nak túlsúlyban. Ezért beszélünk ma­gyar többségű községekről. Kisebb­ségi törvényre van szükség, amely a valóságnak megfelelően kimonda­ná, hogy a 435 községben nem kisebbségi, hanem többségi önkor­mányzat jön létre. A törvény ugyan­akkor azt is előírná, hogy a többségi önkormányzat mellett kisebbségi önkormányzat is működjön, amelyet a területen kisebbségben élő szlo­vákok és más etnikumok hoznának létre. S vannak olyan községek, mintegy ötszáz, ahol a magyarság van kisebbségben (tíz százalék fe­lett). Itt a magyarságnak van szüksé­ge a kisebbségi önkormányzatra. Azokban a községekben, ahol szór­ványban élnek a magyarok, a sze­mélyi autonómiát lehet működtetni. Ez a személyhez kötött jog vonat­kozna a szórványban élő szlovákok­ra is. A többségi önkormányzat mel­lett a két etnikum között a kisebbsé­gi önkormányzat létrehozásával egyenrangú partneri viszony alakul ki. Csak így lehet feloldani a feszült­séget.- Ez sokak számára újdonság.-A nemzeti elvre épülő szlovák alkotmány lehetetlenné teszi, hogy a polgári elvet kövessük, de az al­kotmány logikájából adódik: van le­hetőség a kollektív nemzetiségi elv figyelembevételére is. A polgári és a nemzeti elvet az önkormányzat érdekes módon megoldja. A község területén élő polgárok, népcsoportok megfogalmazhatják a saját érdekei­ket. De ahhoz, hogy teljes beleszó­lásuk legyen az őket érintő kérdé­sekbe, olyan helyhatósági választási törvényre van szükség, amely ará­nyossági alapon garantálná a szlo­vák, illetve magyar többségi köz­ségek kisebbségi önkormányzatá­nak létrehozását. Hacsak három­négy képviselőjük lenne a helyi par­lamentben, a nemzetiséget érintő kérdésekben akaratuk ellenére nem dönthet a többség. Az arányossági törvény ránk is vonatkozna, hogy ahol kisebbségben vagyunk, ott a többség ne szavazhasson le ben­nünket sem. Az egyiknek is, a má­siknak is egyforma jogot kérünk. Ez az elképzelés nem tekinthető tisz­tességtelennek. Dr. Kvarda József: Végre európai szinten akarjuk rendezni problé­máinkat, nem mások kárára, de a sajátunkra sem Méry Gábor felvétele A MAGYAR KISEBBSÉG AGGODALMA Nemrég az Európa Tanács (ET) küldöttsége járt nálunk, hogy Szlo­vákia tagfelvételével kapcsolatban jelentést készítsen az ET parlamen­táris ülésére. Ezt március végén át is adták Strasbourgban. Az előzetes jelentés 29. pontjában rámutattak arra, hogy az új közigazgatási terü­letrendezésről, a közigazgatási egy­ségek határairól nem sikerült részle­tes tájékoztatást kapniuk, de jogi ta­nácsadóik megszerzik a szükséges tudnivalókat, mivel a magyar kisebb­ség aggodalmát fejezte ki az új át­rendezés hátrányossága miatt. A 30. pontban olvashatjuk, hogy a magyarok a helyi autonómiát szor­galmazzák, amit a szlovákok a je­lenlegi határok megkérdőjelezésé­nek első lépéseként értelmeznek.- Ezzel nem vádolhatnak ben­nünket - mondja dr. Kvarda József. - Mi nem az országhatárról, hanem a közigazgatási határok módosítá­sáról beszélünk. Tiszteletben tartjuk az Európa Tanács ajánlatát: azon a területen, ahol a nemzeti kisebb­ség többségben él, kivételes státus­ra van joguk. A már említett 435 község területén 20-22 olyan közi­gazgatási egység, kisjárás jöhet lét­re, ahol a magyar lakosok abszolút, illetve relatív többséget alkotnak. Ezen a területen az európai normák­nak megfelelő önigazgatás elvét akarjuk érvényesíteni. Ezt a keletről szinte a nyugati határig húzódó déli sávot tünteti fel a térképünk. A tör­vény meghozása után már nem len­ne értelme térképeket rajzolgatni. Erre most van szükség... FESZÜLTSÉG HELYETT NYUGALMAT Az új területi közigazgatási felosz­tás előkészítésével megbízott szak­emberek is készítettek olyan térké­pet, amely a körzeti hivatalok terüle­tén élő magyar nemzetiségű lakos­ság részarányát tüntették fel.- Ez csaknem azonos a mi térké­pünkkel, de így sem veszik figye­lembe a valós helyzetet. Terveze­tükben a jelenlegi harmincnyolc já­rás helyett javasolt hét terület dél­észak irányban húzódik, egymástól elhatárolva a magyarlakta régiókat- tájékoztat Kvarda József. A közigazgatási átszervezés ter­vezetének egyik pontja kimondja, hogy az államigazgatás területi hiva­talai irányítják a mostani 121 szlová­kiai körzet székhelyén létesülő állam- igazgatási hivatalok működését. Kétséges, hogy valóban így lesz-e, mert a tervezett területi felosztást ábrázoló határait tüntették fel. A szöveg kimondja a körzetek önál­lóságát, amelyek az első fokú állam- igazgatási szerv szerepét töltenék be, de a térképen erről megfeled­keztek. Szándékosan?- Ők nagy, mi kis önkormányzati szinten szorgalmazzuk a megoldást- mondja Kvarda József. - Hogy ebből mi valósul meg, nem tudjuk. Ettől függetlenül konkrét javaslato­kat tettünk, mert van lehetőség a he­lyi közigazgatás tisztességes mű­ködtetésére. Elképzelésünk szerint, ahol a magyar lakosok élnek több­ségben, a kisjárások etnikai alapon külön területet alkotnának, a fellebb- viteli, felettes hatóságuk székhelye Komárom lenne. A Csallóközi Régiónak a területi és közigazgatási felosztás tíz alap­elvét tartalmazó felhívását pártállás nélkül már a helyi önkormányzatok többsége elfogadta. A Csemadok országos közgyűlése is támogatta a tíz pontot. Ebből is kitűnik, hogy meghonosodott a természetes etni­kai területi egységek megteremtésé­nek gondolata.- Végre európai szinten akarjuk rendezni problémáinkat, nem mások kárára, de a sajátunkra sem. Tisz­tességes szándékkal tettük a javas­latot. Erről a szlovák pártokkal is tárgyalunk. Tervezetünket szlovák nyelven a szlovák képviselőknek is megküldtük. Elképzeléseinket a többségi nemzettel, a nagy nyilvá­nossággal is tudatni kell, csak az a baj, hogy nem működik a tájékoz­tatás. A magyar pártok megegyezé­sével értekezletre hívjuk meg a ma­gyar nemzetiségű polgármestere­ket, a helyi és parlamenti képviselő­ket. Ezen a közeljövőben Komárom­ban sorra kerülő nagygyűlésen négy­ezren vesznek részt, hogy az ön- kormányzatok által támogatott tíz pont mellett egyértelműen állást fog­laljanak. Ez a megmozdulás nem marad­hat visszhang nélkül. Petrőci Bálint * 8 1993. V. 2. i/asárnap Az új közigazgatási felosztás tervezetében javasolt hét terület dél-észak irányban húzódik, egymástól elhatárolva a magyarlakta régiókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom