Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-04-25 / 16. szám
Földi utunk végén építészet „remeke“, de a ravatalozóban kevés az ülőhely. A kiállítóteremben 1908 és 2758 koronás koporsók, műkoszorúk sorakoznak. Egy-egy temetés általában 3500 és 3700 koronába kerül; a hivatal 600 koronát számol fel a sírásásért, 45 koronába kerül a terembér, százba a hűtő, negyvenbe a virágdísz, harmincba a sír formálása, 50 korona a zene, a koporsó leengedése külön 30 korona. Nem szeretnék kegyeletsértő lenni, de Ábrahám úr fejtegetését hallgatva, az jutott eszembe, mi volna, ha a gyászoló hozzátartozó megtagadná a 30 korona kifizetését, vagy elutasítaná a szertartást vezetők 25 koronás ruhapénz-hozzájárulásának megtérítését. De hát a hozzátartozók szó nélkül fizetnek. Tehetnek mást? A halottat el kell temetni. Az élövirág-koszorút nem rendelhetik meg helyben. Fel kell keresniük a városban a koszorúkötőt. Hogy ezt a szolgáltatást nyújtGalántán a drágább fakoporsó, illetve az érckoporsó iránt nincs igény. A nyugdíjasotthonokban elhunyt magányos öregek számára 1500 koronás koporsókat tartanak, ezeket veszik akkor is, ha netán a falu fedezi a temetés költségeit. Az utóbbi időben egyre több idős ember érdeklődik az árak iránt. Sokan kétségbe esnek és bevallják, nem lesz elegendő pénzük a temetésre. Dusán Irsák szeredi vállalkozó Diószegen nyitotta meg temetkezési fióküzemét. Bár nem foglalkozik szállítással, sőt, hivatalos ügyintézéssel sem, koporsói, fejfái kelendőek A koporsók közül a legkeresettebb a 2130 koronás, de sokan viszik a 2600 koronáról 3400 koronára emelt díszesebbet. A müvirágkoszo- rúkat 202, illetve 301 koronáért árusítja (szalaggal), de az üzletben, amely szombat-vasárnap is nyitva tart, vallásos tematikájú képek, MáAz egészséges életösztönnel megáldott emberek többnyire nem gondolnak a halálra. Az évek múlásával egyre gyakrabban jut eszünkbe, hogy az élet véges. Az idősebbek már eltervezik az utolsó útjukat. Az öregek félnek, félretett pénzük nem lesz elég arra, hogy tisztességben eltemessék őket.- Az alacsony nyugdíjból, nagy lemondások árán tudtam félretenni a két és fél ezer koronát. Egyedül élek, a fiam hat évvel ezelőtt meghalt, a menyem azóta felém sem néz. Unokám nincs. Nem vágyódom cifra temetésre, csak hát koporsó is kell, meg szemfedö is. S kell pénz a papnak, a sírásóknak... Szlovákiában ä temetkezési vállalatok a rendszerváltást követően szinte mindenütt magánkézbe kerültek. A temetési szertartások ára jóval magasabb lett. Igaz, többnyire a szolgáltatás minősége is javult. Ma - szinte minden - temetkezési vállalkozónál meg lehet rendelni a szertartást, a virágokat, a sírásást; a hivatali ügyintézést és a gyászjelentések nyomtatását. A vállalkozók közül sokan egyes szolgáltatást ingyen végeznek. KRIPTÁBA ÉRCKOPORSÓBAN Az érsekújvári kórház szomszédságában található Molnár János temetkezési vállalata. 1990-ben döntött úgy. hogy felhagy pedagógusi állásával, s a koszorúkötés mellett - családi vállalkozásként - a többi szolgáltatással is foglalkozik. A koporsókból nagy a választék, a legolcsóbb 1980 koronába, a legdrágább, az érckoporsó 6900 koronába kerül. Persze, külön kell megvenni a koporsóba való matracot, párnát, bélésegyüttest, a szemfedöt (600-700 korona), a művirág-koszorút (490 korona) a fejfát (190 korona) is. Megértem az idős - főleg a magányos - embereket, akik aggódva gondolnak arra, ki fizeti majd temetésük költségeit.- Sajnos, nemcsak az élet egyre drágább, hanem a halál is. Bármennyire igyekszem leszorítani az árakat, egy átlagos temetés költségei elérik a 3-4 ezer koronát. Az állami hozzájárulás továbbra is 1000 korona. A koporsógyártó üzemek is emelték áraikat. Egy közepes minőségű tölgykoporsót 2480 koronáért adnak. Tudom, hogy ez sok, de hát nincs választásom. Ezért döntöttem, úgy, hogy a hivatalos okmányok beszerzéséért nem kérünk pénzt, s annak, aki nálunk rendeli a koszorút (a cég figyelmességeként) ingyen készítünk egy csokrot a fejfára. Megkapja az is, aki a legdrágább szertartást választja, de az is, akinek csak a legolcsóbbra telik. Előfordult, hogy a hozzátartozók a költségeket részletekben térítették meg. Én átér- zem az emberek fájdalmát, s a lehetőségeimhez mérten megpróbálok segíteni mindenkin - mondta őszintén. Beszélt arról, hogy a gyorsabb ügyintézés érdekében az Érsekújvári járásban hét fióküzemet nyitott azért, hogy főleg az idősebbeknek ne kelljen Érsekújvárba utazniuk.- A szertartás lebonyolításánál ügyelni kell a legapróbb részletekre. A ravatalozó díszítésére, a koporsó- vivők öltözékére, a szállítóautóra. Bár ezen a vidéken többnyire a hozzátartozók ássák a sírt, előfordul, hogy ezt is mi végezzük el. Az éjszakai halottszállítás sem ritka, s a háznál elhunytakat, ha kell, mi borotváljuk, öltöztetjük. Nem könnyű feladat, de úgy tartjuk, nemcsak az élőket kell tisztelni, hanem a halottakat is. Újvárban valaha divat volt a krip- taépités, sokan kénytelenek a legdrágábbat, az érckoporsót vásárolni. Ilyen esetben a temetés (virágdísz nélkül) több mint 10 ezer korona. - Soha nem hittem volna, hogy lesz, aki előre megrendeli és kifizeti a saját temetését. Pedig már vannak néhányan. Azt mondják, nem akarnak idegeneket terhelni... Persze, gyakoribb az, hogy valaki nem tud fizetni. Előfordult, hogy a néhány száz koronás tartozást el is engedtem. A múltkor egy idős bácsi a feleségét temette, s fogalma sem volt az árakról. Láttam rajta, hogy tényleg nincs pénze... Nem kerültük el a konkurencia kérdését sem. Molnár úr nem tagadta, egyre nehezebb az érvényesülés, egyre többen jó üzletet látnak a temetkezési vállalkozásban. Ezért igyekszik a legjobbat nyújtani. VÁLASZTANI NEM LEHET Vágsellyén a temetkezési vállalat a városi hivatalhoz tartozik. A túlméretezett halottasház a szocialista Molnár János vállalkozó (Prikler László felvételei) hatná a városi vállalat is? Ez, úgy látszik, eszükbe sem jut a felelősöknek. NEHÉZ A MEGÉLHETÉS Galántán más a helyzet; a temetéseket három magánvállalkozó intézi. A galántaiaknak módjukban áll választani, de mielőtt döntenének, végigjárják a temetkezési vállalkozókat, s ott rendelik meg a szertartást, ahol a legolcsóbb. A volt városi temetkezési vállalatot Stefan Ra- pand vette bérbe. Nála a legolcsóbb koporsó 1700, a legdrágább 4600 korona. A gyászszertartást rendelő hozzátartozók, akiket éppen ügyintézés közben zavartuk meg, nem titkolták, nincs pénzük a nagy pompára. ria-szobrok, gyertyák, kész gyászruhák is vásárolhatók. Diószegen azért vásárolnak a környékbeliek, mert a bélelt koporsókat kedvezőbb áron árusítják. HAMVASZTÁS POZSONYBAN Pozsony büszke lehet temetkezési „iparára“, az ismert városi vállalat mellett jól működő maszekok intézik a temetéseket. Az árak persze magasabbak, mint a kisvárosokban, átlagban 5500 koronától 7500 koronáig terjednek. A sír ásása csakis intézményesen történhet, s megkérik az árát. Egy hely 974 korona, a dupla sírhely 1090 korona. A főváros területén levő 26 temetőben jelenleg (tizennyolcban temetnek) 65 ezer sírhely található. Amióta (1969) üzemel a krematórium, sokan választják a hamvasz- tást. A félórás szertartás 1400, az egyórás 1600 korona. Itt is meg kell venni a koporsót, pénzbe kerül a virág, a zene és a pap. A krematóriumban viszont bérelni lehet koszorút éppúgy, mint az úgynevezett kiállító koporsót, s ezzel a költségek csökkenthetők. Az olcsóbb szertartás 3500 korona, a drágább 6-7 ezer. Persze, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy további kiadást jelent az urna elhelyezése. Akinek nincsenek hozzátartozói, azokat többnyire szertartás nélkül hamvasztják (865 koronáért), s hamvait szétszórják az urnaliget arra kijelölt helyén. Péterfi Szonya Úgy tűnik, a sírás a szervezet védekező rendszeréhez tartozik, amely segít megszabadulni a mérgező, káros anyagoktól. A tudósok megállapították, hogy a mély érzések által kiváltott könnyeknek egészen más a vegyi összetétele, mint azoknak, amelyek a szem dörzsölése következtében keletkeznek. Ugyanis olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket stresszhelyzetekben produkál szervezetünk. Ha az ember bánatában jól kisírja magát, nyomban jobb a közérzete. Az orvosok megállapították, hogy azok, akik gyakrabban sírnak, kevésbé hajlamosak a stressz kiváltotta betegségekre, így a gyomorfekélyre és különféle bélbántalmakra. A nők gyakrabban sírnak, mint a férfiak. Ezt bizonyára nemcsak a női szervezetben lejátszódó vegyi folyamatok okozzák, hanem az az elterjedt nézet, hogy egy férfi nem sírhat. Hihetetlen, de a tudomány csupán nemrég kezdett foglalkozni a sírás problematikájával. A múltban csak amatőrök és a költők foglalkoztak vele. Hozzávetőlegesen húsz éve fedezték fel az „új“ problémát, a sírást. Az emberi szemet három réteg finom film borítja. A legbelső biztosítja a könny egyenletes megoszlását a szaruhártyán. A középső réteg feladata a szem nedvességének és fényének biztosítása, a külső pedig megakadályozza a kipárolgást. Érdekes a szempilla működése. Hasonló feladatot tölt be, mint a gépkocsi ablaktörlője. Percenként tizen- hatszor pislant. Ezzel megóvja a szemet a külső tisztátalanságoktól, ami a jelenlegi fertőzött környezetben igen fontos. Úgy tűnik, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely lelki fájdalmak hatására sír. Ez talán azt jelenti, hogy csupán az embernek van lelke? William Frey amerikai vegyész 1972-ben kezdett a kérdéssel foglalkozni. Felfedezte az összefüggéseket az emberi szervezetben lejátszódó vegyi folyamatok és az érzésváltozások között. Frey a szerzője annak az elméletnek is, hogy az ember azért sír, mert szervezete képtelen mangánt produkálni. Ő jött rá arra is, hogy az érzések kiváltotta könnyek vegyi összetétele egészen más, mint amikor szemdörzsölés következtében könnyezünk. Frey a kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a könnyek feloldják a stressz által kiváltott feszültségeket. Hipotézise felkeltette a pittsburgi egyetemen tanuló nővér, Margareth Krepo érdeklődését is, aki diploma- munkájában a következőket írta: „Az eszem azt súgja, hogy a sírás egészséges dolog. Sajnos, úgy neveltek, hogy a könnyekért szégyenkezni kell. Ugyanis a könnyes szemű embert gyenge akaraténak tartják, aki képtelen uralkodni érzésein. Azonban a páciensek, akiket gondoztam, egészen mást mondottak. Egyikük bebizonyította, hogy a sírás levezeti a kilátástalanságot, a bánatot és a haragot.“ Ezért ne tartsák vissza a könnyeiket, nyugodtan, gátlástalanul sírjanak. Lehet, hogy utána szebben tudnak majd nevetni. (Az Expres nyomán: sz) <* 10 1993. IV. 2E ÜEUJESE/Í UE&iJ cac/i Mery Gábor felvétele
