Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-04-18 / 15. szám
ŐBUJBSBfl Kön nyű rátalálni Dunaszerdahelyen a Pozsonyból Komáromba vezető úton, a Fő utca bal oldalán, ahol a főutat az Eperjes-Bős út keresztezi. Alacsony, sokszögű, fehér épület - elkelne rá egy nagy reklámtábla. Egyik felében pékség van, amelyhez hasonlót nálunk még nem láttam. Az arra haladó és vásárló szeme láttára dagasztanak, sütnek, és az ablak helyén kiképzett pultról árulják termékeiket. De van kis boltjuk is - onnan is belátni a műhelybe. Az áru mindig friss, illata annyira csábító, hogy az is betér, aki eredetileg nem szándékozott vásárolni. Az épület másik felében van a PIZZA-MAURO. Soká készült, megnyitását nagy várakozás előzte meg. Csallóközben ritka az olyan étterem, ahol csak tésztafélét, kizárólag olasz specialitást kínálnak. Öt asztal, húsz szék, bárpult. Minden szék foglalt, a szerdahelyiek hamar megkedvelték. Azért is, mert itt az ételre nem kell soká várni. Az étlapról kiválasztott pizza néhány percen belül az asztalon van. Elkészítése rendkívül egyszerű: a palacsinta nagyságú kelt tésztára rárakják a ráraknivalót, bedugják a kemencébe és - kész. Amikor ezzel „cukkolom“ Csömör Rudolf mérnököt, a tulajdonost, csak mosolyog és halkan megjegyzi: „De amíg eddig eljutottam ..- Arra törekedtem, hogy lehetőleg mindent Olaszországból szerezzek be. Idővel erről le kellett tennem, képtelen voltam állni a költségeket, a magas vámot. Annyit viszont elértem, hogy a pizzát eredeti olasz samotozott villanykemencében sütjük, a kávét olasz főzőn készítjük és a bárpultot is onnan hoztuk be. Ami a leglényegesebb, az alaptészta-recep- tünk is olasz. Erről beszélgetve felelevenítettem olaszországi élményeimet. Ott a pizzatériák patinásak, füstsza- gúak. Az étterem falait, de a meny- nyezetet is sötét keményfa burkolattal fedik be és a pizzát fatányéron szolgálják fel. A nehéz tölgyfa asztalokat többnyire kockás abrosz takarja és a közepén rengeteg a fűszer, de ott van a kecsup (néhány változatban: édes, csípős, fűszerezett) és természetesen a reszelt sajt, leginkább a par- mezán is. Mindenki mindenből annyit fogyaszt, amennyire gusztusa van. És mindenütt legalább annyi friss saláta van az étlapon, ahányféle pizza. A salátákat hatalmas üvegkelyhekben szolgálják fel, csak úgy „natúr", és mindenki ízlése szerint ízesíti. Az emberek a pizzatériákban randevúznak, üzleti megbeszéléseket tartanak, születésnapokat ünnepelnek, órák hosszat elüldögélnek az egyszerű és könnyen emészthető étel és a könnyű, csak 7 százalék alkoholt tartalmazó borok mellett. A legmaradandóbb „pizza-élményem“ mégis Géniből, Svájcból való. Egyik ismerősöm olyan pizzatériába vitt el, ahol a pizzát a vendég szeme láttára, faszénnel fűtött kemencékben sütötték. És az étlapon 101 féle pizza szerepelt! A százegyedikhez azt írták: a vendég kívánsága szerint! Ráraktak - képletesen - kígyót-bé- kát, de szó szerint is halakkal, rákokkal, csúszómászókkal, sőt, békákkal, tücskökkel lepték le a tésztát. Természetesen a százegyedik receptet választottam és arra kértem a félszolgálót, hogy a tésztára mindenből rakjanak egy Csömör Rudolf mérnök: „A du- naszerdahelyiek kedvelik a piz- zatériát... “ keveset. Felséges volt! Még akkor is, ha fogalmam sem volt arról, mit rágcsálok...- Ezt akkor sem tudnám megvalósítani, ha milliomos lennék - reagált elbeszélésemre a tulajdonos. - Ilyen étterem felépítése, berendezése rengeteg pénzbe kerül. Nálunk az említett nyersanyagok is hiányoznak, s ráadásul embereink étkezési szokásai egészen másak. El tud képzelni egy csallóközit, aki megeszi a békacombbal borított pizzát? Ismerem az olasz és a spanyol pizzatériákat. A sógorommal csak azért utaztunk oda, hogy lássuk, milyen is egy eredeti pizzatéria. Valóban olyan, amilyennek elmondta. De erre nálunk nincs lehetőség... Igazat kellett adnom Csömör úrnak. Sőt, nálunk az emberek a salátákhoz sem szoktak, el sem tudják képzelni, hogy a saláta főétel is lehet. Talán ezért is tartozunk a világon a legelhízottabbak, a leg- egészségtelenebbül táplálkozók közé. A PIZZA-MAURO szép, vonzó, személyzete kedves, készséges. Ajánlata gazdag, ízletes. Ezt a kemencét Olaszországból hozták, percek alatt megsül benne a pizza MéryGáborfelvételei A pizza tésztája: 1 kg félgrízes lisztből 10 db 220 grammos pizzát lehet készíteni. A lisztbe egy sütőport teszünk, sót és borsot ízlés szerint, 2 db egész tojást és a tejből, cukorból, élesztőből készült kovászt. Mindehhez annyi olajat és tejet adunk, hogy a tészta lágy legyen, egy kevés tejszínnel dúsítjuk. Rövid ideig állni, kelni hagyjuk (meleg helyen: nem szabad, hogy hideg levegő, huzat érje), majd cipókat szaggatunk belőle és könnyedén palacsinta nagyságúra nyújtjuk. A szélén ujjainkkal peremet képezünk, hogy a közepére rakott nyersanyagok ne boruljanak ki, ne csurogjanak le. Ha otthon készítjük, a zsírozott tepsit kiágyazzuk a tésztával, „keretezzük“ és rá helyezzük az általunk kiválasztott dúsító nyersanyagot (sonka, gomba, tojás, paradicsom, paprika, lecsó, halféle stb.). A Pizza-Mauro kínálata: 1. MERGHERITA: paradicsomszósz sajttal borítva. 2. FUNGHI: paradicsomszósz, sajt, sampinyon gomba. 3. CARDINALE: paradicsomszósz, sajt, sonka. 4. TONNO: paradicsomszósz, sajt, szardínia, hagyma. 5. TONNO E FUNGHI: paradicsomszósz, sajt, füstölt hal, sampinyon gomba, hagyma. 6. PRIMAVERA: paradicsomszósz, sajt, sonka, sampinyon gomba, olajos paprika (kápia). 7. INFERNO: paradicsomszósz, sajt, sonka, sampinyon gomba, csípős paprika. 8. MAURO: paradicsomszósz, sajt, sampinyon gomba, hagyma, főtt (konzervált) kukorica. 9. CALABRIA: paradicsomszósz, sajt, sampinyon gomba, szalonna, hagyma. 10. PROSCIUTTO: paradicsomszósz, sajt, sonka, felvert tojás, kukorica. 11. PROSCIUTTO E FUNGHI: paradicsomszósz, sajt, sonka, tojás,, kukorica, sampinyon gomba. 12. MORTELLO: paradicsomszósz, sajt, parízer, hagyma, kápia. 13. PRIMAVERA PICO: paradicsomszósz, sajt, sonka, sampinyon gomba, kápia. 14. VARIO: paradicsomszósz, sajt, tejföl, füstölt szalonna. Minden pizza alapja a paradicsomszósz, vagy ha úgy tetszik a paradicsompüré (konzervben kapható) és a reszelt sajt. Sajnos nálunk parmezánt ritkán lehet venni, leginkább Eidammal helyettesítjük. A pizzának az az előnye, hogy fantáziánk szerint, illetve a hűtőszekrényben található maradékokból is elkészíthetjük. Nyáron használjunk a paradicsompürén kívül friss paradicsomot és paprikát is - a pizzának sokkal jobb íze lesz. Ügyeljünk, hogy az ételt mindig melegen tálaljuk! U. I. Bősön és Dunaszerdahelyen jártunk, közben, hogy időben elkészíthessük beszámolóinkat, a recepteket, meglátogattunk több csallóközi éttermet is. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy az étlapok mindenütt csak szlovák nyelvűek. Úgy gondoljuk, hogy magyarlakta területen a magyarul fogalmazott étlapnak is ott a helye! Ozorai Katalin >93. IV. 18. Vasárnapi krimi B eléd marnak majd, akár a nekivadult, éhes ebek - figyelmeztetett Gill.- De ne törődj velük! A nagyobbik baj az, hogy Hyram hozományvadásznak tart mindenkit, aki csak meglátogat.- Pedig azok alapján, amit meséltél róla, az öreg Jim bácsi elélhet akár száz esztendeig is - mondtam neki. Maga a ház úgy hatott rám, akár egy mauzóleum. Legalább harminc helyiség lehet benne. A hallban körénk tódult a rokonság. Maud, a kellemetlen szőkeség, a bajuszos Hyram és a pomádés Saul. Mindannyian a bácsi rokonai, és mindegyikük az örökség várományosa. Hyram pödörintett a bajuszán, majd azt kérdezte:- Hol tettél szert erre a gavallérra, Gill? Henry Carter AZ AJÁNDÉK- A nagyváros mocsarában - válaszoltam helyette, mert rám kérdezett. - Hisz jól tudják, hogy az unokatestvérük onnan válogatja a barátait. Maud elkacagta magát. Saul vigyorgott. Állítólag mindegyikük nyakig úszott az adósságban, és csak arra a pillanatra várnak, hogy Jim bácsi földobja a patáját. Közben a lépcsőkön megjelent a nagybácsi.- On Mike Denis ugye? - mennydörögte. - GUI barátja.- Igen, én vagyok az.- Építész, igaz? Mit szól ehhez az építményhez? Ősi családi fészek. Bólintottam.- Mérget vehet rá, hogy amint lehunyom a szemem - csontos mutatóujjával Hyranre mutatott. Saulra meg Maudra - nyomban eladják ezt az egészet. Ezért Gill unokahugomra hagyom, ő értékelni tudja a hagyományt.- Ugyan, Jim - tiltakozott Maud. - Üldözési mániád van.- Hallgass! - hurrogta le az öreg, aztán felém fordult. - GUI mesélte, hogy érdeklik a régi fegyverek. Akkor hát jöjjön! Felkísért a legfelső szintre, a szobájában hatalmas tetőtérbe, ahová a jókora ablakokon át forrón tűzött be a nap. A hosszú tölgyfa asztal végén magas támlájú karosszék állt az ablak felé fordítva. Az asztalon csiszolt, gömb alakú váza.- Na... mit szól ehhez? - mutatott körbe a bácsika.- Ez tényleg fantasztikus - kiáltottam fel, mert valóban ámulatba ejtett. A falakon, a bútorokon, és mindenütt, ahová csak néztem, fegyverek lógtak, feküdtek vagy álltak. Elöltöltősek, karabélyok, sörétesek, régi pisztolyok, öblös mordályok, winchesterek, párbajpisztolyok, a harmincéves háború fegyverei. meg ki tudja még, milyenek. Nem fukarkodtam a dicsérettel. Néhány szakmai megjegyzést is tettem. Megértettük egymást. Sokáig beszélgettünk.- Ez a gyűjtemény az egyedüli, amihez még ragaszkodom - mondta - Napokat töltök itt, az ebédet is ide hozatom, utána szundítok ebben a karosszékben. Azok ott lenn - mutatott előre nyújtott ajkával az ajtóra - mindent elkótyevetyélnek. De túljárok az eszükön. A fegyvereket a múzeumra hagyom. Tudja, mit örökölnek majd utánam azok hárman? - hajolt hozzám bizalmaskodva. - Szóra sem érdemes. A fő örökösöm GUI, őt szeretem.- Az az érzésem, Gillt mindez csöppet sem érdekli - jegyeztem meg szárazon. - GUI azt szeretné, ha legalább a száz esztendőt megérné. Ravaszul rám hunyorgott. Két óra múlva halott volt. A délutáni sziesztánkból hatalmas dörrenés riasztott fel. Mindenki kiszaladt a szobájából.-A nagybácsi gyakran szokott lövöldözni a házban? - kérdeztem szárazon. Rohantunk fel a lépcsőkön. A szobában sarkig tárva voltak az ablakok. A nagybácsi össze- roskadva ült a karosszékben, feje a mellére kókadt. A szíve táján hatalmas vérfolt. Az asztalon tucatnyi pisztoly hevert. Egyikhez sem nyúltam, csupán a csövüket szagoltam meg. Az egyik régimódi vágott- ólom-töltetü pisztolyból esett a lövés.- Valaki álmában gyilkolta meg - jegyezte meg Hyram.- Szegény bácsika, még csak nem is láthatta a gyilkosát. Bizonyára az ablakon át jutott be. A rendőrök két napig maradtak a házban. Szünet nélkül zaklattak a kérdéseikkel. A kihallgatások fárasztóak voltak és mindannyiunkat idegesítettek. Mindegyikünknek volt alibije. Szerencsétlenségünkre csak kölcsönösen tudtuk bizonyítani. Tehát mindenki gyanús volt. A rendőrök éreztették is velünk. Másnap tizenkét óra húsz perckor a könyvtárszobába mentem a nyomozó hadnagy után.- Sejtem, ki a gyilkos - mondtam neki.- A hadnagy szemlátomást meglepődött.- ???- Kissé különösnek tűnik. Tudja, némiképp jártas vagyok a fizikában, szívesen kombinálok. Ha lenne szíves velem jönni, mutatnék valamit. Fölmentünk a nagybácsi fegyvertárába. Az ablak nyitva volt, a nap betűzött a szobába. Kézbe vettem a gyilkos fegyvert.- Voltak rajta ujjlenyomatok? Mindegyik megegyezik az áldozatéval? A hadnagy bólintott.- Erre fogadni mertem volna. Szabadna egy pillanatra?- mondtam és fogtam az öreg mordályt, a puskaport, a vágott ólmot, a fojtást és a töltővesz- szőt. Figyelmesen megtöltöttem a fegyvert. Utána elhelyeztem az asztalon, és csövét a karosszékre irányítottam.- Valószínűleg igy feküdt, ugye? A rendőr bólintott.- S ez a virágváza is így állt itt. A lövés pontosan negyed kettőkor esett. Akkor'a napsugarak más szögből vetődtek ide. Ezért a vázát most kissé balra kell tolnom. Nézze - s legyintettem- ez ideig mindez csak feltevés. Elhelyeztem a vázát a megfelelő helyre. Egy perc múlva óriási dörrenés hallatszott. A pisztoly meglódult. A karosszék támláján cafrangok jelezték a találatot.- Hihetetlen! - ámuldozott a hadnagy.- A szerencsétlen véletlen műve. A csiszolt váza felfogja a napsugarakat, egy pontba gyűjti, mint a nagyító lencse. Szerencsétlen véletlen, hogy az összegyűjtött sugárnyaláb a vá- jatra tűzött, s a keletkezett hő hatására a puskapor felrobbant. Maga is láthatta. A nagybácsi temetéséről hazafelé tartva GUI bizalmasan hozzám hajolt és suttogva kérdezte:- Megkérdezte valaki, hogy kitől kapta a bácsikám a vázát?- Senki.- Össze kell törni és el kell dobni - jegyezte meg.- Nem szívesen tenném, te fő örökös - mondtam mosolyogva.- Hisz tudod, mennyi időbe tellett, amig megszereztem a megfelelőt... XXX K ét hónapra rá a bíróság előtt álltam. Jim bácsi meggyilkolásával vádoltak. GUI jelentett fel, holott tudta, hogy őt is elítélik. Rajtakapott Ellennel, félreérthetetlen helyzetben. Nem tudta elviselni. Vércse Miklós fordítása «
