Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-04-18 / 15. szám
KÖNYVTÁRAK — KÖNYVTÁROSOK — OLVASÓK POZSONY: Csak az „öregek“ olvasnak? Másfél évvel ezelőtt sem a könyvtárosok, sem az olvasók nem jártak indiántáncot örömükben, amikor kiderült, hogy a pozsonyi Városi Könyvtár idegennyelvű részlege elköltözik a Stúr utcából. Igaz, nem volt nevezhető olvasóparadicsomnak a két kicsi, sötét helyiségből álló könyvtár, de nagyon jó helyen volt. A bérleti díj emelése azonban arra kényszerítette a Városi Könyvtár illetékeseit, hogy a Széplak utcán megürülő termekbe helyezzék át az idegen nyelvű részleget. Természetesen ennek is megvannak az előnyei. Bár átmenetileg csökkent az olvasók száma, itt több a tér, minden egyes könyv, újság, hozzáférhető, nincs szükség raktárra. Tavaly 1610 tagja volt ennek a részlegnek, ebből 660 magyar, 808 szlovák nemzetiségű, 142 külföldi diák, lektor. Az alapiskolások közül mindössze 62-en iratkoztak be, a húsz év körüli diákok száma 527. Éva Frická, a részleg vezetője a gyerekeket hiányolja. Azzal nyugtatja magát, valószínűleg jók az iskolai könyvtárak, bár a régi helyen a Duna utcai iskola kisdiákjai rendszeresen jártak hozzájuk. Mint minden kulturális intézmény, ez is elmondhatja magáról, szegény az eklézsia, a könyvek ára ezzel szemben egyre magasabb. Szerencsére, a mai napig kihasználhatják (a szó jó értelmében) régi kapcsolataikat. A legértékesebb magyar könyveket Békéscsabáról kapják, ők szlovák könyvet adnak cserébe. Lengyelországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból kaptak és kapnak ajándék- csomagokat. Hálásak a budapesti Harlequin Kiadónak, ahonnan azon frissiben küldik a legújabb szerelmesregényeket; az olvasók többsége ugyanis ezt igényli. A könyvtár vezetője is tudja, nem ezek az igazán értékes kiadványok, de ő már annak is örül, ha valaki olvas, ők pedig igazodnak az olvasók igényeihez. .. Sok a hú olvasó, aki vissza-visz- szatér a magyar és a világirodalom klasszikusaihoz, ezzel nincs gond, hiszen nemegy mű több példányban megvan. A kisorolt könyveket nem viszik zúzdába, egy-két koronáért eladják, az így összegyűlt pénzen folyóiratokat vásárolnak - az olvasóktól. Tizenöt magyar folyóiratot rendeltek meg a korábbi ötven helyett, anyagilag nem győzték, hiába volt igény, de a legkeresettebbeket járatják. Mivel folyik a kereskedelem az olvasókkal, az így megtakarított pénzen drágább, értékesebb angol, német nyelvű könyveket vásárolhatnak, melyeket némi kaució létété után vihetnek haza. Érdeklődés, igény, színvonal? Meglehetősen vegyes. Vezet a könnyed, irodalomnak aligha nevezhető irodalom,' ami állítólag pihentet, szórakoztat, nem terheli gondolatokkal az amúgy is fáradt agyat. Ki tehet érte, róla? Szülők, család, tanárok? Avagy nyugodjunk bele, hogy ízlések és ficamok különbözőek!? -skJobbára idősebbek látogatják Méry Gábor felvétele BODROGSZERDAHELY: Könyvesbolt a könyvtárban Az állami dotáció megszüntetésével a bodrogszerdahelyi körzeti könyvtár helyivé vedlett. Vajon ez a megoldás a környező kisközségeknek előnyös vagy hátrányos-e, azt Szőllőskén, Lagmócon, Bodrog- szögben és a többi településen kellene kideríteni. Timkó Józsefné könyvtáros szerint intézményük csak az állami támogatást hiányolja.-Ha az itteni községek gazdagabbak lennének, nem kellene félteni a könyvtárakat, mert bizonyára fenntartásukra is jutna a helyi költségvetésből. A bodrogszerdahelyi önkormányzat még úgy-ahogy támogat bennünket, mégis arra kényszerülünk, hogy üzleti tevékenységet rs folytassunk. Mini könyvesboltot nyitottunk, s az utóbbi időben jóformán csak annak kis nyereségéből vásároljuk az új kiadványokat. Tavalytól mintegy ötezer koronát fordíthattunk könyvállományunk bővítésére. Jelenleg 22 500 könyvünk van, ennek fele magyar, fele pedig szlovák nyelvű. Szlovákot a kassai könyvesboltokból vásárolunk, magyart pedig a dunaszerdahe- lyi Fókusztól és a Bog-Molnár könyvkereskedőtől. Jó a kapcsolatunk velük. Mennyi a rendszeres olvasójuk és mit olvasnak az emberek?-Tavaly 389 olvasónk volt, akik összesen 7772 könyvet kölcsönöztek ki. A férfiakat elsősorban a krimik érdeklik, a nők többsége a romantikus irodalmat kedveli, a fiatalok pedig a fantasztikus és természettudományi könyvek iránt érdeklődnek. Kedvelik a klasszikus magyar irodalmat is. író-olvasó találkozókat, előadásokat is szervezünk. Most éppen Simkó Tibor készül hozzánk. Jó a kapcsolatunk az egyházzal is. Képviselőik egy-egy nagyobb ünnep előtt előadást tartanak nálunk, s mi igyekszünk a témával, az adott ünneppel kapcsolatos, itt megtalálható könyveket kínálni. (gazdag) A könyvhónap befejezése alkalmából, március utolsó szombatján és vasárnapján Rozsnyón megrendezték Dél-Szlovákia magyarlakta járásai könyvtárosainak szakmai tanácskozását. Ez volt a szlovákiai magyar könyvtárosok első találkozója, ahol megvitatták a nemzetiségi könyvtárak problémáit. A kétnapos tanácskozás célkitűzését talán a megnyitó beszédben is elhangzott Csoóri Sándor-idézet fejezi ki: „Életben maradni nemcsak testben, lélekben is". Milyen is a könyvtárak helyzete? Milyen nehézségekkel küszködnek könyvtárosaink? .Van-e elég jó könyv? S olvasnak-e az emberek? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a dél-szlovákiai könyvtárakban tett látogatásunk során. PÁRKÁNY: A KÖNNYŰ MŰFAJ A NÉPSZERŰ A párkányi városi könyvtár tán háromszor is változtatta helyét az elmúlt másfél évtizedben. A legjobb helye a mozi mellett volt, a központban. A mostanit nehezen szokták meg az olvasók, de úgy látszik, évek múltán ide szoknak.- Azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben egyre többen járnak hozzánk- mondja Koday Zsuzsa, a könyvtár vezetője. • Hányán?- Kimutatásaink szerint tavaly év végén 1500 olvasónk volt. Most- március 15-ig - a felnőtt olvasóink száma elérte a 460-at, a gyerekeké pedig a 410-et. Hozzánk tartozik Ebed városrész is, onnan harmincán látogatják könyvtárunkat rendszeresen. • A választék?- Van miből válogatniuk. Könyvállományunk 48 772 kötetből áll. Ebből 24 603 szlovák, 2117 cseh, 2519 orosz, 19 233 magyar nyelvű. Az orosz nyelvű könyvek viszonylag magas száma azzal magyarázható, hogy 1968-tól két kaszárnyára való orosz katona állomásozott itt, s ők is a mi könyvtárunkat látogatták. Nemcsak a tiszti állomány, a közkatonák közül is többen. • Az érdeklődési kör?- Elég sokrétű, de úgy tűnik, hogy a klasszikus értelemben vett szép- irodalom a háttérbe szorult. Most a könnyű műfaj, a szerelmi témájú regények a népszerűek, nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak körében is. A legkisebb olvasóink a meséket, főleg a modern meséket, a nagyobbak a kalandregényeket kedvelik, a sci-fi jellegűeket is. Felkapottak az ufókkal, a földöntúli lényekkel foglalkozó könyvek, a bűnügyi történetek. Az idősebb korosztályt az érdekli, van-e élet a halál után. Az ilyen és hasonló dolgok iránt nőtt meg az érdeklődés, az ilyen témájú kiadványok a népszerűek. A szakkönyvek iránt a gimnazisták meg a szakközépiskolák diákjai mutatnak érdeklődést. Vércse Miklós IPOLYSÁG: Egyre több a középkorú olvasó Legutóbbi vendégük Ferenczy Anna volt Az Ipolysági Városi Könyvtár 1960 óta működik a város intézményeként a történelmi központban. Könyvállománya folyamatos bővítésére jelentős összeget fordítanak a költségvetésből. Ma kellemes, méltó környezetben több mint 42 ezer kötet (szak-, gyermek- és szépirodalmi könyvek széles skálája) található polcain. Solmosi Márta, a könyvtár vezetője adatokkal bizonyítja, hogy könyvállományuk összhangban van a város polgárainak nemzetiségi ösz- szetételével (33,5 százalék a szlovák és 65,2 százalék a magyar nemzetiségű lakos). A szlovák nyelvű szakirodalmi könyvek aránya nagyobb (60 százalék), ám ez kiegyenlítődik a magyar nyelvű gyermek- és szépirodalommal (65 százalék). Az idén könyvek és folyóiratok vásárlására az önkormányzat 20 ezer koronával többet adott, mint tavaly. A mai árakhoz viszonyítva ez is kevés, de gazdálkodni annyiból kell, amennyi van. Hogy szakkönyvekre is maradjon, a szépirodalmi könyveket egy, legfeljebb két példányban veszik. Az olvasók már alkalmazkodtak: önként rövidítik le a kölcsönzési időt. Bár igénylik a könnyebb műfajt is, ezt szűk keretek közé szorítják. Az utóbbi időben a kiadók száma megnőtt, ám keveset reklámoznak, hiányzik az egységes kiadói ismertetés, az olvasók több értékes könyvről lemaradnak. A könyvtárnak 1420 olvasója van, ebből 665 fiatal. Az elmúlt évben 54 330 könyvet kölcsönöztek ki, ami lakosonként 6,3, olvasóként 29 könyvet jelent átlagban. Sajnos, az alapiskolások kevesebbet olvasnak, mint eddig és a középiskolások egyre inkább a szak- irodalom felé fordulnak. Csökken a klasszikusok iránti érdeklődés. Egyre több a középkorú olvasó. Sok közöttük a munkanélküli és többnyire a könnyebb olvasmányokat keresik. Felfedezték a könyvtárat a vállalkozók, akik főleg a jogi könyveket böngészik. Nő az igény az idegen nyelvű irodalom iránt. Német, angol és amerikai turisták is felkeresték már a könyvtárat, akik régiónkat ismertető, anyanyelvükön írt könyveket szerettek volna átlapozni. Csak szótárakat tudtak nekik ajánlani, ezt azonban bő választékban. Tavaly a járási könyvtár révén a Cambridge-ből küldött angol nyelvű földrajzi és néprajzi, valamint a budapesti Széchényi Könyvtártól kapott 4300 magyar nyelvű szépirodalmi könyvvel gazdagodtak. Nagyon büszkék gyermekirodalmi részlegükre, melynek polcain drága, gyönyörűen illusztrált szlovák, magyar és angol nyelvű kiadványok sorakoznak. Zenei részlegükön van magnetofon, lemezjátszó, rádió és diavetítő, rengeteg lemez és kazetta. Ezeket főleg a középiskolások esztétikai nevelésénél használják. Klubestjeiket és az író-olvasó találkozókat 20-25 nő látogatja rendszeresen. Legutóbbi vendégük Ferenczy Anna volt. Az idén a Honti Napok keretében a város jeles szülötteivel terveznek találkozókat. A középiskolásokat megtanítják tájékozódni a könyvtári katalógusok rendszerében hogy ha továbbtanulnak, otthonosan mozogjanak a nagy könyvtárakban is. Álmuk egy számítógép, amit a könyvtári munkában tökéletesen ki tudnának használni és így több időt szentelhetnének olvasóiknak, rendezvényeknek. Morvay Imre ROZSNYÓ: Kevés a gyermekirodalom Viera Scukovától, a rozsnyói járási könyvtár igazgatójától kértünk tájékoztatást.- Könyvtárunk e Sajó parti városban, szűkebb régiónkban a szolgáltatások javítására, tökéletesítésére törekszik, de az utóbbi időben munkánkat igen megnehezítette az általános gazdasági helyzet. Öt helyen húzódunk meg, sajnos, egyik sem a saját épületünk, s mindenütt megnövekedett a használati bér. Nemegy esetben pedig az épület tulajdonjogi kérdéseinek rendezéséből adódó új feltételek is gondot okoznak. Szerencse, hogy a városi hivatal felkarolja ügyünket, a tőle telhető módon és mértékben segít bennünket. A nemzetiségileg vegyesen lakott régiónkban fontos, hogy a könyvállományunk szlovák-magyar aránya összhangban legyen a lakosság nemzetiségi összetételével. Tavaly az állományt 246 ezer korona ráfordítással 2585 darabbal bővítettük. Jelenleg 890 433 könyvünk van, s annak a 26 százaléka magyar nyelvű. Nos, ha azt vesszük, hogy a nyilvántartott o'vasóink 27 százaléka magyar, akkor e téren nincs nagyobb „lemaradás". Persze, azt is meg kell jegyeznem, hogy itt a szlovák nemzetiségű olvasók közül sokan olvasnak magyar könyveket. A magyar könyvekből mutatkozó némi hiány elsősorban a könyvek árával magyarázható. Ha a Magyar- országon megjelenő kiadványok nem lennének az ittenieknél jóval drágábbak, akkor bizonyára többre futná az arányosan elosztott pénzösszegből. A könyvtár eredményességét az olvasók és a kölcsönzők száma is kifejezi. Tavaly az 1991-es évhez képest közel 7000-rel emelkedett a kölcsönzési darabszám, s legnagyobb mértékben a szépirodalom javára. Sajnos, a magyar nyelvű gyermekirodalom iránt érdeklődőket csak részben tudjuk kielégíteni. Kevés a könyv. Talán a könyvkiadókkal karöltve kellene megoldani ezt a problémát. . (gazdag) 1993. IV. 18. B Vasárnap
