Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-04-04 / 13. szám

\ mamíLís®g(s]t2jm Az oldalt szerkeszti: Szénási György KÜLFÖLDRŐL Sok vállalkozó töri a fejét azon, miképpen vonjon be vál­lalkozásába külföldi partnert, mi­lyen legyen a vele való együtt­működés formája, módja. Az in­dulás nem könnyű, de a későbbi komoly nehézségeket megala­pozott, körültekintő előkészítés­sel elkerülhetjük. Mindenekelőtt ajánlatos a ha­zai vállalkozónak saját magával tisztáznia, hogy tulajdonképpen mit is várna el a külföldi partner­től. Ez azért rendkívül fontos, mert a helytelenül megfogalma­zott elvárások és célok könnyen meghiúsulhatnak. Hiszen attól függően kell partnert választa­nunk, hogy mit várunk el tőle, és ennek megfelelően kell a külföldi partnerekkel az együttműködé­si formát is megválasztanunk. Ha például azt szeretnénk, hogy a külföldi az általunk gyár­tott termékre vevő legyen, akkor kizárólag csak úgynevezett szakmai befektetővel tárgyalha­tunk, tehát csak olyannal társul­hatunk, aki maga is a szakmá­ban tevékenykedik. Tudomásul kell azonban vennünk azt a ri­deg tényt, hogy amennyiben tár­sunk a vevő, akkor ő elsősorban nem a mi vállalkozásunk nyere­ségében lesz érdekelt, hanem sokkal inkább abban, hogy a kö­zös vállalkozásban termelt árut a lehető legolcsóbban kapja. Célszerű tehát a még szoro­sabb társulás létrejötte előtt az árakat és a belső kalkulációs viszonyokat jó előre tisztázni, sőt írásban rögzíteni. Tudnunk kell azt is, hogy ha egy tőkés kizárólag csak tőke- befektetés céljából száll be a vállalkozásunkba, akkor bi­zony a vállalkozásnak legalább a külföldi banki kamatot megha­ladó jövedelmezőséget kell pro­dukálnia, különben a külföldi igencsak nyűgös lesz. Meglehetősen sok problémát szokott okozni a külföldi által a társaságba vitt gépek és be­rendezések értékelése. Elmúlt már az az idő, amikor a hazai VÁLLALKOZÓI TESZT Van tehetsége a vállalkozáshoz? Ne vegye komolyan, de ha éppen egy nehéz nap után lazítani akar, válaszoljon a tesztkérdésekre! Legfeljebb jobban megismeri önmagát. Az még senkinek sem ártott. 1. Szívesen fényképezkedik a partnerével? a, Nem b, Néha c, Igen 2. Milyen színű írószerbetétet használ? a, Feketét b, Kéket c, Más színűt 3. A pénz az életben a a, Legfontosabb b, Szükséges c, Nem ez a legfontosabb 4. A templomok közül melyik tetszik Önnek? a, Gótikus b, Romén c, Barokk 5. A szexuális élet On szerint a, Döntő fontosságú b, Fontos c, Vannak fontosabb kapcso­latok 6. Előfordult már, hogy ott­hagyta a mozivetítést, mert a, Unalmas volt a film b, Nem fordult elő, hogy el­ment volna c, Túlságosan érzékenyen érintette 7. Azért vásárol sorsjegyet, mert a, Ez Önnek játék b, Jól jönne egy nyeremény c, Sejti, hogy most bejön 8. Lámpalázas? a, Szinte soha b, Csak ha fontos dologról van szó c, Bizony gyakran 9. Komolyan szerelmes elő­ször a, 21 éves kora után volt, vagy még azután sem b, Húszéves kora előtt c, Tizenhat éves kora előtt 10. A gyermekkora a, Nem gondolkodott el, milyen gyermekkora volt b, Egészen nyugodt volt c, Nagyon boldog, vagy na­gyon boldogtalan volt 11. Úgy gondolja, hogy a né­hai koldusok a, Gyakran ügyes munkakerü­lők voltak b, Szerencsétlen emberek vol­tak c, Sajnálatra méltó, szegény nyomorultak voltak 12. Úgy véli, hogy a bűnelköve­tőket a, A lehető legszigorúbban meg kell büntetni b, Büntetésük a bíróságok és a törvény ügye. c, Ezek szerencsétlenek, akik nem tehetnek róla, hogy ilyenek. ÉRTÉKELÉS: a, - 1 pont, b, - 2 pont c, - 3 pont 20 pontnál kevesebb: Az emberekhez való viszonya hűvös, és ilyen az üzleti partnereivel szemben is. Nem táplál a vállalkozással szemben semmiféle illúziókat, semmit nem szépít, és nem dramatizál. Tud kedves is lenni, de akár tud róla, akár nem, elsősorban saját maga érdekli. Az első helyre a sikert teszi. Az ideális üzleti partnere hasonló, mint ön, vagy olyasvalaki, aki feltétel nélkül csodálja, s ezért sok mindent elnéz önnek. 21-30 pont: Ez az átlagpontszám és a vállalkozásban is átlagos képességeket,teljesítményt jelent. Jelentősen függ az élethelyzetektől, a külső tényezőktől. A vállalkozói sikert, vagy sikertelenséget az élettel együttjáró dolognak tartja. A pontszám szerint egyszer majd vagy az előző vagy a következő csoporthoz fog közeledni. 30 pont felett: Vállalkozó szellem szunnyadozik önben. Halálosan komolyan tudja venni a vállalkozást, s a végletekig hatása alá kerül. Ideált keres benne, amelyet nem talál meg. Noha a realitás később győzedel­meskedik, örömet keres a sikeres üzleti kapcsolatokban. Hasonló part­nerrel mint ön, gyakran zátonyra fut a romantikátlan valóságon. De ha olyan társra lel, aki érti önt és ön is képes engedni saját ideáljaiból, akkor a vállalkozás hosszabb távon is szerencsét hozhat. ipari importtilalmak miatt a ki­szolgált nyugati gépek csillagá­szati áron kerültek apportként a vegyes vállalatba. Sajnos, ezt még sok külföldi nem nagyon tudja és még mindig él a legen­da különösen az idegenbe sza­kadt hazánkfiai körében, hogy nálunk egy-egy nullára leírt gép­pel komoly részesedés szerez­hető a vegyes cégben. Nem szabad lebecsülni ezt a kérdést, mert a könnyű kézzel elvégzett apportértékelés később nagyon megbosszulja magát, hiszen egy-két év múlva már senki sem, és főleg a külföldi partner nem fog arról beszélni, hogy eredetileg igencsak ócska gépe­ket adott apportba, hanem min­denki a társasági tőke rögzített arányaiból fog kiindulni. Nem árt tisztázni azt sem, hogy ki vezeti a céget. Itt tud­nunk kell, hogy a két dudás nem fér meg egy csárdában közmon­dás az eltérő hagyományok, szokások és gazdasági körül­mények hatására fokozottan ér­vényesül. A gyakorlatban a leg­több esetben zátonyra futott az a papíron jól mutató elképzelés, hogy mind a hazai fél, mint a kül­földi partner delegál egy-egy ügyvezetőt. A mindennapi élet­ben ugyanis ez nemigen műkö­dik, és csak arra jó, hogy az egyes munkakörök átfedésével a felelősség is összemosódjék. Célszerű tehát, ha különösen kisebb cégeknél egy, a felek által közösen megbízott ügyve­zető tevékenykedik. Fontos azt is előre megállapí­tani, hogy a közös cég forgóesz­közeihez milyen forrásokat vesz igénybe. A külföldiek ugyanis gyakran nem számolnak a hazai esetleg magas hitelkamatokkal, amelyet a mi vállalkozóink, saj­nos, már egészen természetes dolognak vesznek. Problémát jelent az is, hogy egy új vállalko­zás esetleg önmagában még nemigen hitelképes, és a hitelt a bank felé rendszerint az ala­pítóknak is garantálniuk kell. Természetesen még számos to­vábbi részletkérdés kell, hogy terítékre kerüljön a megbeszélé­seken, mielőtt a vegyes vállalat megalapítására koccintanánk. Erre azonban sem az időt, sem a fáradságot, sem a hozzáértő szakember igénybevételét nem szabad sajnálni, mert gyakorlati tapasztalat az is, hogy minél kevesebb időt fordítunk egy ve­gyes vállalat előkészítésére, an­nál több problémát kell majd a későbbi működés során véres verejtékkel rendezni. (PP) 6. ELSŐDLEGES PIAC Elsődleges piacnak nevezzük azt a piacot, amelyen a vállalko­zók, vagy különböző intézmények {beleértve az államot is) vállalko­zásaik tőkeszükséglete fedezésé­re, vagy más célból a megtakarítá­sokkal rendelkezőkhöz fordulnak hitelért. Az értékpapírok tehát az elsőd­leges piac termékei. Csak miután kibocsátották őket, kezdődhet meg forgalmazásuk és kereskedelmük a másodlagos piacon, tehát a tőzsdén. MÁSODLAGOS PIAC A tőzsdén csak azután lehet értékpapírokkal - kötvényekkel és részvényekkel - kereskedni, ha azok létrejöttek az elsődleges pia­con, tehát kibocsátották őket. A tőzsde ugyanakkor az a hely, ahol a két piac összekapcsolódik. Az egyik a másik nélkül nem lé­tezhet. Mielőtt valamelyik értékpapírral kereskedni lehet a tőzsdén, előbb pontos szabályok szerinti folya­matnak kell végbemennie, amely­nek szabályait a tőzsdéről szóló törvény és egyéb előírások tartal­mazták. Ez utóbbiak az egyes tőzsdék speciális előírásai. Az értékpapírnak kereskedés céljából a tőzsdére való bevezeté­se azt jelenti, hogy a fenti feltételek teljesítése után az alkuszok már üzletelhetnek velük. A feltételek különböző szigorúságúak lehet­nek, és ha a legszigorúbbaknak is eleget tesz a részvény, akkor a hi­vatalos piacon is felkínálhatóvá válik, ahol az árfolyamokat hivata­losan meghatározzák és jegyzik. Az értékpapírral való kereskede­lem a tőzsde irányító szervéhez benyújtott kérvény alapján enge­délyezhető. Ez a szerv (igazgató- tanács, igazgató bizottság) jogo­sult arra is, hogy kikérje a szüksé­ges dokumentumokat és azokat megvizsgálja. Erre azért van szük­ség, hogy a nyilvánosságot a lehe­tő legteljesebben tájékoztatni tud­ják a tőzsdén jegyzett és áruba bocsátott értékpapírokról. A tőzsde vezetése nem vizsgál­ja a kibocsátók pénzügyi bonitá- sát. Ezzel a kérdéssel az a pénzin­tézet foglalkozik, amelynek közve­títésével a kibocsátó kérvényezi, hogy értékpapírjait engedjék a tőzsdére. Azok a feltételek, ame­lyeket a tőzsde vezetése vizsgál egy-egy részvénynek a tőzsdére való bevezetése előtt, csak a kibo­csátó jogi helyzetét érintik, továb­bá vállalkozásának nagyságát, lé­tezési idejét. Azt is megállapítják, milyeneknek kell lenniük az érték­papíroknak nemcsak jogi és keres­kedelmi, hanem formai szempont­ból is. Meghatározhatják a kibo­csátás minimális hozamát és köte­lezővé tehetik a kibocsátó megis­meréséhez szükséges adatokat tartalmazó prospektus kiadását is. Az értékpapír jegyzéséért a tőzsdén és a vele való kereske­dés engedélyezéséért a tőzsde díjtételt határoz meg. Ennek nagysága attól függ, hogy rész­vényről, kötött kamatozású érték­papírról van-e szó és ki a kibocsá­tó (állam, magántársaság, külföl­di). Ezek a díjak magánkibocsátás esetén a kibocsátás összértéké­nek egy tízezred részét, állami kibocsátás esetén általában két tízezred részét jelenthetik. Azon kívül, hogy a tőzsdére ke­rülő értékpapírokat a fentebb leírt engedélyezési procedúráknak ve­tik alá, létezik nemhivatalos keres­kedelem is. A nemhivatalos keres­kedelem céljából a tőzsdén ún. irányított piacot működtetnek. A tőzsde vezetése akkor engedé­lyezi az ilyen nemhivatalos keres­kedelmet az értékpapírokkal, ha az itt kínáltak árfolyamát a hivata­los árfolyamoktól elkülönítve közük. De az értékpapírt még erre az irányított piacra sem könnyű be­vinni. A kérvényt általában nyilvá­nosságra kell hozni az árfolyam- jegyzékben és a tőzsdei táblán. Az irányított piacon mindenféle érték­papírokkal kereskedni lehet, ame­lyeket ugyanazon a tőzsdén hivata­losan nem jegyeztek. A fentebb említett nyilvánosságra hozandó kérvényben nagyjából ugyanazo­kat az adatokat kell feltüntetni, mint a prospektusban, csak sokkal rövidebben. Ezen kívül többféle kivétel is kérhető. A könnyítések fontos oka - főleg az európai tőzsdéken - az a tény, hogy az Európai Közösség tagor­szágaiban egységesítik az előírá­sokat és elengedhetetlen, hogy a kis- és középvállalatok bejuthas­sanak a tőzsdékre. Ezek ugyanis mindeddig hátrányos helyzetben vannak. A tőzsdének természetesen fon­tos, hogy a kereskedelmi forgalom a lehető legnagyobb legyen. En­nek érdekében engedélyezik azt is, hogy a tőzsdéken legyen ún. szabad piac, ahol az alkuszok a megrendelőkkel olyan üzletköté­seket is megtárgyalhatnak, ame­lyek még az irányított piac keretein is kívül esnek. Ez a kereskedelem azonban nem zavarhatja a tőzsdei rendtartást. A tőzsdén megállapított érték­papír-árfolyamokat a tőzsdei újsá­gokban kell nyilvánosságra hozni. (Folytatjuk) Higgye, ha akarja! • Jeten pillanatban az emberi tevékenység minden területén vállalkoznak az országban, egy kivételével: nem lehet hivatalo­san koldulni. Az iparügyi osztá­lyok ugyanis - állítólag - min­den koldulásra szóló iparenge­dély-kérelmet elutasítanak. (Adóhivatalnokok figyelem: a nem regisztrált vállalkozó az adóelszivárgás egyik potenciá­lis forrása.) • Nem hivatalos forrásból szár­mazó hírek szerint a prostituál­tak európai egyesülete kemény szankciók foganatosítására ké­szül a csehországi és szlovákiai profi örömszerzók ellen, az ed­dig általánosan elismert alapel­vek megszegése miatt. Erre a lé­pésre állítólag azután határozta el magát az egyesület, hogy né­hány nyugat-európai tagszerve­zet tiltakozott a szégyentelenül alacsony árak ellen (50-100 márka), amelyeket Prágában és Pozsonyban kérnek el a valutás idegenektől az Ilyen jellegű szolgáltatások fejében. • A gyűjtök „csereberetőzsdéi­nek“ szuperslágere állítólag a cseh kétszázkoronás, amelyre még azt írták, hogy csehszlo­vák. Az első sorozatot ebből ugyanis még akkor nyomták, amikor nem került komolyan szóba a föderáció kettévá­lasztása. A posztszövetségi két­százkoronásokért a gyújtók állí­tólag 300-350 felülbélyegzett koronát is kínálnak. PARTNER — KÜLFÖLDRŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom