Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-03-21 / 11. szám
B Vasárnap Am ikor Rácz Olivért megkérdeztem, hogy a második világháború után hogyan alakították meg Kassán a magyar gimnáziumot, röviden leszögezte, hogy nagyon mostoha körülmények között, de rögvest hozzá is tette: e kérdés kapcsán nem árt visszapillantani e sokat hányatott város múltjára. — A város régi római katonai táborból lett a népvándorlás korában településsé. A 10. században szász település, az Árpádház kialakulása után Csák Máté végvára, Nagy Lajos idején szabad királyi város, utóbb Jiskra vezér huszita városa, Mátyás király alatt az akkori Magyarország egyik legrangosabb gazdasági, ipari és kulturális központja. Később a Habsburgok védőbástyája a törökök ellen. Átélte Bocskay, Bethlen Gábor és a Rá- kócziak korát. Hithű protestáns és nem kevésbé hithű harcosa volt az ellenreformációnak. Labancok és kurucok váltották egymást, s az első világháború után a Csehszlovák Köztársaság getjük képtelen javaslatainkkal. Közben már 1958-at írtunk. Hosszú, végtelennek tűnő utánajárás után szeptemberben végül megnyílt a kassai magyar gimnázium is. — Ön 1970-ig volt igazgatója a kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolának és Gimnáziumnak. — Életem legszebb évtizedei voltak. Szerettem tanítani, szerettem a tanítványaimat. Húsz év után úgy érzem: jól végeztem, amit végeznem kellett. Talán azért - remélem, ma már bevallhatom -, mert mindig fütyültem az előírt tantervekre, tanmenetekre, tanügyi utasításokra, nagyon sokszor még a tankönyvekre is. Nem ezekből, hanem a szívemből tanítottam ... Nincs szükség alternatív iskolára Reiter Géza biológia szakos tanárral, az iskola mai igazgatóA kassai alapiskola és a gimnázium épülete Nehéz kezdet után az élvonalban Reiter Géza igazgató egyik jelentős városa lett. Húsz esztendővel később visszacsatolták Horthy-Magyarországhoz, majd a második világháború után itt hirdették ki a Kassai Kormányprogramot.- A városnak a második világháborút követő tisztogatások, kitelepítések ellenére is számottevő magyar nemzetiségű lakossága maradt.- De nem voltak többé magyar tanítási nyelvű iskolák! És gyerekek nőttek fel, nagy, ártatlan szemekkel várták sorsuk alakulását. A kassai ötödikes, hatodikos gimnazisták egy ideig még „magánúton“ készültek vizsgáikra, érettségijükre, és Miskolcon, Budapesten vizsgáztak. Ugorjunk egyet — emlékezik Rácz Olivér. - Megnyíltak a magyar tanítási nyelvű áltálános iskolák, majd néhány szakközép- iskola — közöttük a kassai ipari, ahol 1953-tól végre én is taníthattam. 1955-ben a szülők, iskolabarátok szinte kényszerítő javaslatára át kellett vennem a magyar általános iskola igazgatóságát. Nem szívesen hagytam ott az ipariskolát. De ki kellett harcolnunk a magyar gimnáziumot. Minden felettes azzal Utasított el, hogy az Iskolaügyi Megbízotti Hivataltól kapják utasításaikat, és mi az ő idejüket veszteDiószeghi Árpád: Nekünk mindenünk ez az iskola jával, Kopcík Anna helyettessel, Pásztó Andrásné magyar szakos, Diószeghi Árpád fizika és Keke- nákné Homolya Szilvia matematika szakos tanárokkal a kassai gimnázium jelenlegi helyzetéről beszélgetek. Vajon az iskola múltjából örökségként ók mit vállalnak fel? Pásztó Andrásné: A mai tantestületből többen ennek az iskolának a diákjai voltunk. Én 1959-ben jöttem ide. Az egyetemi éveket és egy évet leszámolva itt élek, és nem emlékszem semmire, amit most a társadalmi fordulat után szégyellnünk kellene. Ne vegye senki szerénytelenségnek, de konkrét eredmények bizonyítják, hogy iskolánk mindig is jó volt. Nem állítom, hogy mindenre megtanított, de arra feltétlenül, hogy a diákjaink megtalálják helyüket az életben. Kopcík Anna igazgatóhelye- tes: - Tavaly a matematikai osztályból a tizennyolc érettségiző közül tizenhat jelentkezett egyetemre és mindannyiukat felvették. Néhányuk több szakra is jelentkezett — s ott is felvették őket. Végül is az volt a gondjuk, hogy melyikre menjenek. Ez is bizonyítja iskolánk színvonalát. Reiter Géza igazgató: — Hiába jók az eredményeink, egyes hatalomra jutott újdonsült politikusok a tények ismerete nélkül, esetleg azok tudatos elhallgatásával, vagy valamilyen hátsó szándékkal — alternatív iskolákat terveznek a szlovákiai magyar diákok számára, hogy „jobban érvényesüljenek“. Fenntartások nélkül leszögezhetem: a mi iskolánk semmivel sem rosszabb bármely más kassai szlovák iskolánál, sőt... A mi többletünket a magyar nyelv és Homolya Szilvia a Csengettyű Kórus tagjaival irodalom, valamint a történelem oktatásában látom. Nálunk a diákok a szlovák nyelvet is kellő szinten elsajátítják, megismerik a szlovák irodalmat és minden tantárgyból megtanulják a szlovák szakkifejezéseket. A kolléganőm már elmondta, hogy tavaly növendékeink milyen eredményesen kerültek be a felsőoktatási intézményekbe. A korábbi évek statisztikája is hasonlóan jó. Én például a gimnázium második érettségiző osztályába jártam. Harmincegyen végeztünk, s huszonnyolcán elvégeztük az egyetemet. Többen emigráltak közülünk. Nyugaton is jól megálltuk a helyüket, mert ma is olyan neves cégeknél, mint például a Siemens töltenek be vezető tisztségeket. Családias kötődések Magyar gimnáziumok Szlovákia több városában is vannak, ilyen jó eredményekkel mégse büszkélkedhetnek. Diószeghi Árpád: Gimnáziumunk tanári karának jó az összetétele, s nekünk valóban mindenünk ez az iskola. Nincs szőlőnk, nincs háztájink, mi reggeltől estig itt vagyunk, itt érezzük jól magunkat. Afféle családias hangulat alakult ki. Diákjaink az egyetemekről is visszajárnak, beszámolnak vizsgaeredményeikről. Visszajönnek szakkönyvekért, szövettani készítményekért, mikroszkópért stb., és mi szívesen segítünk nekik. Ehhez feltételeink is adottak. Reiter Géza: — Kémiai, fizikai, biológiai, matematikai, földrajzi, történelmi szaktantermeink felszereltsége a legkorszerűbb követelményeknek is megfelel. Olyan berendezéseink is vannak, amelyek más gimnáziumokban nem találhatók meg. Például a kamerával kombinált mikroszkóp. Nekünk ugyanis az az elvünk, hogy a természettudományokban, amit csak lehet, szemléltetünk a diákoknak. A kamerával felszerelt mikroszkóppal a biológiából, a fizikából a legapróbb részleteket is kivetíthetjük nagy képernyőkre. Ilyen berendezéssel rajtunk kívül csak az orvosi egyetem rendelkezik. Kassán a magyar tanítási nyelvű alapiskolának és a gimnáziumnak közös az igazgatósága. A gimnázium jelenléte pozitívan hat az alapiskolára. Korábban az alapiskola tanerői is tanítottak a gimnáziumban. Most a gimnáziumi tanárok tanítanak az alapiskolában. A gimnáziumnak kétségtelenül húzóereje van, nem beszélve arról, hogy a gimnázium segédeszközeit az alapiskolában is használjuk. Homolya Szilvia: — Azt hiszem, ebben az iskolában az otthonérzet kialakítása kulcsfontosságú törekvés. Nem régen tanítok itt, de Bodon Andreával, Fáber Zsolttal, Varga Rékával, Sztankó Ildikóval együtt a harmadik vagy negyedik pedagógusnemzedék vagyunk, akik ide jártunk alapiskolába és itt érettségiztünk. Az otthonérzésen túl ez felelősségérzettel is párosul, arra késztet, hogy a lehető legtöbbet nyújtsuk. Elődeink sok mindent elvégeztek: állandóan bővítettek, tökéletesítettek, építkeztek. Nekünk már inkább csak az oktatással kell foglalkoznunk. Igaz, nem bánnám, ha annyi gyerek jönne az alapiskolába, majd a gimnáziumba, hogy még egy emeletet kelljen ráépítenünk. Homolya Szilvia édesanyjának az országhatárokon túl is ismert Csengettyű Kórus vezetésében is besegít. S lám, az iskola bővítésére is vállalkozna, ahogy idősebb kollégái is tették. Hiszen az utóbbi évtizedben a szülők segítségével két alkalommal építettek emeletet az iskolára, hogy 5 tanteremmel, 4 kabinettel bővítsék befogadóképességét. Az idén kémiai laboratóriumot létesítettek és néhány tanterem egybekapcsolásával végre a tornaterem kérdése is megoldódott. Egy felmérés szerint ebben a városban minden harmadik magyar gyerek szlovák iskolába jár. Ezzel szemben a kassai magyar iskola színvonalát jellemzi, hogy néhány szlovák értelmiségi is ide járatja a gyerekét... Szaszák György 1993. III. 21. Magyar gimnáziumok Szlovákiában: Kassa
