Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-03-07 / 9. szám
ÚEUJBSBfl ♦ mLÍLMSMWüNK Az oldalt szerkeszti: Szénási György 3 15 1993. III. 7. Számítógéppel utazni „Utazni, az az igazi...“ sóhajtanak fel sokan, de nem azok, akik számára az utazás lassan kötelességgé válik, és már a repülőgépeken is jelentéseket olvasnak, vagy fogalmaznak, árkalkulációkat készítenek, esetleg az elmúlt hét bevételeit elemzik. Természetesen az üzletemberekről van szó, akik sokszor magukkal viszik az utazásra kis, notesznyi számítógépüket, a note bookjukat. És itt kezdődnek a problémák. Mert ugye ki garantálja a hivatalnoknak, hogy ez a kicsi hasznos segédeszköz a valóságban nem egy álcázott pokolgép. És ha valóban számítógép, mi a biztosíték a vámőrnek arra, hogy tulajdonosa nem eladni viszi valamelyik fejlődő országba, esetleg jobb híján kókuszdióra cseréli. Hogy az embernek nincsenek ilyen hátsó szándékai, azt bizony nagyon nehéz megmagyarázni egy lelkiismeretes hivatalnoknak. Ez nemcsak türelmet, hanem gyakran erős idegzetet is igényel. El kell tehát az ilyen kellemetlen eshetőségeken már előre gondolkodni, és valamilyen módon megelőzni őket. NE FELEDJE A SZÁMLÁT Mivel a kereskedelmi utazók nagy része repülőgépen utazik (a fejlett világban legalábbis) és a röptéreken a legszigorúbb az ellenőrzés, ezért példaként ezzel az esettel foglalkozunk. Ha notesz-számítógépünkkel át akarjuk lépni a határt, megéri megtudakolni, hogy ez egyáltalán lehetséges-e. Ha megengedett, akkor a vásárlásáról szóló igazolást fel lehet mutatni a reptér vámtisztviselőjének, akit arra is megkérhetünk, hogy erről feljegyzést készítsen, gépünk pontos adataival együtt. Ha ezt a gépet hozzuk majd visszafelé is, bizonyára nem lesznek problémáink a vámon. Ezt az eljárást elsősorban a volt szocialista és a fejlődő országok felé utazva ajánlatos megejteni, ahol az ilyen gép eladásának esélye eléggé valószínű. Van például olyan ország, ahol az ilyen gépet beírják az illető űtlevelébe is, hogy kizárják eladását. Ha az utasnak nincs vámengedélye, előfordulhat, hogy biztosítékot kell letennie a vámon, készpénzben. Ez az USA-ban akár a vá- sárlási ár 100 százaléka is lehet. FELHŐK FELETT A levegőben sem egyszerűbb a helyzet. A törvényes előírásokon kívül minden légitársaságnak saját belső előírásai is vannak a műszaki, főleg az elektronikai cikkek szállítására. így fontos lehet, hogy utazás előtt érdeklődjünk, felvihetjük-e műszaki segítőtársunkat a fedélzetre. Általában ugyanis tiltott a lézeres berendezések és a különböző ante- nákkal ellátott készülékek használata a repülőgépeken. A Lufthansa megengedi mondjuk azt, hogy a repülőgépen note bookkal dolgozzon valaki, de tiltja a zsebrádiózást, sőt a kazettás magnetofon használatát is. De a számítógépet is előre be kell jelenteni. Az AUA légitársaság már részletesebben kidolgozott szabályokkal várja az ügyfeleket; több a tiltott mint a megengedett műszer. Kifejezetten engedélyezik a kis elektronikus játékok, zsebdiktafonok, számológépek használatát, de tilos a hordozható tévé, a műholdas telefon, a rádióvevő, a Walkman, de még a személyi számítógép és a CD lejátszó is. A Lauda AIR például úgy vélekedik, hogy számítógépet csak akkor lehet használni a fedélzeten, ha kizárt a zavaró hatás és ilyet a gép személyzete nem észlel. Eddig ebből a szempontból csak kevés note bookot vizsgáltak meg, de startnál vagy landolásnál ezeknek sem szabad működésben lenniük. A LEGFONTOSABB Mindig mindent először meg kell kérdeznünk, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban és így van ez a note book használatával is a repülőgép fedélzetén. Ha magunkkal visszük, akkor ne feledjük otthon a vásárlását bizonyító számlákat sem. Ezek után már semmi kellemetlenség nem érhet bennünket. Ekkor megáldotta az Úr az adminisztratív dolgozókat és így szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be a földkerekséget és igáz- zátok le azt! MIELŐTT ÚJRA RÁKAPCSOLUNK A vállalkozáshoz a pénzen és ötleteken kívül elegendő lelki erő is szükségeltetik. Ha egy vállalkozónak rejtett szenvedélyei vannak, meg kell kísérelnie kijutni abból az áramlatból, amerre ezek a szenvedélyek sodorják. A szenvedélyek ugyanis elvonják az energiát, amely azután hiányzik mondjuk a kiegyenlítetlen számlák behajtásához. VIZSGÁLJUK MEG TEHÁT ÖNMAGUNKAT! 1. Nagyon szeretne valamivel magasabb vagy alacsonyabb, esetleg erősebb vagy gyengébb lenni? igen - 4, nem - 2 pont 2. Diszkóban figyeli a fiatalokat, ahogyan vonaglanak a rockzenére vagy elvesztik önkontrolljukat egy hevyme- tal koncerten? Nevetségesnek tartja őket, vagy megértéssel viseltetik irántuk? kineveti - 5, megérti - 2 pont 3. Egyetért azzal, hogy a fehér az ártatlanság színe? igen - 2, nem - 3 pont 4. Előfordul Önnel, hogy éjjel izzadtan ébred valamilyen szörnyű álomból? igen - 4, nem - 0 pont 5. Képzeljen el valamit, amit a „sardok“ jelenthet. Ha megvan, akkor most teljesen mindegy mi volt az, amit elképzelt, csak az elképzelése színes volt-e, vagy nem. színes - 5, színtelen - 1 pont 6. Megijedne, ha egy barlangban a feje felett elrepülne eav denevér? igen - 3, nem - 0 pont 7. Ha valamilyen hangszert lát, zongorát vagy akár dobot is, ha történetesen nem játszik valamilyen hangszeren; akkor ellenállhatatlan vágyat érez, hogy próbáljon játszani rajta valamit? igen - 2, nem - 4 pont 8. Sportot néz a tévében. Egy izgalmas helyzet (nem a gól) olyan lelki állapotba tudja hozni, hogy kiáltson? igen - 0, nem - 3 pont KIÉRTÉKELÉS: 9-19 pont: Rejtett szenvedélyei nincsenek. Ha valamilyen kis szenvedélyecskéje meg is jelenik, az nem rejtett, azonnal a felszínre kerül. Kitombolja magát és hazamegy. Ön olyan típus, aki három napig a bélyeggyűjtésnek, egy hétig a tulipánnemesítésnek, két órányi időig a sportolásnak hódol, majd gyorsan abbahagyja. Viszonylag kiegyensúlyozott, elégedett a világgal és önmagával. Örökké valamin töprengő típus, jó előfeltételekkel ahhoz, hogy sikeres üzletember legyen. 20 - 24 pont: Azok közé az emberek közé tartozik, akikről soha sem tudhatjuk, hová tegyük őket. Szenvedélyei nem is rejtettek nem is nyíltak. Se kint, se bent nincsenek és felmerül a kérdés, hogy akkor hol vannak? Őszintén szólva nincsenek sehol. Ön nem szenvedélyes típus. Lehet, hogy jól sakkozik, meg tudja javítani a zsebórát, megcsodálja az elbűvölő természetet, meghallgatja a rádióban a vízállásjelentést, a telefonkönyvet olvasgatja, sétálgat a fürdőszobában, vagy más hasonlóan izgató programot csinál magának. Vállalkozóként soha nem lép fel agresszívan. Az életben néha azonban jó lenne átlépni saját árnyékunkon, nemdebár? Több mint 25 pont: Ön a megtestesült fékezhetetlenség. Az első pillantásra ügy néz ki, mint azok ott az előző csoportban, de belül olyan, mint egy tömegverekedés. Rejtett szenvedélyei - és nem kevés van belőlük - szinte verekszenek, hogy mielőbb a felszínre törhessenek. De ez nem megy. Beleütköznek az Ön zártságába, talán félelmébe, komplexusaiba. így azután odabent maradnak és egymás között egyenlítik ki a számlát. S az eredmény? Idő előtti neurózis, szemrángatózás, először csak a bal, majd a jobb oldalon is. A rejtett szenvedélyeit minél előbb ki kellene tomboltatnia. Csak nehogy közben rárohanjon üzleti partnerére! 4. KI KERESKEDHET A TŐZSDÉN? A tőzsdének mint szervezett piacnak a lényegéből fakad, hogy korlátozza azon személyek körét, akik a tőzsdén kereskedhetnek. Ezeket a személyeket tőzsdei alkuszoknak nevezzük. Azoknak, akik jogot akarnak szerezni a tőzsdei kereskedésre, viszonylag szigorú követelményeknek kell eleget tenniük:- valamely ország vagy országcsoport állampolgárának kell lenniük (például az Európai Közösségek államainak),- konkrétan meghatározott szakmai végzettséggel kell rendelkezniük,- kezest kell biztosítaniuk azon alkuszok közül, akiket már néhány éve regisztrálnak a szóban forgó tőzsdén,- a kinevezést meg kell erősítenie a tőzsde irányító szervének is. E foglalkozás végzéséhez óvadékot kell letenni. A tőzsdei alkusz munkája nagyon nehéz, nem mindenki képes sikeresen végezni. Mivel az alkusz jelentős intézményben működik, sikertelensége akár a tőzsdét is fenyegetheti. Bizalmatlanabb ügyfelek például kétségbe vonhatnák a tőzsde vezetésének szakértelmét, és ez a pénzügyi szféra bizalmatlanságát eredményezhetné a tőzsde irányában. A jelölt alkalmasságát nemcsak szakmai tudása, esetleg gyakorlata határozza meg, vagy hogy képes-e kifizetni az óvadékot. Inkább a következő képességek mérvadók: tudjon helyesen és gyorsan dönteni, tartósan viselje el a kockázattal és a döntés felelősségével járó idegfeszültséget, univerzális legyen a megfigyelő képessége, észlelése, emlékezőtehetsége (auditív és vizuális), kombinatív legyen a gondolkodásmódja. Sok jelentkezőt a tőzsdei munkára a kereseti lehetőségek vonzanak. Általában azonban évekig tart, amíg átlagon felüli fizetést érnek el, és ez nagyon megszolgált pénz. A tőzsdei alkuszok helyzete az egyes országok előírásai szerint különböző. Európában általában ezt a foglalkozást önállóan űzhetik mint természetes személyek, vagy pedig mint cégek, több alkalmazottal. AZ ALKUSZOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI Nagyon fontos megjegyezni, hogy az alkuszok nem a tőzsde alkalmazottai, hanem hivatásos tőzsdei kereskedők, meghatározott jogokkal és kötelességekkel. Joguk van üzleti tranzakciókat közvetíteni azok között, akik a tőzsdei kereskedelemben való részvételre jogot szereztek. A német tőzsdéken például ez a joguk az alkuszokon kívül megvan a hitelintézeteknek, vagyis a bankoknak is. Őket a tőzsdén a kereskedelmi képviselők, a bankok tőzsdei részlegeinek alkalmazottai Képviselik, akik végrehajtják az ügyfelek megrendeléseit. A tőzsdei üzletek résztvevői tehát egyrészt az alkuszok, illetve az alkusz cégek, másrészt pedig a fent említett hitelintézetek. Az alkuszokat néhány országban az állami szervek nevezik ki vagy hagyják jóvá. Németországban léteznek például „árfolyamalkuszok“, akik az értékpapírüzletek árfolyamát határozzák meg. Őket az illetékes tartományi kormány nevez ki, és hivatali esküt kell tenniük. Ausztriában az árfolyamalkusz kötelessége az adásvételt olyan árfolyamon közvetíteni, amely megfelel a kereslet és kínálat piaci helyzetének. Saját számlára nem köthetnek üzletet. Ezzel is különbözik többek között helyzetük a magánalkusztól. Az árfolyamalkuszok száma nagyon korlátozott. A berlini tőzsdén például csak nyolcán vannak, a bécsi tőzsdén tizenegyen. Tekintettel a hivatalos alkusz rendkívül fontos tisztére, jogaikat és kötelességeiket a tőzsdéről szóló törvény szabályozza. Munkájukat az állami tőzsdefelügyelet és maga a tőzsdei ellenőrzés is szigorúan figyeli. A mellettük működő magánalkuszok szintén közvetíthetnek és köthetnek üzleteket, de nem határozhatják meg a hivatalos árfolyamokat, miközben a kereskedésben e hivatalos árfolyamokhoz kell magukat tartaniuk. A tőzsdei ügyleteket saját nevükben bonyolítják le, és az üzletet saját számlájukra kötik meg. Részvételükről a tőzsdén az elnökség dönt. Az angol-amerikai típusú tőzsdéken az alkuszokon, az ún. brókereken kívül, akik idegen számlákra kötik az üzleteket, találkozunk még „dealer“ és „jobber“ típusú közvetítőkkel is. Ezek egymás között vagy az alkuszokkal kötnek üzleteket. Az ó szerepük azonban valamelyest eltér a közép-európai tőzsdék alkuszainak feladatától, mivel az angol-amerikai tőzsdéken más módon határozzák meg a tőzsdei árfolyamokat. (folytatjuk)
