Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-10 / 1. szám

PISZTOLLYAL JÁR AZ UTCÁN A TORNA OLYAN KIMAGASLÓ EGYÉNISÉGE A BELORUSZ VITALIJ SCSERBO, MINT AMILYEN AZ ATLÉTIKÁBAN VOLT PAAVO NURMI VAGY JESSE OWENS. A BARCELONAI OLIM­PIÁN HAT ARANYÉRMET NYERT VERSENYZŐ „KOLLÉGÁJÁ­NAK“, AZ 1974-BEN NYÚJTÓN VILÁGBAJNOKI CÍMET SZER­ZETT EBERHARD GIENQERNEK NYILATKOZOTT A NÉMET KICKER SPORTMAGAZIN HASÁBJAIN. Az 50-es esztendők magyar labdarúgó-válogatottja. Az álló sorban balról: Czibor Zoltán. BESZÉLGETÉS CZIBOR ZOLTÁNNÁL • Ez elég diplomatikus jóslat, ezért pontosítsunk: hol, kik hívják életre az Aranycsapatot?- Én egy lehetőségről beszélek, ez pedig ma és Magyarországon adott. Igaz, abba az öltözőbe, ahol a szépreményű játékosok mezt vál­tanak - engem nem engednek be. • Egyre izgalmasabb...- Az egyik ilyen együttesnél elnö­ki tisztet vállaltam. • Szabad a gazda!-A magyar női fociról van szó. Amit a fiúknak hosszú évek óta nem sikerült elérniük, szerintem a lányok hamarosan kivívhatják. • Tehát a várva várt nemzetközi, a legalábbis európai szintű elisme­rést.- Pontosan. Ez a futballszerető ország már nagyon megérdemli az eredményeket Ha azok jönnek, a lelátókra is visszatérnek a nézők: ez, ugye, természetes. • Valóban abszurd dolog, hogy immár négy évtizede dédelgetünk egy szép álmot, egy legendás tizen­egyről. £ - Igen. Már ösak azért is abszurd, mert mi már akkor többen voltunk tizenegynél, minden posztra várt, készen állt valaki, aki szinte azt tudta, mint mondjuk mi. Ott van például a káprázatos képességű ka­pus, a Rapp Imre, akinek az volt a tragédiája, hogy épp akkor volt egy Grosics Gyula. Aztán, az a négy évtizedes álom azért sem stimmel, mert utánunk még következett egy óriási csapat, amelyiknek szintén csak kévésén múlt a világbajnoki cím elérése. Ha nekik sikerült volna, mi ma már nem is lennénk olyan „legendásak“, és én ennek szívből örülnék. • A chilei vb aspiránsairól van szó, ahol a Latisev bíró megfosztott minket egy Tichy-bomba nyomán elért szabályos góltól?- Ez a csapat kitűnő volt és esé­lyes, ám akkor a döntőben a szinte verhetetlen Brazília következett vol­na. Én az Albert, Bene, Farkas ve­zette londoni gárdára gondoltam. Ott, Londonban Latisev honfitársai - örök mumusainak - állították meg sokadszor a diadalmenetet, a döntő­ben viszont az az Anglia következett volna, amelyiknek viszont mi törtünk már több tányér borsot az orra alá. Az az angol válogatott 66-ban félt tőlünk. • A mumusokat emlegetve - el­nézést - előkívánkozik a régi, elcsé­pelt kellemetlen kérdés, az a bizo­nyos...-Volt-e lefekvés, bunda? Hát persze, hogy volt: minden este szé­pen lefeküdtünk aludni (az Alberték. is), az már más kérdés, hogy ez az alvás kinek milyen nyugodtra sike­rült. Volt, aki horkolt például. Na és bunda is akadt természetesen. Mi is becsempésztünk akkor az országba jó néhány női bundát, attól (is) lettek olyan szépek az asszonyaink. • Nem utálatos, hogy ez a vád még ennyi idő után is újra-újra el­hangzik?-Több annál. Undorító és szá­nalmas. Mi az életünket tettük föl a focira; álmaink Csimborasszója lett volna a világbajnoki cím. Abban az időben azonban úgy történtek a dolgok, hogy a sikerekért a min­dent irányító és mindenbe beleszóló Pártközpont „vállalta a felelőssé­get“, ha meg balhé lett, azt nekünk kellett elvinni. Tudtommal a „bun- da“-verziót a Pártközpontban talál­ták ki az elvtársak fékezhetetlen dü­hükben. Ugyanis ók már előre ittak a medve bőrére. Na, meg a bőrünk­re; pedig nekünk normál bőrünk volt, az övék minősült egyszer vasta­gabbnak, máskor vékonyabbnak a szokásostól. • Igen-igen, de hol van már Far­kas Mihály, Gerő, Rákosi Mátyás?- Na, na! Sok vizet kell még elte­relni Bősnél, Dunacsúnnál ahhoz, hogy a kis farkasmihályok, kis geró- hídverók kikopjanak egészen, és ne rajtunk akarják még mindig elverni a port - másokon se! - és a hidakat ne szétverni, hanem építeni, építe- ni(!) igyekezzének végre. • Sport és politika: elválasztha­tatlanok tehát még ma is?- Nincs szükség arra, hogy elvál­janak. Maradjanak csak együtt, de diktálja ezentúl a sport az ütemet, legyen ő a fiú a táncban. • No és a lányok?- Angyalok. És nagyon jól tudnak focizni. Kár, hogy hagyják a fiúk fölösleges beleszólását a dolgaikba, és sok helyen azt a nagypályás játékot erőltetik, amire ók - ma még - kevésbé jók. • Gyengébb nem a szebbik nem?- Ugyan mitől élnének túl minket a statisztika szerint jó tíz esztendő­vel? A gyengédségtől? Más az izomr ndszarük, más a testi felépí­tésük, ez így van jól - ezért olyan ~'(r‘sek. kellemesek, szépek. De Ős* i • Ott, ahol Czibor Zoltán az el­nök, nyilván kispályás játék van..- Igen. Ez jobban megfelel a női alkatnak, és a futball is így látványo­sabb, élvezhetőbb. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb népszerűséget érnek el a (nemzetközi) teremlabda­rúgó-tornák. Megjegyzem, ez a kife­jezés engem mindig zavar egy kicsit; elég lehet vajon rúgni azt a labdát? Tessék focizni! • Hol az a kispályás csapat, és mit tud?- Magyarország szlovák és oszt­rák határszélén, és ebből máris kö­vetkezik a lehetőség: együtt focizni a szlovákiai és az osztrák lányokkal. A csapat bázisa Mosonmagyaróvár, a környék minden tehetséges lánya, asszonya kapcsolatban van az együttessel, a többségük ott is van a pályán. Hogy mit tud, arról tavasz- szal lehet bővebbet beszélni, de ugye egy szolidabb eredmény kez­detben még nem ok elparentálni senkit. A fiúk száz éve focizhatnak, a nők sokkal rövidebb ideje. Aztán, mikor mi kikaptunk, vagy Mészölyék például, az nem feltétlenül a tudás fokmérője volt. Ez a női csapat már korábban riválisa volt a magyaror­szági kispályás legjobbaknak; most elbizakodottság nélkül, de hatalmas lelkesedéssel készül - és arra is készül, hogy akár a bécsi, pozsonyi lányok ellen, akár velük együtt mu­tassa meg, mit tud. Félreértés elke­rüléséért; fontolgatjuk egy nemzet­közi klub megszervezését. Úgy gon­doljuk, ha ez sikerül, ezzel újabb fricskát mutathatunk a politikának, azaz a túlzott hévvel politizálóknak. • Czibor Zoltán jelenlegi lakóhe­lye, családja?- Dél-Komáromban lakom, szülő­városomban. Itt kezdtem pályafutá­somat, itt voltam vonatvezető - azó­ta is büszke vagyok erre. És itt élek most újra régi szerelmeimmel: .a kedves városban, a szeretett vas­úthoz közel,, drága feleségemmel, Erikával. Vitalíj, mennyit változott az életed az utóbbi hónapokban?- Az olimpia előtt, amikor még a volt Szovjetunió színeiben versenyeztem, alig kerestem, s ezzel a csapattársaim is így voltak. A szövetség majdnem minden pénzünket elvette. Manapság önállóan utazom a versenyekre, és egyéb rendez­vényekre, s nem a szövetség küld. Ez olyan, mintha önmagam szövetsége len­nék. Természetesen a pénzdíjakat is ma­gam kasszírozom, s egyetlen kopeket sem kell leadnom. Úgy tudom, rendkívül keresett ver­senyző vagy.- Sok bemutatón veszek részt, egyik országból a másikba utazom.. Alig van időm a kikapcsolódásra. Hogyan fogadta Irina, a feleséged a hirtelen jött dicsőséget?- Számára ennek alig van jelentősé­ge. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy közömbösen fogadta barcelonai sikerso­rozatomat. Nagyon örült a hat aranyérem­nek, de tudom, hogy nem a sikeres spor­tolót, hanem az embert szereti bennem. És az édesanyád?- Szinte röpködött az örömtől. Biztos, hogy ö a világ legboldogabb asszonya. Először azért, mert a fia ilyen kitűnő eredményeket ért el, másodszor pedig emiatt, hogy a kisfia világhírű lett. Ráadá­sul nyilatkozhat a tévébén és a rádióban, s az interjúk révén maga is híressé vált. Élete legboldogabb napjai, amikor az új­“’“^^qokban együtt szerepei a neve az enyäitmei. Szülővárosodban, Minszkben is népszerű vagy? ,-Érdekes, hogy otf>te;'--sebben is­mernek, mint például Mérné,(országban vagy az Egyesült Államokban. Égy biztos, a rendőrségen nagyon jól ismernek, miu­tán ott, sajnos, sűrűn megfordultad?, mert kifosztották a lakásomat. Igaz, hogy létezik egy orosz maftiia, amely az olimpia óta megkeseríti az életedet?- A rendőrség a nyomára akadt a maf­fiának, amely legutóbb Marina Lobacs- nak, a ritmikus sportgimnasztika szöuli bajnokának a lakását is kirámolta Olyan bűnözőkről van szó, akik olimpiai bajno­kokra „szakosodtak". Jómagam már a hatodik minszki aranyérmes vagyok, akihez betörtek. Mit vittek el tőled?- A bűntény nem sokkal a Barceloná­ból való visszatérésem után történt. Min­dent feldúlva találtam, a bútorok huzatait felhasogatták. Elvittek 18 ezer dollárt, és hatezer svájci frankot, a videómat, de: még a cipőmet is. Szóval, szinte mindent, ami mozdítható volt. Hogyan védekezel a betörők és a rablók ellen?- Fegyverrel. Lakásom kifosztása után azonnal fegyverviselési engedélyt kértem a belorusz belügyminisztériumtól. Miután megkaptam, megbíztam valakit, hogy ve­gyen nekem egy pisztolyt. Fegyver nélkül esténként nem megyek ki az utcára. Választhattál volna testőrt, mint a rúdugró vllágcsúcstartó, Szergej Bubka.- Nincs rá szükségem. Többnyire kül­földön, s nem a volt szovjet területeken tartózkodom. Miként viseled el az irigyek és a rosszakarók hadát?- Gyűlölöm ezeket a tulajdonságokat, s magam soha, senkire sem voltam irigy. Rosszakarókkal is csak otthon találko­zom, mert külföldön csak szeretet és kedvesség vesz körül, amit igyekszem viszonozni. Azokban az országokban, amelyeket eddig megismertem, az embe­rek többségének mindene megvan, tehát nincs okuk, hogy irigyeljenek. A hazámról, sajnos, ezt nem mondhatom el. Ott betö­rik a piros Ladám ablakát, egyszerűen azért, mert nekik nincs kocsijuk. A nyugati tornarendezvényeken ötezer márka a fellépti díjad, miközben például Carl Lewis húszezerért áll rajt­hoz. Nem gondolod, hogy alulfizetett vagy?- Nem, de ha Amerikában élnék, ak­kor magam is ennyi honoráriumra tarta­nék igényt. Vagy majdnem ennyire, hi­szen arról nem szabad megfeledkezni, hogy az atlétákat jobban megfizetik, mint a tornászokat. Lehet, hogy Lewisnak a húszezer is kevés, nekem viszont elég az ötezer, melyet reális összegnek tartok. Milyen ajánlataid vannak?- Nemcsak Németországban, hanem Spanyolországban, Olaszországban és Amerikában is szívesen látnak, s renge­teg meghívást kaptam ezekből az orszá­gokból. De említhetem Japánt is, mert ide NÉVJEGY NÉV: Vitalij Scserbo. SZÜLETETT: 1972. január 13. MAGASSÁG: 168 cm. SÚLY: 63 kg. ÁLLAMPOL­GÁRSÁG: belorusz. LAK­HELY: Minszk. HOBBI: ka­rate, labdarúgás, tenisz. CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős, felesége Irina, aki Scserbo szüleihez hason­lóan, akrobata. SPORTPÁLYAFUTÁSÁ­NAK KEZDETE: hétéves korában kezdett tornázni, 17 évesen tagja volt a szovjet válogatottnak, s részt vett a stuttgarti vb-n. Leonyid Arkagyij szövetségi kapitány ekkor még a cserepadon hagyta. JELENTŐS EREDMÉ­NYEI: Barcelona olimpiai bajnoka egyéni összetett­ben, csapatban, lólengés­ben, korláton, gyűrűn és ugrásban. Világbajnok ifi 992) kilengésben és gyű- rűnj ezüstérmes talajon; vi­lágbajnok (1991) csapat­ban, ezüstérmes egyéni összetettben, télajon és ugrásban. Európa-ő'.ajnok (1992) talajon, ugrásba'»?, ezüstérmes lóiengésben, gyűrűn és korláton; Euró- pa-bajnok (1990) talajon, ugrásban és nyújtón. is invitáltak versenyekre és bemutatókra. Persze, a pénzdíjaktól is függ, hogy me­lyik meghívást fogadom el. Ráadásul a feleségem várandós az első gyerme­künkkel, s a külföldi elfoglaltságaimról majd a kicsi megszületése után döntök. Összehasonlítási alapod azonban már van. Szívesen élnél valamelyik nyugati országban?- Sokszor feltették már ezt a kérdést, amelyre nehéz válaszolni. Akadnak idő­szakok, amikor nagyon vágyom Nyugat­ra, aztán elmúlik ez az érzés. Külföldön honvágyam van, ám, ha otthon vagyok, visszakívánkozom a jobb, a gazdagabb életbe. Gyermeketek 1993 elején születik meg, s akkor az Egyesült Államokban lesztek.- így igaz. Ezért a gyermek amerikai állampolgár lesz. Úgy vélem, ezzel jót teszek neki, mert ha helyén lesz az esze, a későbbiekben él az ebből fakadó lehe­tőségekkel. Mivel foglalkozol majd, ha befejezd a sportolást?- Edző szeretnék lenni, mert csak a tornához értek, s a sport betölti az életemet. (KNS) Médl Sándor ifasámap Családi magazin Index 480 201 Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Siezákné Kovács Edit: ® 210/ 4460 és Miklósi Péter: © 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László & 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf S 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribioova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: © 550-18, sportrovat: © 506-39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távfró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Pribinova 25, © 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 819 46 Bratislava, Pribinova 21. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 81915 Bratislava, Pribinova 25, 8. emelet, © 210/4455 és 4476, irodavezető 551 29, telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS Igazgatósága, Pribinova 25,813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom