Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-21 / 7. szám
SÜTÖTÖKLEVES Anyagszükséglet: 5 db tojássárgája, 12,5 dkg liszt, 0,5 dkg só, 4 dkg cukor, 10 dkg zsír vagy olaj, 2,5 dkg fahéjas porcukor, zsír a kisütéshez. Elkészítése: A tojássárgájához annyi lisztet adunk, hogy a tészta se kemény, se lágy ne legyen. Belekeverjük a cukrot és a sót, és jól kidolgozzuk. Amikor a tészta már sima, vékonyra nyújtjuk, és derelyevá- góval hosszú, keskeny szeleteket, csíkokat vágunk belőle. Forró zsírban kisütjük és még melegen, fahéjas cukorral beszórva tálaljuk. Omlós, ropogós tészta, bor mellé. Adhatunk a csöröge fánk mellé valamilyen lekvárt is. Anyagszükséglet: 2 dl fehér bor, 15 dkg szilvaíz, 5 db zsemle, 15 dkg porcukor. Panírozáshoz: 15 dkg zsemlemorzsa, 10 dkg liszt, 2 egész tojás, 20 dkg zsír, 4 dkg dió, 6 dkg porcukor. Elkészítése: A zsemléket három-három szeletre vágjuk, majd cukrozott fehér borral jól meglocsoljuk, azután megkenünk 2-2 szeletet szilvaízzel, és ezeket összeragasztjuk. Tojással, liszttel és morzsával panírozzuk, és forró sütőben kisütjük. Még melegen darált diós porcukorral beszórva tálaljuk. Szilvaíz helyett más gyümölcsízzel is készíthetjük. Hozzávalók: 50 dkg sütőtök, 2 dl tejföl, 3 dkg vaj (vagy margarin), 2 tyúkleveskocka, 1 evőkanál liszt, 1 mokkáskanál reszelt szerecsendió, 1 mokkáskanál törött fehér bors, kevés só. A tököt hosszában félbevágjuk. Magházát kikanyarítjuk, majd a húsát meghámozzuk és kis koc- ' kákra vágjuk. Egy liternyi vízben jj feltesszük főni. (A leveshez már feleslegesen sok tököt megsüthet- j jük a sütőben, a szokott módon.) ; A megfőtt tökkockák negyed részét félretesszük, a többit levével együtt a turmixgép poharába téve pépesre zúzzuk. Aztán beletesz- szük a húsleveskockákat, a szerecsendiót és a törött borsot, majd ■ ismét felforraljuk. A vajon éppen csak megfuttatjuk a lisztet, felöntjük kevés hideg vízzel, és simára ■ keverve, a forrásban levő leveshez ‘ öntjük. Jól kiforraljuk majd a tejfölt «is belekeverve még egyszer felfor- * raljuk. Tálaláskor leveses csé- " székbe rakunk a félretett tökkoc- J kákból, erre merjük rá a forró le- \ vest. KAPROS TÖLTÖTT KARAJ Hozzávalók: 50 dkg kicsontozott sertéshosszúkaraj, 2 evőkanál olaj, 1 tojás, 1 zsemle, 1 dl tej, 1 evőkanál tejföl, 1 evőkanál reszelt sajt, 1 kis fej vöröshagyma, 1 csokor kapor, 1 teáskanál Vegeta, ízlés szerint só és törött bors. Anyagszükséglet: 30 dkg liszt, 2 dl tej, 2 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 3 dkg vaj, 5 dkg porcukor, kb. fél dkg só, rum, 20-25 dkg zsír vagy olaj, 10 dkg vaníliás cukor, 25 dkg barack-, meggy- vagy ribizkeíz. Elkészítése: Langyos tejben elmorzsoljuk az élesztőt, egy kevés lisztet, cukrot teszünk bele és kovászt készítünk. A tojássárgáját porcukorral jól kikeverjük. Amikor a kovász megkelt, az előre kikészített, szitálással lazított, langyos liszthez hozzákeverjük a kovászt, a tojássárgáját, egy kevés rumot és a langyos tejet, majd a tésztát jól kidolgozzuk, ezután olvasztott vajat adunk hozzá, és addig keverjük, amíg a kezünktől a tészta elválik és kissé hólyagos lesz. Ne legyen a tészta se lágy, se kemény! A tetejét beszórjuk liszttel, letakarjuk tiszta ruhával, és meleg helyen kelesztjük. Ha megkelt, belisztezett deszkára borítjuk, még egy kicsit átgyúrjuk, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk. Kiszúrjuk a lisztbe mártott fánkszaggatóval, lisztezett deszkán, tiszta ruhával letakarva, újra kelesztjük. Amíg a fánk megkelt, lábasban zsírt melegítünk. Kisütés előtt a fánkok közepét kissé benyomjuk, hogy jól átsüljön a közepe is. Sütés közben fedővel letakarjuk, majd átfordítjuk a másik oldalra. Ne tegyünk egyszerre sok tésztát a zsírba. A zsír ne legyen nagyon forró, csak elég meleg. Ha kisült a fánk, kivesszük és tálra helyezett rácson lecsorgatjuk. Akkor jó a fánk, ha szép pirosra sült mindkét oldala, szalag keletkezik rajta a sütéskor, és a zsír, fogyasztás előtt lecsepegett róla. Meleg tálra tesszük, melegen tálaljuk. Tálalás előtt baracklekvárral töltjük meg a tetején levő mélyedést. Tehetjük a felmelegített baracklekvárt nyomózsákba is, ekkor a csövet a fánk aljába szúrva töltjük meg. Nem áll el, ne készítsük előre, hanem folyamatosan, de mindig melegen adjuk be. Sütés után a zsírt szűrjük át, azután eltehetjük, így újra felhasználható. Anyagszükséglet: 30 dkg liszt, 5 tojássárgája, kb. 1,5 dkg élesztő, 5 dkg vaj, 10 dkg vaníliás porcukor, kb. 1 dl tejföl, fél dkg só, rum, 30 dkg zsír vagy olaj, 25 dkg barack-, meggy- vagy ribizkeíz, kevés reszelt citromhéj. Elkészítése: Az élesztőt egy kevés langyos tejben elmorzsoljuk. A gyúródeszkán a lisztet kupacba öntjük, közepébe fészket alakítunk, megszórjuk vaníliás porcukorral, tejfölt, tojássárgáját, sót, a tejes élesztőt, reszelt citrtomhéjat, a kissé megolvasztott vajat összegyúrjuk. A tészta ne legyen se kemény, se lágy. Kis cipókat alakítunk, belisztezzük, hideg helyen letakarva pihentetjük. Kb. fél óra múlva a tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, derelyevágóval tenyérnyi négyszögletes darabokát vágunk ki, a darabokat hosszában 3 helyen bemetsszük. A tészta csücskét a lefedett, bemetszett résbe dugva kifordítjuk, és rögtön zsírban sütjük. A sütés lefedett edényben történjék, ne túl meleg, de nem is langyos zsírban vagy olajban. Folyamatosan kell a tésztát készíteni, sütni, mert a fánk nem áll el sokáig, melegen kell tálalni. Akkor jó a fánk, ha pirosra sült és meleg, lecsorgattuk róla a zsiradékot. Meleg tálon adjuk be. Tetejét vaníliás porcukorral hintjük be. A barackízt kissé megmelegítjük, kevés rumot keverünk hozzá, így tálaljuk. Más gyümölcsízbe (meggy-, ribizkeíz) nem teszünk rumot. CL ED CD ib 19 1993. II. 21. A töltelékhez a tojást habosra keverjük a tejjel. A zsemlét nagyon apróra vágjuk és ráöntjük a felvert tojást. 10 percig ázni hagyjuk. Közben a megtisztított vöröshagymát felaprózzuk, és az olajon megfonnyasztjuk. Keverőtálba szórjuk a sajtot, a Vegetát, a sót és borsot, majd hozzáadjuk a hagymát, a nagyon finomra vágott kaprot, és az áztatott, szétmorzsolt, tojásos-tejes zsemlét. Jól összekeverjük. A húst nagyon éles, hosszú pengéjű késsel felszúrjuk, akkora nyílást vágva benne, hogy azt kitágítva, nagy diónyi üreg képződjön. A felszúrt húst egy alufólialapra felállítjuk és fakanálnyél segítségével beletömjük a tölteléket. Alufóliába csomagoljuk, tepsibe fektetjük, és aláöntünk félpohárnyi vizet. Előmelegített, forró sütőbe toljuk, és egy órán keresztül közepes lángon pároljuk. Végül a fóliából kibontva minden oldalát pirosra pirítjuk. Felszeletelve kapros burgonyával és salátával tálaljuk. Anyagszükséglet: 15 dkg liszt, 15 dkg tehéntúró, 12 dkg vaj, 2 tojássárgája, csipetnyi só, fél csomag sütőpor, 10 dkg cukor. Elkészítése: A vajat liszttel jól eldörzsöljük, azután belekeverjük a szitán áttört tehéntúrót. Hozzáadjuk a tojássárgáját, a sütőport, sót és a végén a cukrot. A tésztát jól kidolgozzuk, majd lisztezett deszkán kb. ujjnyi vastagra nyújtjuk, fánkszaggatólval kiszaggatjuk. Forró zsírban világosra sütjük mind a két oldalát. (Vigyázzunk, hogy ne legyen sötét, mert akkor keserű ízt kap!) Forrón tálaljuk, ezért tálaláskor sorjában süssük. Konyhalexikon Buggyantás Bizonyos tojásétel elkészítési módja: gyenge forrásban lévő ecetes vízbe engedjük óvatosan a felütött tojást úgy, hogy az lehetőleg egyben maradjon. Ezért az újraforrástól számított 2 percig nem szabad megkeverni. Akkor jó a bugy- gyantott tojás, ha a fehérje már egészen megalvadt (azaz kocsonyás), a sárgája pedig kissé lágy marad. Ha egyszerre több tojást akarunk készíteni, akkor egyidejűleg csak egyet engedjünk a forrásban lévő vízbe, hogy biztosak legyünk benne: nem folyik szét. A szűrőlapáttal kivett tojást meleg (de nem forró) vízben tarthatjuk tálalásig. Általában meleg mártásokkal szokás kínálni: gomba-, sajt-, sóska-, és paradicsommártással . VASÁRNAPI KRIMI APárizs-Versailles közti utolsó éjszakai járat, mint szokásosan, csaknem üres volt. Amikor a végállomáson megállt, alig páran szálltak ki a vonatból. Gyorsan eltűntek a gyengén megvilágított állomáson. Az utolsó egy fiatal lány volt. Még Párizsban elaludt, s most álomittasan lépett ki a vonatból. Lassan ment a kijárathoz, s ott megállt. Körülnézett, de hűséges Pierre-jét nem látta sehol. A lány igen elcsodálkozott, mert rendszeresen ott várta és hazakísérte. Lehet, hogy a gyenge gyomormérgezése mégis komolyabb volt, T. Petitioné bői, megnyugodva vette észre, hogy az a kétes alak eltűnt. Rögtön eldöntötte, hogy elindul gyalog haza. Több mint egy kilométert kell megtennie, de ha siet, húsz perc alatt otthon van. A csaknem sötét utca közepén indult el. Az eső utáni nedvesség egész a csontjáig hatolt, s a magányosság egyre jobban nyomasztotta. Fázott, mert kabát sem volt rajta. Reggel, jó időben és egy szál blúzban indult el munkába. Amint befordult az utcájukba, még sűrűbb sötétség vette körül. Már csak mintegy ötszáz métert kellett megtennie. De ekkor megérezte, hogy az állomási ismeretlen követi. Az egyik utcai lámpa fényében vette észre és rögvest felismint első pillanatra tűnt - gondolta magában.-Ó, hát magát is cserben hagyták!? - hallott a háta mögül egy erélyes férfihangot, összerázkódott és hátrafordult. A kijárat előtti lámpa fénykörébe egy ismeretlen férfi lépett. Magas, vékony, negyven év körüli, sötét köpenybe burkolózva, a haja zsíros vagy nedves - egyszóval igen kellemetlen benyomást tett, sőt taszította az embert. A lányon félelem futott át. A férfi folytatta a beszédet:-Az én barátnőm se jött elém, - magyarázta valamivel kellemesebb hangon, választ szinte nem is várva. - Valószínűleg elaludt, mint a te fiúd. Most már szinte a lány vállához támaszkodott.- Pierre biztosan jön!- mondta a lány kissé bizonytalan hangon, mert valójában ennek a kellemetlen embernek nem is akart válaszolni. - Minden este itt vár! Az ismeretlen néhány percig méregette, majd megállapította:-Te Párizsban fotómodellként vagy színésznőként dolgozol, ugye? Ilyen arccal és testtel... Erőltetetten felnevetett, majd szemével az utcát pásztázva felelt:- Az Orleáns étterem bárjában dolgozom pincérnőként...- Pezsgő, színes koktélok a vendégeknek, ugye? - kérdezte nevetve a tolakodó.- Talán segíthetnék, ha fotómodell szeretnél lenni. Egészen közel lépett a lányhoz, amikor folytatta: - Havonta legalább kétszer utaznál külföldre, gyönyörű életed lenne. Mit szólsz, hazakísérlek és egy pohár ital mellett megegyezünk ... A te Pierred már a hetedik álmát alussza. A lány megrázta a fejét és otthagyva a férfit, belépett a telefonfülkébe. Haza hívott, de hiába hagyta sokáig csengeni a készüléket, senki sem vette fel a kagylót. Akkor jutott eszébe, hogy reggel lehalkította, mert a szülei előző este későn érkeztek haza, s nem akarta, hogy bárki is zavarja őket. Most már nagyon kényelmetlenül érezte magát. Eszébe jutott, hogy taxit hív, de az ügyeletes közölte vele, legalább negyven percet kellene várnia és igen sokba kerülne. Dühösen tette helyére a kagylót, s azon törte a fejét, mit tegyen. Amikor kilépett a fülkémerte. Aztán meghallotta a rekedtes nevetését is. Igen, ez az a szemtelen alak. Meggyorsította lépteit, s ekkor jutottak eszébe a délutáni hírek: a rádió bejelentette, hogy még nem fogták el azt a bűnözőt, aki eddig három lányt ölt meg Párizs külvárosában ... Megkerült egy magas házat, ahol meredek útszakasz kezdődött. A hold kibukkant a felhők közül, s ő észrevette, hogy a férfi egyre közelebb ér hozzá. Gyorsította a lépteit, de a követője ugyanezt tette. Pánikba esett. Majd kiugrott a szíve, fulladozott. A félelem szinte megbénította, félt hogy nem bír továbbmenni. 1 Egész testében reszketett, s egyre nehezebben lépkedett a magas sarkú cipőben. Gyorsan lerúgta a lábáról a cipőket és futni kezdett. Érezte a hideget, már nem tudta ellenőrizni a mozgását, de futott tovább, ám egyre lassabban. A férfi már csaknem utolérte; láthatóan erős volt, mert az emelkedő egyáltalán nem merítette ki. A lány sikítani kezdett, de ez az ismeretlent nem állította meg. Sőt, még gyorsabban futott, már beérte a lányt. Elkapta a haját és a járdára rántotta. Még egyet sikoltott, de aztán a férfi hatalmas tenyerével befogta a száját. Már nem volt ereje ellenállni. Támadója ujjai egyre erősebben kulcsolódtak a nyakára. Úgy érezte, hogy egy mély hullámban süllyed el. Mar-már elvesztette az eszméletét. Egyszercsak engedett a szorítás a nyakán, s a lány lélegezni tudott. Magához tért, a szeme előtti feketeség előbb pirosba, majd rózsaszínbe váltott, aztán eltűnt. Hogy mindez mennyi ideig tartott, nem tudta. Még a földön feküdt, kinyitotta a szemét és két testet látott maga mellett - a támadójáét, aki a hátán feküdt, és kedves Pierre-jéét. Pierre fogai szorosan átfogták a támadó nyakát, amelyből lassan szivárgott a vér.- Ó, Pierre, kedves Pierre, - súgta a lány, és kinyújtotta a kezét, hogy megsimogassa a dog fekete üstökét. - Ma később jöttél, mint máskor, csaknem túl későn... Fordította: f. m. m.
