Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-07 / 5. szám
ilasárnai r 1993. II. 7. Ezt is az új társadalmi elrendeződés hozta magával. Régen csak a filmekben láthattunk rulettasztalt, esetleg a devizaigény alapján devizához jutott szerencsések elnézhettek Monacóba. Most már a szállodáink némelyikében is megtehetjük tétjeinket, sót a vagyonosodó vállalkozói rétegnek a kaszinólátogatás egyfajta státusszimbólumot is jelent. Persze, itt is ismerni kell a szabályokat ahhoz, hogy az ember egy kaszinóban ne úgy nézzen ki, mint az elefánt a porcelánboltban. Ebben segít a Cash-Flow folyóirat alábbi cikke. A lottót már szinte valamennyiünk kipróbálta, de az igazi rulettasztalhoz nálunk csak kevesen jutottak el, hiszen a kaszinók fényes világát sokáig csak a külföldet járók ismerték. Közülük is csak azok, akik nem féltek kockára tenni néhány dollárt a szűkös valutakeretből vagy napidíjból. De bizonyára mindenki látott már olyan filmet (nem is egyet), ahol az elegáns urak és estélyi ruhás hölgyek szórják a zsetonokat, a kimért krupié pedig hűvös hangon hadarja a francia szöveget. Nos, a kaszinókba elvileg mindenki beléphet - persze megfelelő öltözékben -, de vannak olyanok (főként Monacóban), ahonnan a „bennszülötteket“, vagyis a hazai STOPTÁBLA Tíz figyelmeztető, veszélyt jelző mozzanat. Olyankor ideje abbahagyni, ha valaki: 1. hitelt vesz föl csak azért, hogy játszhasson; 2. eljátssza azt a pénzt, amit a gyerekeknek (feleségének) tett félre ajándékra; 3. nyerés után is tovább játszik; 4. komoly veszteség után is folytatja, hogy visszanyerje pénzét; 5. bánatát játékba fojtja; 6. addig játszik, amíg a gatyáját is ott nem hagyja; 7. lassan minden érdektelenné válik, csak a játék élteti; 8. fontos dolgokat mulaszt el, mert nem tud felállni a zöld asztaltól; 9. rendszeresen fogadkozik, hogy abbahagyja, mégis újra kezdi, hiába van utána heves lelkifurdalása, minden kezdődik elölről; 10. illegális pénzszerzésen töpreng, hogy aztán ezt az összeget is eljátszhassa állampolgárokat eleve kizárják. A legtöbb helyen bankalmazottak sem tehetik be lábukat a fényes termekbe, és a világ minden kaszinója értesíti egymást a „fekete bárányokról“, vagyis a csalás, vagy egyéb szabálysértés miatt kizárt emberekről. A kitiltással szemben nincs fellebbezés. A legtöbb európai kaszinó figyelemmel követi törzsvendégei anyagi helyzetét, s bizonyos jövedelemhatár alatt korlátozza a havi látogatási számot. Vannak, akik maguk kérik a belépési tilalmat, hogy megelőzzék a teljes anyagi csődöt. Bizony, sok nagy vagyon veszett már oda a rulettasztalon. És sok irodalmi műben jelenik meg a pörgő kerék, a játékszenvedély. Közülük a legismertebb talán Dosztojevszkij kisregénye, „A játékos“. A közvetlen nyerés és vesztés izgalma - mégha csak zsetonok formájában is - könnyen magával ragadja az embert. A kaszinók forgalmának 40-42 százalékát a francia, illetve amerikai rulett biztosítja. A rulettjátékot egy misszionárius hozta Kínából Franciaországba, a XVII. század közepe táján. Bár sokan felülnek a „nyerő szisztémák“ újra meg újra felröppenő meséjének, egyet szögezzünk le: hosszú távon csakis a bank nyer. Először is a nyeremény felső határát a 36 szám alapján állapítják meg, a nulla ebből kimarad (tehát a játékosok 1:37 eséllyel tesznek valamely számra, de csak 36-szoros nyereséghez juthatnak). Másodszor pedig a tétet maximálják. Ennek is egyszerű matematika az alapja: ha valaki tetszőlegesen hosszú ideig, végtelenül növekedő tétekkel játszana, hosszú távon romlásba vinné a kaszinót. Mellesleg záróra is létezik, tehát a sorozatok törvénye, az a bizonyos „nyerésben vagyok“ sem tud érvényesülni. A két másik legnépszerűbb kaszinói játék a black jack (huszonegyes) és a „félkarú rabló“. Az utóbbinál lehet a legkisebb téttel a legnagyobbat nyerni, akár a bedobott összeg ötezerszeresét is. És egészen más dolog fényes, elegáns környezetben, mint valami füstös játékteremben csipogtatni az automatát. A kaszinó is szereti ezeket a gépeket, hiszen a forgalom több mint egyhar- madát ezek révén éri el. A nyereséget harsány csilingelőssel adja mindenki tudtára az önreklámozó automata. - Persze végeredményben a kaszinó nyer, habár ezt a csengő nem jelzi. Itt apránként lehet sokat veszteni. ÚTMUTATÓ KASZINÓBA A játék típusa kifizetési százalék+ Részarány a kaszinó összbevételében francia rulett 97,3 % 13,6 % amerikai rulett 94,7 % 27,6 % szerencsekerék 83,4 % 1,0 % sic-bio 92,2 % 0,2% automaták 90,0 % 38,7 % red dog 90,8 % 2,4 % póker 90-98 % 2,7 % black jack 90-98 % 12,4 % baccara 90-98 % 1,4 % + a kifizetési százalék (payout percentage) a mindenkori tétekből kifizethető nyereség százalékos aránya TÖZSDETANODA ÉRTÉKPAPÍRTŐZSDE Sok szakember véli úgy, hogy a 19. század második felével összehasonlítva a tőzsdék jelentősége csökkent. Ennek egyrészt műszaki okai is vannak. A modem távközlési eszközök (telefon, telex, telefax) gyakran helyettesítik a kereskedelmi partnerek személyes kapcsolatait, találkozóit. A nagyobb bankok akár saját forrásaikból is eleget tehetnek az ügyfelek igényeinek (az értékpapírok vásárlásakor) vagy saját portefeuille-ba veszik a részvényeket, ha az ügyfelük eladja őket, de az egész tranzakciókat saját maguk is kiegyenlíthetik. A tözsdeüzletek jelentőségének csökkenéséhez hozzájárult a határidőre történő értékpapírüzletek megtiltása is, illetve ezek nagymértékű korlátozása. A mai előírások nagy hangsúlyt fektetnek a publicitás és a bonitás bizonyítására úgy, hogy az értékpapírok egész sorának jegyzését szüntetik meg a tőzsdén, mivel már nem felelnek meg a szigorodó előírásoknak. A kisebb cégek számára költséges a tőzsdére való bejutás, ezért részvényeikkel a tőzsdén kívül kereskednek. A tőzsdeügyletek mennyisége jelentősen függ az adótól is, amely néhány országban, így például Németországban is magas. Bizonyos viszonyítási arányt szerezhetünk a tőzsdéről, ha összehasonlítjuk kereskedelmi forgalmukat. A legfontosabb tőzsdének a New York Stock Ex- changot tartják, ezután következik a londoni és a tokiói tőzsde. (Forgalmuk nagyjából megegyezik a New York-iéval.) A többi tőzsde forgalma az előbbiekkel összehasonlítva már nem olyan jelentős: Zürich (egynyolcada a New York-i tőzsde forgalmának), Frankfurt (egytizenkettede), Párizs, Amszterdam, Toronto. AZ ÉRTÉKPAPÍRTŐZSDÉK TÍPUSA Egy-egy ország tőzsdéi különböző korokban jöttek létre, különböző gazdasági, jogi, s egyéb feltételek mellett. Ezért az egyes tőzsdék jelentős különbségeket mutatnak. Ugyanakkor számos hasonlóság is felfedezhető közöttük. 1. A tőzsdének szilárd belső szervezési rendje van, amely szerveinek létrehozásában nyilvánul meg. 2. A tőzsde szervei döntenek a tőzsdei kereskedelem feltételeiről, a kereskedésre jogosult személyek köréről, az értékpapírok adásvételi jogosultságáról, a tőzsdei díjakról, az árfolyamok meghatározásának módjáról és azok jegyzéséről, illetve egyéb fontos kérdésekről, amelyek befolyással vannak a tőzsde működésére, pl. a tőzsdei nyitvatartásról, a tőzsdei szünnap meghirdetéséről, a tőzsdei rendtartásról. 3. A tőzsde szervezési rendjét közvetve vagy közvetlenül törvény szabályozza és az állam ebben meghatározza saját befolyásának mértékét. A fejlődés során lényegében három főbb tózsdetípus különült el egymástól. a. ) a francia tőzsde általános látogatható társulás, ahol azonban üzlet csak az alkuszokon keresztül köthető, akiket a tőzsdei igazgatóság nevez ki és az állam erősíti meg tisztségükben. b. ) a közép-európai tőzsde zárt tagságú és belépésük csak a tagoknak van. A választott tőzsde- igazgatókon kívül jelen van az állami felügyelő is; c. ) az angol-amerikai tőzsde magánszervezet (vállalkozás) és a belépés kodátozott. A tőzsdét a tagok választotta igazgatóság irányítja. A tőzsdei ügyletekbe beszállhatnak nem tagok is, de a tranzakciókat (ügyleteket) csak a tőzsde tagjain keresztül bonyolíthatják le. Az állam az érvényes előírások szerint folyó tőzsdeügyletekbe közvetlenül nem avatkozik be. Az egyes típusoknak megvannak az előnyei és hátrányai is. (Folytatjuk) Szlovákiai kádár-korszak? A műanyag tartályok, alumíniumhordók, tetrapakk dobozok és más modern csomagolóeszközök korában úgy tűnhet, hogy a hagyományos kádárszakmát a modern technológiák hozta konkurencia eltünteti a mesterségek palettájáról. Ezt bizonyítaná az is, hogy az eddigi fő szállító, a Selmecbányái Duzina Rt. tavaly kereslet hiánya miatt először csaknem a tizedére csökkentette termelését. De a látszat gyakran csal. A hordók iránt állandó az érdeklődés, hiszen némely élelmiszeripari technológiák egyenesen megkövetelik a termék vagy a félkésztermék fahordókban történő tárolását. Közben a hordók is drágábbak lettek. Míg néhány évvel ezelőtt a hektoliteres hordók valamivel több mint 300 koronába kerültek, ma már ezernél többet is elkérnek értük. A tölgy és az akácfa árának több mint négyszeres emelkedése - márpedig a hordókészítéshez ezt használják - keményen megmutatkozott a megrendelések csökkenésében. A Duzina Rt.-t azonban megmenti az export, amely elviszi a termelésük 97 százalékát. Ezen felül együttműködési ajánlatot kaptak egy francia partnertől, amely akár tízezer hordót is venne. A probléma tehát most már a cég kapacitásának szűkössége, mert a jelenlegi csarnokok nem teszik lehetővé, hogy a technológiai szabályok betartása mellett bővítsék a termelést. Ráadásul hiányzik a kádárszakma utánpótlása is. A magasabb árak viszont becsalogatták a szakmába a konkurenciát, így a hordógyártásba beszálltak a szövetkezetek, az újonnan alapított magánvállalkozók is. Ezzel a piac természetesen csak nyert, hisz bővült a kínálat. A hordók, dézsák most például a brünni méhészek és bognárok szövetkezetének kínálatában is attraktív tételként szerepelnek. A költségek, az anyagbeszerzés időszakos problémái, amelytől az egész termék minősége is függ, nem olyan anyagok, mint más ágazatokban és a mesterségre jellemző házi munka egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában. 4
