Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-31 / 4. szám

A NÉV HALLATÁN MÉG A MAI CSATÁROKNAK IS BORSÓ- DZANI KEZD A HÁTUK. A SZIKLAKEMÉNY ÉS MÉGSEM ALAT­TOMOS HÁTVÉD NEVE A JÁTÉKVEZETŐK KÖZT IS FOGALOM. PRÁGAI TUDÓSÍTÓNK KÉSZÍTETT BESZÉLGETÉST KAROL DOBIÁŐSAL. „Beismerem, nagy csibész vol­tam! Nem tudtam lakatot tenni a számra, állandóan visszaszól­tam a bíróknak, gesztikuláltam, nem csoda, hogy a sárga lapok koronázatlan királya lettem. Akko­riban minden bírói figyelmeztetés 150 koronát jelentett a Csehszlo­vák Testnevelési Egyesület kon­tójára. Ezenkívül Malatinsky edző még egy százast levont a fizeté­semből. Elképzelhetik, milyen so­vány volt a pénztárcám, számolja­nak csak utána, évente átlagban 20-25 kártyát is összeszedtem. Abban az időben ez nagy pénz volt Egyszer Nagyszombatban Havlasa úr fújt. Az Ostravával ját­szottunk és volt már egypár sár­gám a meccs előtt. Havlasa sem tudott nem adni egyet. Nem sok­kal a mérkőzés után Prágába re­pültünk a válogatott edzőtáborá­ba. Persze, a felszállás után kor­tyolgatni kezdtük a jó házi itókát. Mögöttünk Havlasa. Megkínáltam. Az első deci után elkezdett kiok­tatni, hogy alig 2000 a havi gá­zsim, és ott a feleségem, meg a gyerek. A másik deci után meg­ígérte nekem, bármit is csináljak a pályán, ő többet nem mutatja fel nekem a sárga lapot. Egy hónap múlva, már nem is emlékeztem a történtekre, Havlasa, a Slavia elleni meccsünkön bíráskodott. Franta Veselyt fogtam, és egyszer ki akart cselezni... Az akkor zöld­fülűnek számító Herda odarohant hozzám, és kezdte a sódert, hogy vigyázzak, mert el tudja intézni, hogy bármikor bíróság elé citálja­nak. Havlasa azonban ott termett és erélyesen felszólította a vergő­dő Frantát, azonnal álljon fel, hi­szen ez semmi sem volt. Garantál­hatom, hogy Vesely nem szimu­lált... A szavahihető bíró még egyszer vezetett a Spartaknak, de én bekötött nyakkal álltam a pálya szélén. A kezdőrúgás előtt odajön hozzám Havlasa: „Ön nem ját­szik? Na tessék, már megint egy unalmas meccset kell fújnom!“ Nos, Havlasának igaza lett, való­ban unalomig sportszerű grund- foci kerekedett a 90 percből.“ • Ezek szerint Karol Dobiáé, a szájhős jóban volt a bírókkal. Sem ő nem tartozott nekik, s a síp meste­rei is rendre kiegyenlítették a szám­láját. Mi volt a helyzet az edzőkkel? „Semmi probléma. Fiatal ko­romban lobbanékony, heves ter­mészetem ugyan nem lehetett va­lami szimpatikus, idővel azonban felülkerekedtem az indulataimon, így egyre kevesebb rosszat tet­tem magamnak, az edzőmnek és a klubnak.“ • Nem csoda, hogy a forrófej ősé­gé ellenére megbocsátottak neki a trénerek, hiszen taktikai szem­pontból kifogástalanul teljesített min­den meccsén. Ez nem azt jelenti, hogy edzői hideg vérű, erkölcstelen alakok voltak, sokkal inkább a szak­ma legnagyobbjai. „Valóban. Malatinsky, Pospí- chal, mindegyik név egy-egy fo­galom. Egyikükből sincs kettő da­rab. Ami „Tony bácsit“ illeti, a nagyszombati futball az élete volt. A környékbeli falusi srácok­ból - csak Varadín és Fandet volt helybéli - világszínvonalú csapa­tot kovácsolt. Pospíchal is hason­ló típus volt 1977-ben kerültem a Bohemianshoz, ő épp ekkor kezdte építeni a későbbi nagy együttesét. Két évre szólt a szer­ződésem, de még egy szezonra marasztaltak. És kapitányt csinál­tak belőlem. Tonda Panenka ugyanis megunta a csapatkapitá- nyosdit. így én, mint szlovák nem­zetiségű viseltem a cseh klub kar­szalagját. Azt hiszem, visszatérve az edzőkre, könnyebb dolguk volt mint mai kollégáiknak. A mostani edzők ugyanis rendre azon fáradoznak, hogy a mai kor­osztályt felvilágosítsák arról, mi a dolguk: előbb a teljesítmény, aztán a pénz. Sajnos, a fiatalok ma fordítva gondolkoznak...“ Karol Dobiáé a címeres mezben • Mikor döntötte el, hogy edző­ként folytatja? „Belgiumban, amikor a Lokeren és a Gent után rájöttem, kiégtem. Igazából azonban már aktív játé­kos koromban. Történt ugyanis, hogy a prágai egyetem testneve­lési kara edzői szakot nyitott. Ne­kem ugyan nem volt érettségim, a jó öreg Navara professzor révén azonban beiratkozhattam. Tanulni kezdtem. Borzasztó nehéz volt! Ráadásul Belgium és Prága kö­zött ingáztam. Természetesen senkit sem érdekelt az utiszám- lám. Vasárnap beültem a kocsiba, több mint 1000 kilométer pedálta­posás után reggel hétre az iskolá­ban voltam. Hétfőn és kedden tar­tották az órákat, szerdán ismét a volán mögé ültem, és irány Bel­gium. Csütörtökön reggel jelent­keztem az edzőmnél. Szerencsére elnézték nekem, hogy művelődök. Mindkét feladatomat hiánytalanul elvégeztem.“ • A Bohemiansban két ízben is mestere, Pospíchal segédedzője­ként esett át a tűzkeresztségen. Ed­zői karrierje kezdőállomásaként mégis Hradec Královét jelöli meg. Annak ellenére, hogy a karrier döcö­gősen indult, mégis visszaemlékszik a Hradec Králové-i hónapokra? „Ami a prágai ténykedésemet illeti valóban másodedzője voltam Pospíchalnak, de egyidejűleg az ifik első trénere is. Délelőtt tanul­tam, délután edzősködtem. Nem minden délelőtt maradtam otthon, hiszen így nem lehettem volna másodedző a felnőtteknél. Mivel a segédnek, főként papírmunkát kellett csinálnia, annak pedig nem láttam értelmét, hogy pontos ad­minisztrációt készítsünk arról, hogy a játékosok mennyit futot­tak, és miket müveitek az edzése­ken. Idő előtt odébb álltam. Ekkor keresett meg a Hradec, amely ak­koriban arról volt híres, hogy úgy váltja az edzőket, mint más a fe­hérneműt. Nagy idealistaként ér­keztem a klubhoz, azt hittem, amit elképzelek, azt véghez is tudom vinni. Látták, hogy ambiciózus ember vagyok, tehát a más felada­tát is rám bízták. Nem csoda, ha kimerültem. Ez meghozta a »gyü­mölcsét« a sorozatos vereségek velejárója lett, hogy előbb vagy utóbb megszabadulnak tőlem. Fél év után az utcára tettek...“ • Barátsággal vagy inkább ke­mény kézzel viszonyul a játékosok­hoz, mekkora a távolság ön, az edző és a futballisták között? „Mindenekelőtt saját szándé­kaival legyen tisztában a tréner. A siker záloga a pontosság, a fe­gyelem, a rend. Szerencsére eze­ket sikerült megteremteni Brünn- ben. Ezek után engedhetünk a gyeplőn. Ha például az edzőtá­borozás idején valakinek szüle­tésnapja van, a fejenként elfo­gyasztott két-három deci megen­gedhető. Másnap hétkor azonban teljes erőbedobást várok az »ün­neplőktől«. Tudatosítaniuk kell, ha világszínvonalon játszik valaki, többet megengedhet magának, de ahhoz, hogy erre a szintre eljus­son, előbb sok mindenről le kell mondania.” • Ilyen téren a Boby játékosai csak a szerződésük alapján mond­hatók profiknak, vagy a hozzáállás szempontjából is? „Nos, csak tanuljuk a profesz- szionalizmust. Nemcsak a játéko­sok, hanem mi edzők és a vezetők is.“ • Mi a legnehezebb az edző munkájában? „Megtalálni a játékosokkal az azonos hullámhosszot. Ehhez mindenekelőtt kölcsönös bizalom kell. Mindenesetre a futballista a zöld gyepen nyújtottak alapján ítélendő meg elsősorban.“ • Egyik kollégája, Ladislav Skor- pil egyszer azt mondta, a mai futbal­listáknak az tenne jót, ha az élet- színvonal megegyezne a romániai­val. Vagyis, semmi reklám, egy. fia tévéközvetítés sem, s így a játékos­nak egyedül a 90 perc lenne a moti­váció. Egyetért ön ezzel? „Először is nem szeretnék Ro­mániában élni. Szerintem ugyanis a volt keleti blokk államai közül még nálunk a legjobb. De biztos, hogy sok igazság van ebben a fi­lozófiában. Saját tapasztalataimra hagyatkozva állíthatom, a mai gyerekeket kevésbé érdekli a foci, mint annak idején bennünket, s ez logikus. Egyre kevesebb a játék­tér, a lakótelepek zöld övezeteiről pedig kitiltják a focizni vágyó srá­cokat. Nem csoda, ha leszoknak a grundról. Higgyék el, labdarúgá­sunk kórjának okait itt kell ke­resni." • Említette, hogy a keleti régió­ban még nálunk a legjobb. Úgy ér­tette, Csehországban vagy Szlová­kiában? Ön szlováknak született, de jó pár éve Csehországban él. Hogy képzeli el a jövőjét? „Való igaz, Nagyszombatban születtem, de 1977 óta Prágában élek. Két éve pedig egy morva csapat kispadján ülök. Azt hi­szem, nálam nagyobb csehszlo­vák nem igen akad!“ • Ezek szerint bizonyára nehéz választani állampolgárságot? „Ha mindenáron olyan fontos - mint amennyire szerintem nem -, hogy megmondjam, a cseh ál­lampolgárságot kérvényeztem.“ • Ön szerint mi a különbség a csehek és a szlovákok között? „Egyik olyan, mint a másik. Nem különb, s nem rosszabb. Mindenhol találhat józan gondol­kodású és buta embert egy­aránt...“ Ladislav Jezek Mi nem emeljük árainkat! A Librex, az első szlovákiai csomagküldő üzletház árukínálata a Vasárnap olvasóinak. A megrendelt árut utánvéttel szállítjuk, de a kínált termékek közvetlenül is megvásárolhatók a Pozsony-homorúszögi Tallin művelődési ház épületében (Bratislava - Dőlné Hony, Stavbárska 60) naponta 17.30. óráig. Mi nem emeltük árainkat, ellenkezőleg, néhány termék esetében az árat leszállítottuk. Erről nemcsak ez alkalommal, hanem minden egyes újabb árukínálatunk esetében meggyőződhetnek. A bűnözés állandóan nő, csökkenésére nem nagyon van kilátás. Védjék magukat, mert az állam nem védi meg Önöket. Viszont segíthetnek Önöknek az új behozatali önvédelmi eszkö­zök - a paralizerek. • • • A paralizer segít Önöknek erős, a típustól függően 65 000 V-tól 150 000 V-ig terjedő erős­ségű elektromos töltéssel a pilla­nat töredéke alatt megbénítani és azon nyomban ártalmatlanná tenni a támadót. Előnyei: egyszerű manipulá­ció, kis méretek és főként nem okoz egészségkárosodást. Hatását több rétegű (vastag) öltözeten keresztül is kifejti. Nem minősül fegyvernek, birtoklásá­hoz nem szükséges engedély. A forgalmazását jóváhagyták az illetékes szervek. A paralizer 9 V-os (legjobb az UCAR) alkalikus elemmel mű­ködik. Megvédi Önöket a tolvajokkal, erőszakoskodókkal, az állatok­kal és az alvilággal szemben. Vállalkozóknak, nőknek, egyedülálló és idősebb embe­reknek, utazóknak, taxisoknak, őrszolgálatot teljesítőknek, pos­tásoknak ajánljuk. THUNDER POWER a leg­kedveltebb modell (típus), csuklópánttal ellátva, teljesít­ménye 120 000 V-ig terjed, méretei 14x6x4 cm. Ára: 1750 korona THUNDER FOX - sztro- boszkopikus halogén fénnyel van kiegészítve, amely sokko- lóan hat a támadóra, speciáli­san tervezett markolat, teljesít­ménye 65 000 V, méretei 14x6x3 cm. Ára: 1999 korona THUNDER 947 - a legalkal­masabb modell nők számára, teljesítménye 65 000 V, mére­tei 12x6x3 cm. Ára: 1490 korona Problémái vannak a pénzszál­lítással? Tart attól, hogy a na­gyobb értéket tartalmazó bő­röndjét kitépik a kezéből? Fon­tolja meg a következő kínála­tunkat! ACÉLBILINCSEK - ideális eszköz a bőrönd csuklóra csa­tolásához, de a tett színhelyén ért támadó ártalmatlanná téte­lére is, például lakásbetörésnél arra az időre, amíg a rendőr­ség megérkezésére vár. Ára: 290 korona Minden termékre egyéves garanciát adunk. Ha a termék nem felel meg elvárásainak, öt napon belül visszaküldheti azt - s mi visszaküldjük az árát. A küldeményhez mellékeljük a garancialevelet és a használati utasítást. Megrendelés telefonon, a 07/2407428-as, 839658-as számokon, vagy levélben a következő címen: Librex, Box 52, 820 13 Bratislava VK-97 Vasárnap Családi magazin Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: 9 210/ 4460 és Miklósi Péter: ® 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László ® 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet 9 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 550-18, sportrovat: ® 506-39, gazdasági ügyek: 9 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Pribinova 25, ® 586-07. Készül a Oanubiaprint, n. v., 02-es üzemében 819 46 Bratislava, Pribinova 21. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25, 8. emelet, ® 210/4455 és 4476, irodavezető 551 29, telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25,813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Index 480 201 I I 11 M T | I \ L ,I I H i I \ 1 m 1 ■ Karol Dobiás, a „legnagyobb csehszlovák...“

Next

/
Oldalképek
Tartalom