Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-31 / 4. szám
> Miért szégyenlős valaki? Egyesek szerint a szégyenlősség gének útján öröklődik, mások viszont azt állítják, hogy a környezet hatására alakul ki. A szakirodalom szerint a szégyenlősség a legjobban elterjedt betegség. Nem mer az emberek szemébe nézni, eróltetetten nevet, pírban ég az arca, izzad a tenyere és kiszárad a torka? Dadog és képtelen ép mondatot kipréselni magából? ,,A pszichikai nehézségek komolyabbak, mint a fizikaiak“, „ez pszichikai paralízis, amely depresszióhoz vezet“, „pszichopatológiai állapot, amely öngyilkosságba kényszeríthet“ - a szakirodalom így jellemzi a legutóbbi évtized egyik legtitokzatosabb és legelterjedtebb betegségét. Ha valaki környezetében nem akar lehetetlenné válni, saját magának kell felfedeznie a kiváltó okokat és azt, hogy mikor keletkezett az a belső hang, amely féken tart, nevetségessé tesz és megakadályozza, hogy az ember valóban olyan legyen, amilyen. Ha viszont elszalaszt valamilyen kínálkozó alkalmat, ugyanez a belső hang szemrehányásokat tesz, miért nem állt a sarkára. Mi az, ami kételyeket ébreszt bennünk önmagunkkal szemben, amely meggátol abban, hogy fizetésemelést kérjünk, hogy megváltoztassuk frizuránkat, röviden, mi az, ami lehetetlenné teszi, hogy megtaláljuk helyünket az életben, a társadalomban? Egyesek szerint a szégyenérzet a génekkel öröklődik, mások viszont ügy vélik, hogy az ember nem születik szégyenlősnek, hanem a környezetében válik azzá. A pszichiátereknek az a meggyőződése, hogy a szégyen a tudat alatt lejátszódó konfliktusok eredménye, a szociológusok viszont a szülők, az iskola, a munkahely és a társadalom együttes hatásának tekintik a szégyent. A szégyenlősek mindenre képesek azért, hogy olyanok legyenek, mint a többiek, akik baráti társaságokba csoportosulnak és kizárják körükből azokat, akik nem ismerik a játékszabályokat. De miért ne védelmezné az ember azt, amiben elüt másoktól? A szégyenlősség valóban rossz tulajdonság lenne, amit gyógyítani kell, vagy külső megnyilatkozása rejtett, mélyebb problémáknak? Erről a kérdésről nyilatkozik a pszichoterápia szakértője, Jacqueline Rous- seau-Dujardin: 0 Egyik tévéadásban kijelentette, hogy a szégyen nem létezik. Meg tudná magyarázni, hogyan gondolta ezt?-Nem értett meg. Nekünk, pszi- choterapeutáknak a szégyen és az elszigeteltség nem sokat jelentenek, mivel a pszichoterápia folyamatában nem döntőek. Természetesen vannak pácienseink, akiket a mindennapi életben szégyenlőseknek tartanak. Azonban igen ritkán fordul valaki azért hozzánk, hogy gyógyítsuk ki őt szégyenlősségéból. A többség megkísérli nehézségeit a maga módján megoldani, természetesen csekély eredménnyel. A szégyen csupán egy kis töredéke szerteágazó szenvedéseiknek, amelyet gátlásosságuk, a kifejezésekkel való küszködésünk okoz. • Ez azt jelenti, hogy ha valaki az ön rendelőjének pamlagára fekszik, megszűnik szégyenérzete? — A szembetűnő szégyenkezés különböző nehézségek jele. Azonban a mi szemünkben ez már nem szégyen. Ezen kívül ez a kifejezés nem teljes és elavult. • Gondolja, hogy a nők szégyen- lősebbek, mint a férfiak? — A hagyományos nevelés a „gyengébb nemnek“ azt ajánlotta, hogy legyenek tartózkodóak. Erénynek számított, ha egy fiatal lány szégyenlős volt, lesütötte a szemét és elpirult... • Létezik többféle, egymásra nem hasonlító szégyen? — Természetesen. Van például részleges, szelektív szégyen. Egyesek kisebb társaságban könnyen feloldódnak, azonban nagyobb közönség előtt félnek a szerepléstől. • Ez azt jelenti, hogy a szégyen nem olyan betegség, amely ellen mindenki a maga módján küzd, hanem viselkedési forma is, amelyet esetleg ki is lehet használni... — Feltételezhető, hogy a szégyen főként az erős és szigorú egyéniségeknél fordul elő. Ebben az értelemben lényegtelen, hogy a nevelés szigorú volt-e vagy sem. A gátlások külső tényezőkből erednek. Az emberben a gátlások felnőtt korban is megmaradnak és néha erősebben hatnak, mint amikor a szülők kialakították. Másrészt, ha a szégyen pozitív hatásáról beszélünk, akkor el kell mondani, hogy védőfalat, védőrendszert alkothat, amely átmenetileg hasznos lehet. • Nem függ össze a szégyen saját magunk túlértékelésével? — Inkább azt mondanám, hogy a mindenhatóság szellemével függ össze, vagyis az elsőségre, a hibát- lanságra, a tökéletességre való törekvéssel. (A Nouvel Observateur nyomán) Ismert kép: egy kisfiú elesett, lehorzsolta a térdét, mire eltört a mécses.- Ne sírj, viselkedj férfiasán - próbáljuk csitítani, de ő mintha nem is hallaná a felnőtteket, tovább bömböl és... jól teszi. Kiderült, hogy a könnyek nemcsak csökkentik a fájdalmat, hanem gyógyítják is azt. Erre a különös megállapításra jutottak az orosz kardiológusok. Felfedezték a könnymirigyek eddig ismeretlen endokrinológiai funkcióját. A tudósok véleménye szerint közvetlenül részt vesznek a gyógyulás folyamatában. Miért hegednek össze a törések, miért gyógyulnak be a sebek? Nehéz ezt a lokális reakciónak tulajdonítani Sebesüléskor nem mindig kerülnek a sebbe fertőző anyagok, amelyekkel szembeszáll a test immunrendszere. A tudósok ezért arra a véleményre jutottak, hogy szervezetünkben létezik egy másfajta védekező rendszer is, amelyiknek az a feladata, hogy gyógyítsa a különböző sebesüléseket, a horzsolástól, ütésektől kezdve egészen a só lerakódásáig. Ha a szervezetben létezik egy általános védőrendszer a sebek gyógyítására, ez nem lehet független az idegrendszertől. És miről tájékoztat az idegrendszer sebesülés esetén? A fájdalomról. Szervezetünkben minden fáj, amit nem szabad megkárosítani. Ez azt jelenti, hogy a fájdalom-jelzés működésbe hozhatja a gyógyítás rendszerét. Sebesülés... fájdalom... és mi következik ezután? A könny. Biológiai szempontból a sírás reakciója értelmetlennek tűnik. A szem mégis úgy reagál a fájdalomra, hogy könnybe lábad. Lehet, hogy ez a könnymirigyek külső megnyilvánulása, amely a fájdalom jelzésére biológiailag aktív anyagot kezd termelni a gyógyulás meggyorsítására? Ha ezt sikerülne bebizonyítani, jelentős érv lenne e hipotézis igazolására. A kutatók elhatározták, hogy patkányokon próbálják ki a seb gyógyulását, a patkányok ugyanis szintén sírnak. Minél jobban sírt a patkány, annál gyorsabban gyógyult a hátán ejtett seb. A könnyek átlag tizenkét nappal gyorsították meg a gyógyulást. Viszont amikor eltávolították a patkányok könnymirigyeit, különös dolgot figyeltek meg. A seb peremei nem hegedtek és lelassult a gyógyulás. Egy nap aztán az állat bőre elvesztette rugalmasságát, mintha megöregedett volna. Bizonyára a mirigyeknek a vérbe kiválasztott bizonyos anyaga befolyásolja az élettónust. Ugyanis a bőr kezdte visszanyerni eredeti rugalmasságát, amikor az állat szervezetébe rendszeresen juttattak a könnymirigyből készített kivonatból. A seb is kezdett jobban gyógyulni. Lehetséges, hogy a mi bőrünk is azért veszt rugalmasságából, mert minél öregebbek vagyunk, annál kevesebbet sírunk? Nem ártunk-e saját szervezetünknek, amikor stressz esetén megpróbáljuk elfojtani érzéseinket, nem engedünk szabad utat neki? Egyelőre még nem beszélhetünk törvényszerűségről, de nincs kizárva, hogy a könnymirigyek szerepe a gyógyulás folyamatában összefügg a szervezet eddig ismeretlen reakcióival. Lehetséges, hogy kutatások közben sikerül rájönni az érzések és a gyógyulás összefüggéseire. Az is megtörténhet, hogy a jövőben az orvosok azt fogják tanácsolni, hogy egészségünk érdekében sírjunk. Talán még a könnyekből is készítenek gyógyszert? Persze egyelőre még korai lenne erről beszélni. A tudósok az eddig ismeretlen mechanizmusnak csupán egy kis kerekét találták meg a gyógyulást befolyásoló könnyekkel. Azonban meg kell ismerni az egész rendszert, hogy szigorúan tudományos alapon megtalálják hozzá a kulcsot. a 1 Az önbizalom fontos és értékes emberi tulajdonság, amely a belső harmóniára, saját jó és rossz tulajdonságaink ismeretére támaszkodik. Aki képes pozitív emberi vonásait fejlesztem, erősíti magabiztosságát, önbizalmát. Persze nem árt, ha azt is tudjuk, bogy a túlzott önbizalom visszatetszést keltbet másokban, gyakran a beképzeltség, nagyképűség látszatával jár, ami nem éppen kellemes dolog. Most pedig próbáljuk együtt megállapítani, van-e egészséges önbizalma. KÉRDÉSEK: igennel vagy nemmel válaszoljon. 1. Ha a munkahelyén egymás után többször is kudarc éri, vagy csalódik munkatársaiban, kételkedni kezd saját képességeiben? (igen-nem) 2. Sok ember társaságában zavarban van, nem érzi jól magát? (igen—nem) 3. Ruhatárában többségben vannak a nem szokványos, sőt feltűnő ruhák? (igen—nem) 4. Gyakran néz a tükörbe? (igen-nem) 5. Testtartása egyenes és észreveszi, ha nem az? (igen-nem) 6. Gyakran keríti hatalmába olyan buta érzés, hogy mások rosszindulatú pletykákat terjesztenek önről? (igen-nem) 7. Ha elintéznivalója akad egy rendőrrel, kellemetlenül érzi magát? (igen-nem) 8. Az utcán, az autóbuszban vagy máshol olyan érzése támad, hogy az emberek bámulják, esetleg megmosolyogják? (igen-nem) 9. Ha sorsjeggyel külföldi utazást nyerne, félne útrakelni egyedül? (igen-nem) 10. Meglepné, ha egy másik nemhez tartozó személy ki akarna kezdeni Önnel? (igen-nem) 11. Gyakran vannak rossz álmai? (igen-nem) 12. Problémáit többnyire egyedül TESZTÜNK Önbizalom oldja meg, nem szívesen beszél róluk másoknak? (igen-nem) 13. Van némi megtakarított pénze váratlan kiadásokra? (igen-nem) 14. Kiskorában kényeztették a szülei? (igen-nem) 15. Úgy gondolja, hogy jó, ha mindennap megtanul valami újat, hasznosat? (igen-nem) 16. Inkább belenyugszik abba, hogy hibás dolgot vásárol, minthogy visszavigye reklamálni? (igen-nem) 17. Gyakran van olyan érzése, hogy amibe belekezd, valahogy nem sikerül? (igen-nem) 18. Gyakran fordulnak Önhöz ismerősök tanácsért? (igen-nem) PONTOZÁS: Egy-egy pontot válaszok: érnek az alábbi kérdés válasz kérdés válasz 1 nem 2 . nem 3 nem 4 nem 5 nem 6 nem 7 nem 8 nem 9 nem 10 nem 11 nem 12 igen 13 nem 14 igen 15 igen 16 nem 17 nem 18 igen Ellenkező válaszért nem jár pont! ÉRTÉKELÉS 15-18 pont: Határozott, magabiztos. Bizonyára sokan elvárják, hogy tanácsokat adjon nekik, hogy segítse, ösztönözze őket. Sajnos egyesek túlságosan is magabiztosnak tartják. Ez azonban ne szegje kedvét, gondoljon Goethe azon mondására, hogy: „Ha az ember mindenkinek teljesíteni akarná a kívánságát, túlbecsülné saját képességeit.“ 11—14 pont: Önbizalma ideális. Tisztában van képességeivel, lehetőségeivel, értékeivel, azonban pontosan ismeri korlátáit és gyenge oldalait is. így elkerüli a szélsőségeket, ami biztosítja nyugalmát és megkíméli a túlzásokkal járó váratlan kellemetlenségektől. Értékelje, hogy nem túl sokan tartoznak ebbe a kategóriába. 7-11 pont: Önbizalma átlagos, ami azt jelenti, hogy biztosan áll a lábán, ezért ne kételkedjen képességeiben, lehetőségeiben. Azonban némi hézagok azért vannak, amit megtudhat azokból a kérdésekből, ahol válaszai nem kaptak pontot. 0-2 pont: A túlságosan kevés pontszám azt bizonyítja, hogy nagyon határozatlan, nehezére esik minden döntés és nem bízik magában. Higgye el, nincs rá oka, hogy ennyire bizonytalan legyen. Ki kell törnie ebből az ördögi körből és próbáljon önállóan dönteni. Meglátja, nem olyan emberfeletti dolog. Önbizalma hiányának egyik oka talán az lehet, hogy valaki mindig a kezét fogta, irányítja. Próbáljon meg saját útján járni, meglátja, milyen jó érzés. AZ ÉRZÉSEK RAGÁLYOSAK „Az érzések ragályosak“ - állapította meg kísérleteire támaszkodva C. G. Jung svájci pszichológus. Ezt ma már megfigyelésekkel bebizonyították. Vannak emberek, akik képesek hangulatukat átvinni másokra. De az olyanok sem ritkák, akik hajlamosak mások hangulatához igazodni. Az ember minél nyíltabban fejezi ki érzéseit, hangulatát gesztikulációval, mimikájával, annál valószínűbb, hogy hangulatát átveszik hallgatói is. A könnyen befolyásolható emberek viszont tudat alatt intenzíven reagálnak a beszélő hangulatára. Ha zárkózott emberrel beszélgetünk, nekünk sincs jó hangulatunk, azonban az élénk reklámszövegre fokozottan reagálunk. A ragályosságon kívül az érzéseknek más hatása is van az emberre. „Befolyásolják egészségünket“ - állítja Gordon Bower pszichológus a stan- fordi egyetemről. A nyugodt emberek arra számítanak, hogy egészségesek lesznek, a nyugtalanok viszont kétkednek egészségükben. Léteznek még fatalisták is, akik vakon hisznek a sorsban és nem fogadják el az orvosok tanácsait, utasításait. Meggyőződésük, hogy rajtuk nem segíthet a legjobb orvosság sem. Helyettesítsük be a betűket számokkal, úgy, hogy ha ösz- szeadjuk őket, vízszintesen és függőlegesen is egyezzenek a sorok végén, illetve alján feltüntetett számokkal. Annyit elárulunk, hogy a legkisebb szám 3, a legnagyobb pedig 9. Ha sikerül öt perc alatt megoldani, gratulálunk. (Megfejtés a 2. oldalon) T u V w u 33 X Y T z V 30 z U X V u 35 X z z u u 32 Y z u u w 33 29 34 31 32 37 MENNYIT ÉR EGY BETŰ? 20 1993. I. 31. üasárnap ■
