Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-31 / 4. szám

> Miért szégyenlős valaki? Egyesek szerint a szégyenlősség gének útján öröklődik, mások vi­szont azt állítják, hogy a környezet hatására alakul ki. A szakirodalom szerint a szégyenlősség a legjobban elterjedt betegség. Nem mer az em­berek szemébe nézni, eróltetetten nevet, pírban ég az arca, izzad a te­nyere és kiszárad a torka? Dadog és képtelen ép mondatot kipréselni ma­gából? ,,A pszichikai nehézségek komo­lyabbak, mint a fizikaiak“, „ez pszi­chikai paralízis, amely depresszió­hoz vezet“, „pszichopatológiai álla­pot, amely öngyilkosságba kénysze­ríthet“ - a szakirodalom így jellemzi a legutóbbi évtized egyik legtitokza­tosabb és legelterjedtebb betegségét. Ha valaki környezetében nem akar lehetetlenné válni, saját magá­nak kell felfedeznie a kiváltó okokat és azt, hogy mikor keletkezett az a belső hang, amely féken tart, ne­vetségessé tesz és megakadályozza, hogy az ember valóban olyan le­gyen, amilyen. Ha viszont elszalaszt valamilyen kínálkozó alkalmat, ugyanez a belső hang szemrehányá­sokat tesz, miért nem állt a sarkára. Mi az, ami kételyeket ébreszt ben­nünk önmagunkkal szemben, amely meggátol abban, hogy fizetésemelést kérjünk, hogy megváltoztassuk fri­zuránkat, röviden, mi az, ami lehe­tetlenné teszi, hogy megtaláljuk he­lyünket az életben, a társadalom­ban? Egyesek szerint a szégyenérzet a génekkel öröklődik, mások viszont ügy vélik, hogy az ember nem szüle­tik szégyenlősnek, hanem a környe­zetében válik azzá. A pszichiáterek­nek az a meggyőződése, hogy a szé­gyen a tudat alatt lejátszódó konflik­tusok eredménye, a szociológusok viszont a szülők, az iskola, a munka­hely és a társadalom együttes hatásá­nak tekintik a szégyent. A szégyenlősek mindenre képesek azért, hogy olyanok legyenek, mint a többiek, akik baráti társaságokba csoportosulnak és kizárják körükből azokat, akik nem ismerik a játéksza­bályokat. De miért ne védelmezné az ember azt, amiben elüt másoktól? A szégyenlősség valóban rossz tu­lajdonság lenne, amit gyógyítani kell, vagy külső megnyilatkozása rejtett, mélyebb problémáknak? Er­ről a kérdésről nyilatkozik a pszicho­terápia szakértője, Jacqueline Rous- seau-Dujardin: 0 Egyik tévéadásban kijelentette, hogy a szégyen nem létezik. Meg tudná magyarázni, hogyan gondolta ezt?-Nem értett meg. Nekünk, pszi- choterapeutáknak a szégyen és az elszigeteltség nem sokat jelentenek, mivel a pszichoterápia folyamatában nem döntőek. Természetesen vannak pácienseink, akiket a mindennapi életben szégyenlőseknek tartanak. Azonban igen ritkán fordul valaki azért hozzánk, hogy gyógyítsuk ki őt szégyenlősségéból. A többség meg­kísérli nehézségeit a maga módján megoldani, természetesen csekély eredménnyel. A szégyen csupán egy kis töredéke szerteágazó szenvedé­seiknek, amelyet gátlásosságuk, a ki­fejezésekkel való küszködésünk okoz. • Ez azt jelenti, hogy ha valaki az ön rendelőjének pamlagára fekszik, megszűnik szégyenérzete? — A szembetűnő szégyenkezés különböző nehézségek jele. Azon­ban a mi szemünkben ez már nem szégyen. Ezen kívül ez a kifejezés nem teljes és elavult. • Gondolja, hogy a nők szégyen- lősebbek, mint a férfiak? — A hagyományos nevelés a „gyengébb nemnek“ azt ajánlotta, hogy legyenek tartózkodóak. Erény­nek számított, ha egy fiatal lány szégyenlős volt, lesütötte a szemét és elpirult... • Létezik többféle, egymásra nem hasonlító szégyen? — Természetesen. Van például részleges, szelektív szégyen. Egye­sek kisebb társaságban könnyen fel­oldódnak, azonban nagyobb közön­ség előtt félnek a szerepléstől. • Ez azt jelenti, hogy a szégyen nem olyan betegség, amely ellen mindenki a maga módján küzd, ha­nem viselkedési forma is, amelyet esetleg ki is lehet használni... — Feltételezhető, hogy a szégyen főként az erős és szigorú egyénisé­geknél fordul elő. Ebben az értelem­ben lényegtelen, hogy a nevelés szi­gorú volt-e vagy sem. A gátlások külső tényezőkből erednek. Az em­berben a gátlások felnőtt korban is megmaradnak és néha erősebben hatnak, mint amikor a szülők kiala­kították. Másrészt, ha a szégyen pozitív hatásáról beszélünk, akkor el kell mondani, hogy védőfalat, védőrend­szert alkothat, amely átmenetileg hasznos lehet. • Nem függ össze a szégyen saját magunk túlértékelésével? — Inkább azt mondanám, hogy a mindenhatóság szellemével függ össze, vagyis az elsőségre, a hibát- lanságra, a tökéletességre való tö­rekvéssel. (A Nouvel Observateur nyomán) Ismert kép: egy kisfiú elesett, le­horzsolta a térdét, mire eltört a mé­cses.- Ne sírj, viselkedj férfiasán - próbáljuk csitítani, de ő mintha nem is hallaná a felnőtteket, tovább bömböl és... jól teszi. Kiderült, hogy a könnyek nem­csak csökkentik a fájdalmat, hanem gyógyítják is azt. Erre a különös megállapításra jutottak az orosz kar­diológusok. Felfedezték a könnymi­rigyek eddig ismeretlen endokrino­lógiai funkcióját. A tudósok vélemé­nye szerint közvetlenül részt vesz­nek a gyógyulás folyamatában. Miért hegednek össze a törések, miért gyógyulnak be a sebek? Nehéz ezt a lokális reakciónak tulajdonítani Sebesüléskor nem mindig kerülnek a sebbe fertőző anyagok, amelyek­kel szembeszáll a test immunrend­szere. A tudósok ezért arra a véle­ményre jutottak, hogy szerveze­tünkben létezik egy másfajta véde­kező rendszer is, amelyiknek az a feladata, hogy gyógyítsa a külön­böző sebesüléseket, a horzsolástól, ütésektől kezdve egészen a só lera­kódásáig. Ha a szervezetben létezik egy ál­talános védőrendszer a sebek gyó­gyítására, ez nem lehet független az idegrendszertől. És miről tájékoztat az idegrendszer sebesülés esetén? A fájdalomról. Szervezetünkben minden fáj, amit nem szabad megká­rosítani. Ez azt jelenti, hogy a fájda­lom-jelzés működésbe hozhatja a gyógyítás rendszerét. Sebesülés... fájdalom... és mi kö­vetkezik ezután? A könny. Biológiai szempontból a sírás reakciója értel­metlennek tűnik. A szem mégis úgy reagál a fájdalomra, hogy könnybe lábad. Lehet, hogy ez a könnymiri­gyek külső megnyilvánulása, amely a fájdalom jelzésére biológiailag ak­tív anyagot kezd termelni a gyógyu­lás meggyorsítására? Ha ezt sikerül­ne bebizonyítani, jelentős érv lenne e hipotézis igazolására. A kutatók elhatározták, hogy pat­kányokon próbálják ki a seb gyógyu­lását, a patkányok ugyanis szintén sírnak. Minél jobban sírt a patkány, annál gyorsabban gyógyult a hátán ejtett seb. A könnyek átlag tizenkét nappal gyorsították meg a gyógyu­lást. Viszont amikor eltávolították a patkányok könnymirigyeit, külö­nös dolgot figyeltek meg. A seb peremei nem hegedtek és lelassult a gyógyulás. Egy nap aztán az állat bőre elvesztette rugalmasságát, mintha megöregedett volna. Bizonyára a mirigyeknek a vérbe kiválasztott bizonyos anyaga befo­lyásolja az élettónust. Ugyanis a bőr kezdte visszanyerni eredeti rugal­masságát, amikor az állat szerveze­tébe rendszeresen juttattak a könny­mirigyből készített kivonatból. A seb is kezdett jobban gyógyulni. Lehetséges, hogy a mi bőrünk is azért veszt rugalmasságából, mert minél öregebbek vagyunk, annál ke­vesebbet sírunk? Nem ártunk-e saját szervezetünknek, amikor stressz esetén megpróbáljuk elfojtani érzé­seinket, nem engedünk szabad utat neki? Egyelőre még nem beszélhetünk törvényszerűségről, de nincs kizár­va, hogy a könnymirigyek szerepe a gyógyulás folyamatában összefügg a szervezet eddig ismeretlen reak­cióival. Lehetséges, hogy kutatások közben sikerül rájönni az érzések és a gyógyulás összefüggéseire. Az is megtörténhet, hogy a jövő­ben az orvosok azt fogják tanácsolni, hogy egészségünk érdekében sír­junk. Talán még a könnyekből is készítenek gyógyszert? Persze egye­lőre még korai lenne erről beszélni. A tudósok az eddig ismeretlen me­chanizmusnak csupán egy kis kere­két találták meg a gyógyulást befo­lyásoló könnyekkel. Azonban meg kell ismerni az egész rendszert, hogy szigorúan tudományos alapon meg­találják hozzá a kulcsot. a 1 Az önbizalom fontos és értékes emberi tulajdonság, amely a belső harmóniára, saját jó és rossz tulajdonságaink ismeretére támaszkodik. Aki képes pozitív emberi vonásait fejlesztem, erősíti magabiztosságát, önbizalmát. Persze nem árt, ha azt is tudjuk, bogy a túlzott önbizalom visszatetszést keltbet másokban, gyakran a beképzeltség, nagyképűség látszatával jár, ami nem éppen kellemes dolog. Most pedig próbáljuk együtt megállapítani, van-e egészséges önbizalma. KÉRDÉSEK: igennel vagy nemmel válaszoljon. 1. Ha a munkahelyén egymás után többször is kudarc éri, vagy csaló­dik munkatársaiban, kételkedni kezd saját képességeiben? (igen-nem) 2. Sok ember társaságában zavar­ban van, nem érzi jól magát? (igen—nem) 3. Ruhatárában többségben van­nak a nem szokványos, sőt feltűnő ruhák? (igen—nem) 4. Gyakran néz a tükörbe? (igen-nem) 5. Testtartása egyenes és észreve­szi, ha nem az? (igen-nem) 6. Gyakran keríti hatalmába olyan buta érzés, hogy mások rosszindu­latú pletykákat terjesztenek önről? (igen-nem) 7. Ha elintéznivalója akad egy rendőrrel, kellemetlenül érzi ma­gát? (igen-nem) 8. Az utcán, az autóbuszban vagy máshol olyan érzése támad, hogy az emberek bámulják, esetleg meg­mosolyogják? (igen-nem) 9. Ha sorsjeggyel külföldi utazást nyerne, félne útrakelni egyedül? (igen-nem) 10. Meglepné, ha egy másik nem­hez tartozó személy ki akarna kez­deni Önnel? (igen-nem) 11. Gyakran vannak rossz álmai? (igen-nem) 12. Problémáit többnyire egyedül TESZTÜNK Önbizalom oldja meg, nem szívesen beszél róluk másoknak? (igen-nem) 13. Van némi megtakarított pénze váratlan kiadásokra? (igen-nem) 14. Kiskorában kényeztették a szülei? (igen-nem) 15. Úgy gondolja, hogy jó, ha min­dennap megtanul valami újat, hasznosat? (igen-nem) 16. Inkább belenyugszik abba, hogy hibás dolgot vásárol, mint­hogy visszavigye reklamálni? (igen-nem) 17. Gyakran van olyan érzése, hogy amibe belekezd, valahogy nem sikerül? (igen-nem) 18. Gyakran fordulnak Önhöz is­merősök tanácsért? (igen-nem) PONTOZÁS: Egy-egy pontot válaszok: érnek az alábbi kérdés válasz kérdés válasz 1 nem 2 . nem 3 nem 4 nem 5 nem 6 nem 7 nem 8 nem 9 nem 10 nem 11 nem 12 igen 13 nem 14 igen 15 igen 16 nem 17 nem 18 igen Ellenkező válaszért nem jár pont! ÉRTÉKELÉS 15-18 pont: Határozott, magabiztos. Bizonyára sokan elvárják, hogy tanácsokat adjon nekik, hogy segítse, ösztönöz­ze őket. Sajnos egyesek túlságosan is magabiztosnak tartják. Ez azon­ban ne szegje kedvét, gondoljon Goethe azon mondására, hogy: „Ha az ember mindenkinek teljesí­teni akarná a kívánságát, túlbe­csülné saját képességeit.“ 11—14 pont: Önbizalma ideális. Tisztában van képességeivel, lehetőségeivel, ér­tékeivel, azonban pontosan ismeri korlátáit és gyenge oldalait is. így elkerüli a szélsőségeket, ami bizto­sítja nyugalmát és megkíméli a túl­zásokkal járó váratlan kellemet­lenségektől. Értékelje, hogy nem túl sokan tartoznak ebbe a kategó­riába. 7-11 pont: Önbizalma átlagos, ami azt jelenti, hogy biztosan áll a lábán, ezért ne kételkedjen képességeiben, lehető­ségeiben. Azonban némi hézagok azért vannak, amit megtudhat azokból a kérdésekből, ahol vála­szai nem kaptak pontot. 0-2 pont: A túlságosan kevés pontszám azt bizonyítja, hogy nagyon határozat­lan, nehezére esik minden döntés és nem bízik magában. Higgye el, nincs rá oka, hogy ennyire bi­zonytalan legyen. Ki kell törnie ebből az ördögi körből és próbál­jon önállóan dönteni. Meglátja, nem olyan emberfeletti dolog. Ön­bizalma hiányának egyik oka talán az lehet, hogy valaki mindig a ke­zét fogta, irányítja. Próbáljon meg saját útján járni, meglátja, milyen jó érzés. AZ ÉRZÉSEK RAGÁLYOSAK „Az érzések ragályosak“ - állapította meg kísérleteire támaszkodva C. G. Jung svájci pszichológus. Ezt ma már megfigyelésekkel bebizonyították. Vannak emberek, akik képesek hangulatukat átvinni másokra. De az olyanok sem ritkák, akik hajlamosak mások hangulatához igazodni. Az ember minél nyíltabban fejezi ki érzéseit, hangulatát gesztikulációval, mimikájával, annál valószínűbb, hogy hangulatát átveszik hallgatói is. A könnyen befolyásolható emberek viszont tudat alatt intenzíven reagálnak a beszélő hangulatára. Ha zárkózott emberrel beszélgetünk, nekünk sincs jó hangulatunk, azonban az élénk reklámszövegre fokozottan reagálunk. A ragályosságon kívül az érzéseknek más hatása is van az emberre. „Befolyásolják egészségünket“ - állítja Gordon Bower pszichológus a stan- fordi egyetemről. A nyugodt emberek arra számítanak, hogy egészségesek lesznek, a nyugtalanok viszont kétkednek egészségükben. Léteznek még fatalisták is, akik vakon hisznek a sorsban és nem fogadják el az orvosok tanácsait, utasításait. Meggyőződésük, hogy rajtuk nem segíthet a legjobb orvosság sem. Helyettesítsük be a betűket szá­mokkal, úgy, hogy ha ösz- szeadjuk őket, vízszintesen és függőlegesen is egyezzenek a sorok végén, il­letve alján fel­tüntetett szá­mokkal. Annyit elárulunk, hogy a legkisebb szám 3, a legna­gyobb pedig 9. Ha sikerül öt perc alatt megol­dani, gratulá­lunk. (Megfejtés a 2. oldalon) T u V w u 33 X Y T z V 30 z U X V u 35 X z z u u 32 Y z u u w 33 29 34 31 32 37 MENNYIT ÉR EGY BETŰ? 20 1993. I. 31. üasárnap ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom