Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-31 / 4. szám

« EGY KÜLÖNÖS Most, hogy nem borítja lomb a fá­kat, a gondos gazda szinte minden elváltozást felfedezhet, amit a kór­okozók, kártevők okoztak a gyü­mölcsfák törzsén, ágain. Figyelmét bizonyára az olyan apró „elváltozá­sok“ sem kerülik el, mint a vessző­kön, fiatalabb és idősebb ágakon elszórtan előforduló apró, kerek lyu­kak. Ezek gyakran a rügyek közelé­ben találhatóak. Ha körülöttük a kér­get lehántjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a járat nem a kéreg és a farész határán halad, hanem mindig beha­tol a farészbe. Ez egyértelműen a púposszú - Anisandrus (Xylebo- rus) dispar - kártételére mutat. (A kis kéregszú - Scolytus rugulosus - járatait mindig a háncs és a farész határán rágja.) A púposszú feketésbarna, sárga csápú és lábú, apró termetű farontó bogárfaj. A nőstény hátoldala dom­ború („púpos“); hossza 3,5 mm. A hím csak 2 mm-es, „púpja" nincs és repülni sem tud. Társneve - két- alakú púposszú - éppen ezekre a különbségekre utal. Ez a másodlagos kártevők közé sorolt bogárfaj egész Európában el­terjedt. Nálunk is elég gyakori. Érde­mes rá odafigyelni, mivel szinte min­den gyümölcsfajt, a szőlőt is, meg­támad. A nőstény általában a különböző okokból (fagyás, elszáradás, me­chanikus sérülések) legyengült fák­ba rágja be magát - készíti jellegze­tes járatait, melyekben lepetézik. A kikelő lárvák a fát károsítani - rág­ni - nem tudják. Ezek ugyanis fejlő­désük folyamán azokkal a gombák­kal táplálkoznak, amelyek járataik­ban tenyésznek. A gomba (Monilia Candida) azonban nem véletlenül ■ J. ^ I Id I Camembert: Finom és lágy, rendkívül aromás sajt. Egy Marie Haret nevű parasztasszony készítet­te először 1791-ben, abban a nor- j mandiai faluban, amely névadója lett. A feltalálónak a hálás utókor szobrot emelt a sajtvásárairól híres, ugyancsak normandiai Vimoutiers városka főterén. Az e tartományban ; gyártott Camembert sajtokat ma is hagyományos fadobozokban hoz­zák forgalomba, címkéjén Harel fö- kötős képével. Vigyázat! A camem- bertnek csak bizonyos érési fokon bontakoznak ki igazán az ízei, tehát aki éretlenül vagy túlérve kóstolja, pórul jár. És az is, aki fehér penész­bevonatát lekaparja, eldobja. E ne­mes penész ugyanis B-vitaminban gazdag, könnyen emészthető és roppant ízletes. Cheddar: Egy angol sajtcsalád neve. Ebbe a családba tartozik pél­dául a ehester, a Cheshire és a colby sajt. Jelenleg a cheddar típusú saj­tokból gyártják a legtöbbet a földke­rekségen. ízük enyhén savanykás, ennek ellenére az édes dióbélre em­lékeztet. Tapintásra kemények, fo­gyasztáskor azonban omlósnak tűnnek. Edami: A sajtpiacáról ismert hol­landiai Edam városról nyerte nevét. Nálunk olykor eidaminak nevezik, ami mulatságos szótorzítás, mertei- dam flamandul vőlegényt jelent, s e sajt nem lakodalmi sajt. Hollandiában gömb alakúra készítik és felületét élénk pirosra színezik. Hazai változata többnyire korong vagy hasáb alakú. Ementáli: A leghíresebb alpesi sajt. A Svájc berni kantonjában levő Emme völgyről nevezték el, ahol j már évszázadok óta készítik. Régi magyar beceneve: emmavölgyi. Ma­gyarországon a századforduló táján kezdték el gyártani. Ma már hasáb alakban is árulják, klasszikus formá­ja azonban egy majd százkilós óriáskorong, melynek átmérője 70-75 centiméter. Füles EGYÜTTÉLÉS kerül a járatokba - a púposszú nős­ténye „telepíti“ oda, táplálékul a kö­vetkező nemzedéknek. A szürkésfe­hér gombafonalak a járatok teljes hosszát kitöltik és sok tápanyagot vonnak el a fától. Végső soron ezek a gombák okozzák a problémát. A púposszúnak évente egy nem­zedéke van. Rajzása márciusban kezdődik. Lárvái kb. kéthónapos fejlődés után a járatok végén bábo- zódnak be. Az imágók szintén a já­ratokban telelnek át. A gombaszö­vedéket a lárvák szinte teljes egé­szében felélik. Spórái azonban az imágók emésztőcsatornájában megtartják életképességüket, így is­mét fertőzhetik a fákat. A gondozott életerős fákat a pú­posszú szinte sohasem támadja meg. A legyengült példányok azon­'VVr 'Y / y A púposszú kárképe. A bogár rágása nyomán az ún. anyajá­rat egy rövid szakasz után ket­téágazik, majd az évgyűrűt kö­vetve vízszintesen körbe ha­lad. Ebből az elsődleges járat­ból - arra merőlegesen - ún. másodlagos anyajáratok in­dulhatnak ki. A rágás követ­keztében a vékonyabb ágakat a szél letöri. (A szerző rajza) ban elöbb-utóbb az általa terjesztett Monilia-faj áldozatául esnek. Ugyancsak elpusztítja a sínylődő, például fagykárt szenvedett szőlőt. Nagy veszedelmet jelentenek ezek a bogarak az újonnan telepített facsemeték számára, abban az esetben, ha ültetéskor a fácskák koronáját nem metsszük vissza. A csemeték csökkentett, visszavá­gott gyökérzete ugyanis nem képes egy aránytalanul nagyobb koronát elegendő vízzel, oldott ásványi sóval ellátni, s így a fácskák legyengülnek. A púposszú ezért még a kiültetés évében megtámadja az ilyen fákat. Vegyszeres védekezéssel (Chi- netrin 25 EC - 0,05, Decis 2,5 EC - 0,05) csak a rajzás idején érhetünk el kisebb-nagyobb eredményt. Sok­kal célszerűbb azonban az erősen megtámadott fákat kivágni, nem be­szélve arról, hogy ezeket szinte min­dig egyéb kórokozók, kártevők is gyengítik. A legfontosabb tenniva­lónk azonban most is a megelőzés. Fáinkat gondosan ápolni, óvni kell a legyengüléstől (fagykártól, mecha­nikai sérüléstől, vegyszer okozta perzseléstöl), s megfelelő tápanyag­ellátásban kell őket részesíteni.- r ­Az Aujeszky-féle betegség Ez a vírusok által okozott beteg­ség nagyon gyakori a sertéseknél, szarvasmarháknál, juhoknál, kecs­kéknél, macskáknál, kutyáknál, nyérceknél és néhány szabadon élő állatnál is. Vírusgazdának a betegségre fo­gékony állatok esetében a sertések tekinthetők. A vírusok a nyálkahár­tyán át vagy az ürülékkel és a vize­lettel kerülnek a szabadba. A fertő­zés a légutakon át (belélegzéssel), a szájüregen keresztül támadja meg a szervezetet. A vírusok takarmány­nyal, vízzel, különféle tárgyakkal is átvihetők. Azok a sertések, amelyek a fertőzésből kigyógyultak, ellenálló­vá válnak, de légutaik már három hónap elteltével ismét fogékonyak a vírusra. A sertéseknél a betegség tünetei koruktól függően eltérőek. Az újszü­lött malacok az anyatejjel fertőződve néhány óra alatt elpusztulnak. A 3-5 hetes malacoknál agy- és gerincve­lő-gyulladás lép fel — nyugtalanok, mozgásuk koordinálatlan, görcsös rohamaik vannak, hánynak. A fertő­zést követően 2-5 nap múlva el­pusztulnak. Az idősebb sertéseknél a beteg­ség mérsékeltebb lefolyású. Étvágy­talansággal, hasmenéssel, hányás­sal, álmossággal jelentkezik. A vem­hes kocák általában elvetélnek. A betegségben szenvedő szoptató nőstények teje elapad. A szarvasmarháknál a betegség elsősorban elviselhetetlen viszke­téssel jár. Az állatok - különféle tárgyakon - véresre dörzsölik magu­kat és 12-24 óra elteltével kivétel nélkül elpusztulnak. A fertőzésnél felfúvódás is tapasztalható. A juhoknál és a kecskéknél a megbetegedés lázzal, étvágyta­lansággal, izomremegéssel, gör­csökkel, sőt bénulással kezdődik és az első tünetek megjelenését követő 24 órán belül az állatok pusztulásá­val végződik. A kutyák és a macskák először étvágytalanságban és viszketésben szenvednek. Az utóbbi főleg a po­fán, a fülek és a szemek tájékán, de leggyakrabban a szájnyílás szögle­tében jelentkezik. Az inger az álla­toknál egy idő után dührohamot vált ki. Utána nyelőcsövük és végtagjaik megbénulnak. A bénulást nyálfolyás kíséri. Végül elpusztulnak. A betegség tünetei közül a visz­ketés a nyérceknél elmarad. Itt apá­tiát, nyálzást, gyorsuló légzést, ese­tenként fájdalmas nyüszítést, s a hátsó végtagok bénulását ta­pasztaljuk. Nagyon jellegzetes - más betegséggel össze nem té­veszthető - a kór lefolyása a rókák­nál. Mind a nyérceknél, mind a ró­káknál az Aujeszky-féle betegség 4-48 óra alatt kivétel nélkül pusztu­lásukhoz vezet. Bármilyen beavatkozás, gyógyí­tás eredménytelen. A legjobb módszer ebben az esetben is a megelőzés, a vakciná- ció! Védelmet nyújthat az immun­szérum is, ha azt legkésőbb 48 órá­val a vírus bejutása után alkalmaz­zák. A sertésólak, istállók, ketrecek dezinficiálására, fertőtlenítésére a szokásos szerek alkalmazhatók.-Rn­Milyen kerítést? Terméskő lába­zaton palánk jel­legű fakerítés. Érdekessége, hogy a tetőtéri ablak alakját megfordítva be­lekomponálták. Egyre ritkább manapság a csak fából ké­szülő kerítés. Ennek a pél­dánynak az osz­lopai, sőt dúsan faragott kapuja is tömör fából van. A várkapura em­lékeztető fehér pillérek közé állí­tott négyzetrá­csos kerítés alapanyaga la­posacél vagy fa is lehet. - O ­ÚJRA A TAFRtNÁRÓL t. _________ Ta frinás nektarinok Az öszibarackfák súlyos levélbe­tegsége a Taphrina deformans gom­ba okozta levélfodrosodása hűvös tavaszokon váratlanul nagy kárt te­het az ültetvényekben, házikertek­ben. Sokszor oly mértékű a fertőzés, hogy ha közelebbről nézzük a fákat, szinte minden hajtásvégen, fiatal le­vélen megtaláljuk a betegség kez­deti vagy már kifejlett tüneteit. Kezdetben apró, piros foltok tűn­nek fel a levélen, majd a fertőzött részek vagy az egész levél két-há- romszorosára növekszik, eltorzul. Gyenge fertőzéskor csak néhány le­vél viseli a tüneteket, súlyosabb esetben egész hajtások és a levél­nyelek is torzulnak. Az érzékeny fajtákon a virágokat és a gyümölcsöket is megbetegítheti a kórokozó. A beteg virágok bibéi és porzószálai megvastagodnak, több hétig terméketlenül a fán maradnak. A gyümölcsfertőzés a kötődés után néhány hétig még megtörténhet. A terméshéj felhólyagosodik, a fer­tőzött foltok megpuhulnak, megrot­hadnak, s a gyümölcs is torzul, elve­szíti eredeti alakját. A szakkönyvek írják és magunk is tapasztalhatjuk, hogy a fajták érzé­kenysége eltérő e betegséggel szemben, tehát több fajtából álló ültetvényben a betegség mértéke fajtánként más és más. Tavaly a nektarin fajtákon nem egy esetben fordult elő Taphrina deformans okozta gyümölcsfertőzés, torzulás. A fertőzött gyümölcsöt gyakran szin­te levéltelen hajtásokon találták. A gomba a fertőzött vesszők felső harmadában és a rügypikkelyek kö­zött telel át, ezért már nyáron ajánla­tos a fertőzött vesszőket a nyári metszéskor visszavágni. Legkésőbb pedig az őszi fertötlenítőpermetezés előtt kell megtenni, hogy a tavaszi fertőzés veszélyét ezzel is csökkent­sük. Ha a fertőzött vesszők felső részének eltávolítása őszre maradt, akkor elkerülhetetlen a lemosó per­metezés 1 %-os bordóilével. K. Sz. Megpuhul, rothad, deformálódik a tafrinás őszibarack. Tavaly a nekta- rinfajtákon volt tapasztalható számottevő gyümölcsfertőzés 16 1993. I. 31. \ A púposszu \ nősténye (a) és hímje (b)

Next

/
Oldalképek
Tartalom