Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-31 / 4. szám
* James Bond (mozi) története James Bond (eddigi) mozitörténete négy szakaszra bontható. Az első periódus a Dr. Nótái (1962) a Tengeri cápákig (Thinderball, 1965) tartott, amelyben a közönség elfogadta, megkedvelte a figurát. Ebben az időszakban kezdett kialakulni, formálódni a mozi- Bond stílusa, miközben néhány filmjén közvetlenül is érződött a regényekből átörökített hidegháborús hangulat. A politikai thrillemek - a műfaji megjelölés általánosan elterjedt s talán fölösleges felsorolni a jellegzetességeit - minden korban más az „olvasata" és a hatása. Manapság bármilyen társadalmi feszültségről, ideológiai konfliktusról, titkos akcióról cenzurális kötöttségek nélkül lehet filmet készíteni, de szálljunk csak vissza gondolatban három évtizeddel. A hatvanas esztendők elején - amikor a Hét nap májusban című izgalmas drámát forgatták - más volt a helyzet. A nagyhatalmak haragszomrádot játszottak s a A második szakasz 1967- től 1971-ig tartott. Ez a krízis időszaka volt, Sean Connery döntése, hogy leadja a szerevilág eléggé közel került a rettegett harmadik világháborúhoz. A világok harca a mozi szférájára is kiterjedt. A nyugtalanság légköre áthatotta azokat a történeteket (szép számmal született ilyesfajta „szórakoztató termék”), melyek az államgépezet zavarairól, aljas intrikákról, a vezető rétegek rivalizálásáról, ravasz sakkhúzásokról és áttetsző trükkökről szóltak, s tömény politikummal voltak átitatottak. A Hét nap májusban - rendező: John Frankenheimer - elképzelt szituációt elevenít meg, mégsem tekinthető utópisztikus látomásnak, hiszen valamennyi mozzanatát a valóságból merítették a szerzők. A Fehér Ház előtt tüntetők hangoskodnak. Az egyik csoport Lyman elnök ellen ágál, mert atomcsendegyezményt kötött az oroszokkal, a másik tábor pedig - ellenkezőleg - helyesli a békés egymás mellett élés gyakorlatát, összecsapnak, az igazi harcot mégsem ez az utcai közjáték jelenti, hanem az a szövevényes kapcsolatrendszer, az akciók és ellenakciók sorozata, melyek - a legmagasabb régipét, majdnem a sorozat végét jelentette, hiszen a helyettesítésére történt kísérlet a közönség és a kritika együttes ellenállásán megbukott Ebben az érában fokozatosan megjelentek az addig csak élvétve felbukkanó ironikus betétek, ugyanakkor visszavisszatértek a Fleming-féle reakciós gondolatok is. A harmadik korszakot Roger Moore neve fémjelezte, amelyben Bond leginkább „paródiája volt a reklám által keltett, a teljhatalomról, a - jobb - evésről, ivásról, szeretkezésről szóló fantáziáknak, a divatdiktátorok diktátumainak, és annak, hogy mindig egy kicsit többe került, ha az embernek jó ízlése van”. (Der Spiegel) Végül a negyedik időszak, melyben Timothy Dalton minden férfias erőfeszítése ellenére, az erőszakból táplálkozó, ók kulisszái mögé világítva - megelevenít az izgalmas fordulatokban bővelkedő történet. A cselekmény középpontjában egy puccskísérlet áll, valamint Lyman elnök és Scott tábornok antagonisztikus ellentéte. Megismerhetjük továbbá az úri körök szokásait és hóbortjait, a köz- és magánélet ellentmondásait - no és természetesen a politikacsinálás taszító mechinációit. Végül egy érdekes adalék a hatvanas évek magyar filmátvételi mechanizmusáról. A Hét nap májusban eljutott a megfelelőbizottság elé, bemutatásra érdemesnek találták (elvégre leleplezte az USA katonai doktrínáját), aztán valaki megtorpedózta az „igent”. Komoly érve volt. Arra hivatkozott, hogy egyes amerikai személyiségek szerződésszegéssel vádolják meg a mesében a szovjeteket, mondván: „nem fogják betartani az egyezményt, nem érdemes velük szövetkezni”. Akár hiszik, akár nem, ennyi elégnek bizonyult az elutasításhoz. Hiába, akkortájt a Szovjetuniót még az ellenfelek sem sértegethették... (Osztrák 1, péntek 23.30) (ver) annak szükségességét hirdető Bond-filmeknek fejet kellett hajtaniuk a még erőszakosabb, még agresszívebb, elsősorban Stallone és Schwarzenegger fetisizált izmai által jelképezett, azokat a szentesítő mozik előtt. Úgy becsülik, hogy negyedszázad alatt mintegy 1,5 milliárd nézője volt a James Bond- filmeknek, hősünknek 1962- ben történt bemutatkozása óta. Ebben a számban természetesen nincs benne Kína, a Szovjetunió és a többi szocialista ország, amelyekben hivatalosan tiltott filmeknek számítottak. (Azóta Mr. Bond már itt is tiszteletét tette, sőt megélte az ősellenség országának, világ- rendszerének felbomlását is.) Érdekes módon, a tiltás ellenére mégis lehetett egykoron legális Bond-filmet látni Magyarországon. Na persze, nem sokat! Egyet, három előadásban. Körülbelül 1200 szerencsés - akkoriban gondolom minden boldog jegytulajdonos annak tartotta magát - honpolgár nézhette meg a Tengeri cápákat 1968- ban, a Filmmúzeumban rendezett angol filmhéten. Aki akkor elmulasztotta, most a PRO 7 révén bepótolhajta. (PRO 7, szombat 20.15) Szlbor tUMEtssr^ SUPER )« 1.1 Will Always Love You -WHITNEY HOUSTON 2. Exterminate - SNAP 3. I’m Easy -FAITH NO MORE 4. Could It Be Magic -TAKE THAT 5. The Love I Lost -WEST END 6. Mr Wendal-A. DEVELOPMENT 7. We Are Family -SISTER SLEDGE 8. Open Your Heart - USURA 9. Sweet Harmony - BELOVED 10. Steam-PETER GABRIEL Egy felvonás vége Hét nap májusban A l/asámap és a TEUH^IS melléklete 1993. január 30.- február 5. A Filmek filmje sorozatban az 1979-ben készült Medvék szigete című angol-kanadai kalandfilmét láthatják, amelyben kiderül, hogy az ENSZ-expedíció tagjai egytől egyig kalandorok. (SAT1, péntek 20.15) ■taaffii» mm Belmondo Bolond Pierrot-ként kezd új életet szerelmesével, pedig Marianne lakásában egy hullát talált. (3 SAT, csütörtök 22.35) Hét nap májusban Frankenheimer filmjét a hatvanas évek magyar filmátvételi bizottsága első nekifutásra bemutatásra érdemesnek találta, elvégre a film leleplezi az USA katonai doktrínáját. Aztán valaki megtorpedózta, mert a történetben az amerikaiak szerződésszegéssel vádolják meg a szovjeteket... (Osztrák 1, péntek 23.30) Shere J. Wilson az Amerikai jégkrém című fergeteges vígjáték női főszereplője. (Osztrák 1, szombat 23.55)
