Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-11 / 289. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZQM 1993. DECEMBER 11. TÁVOL MOSZKVÁTÓL... SZLOVÁKIAI FUVAROZÓK IS A SZIBÉRIAI TÉL SZORÍTÁSÁBAN A szlovákiai fuvarozó cégek így, télidőben is gyakran szállítanak árut kéletre, egyebek között a Független Államok Közösségének az Urál hegységen túl fekvő területeire is. Az utóbbi napok tapasztalatai bizo­nyítják: sokan közülük nem vették komolyan az oroszországi téli felté­teleket, s kamionvezetőik a személyi tragédiák veszélyét jelentő helyzet­be kerültek. Kelet-Szibériában, Ka­zahsztán és Üzbegisztán területén, a Volga mentén és a Rostovi kerület­ben ugyanis mínusz húsz és har­minc fok között állandósult hőmér­séklet. A szélsőséges fagyok esetére fel nem készített kamionok felmond­ják a szolgálatot, az olaj befagy, a járművek megrekednek a nyílt uta­kon, a hatalmas távolságok fogsá­gában. A legfrissebb információkról a Nemzetközi Autófuvarozók Társu-' lása pozsonyi titkárságának szóvivő­jét, Andrej Holant kérdeztük. -Ján Lisoňtól, moszkvai kiren­deltségünk vezetőjétől kaptuk a fi­gyelmeztetést, hogy a Moszkvától jelentősebb távolságra irányuló szál­lításokkal inkább várjanak a fuvaro­zók. Oroszországnak, főleg az Urá­lon túl eső területein erős fagyok nehezítik a közlekedést. Az orosz télre felkészületlen járművekkel életveszélyes a nagy távolságoknak nekivágni. Több olyan eset is előfor­dult, hogy a kamionvezetők nagyon kevés valutát vittek magukkal a szolgálati útra, így sokszor kilátás­talan helyzetbe kerültek. A kemény telet figyelembe vevő körültekintő felkészülés fontosságára hívjuk fel a keleti útra mégis vállalkozó fuva­rozók'figyelmét. Megtudtuk, több cég jelentette a társulásnak, hogy kamionvezetőik több hete úton vannak, s nem tud­nak róluk semmit. A Moszkvából származó információk szerint a szél­sőséges időjárási viszonyok egyelőre nem okoznak személyi tragédiákat szlovákiai fuvarozóknak, (mázsár) MENNYIRE VAN SZLOVÁKIA SVÁJCTÓL? Annak idején, amikor a közös állam szétszakítása és Szlovákia önállósu­lása mellett kardoskodtak a szlovák politikusok, egyebek között olyan Ígéret is elhangzott, ha önállósulunk, Svájccá változtatják Szlovákiát. Hogy ez nem így lesz, azzal minden épszerű ember tisztában volt, de ma azt tapasztalhatjuk: közeledés he­lyett mindinkább távolodunk Svájc­tól. A távolság a gazdasági és a szo­ciálpolitika, de például a környezet­védelem terén is tapasztalható. Ez utóbbira a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának legutóbbi saj­tóértekezletén halhattunk példát. A társulás néhány tagja tanulmányú­ton vett részt Svájcban. Köztük volt Csanda Endre, Érsekújvár polgár­mestere is, ő mondta el az alábbi esetet. Egy svájci gyárban tett látogatás során megkérdezték az üzem veze­tőit, mennyi bírságot fizetnek kör­nyezetszennyezés címén. A házigaz­dák nem értették a kérdést. - A gyárkéményen a levegőbe bo­csátott szennyező anyagokra gondo­lunk. Mennyi bírságot fizetnek, ha a légszennyezés túllépi a megenge­dett mértéket? - próbálták megértet­ni magukat a látogatók. - Nálunk a szennyezés nem lépheti túl a meg­engedett szintet - hangzott a válasz. - De ha mégis, akkor mekkora a bír­ság? - kötötték az ebet a karóhoz a keleti látogatók. - Ha mégis előfor­dulna ilyesmi, a gyár harminc napot kap a hiba eltávolítására, különben leállítják az üzemet. Ilyen feltételek mellett vajon hány gyár működne Szlovákiában? Milyen messze is vagyunk tehát Svájctól? (gaál) MILOŠJAKEŠ : a szocializmus kudarcot vallott A szocializmus kudarcot vallott és ez sok embernek csalódást okozott - mondta Miloš Jakeš, Csehszlová­kia hajdani leghatalmasabbja a besz­tercebányai Smernek adott interjújá­ban. Nyomban hozzátette azonban, hogy vajon a kapitalizmus jelenti-e az egyedüli helyes megoldást? A 72 éves volt pártfőtitkár arra a kérdés­re, hogy hogyan él, csupán annyit mondott, hogy nem panaszkodhat, a feleségének háromezer korona nyugdíja van, az övé valamivel több. Napjaink történéseit úgy jellemezte, hogy folyik a zsákmány elosztása és mindannak a tagadása, ami a múlt­JANUÁRBAN: CLINTON-ASSZAD TALALKOZÓ Warren Christopher amerikai külügyminiszter tegnap Tuné­ziába érkezett, ahol tárgyalt Ha­bib bin Jahja külügyminiszterrel és Zin Abidin bin Ali államfővel, majd ismét találkozott Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével. Csütörtökön este még egy megbeszélése volt Jicchak Rabin Kormányfővel. Tárgyalásaikról részleteket nem közöltek, de nyilvánvaló, hogy a körút eddigi eredményeit értékelték, főleg azt a tényt, hogy Christopher­nek második damaszkuszi vil­lámlátogatása során sikerült ígé­retet kapnia Hafez Asszad el­nöktől arra vonatkozóan, Szíria folytatja a kétoldalú tárgyaláso­kat Izraellel. Asszaddal arról is megállapodott, hogy januárban Genfben találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel, jóllehet a USA Szíriát terrorista ország­nak tartja. Tegnap bejelentette lemondá­sát Hanan Asravi asszony, aki a béketárgyalásokon részt vevő palesztin küldöttség szóvivője­ként szerzett nemzetközi elis­merést. Egyben cáfolta a svéd rádió állítását, hogy lemondásá­val tiltakozik Jasszer Arafat te­kintélyuralmi megnyilvánulásai ellen. Azt mondta, feltehetően visszatér Washingtonba, hogy a palesztinok jogait képviselje. Nem akar semmilyen hivatalos tisztséget, szeretne az emberi jo­gokat védelmező független pa­lesztin bizottságban tevé­kenykedni. A Gáza-övezetben tegnap is folytatódtak az arabok és zsidók kölcsönös támadásai, minden előzetes provokáció nélkül. A tegnapi incidensek során két izraeli sebesült meg, köztük egy rendőr. TÖBB ENGEDÉLY - PLAFONNAL Ausztriában jövőre országos szinten az ideinél ezerrel több munka­vállalási engedélyt adnak ki külföldiek számára, vagyis összesen 305 ezret. Ezzel azonban a külföldi foglalkoztatottak aránya változatlan marad, nem haladja meg a jelenlegi 9,3 százalékot. Az idén Josef Hesoun szociális miniszter 324 ezerről 304 ezerre csökkentette az engedélyek számát. A tartományok azonban - a Die Presse napilap tájékoztatása szerint - kevesebb munkavállalási engedélyt adnak ki jövőre, összesen 230 800-at, ami az ideinél 14 100-zal kevesebb. AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2000-ig Tizenötmillió munkahelyet teremtenek Brüsszelben tegnap reggel megkez­dődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos találkozó­ja. Megvitatja azoknak az intézkedé­seknek a tervezetét, melyek célja az európai gazdaság fellendítése, ver­senyképességének növelése és a munkanélküliség csökkentése. A javaslatokat tartalmazó ún. fehér könyvet a júniusi koppenhágai csú­cson Jacques Deiors, az Európai Bi­zottság elnöke terjesztette elő. Az ambiciózus terv feltételezi 15 millió SVÁJC: BANKTITOKTALANÍTÁS A svájci parlament felsőháza 21 szavazattal, vagyis egyhangúlag jóváhagyta azt az intézkedéscsomagot, amely enyhíti a banktitokról rendelkező szigorú törvényt. Ennek köszönhetően a svájci bankok eddig biztos menedéket nyújtottak a szervezett bűnözésből szár­mazó piszkos pénzeknek. Ezentúl a bankárok jelezhetik a gyanús pénzügyi műveleteket anélkül, hogy megsértenék a banktitkot. A törvényt még az alsóháznak is meg kell szavaznia. Svájc 1990 augusztusában tiltotta be a pénzmosást, s azóta igyekszik megszabadulni hírétől, hogy a világ szervezett bűnözésé­ből származó pénzek védelmezője és őrzője. Júniusban a bankszö­vetség 100 ezerről 25 ezer svájci frankra csökkentette a névtelen tranzakciókban forgatható összeget. Ezt meghaladó tételeknél meg­követeli a személyazonosság felfedését. OROSZ VÁLASZTÁSOK NAGY TÉT - APRÓ SZEPLŐK Holnap minden eldől. Az is, eldönthetnek-e egyáltalán valamit a parlamenti választások és a népszavazás az alkotmányról. Félő ugyanis, hogy a minimálisan szükséges szavazat sem fog összegyűlni. A lakosság közönye szembetűnő - és valahol érthető is. Az emberek már nem hisznek az ígéreteknek, márpedig az utóbbi 5-6 évben csak azt kaptak, miközben a nagy többségnek rohamosan romlott az életszínvonala. A legutolsó közvéleménykutatás szerint csak a lakosság 53,5 százaléka készül szavazni, amiből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy nem lesz túlságosan felaprózott az orosz parlament. Lényegében a 13 párt és mozgalom közül csak négynek biztos a bejutása, s még négy olyan párt van, amely reménykedhet. Öt indulónak semmi esélye arra, hogy átlépje az 5 százalékos küszö­böt. A biztos bejutók közt van a Jelcinpárti Oroszország Választása, amelyben a jelenlegi kormány színe-java indul, a reformközgazdász Grigorij Javlinszkij Jabloko (Alma) nevű tömörü­lése, a kommunista párt és az Orosz Demokrata Párt, melyet az előző parlamentben éles nyelvű vezére, Nyikolaj Travkin tett híressé. Bízhat még Szobcsak pétervári polgármester reformpártja, az Orosz Nők elnevezésű ad hoc szerveződés, az Állampolgári Szövetség, melyet Arkagyij Volsz­kij, a vállalkozók szövetségének nagyhatalmú elnöke vezet, valamint Szergej Sahraj többszörös miniszterelnök-helyettes Orosz Egység és Egyet­értés Pártja, amely inkább vidéken számíthat támogatókra. Feltételezhető tehát, hogy ennek a nyolc - vagy kevesebb - pártnak kell megoldania azt a sok feladatot, amely az új parlamentre vár. Elsősorban az elviselhetőség határát súroló politi­kai feszültség csökkentését kell elérnie, mégpedig lehetőleg visszafogott módon, demokratikus esz­közökkel. A másik fontos elvárás pedig az, hogy megszüntesse a rivalizálást a törvényhozás és a végrehajtó hatalom között. Vagyis egy civili­zált, valóban demokratikus, kétkamarás parla­mentre van szüksége az országnak, amely kirán­gatja a szakadék mélyéről a gazdaságot, kiépíti a közigazgatás működő struktúráit, tisztázza a központ és a régiók viszonyát, s mindezzel megteremti az életszínvonal legalább minimális javításának, a kínzó szociális feszültségek feloldá­sának alapját. Nagy tehát a tét, így még bosszantóbbak azok az apró szeplők, melyek már a választási kam­pány során kiütköztek. Még nincs is parlament, de a bejutásra esélyesek máris veszekszenek az elnökkel, amiért nem akarja őket beengedni a Kremlbe. Az alsóház számára Jelcin a félig kiégett ún. Fehér Házat jelölte ki, a felsőháznak pedig a belvárosi sajtóházat. Bírálatok érték a leg­esélyesebb tömörülést, az Oroszország Választá­sát, hogy az amerikai adófizetők pénzén reklá­mozta magát a tévében. Próbálkozás történt a meglepően sok támogatóval rendelkező kom­munista mozgalmak kizárására a választásokból, mégpedig Sumejko miniszterelnök-helyettes, a népszavazás megszervezésével foglalkozó bi­zottság elnöke részéről. Ennek pedig, ugye semmi köze sem lett volna a demokráciához. Jelcin pontosan egy héttel a voksolás előtt adott ki rendeletet a minimálbérek emelésére, pedig a pénzügyminiszter szerint erre nincs fedezet. Igaz, az összeg még így is csak 12 dollárt ér, de az időzítés több, mint gyanús. Persze, a sor még folytatható lenne, de ennyi talán elég is a tényekből és szeplőkből. Hiszen holnap minden eldől. Vagy nem? GÖRFÖLZSUZSA NÉHÁNY SORBAN A Cseh Köztársaságban a szeré­nyebb jövedelmű családok, il­letve polgárok a jövő évtől állami támogatást kapnak a lakbér egy ré­szének törlesztéséhez, jelentette teg­nap a cseh sajtó. Ilyenfajta hozzájá­rulást kapnak az állami és községi, valamint a szövetkezeti lakások bér­lői és a munkásszállásokon lakók is. Erre a támogatásba viszont nem tart­hatnak igényt a családi házak tulaj­donosai. A kolumbiai kábítószerellenes kommandó tegnap valószínű­leg az év narkózsákmányára tett szert, amikor a dzsungelben, Bogo­tától mintegy 95 kilométernyire egy titkos laboratóriumra bukkant, ahol négy tonna tiszta kokaint foglalt le. A nagy mennyiségű kábítószer a Ca­li néven ismertté vált második legna­gyobb kolumbiai drogkartell tulajdo­nát képezte. Egy amerikai drogszak­értő szerint ez a kartell ellenőrzi az amerikai kokainpiac hetven száza­lékát. K azahsztánban a törvényhozás tegnap rendkívüli jogköröket szavazott meg Nurszultan Nazarba­jev államfőnek egészen 1994. már­cius 7-ig, vagyis a parlamenti válasz­tásokig. A képviselők egyúttal hatá­roztak arról is, hogy azonnali hatály­lyal feloszlatják a parlamentet. E rich Mielke, az egykori NDK második legbefolyásosabb poli­tikusa továbbra is börtönben marad, jóllehet jogi képviselői azt állítják, hogy egészségi állapota erősen meg­romlott. A berlini bírósághoz fordul­tak azzal a kéréssel, hogy tekintettel a 85 éves Mielke magas korára és betegségére, bocsássák őt szabadon. A berlini alkotmánybíróság azonban a kérést visszautasította, mivel az orvosi vizsgálatok tanulsága szerint Nielke egészségi állapota nem rom­lott azóta, hogy börtönben van. A z Endeavour amerikai űrrepü­lőgépről sikeresen leválasztot­ták azt a teleszkópot, amelyet az űijármű legénysége öt napon át javí­tott a szabad kozmikus térségben. Az űrrepülőgép parancsnoka szerint a művelet zökkenőmentesen zajlott le. Az Endeavoour 11 napos űrbeli tartózkodásának ez volt a legbonyo­lultabb technikai manővere. Az űr­jármű várhatóan hétfőn tér vissza -a földre. D üsseldorf repülőterén a vám­tisztek több mint négy kilo­grammnyi tiszta kokaint találtak egy 26 éves német állampolgárnál. A fér­fi kétéves fiával együtt szabadságá­ról tért haza Venezuelából, nem is figyeltek fel rá különösebben a vám­tisztek, s teljesen véletlenül találták meg nála a nagy mennyiségű kábító­szert: egy részét a duplatalpú cipőjé­ben, további adagokat pedig a bő­röndjében és a gyerekjátékokat tar­talmazó csomagjában. D enise Bulger tegnap császárvá­gással egészséges 2,2 kilo­grammos kisfiúnak adott életet. A 26 éves angliai asszony kétéves kisfiát idén februárban Liverpoolban két, alig valamivel több mint tízéves fiú elrabolta és meggyilkolta. „Ez a leg­szebb karácsonyi ajándék, amit kap­hattunk a tragédia után" - nyilat­kozta a szülés után a fiatalasszony ügyvédje. E gy személy meghalt, több mint 60 gyermek megsebesült az észak-angliai Leedsben bekövetke­zett közlekedési balesetben. A tragé­diát valószínűleg a rendkívül rossz látási viszonyok okozták. A zuhogó esőben az autóbusz sofőrje összeüt­között egy személygépkocsival, melynek vezetője a helyszínen meg­halt. Nagy-Britanniában az utóbbi időben a mind gyakoribb súlyos köz­lekedési balesetek nyomán egyre in­kább felvetődik annak szükségessé­ge, hogy bizonyos típusú autóbu­szokban is tegyék kötelezővé a biz­tonsági öv használatát. új munkalehetőség létrehozását, 2000-ig a munkanélküliek számának felére csökkentését. Delors szerint ez elérhető, ha 1995-től a tagorszá­gok bruttó nemzeti termékének nö­vekedése eléri az évi 3 százalékot. Megvitatják a csúcstalálkozón az Unió bővítésének kérdését is. Az Európai Szabadkereskedelmi Társu­lás négy tagja, Svédország, Norvé­gia, Finnország és Ausztria kéri fel­vételét. ban történt. Azt állította, hogy 1989 novembere előtt előkészületek folytak a gazdaság átalakítására, a pluralista társadalom megteremté­sére és az új alkotmányban már szó sem lett volna a párt vezető szerepé­ről. Úgy nyilatkozott, hogy bántják a volt rendszer következményei. En­nek kapcsán azonban azt hangsú­lyozta, hogy sem a párt, sem a disszi­densek, sem pedig a Nyugat nem feltételezték, hogy 89 novemberé­ben bekövetkezik a csőd. Elmondta, szükségét érzi, hogy papírra vesse gondolatait, s ezért emlékiratain dol­gozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom