Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-08 / 286. szám, szerda

1993. DECEMBER 8. -iXf SZÓ­PUBLICISZTIKA MINDIG AZ EMBERT KELL LÁTNI Látogatóban a komáromi körzeti hivatal szociális osztályán Egyre több a nehéz szociális helyzetben lévő ember, munkanélküli, a nagycsaládos, a kispénzű nyugdíjas, aki segítségre szorul. Anyagi és erkölcsi segítségre. Akadnak azonban olyanok is, akik visszaélnek a helyzettel, ki­használják a törvényadta lehetőséget, a segíteni szándé­kozók jóhiszeműségét. A jogtalan igények kiszűrése alig­hanem a legnehezebb feladat, amit a különböző szociális osztályoknak meg kell oldaniuk, amellett, hogy biztosít­ják a valóban rászoruló támogatását. A komáromi kör­zeti hivatal szociális osztálya sincs könnyű helyzetben. A 65 OOO lélekszámú körzetben 4 443 polgár jogosult va­lamilyen szociális segélyre. Közülük is a legnépesebb csoportot a munkanélküliek alkotják; jelenleg 2 291-en kapnak ilyen címen segélyt. Minderről Bende István, a szociális osztály vezetője tájékoztatott bennünket. - Két év tapasztalata után meg­próbálunk egy olyan rendszert kiépí­teni, amely elősegítené, hogy kiszűrjük azokat, akik jogtalanul je­lentkeznek nálunk szociális segé­lyért. Ennek érdekében szoros kap­csolatot építettünk ki a munkaügyi hivatallal, hetente elkérjük a pontos adatokat azokról, akik segélyre je­lentkeztek és figyelemmel köve­tünk minden változást az igénylők helyzetében. Hasonlóképpen együttműködünk a komáromi illet­ve marcelházi adóhivatallal, ahon­nan kikéljük az adóbevallásról ké­szült jegyzéket, hogy ellenőrizzük, nem szerepel-e rajta valamelyik igénylő. A körzeti hivatal vállalko­zói osztálya rendszeresen tájékoz­tat bennünket a vállalkozói enge­délyt kiváltó személyekről. A regi­onális biztosítóval is tökéletesítettük a kapcsolatrendszert, ezentúl ha­vonta megkapjuk azok jegyzékét, akik gyesre mentek, illetve akik táppénzt kapnak. Most fejeztük be az ellenőrzést a községi hivatalok­ban, ahol a különleges szociális se­gélyek kiutalását vizsgáltuk felül, valamint a magángazdálkodók nyil­vántartását. Az állandó ellenőrzésre szükség van, hogy a jogtalan igénylőket ki tudjuk szűrni. Ha ilyen esettel találkozunk, a segélyt természetesen azonnal leállítjuk és az illetőt kötelezzük, hogy a kapott összeget fizesse vissza. Bende úr szerint még nagyobb szigorra van szükség, főleg azok esetében, akik munkanélküliek, ám dolgozni nem akarnak és az állam­tól kapott segélyen akarnak élni. Vannak azonban szép számmal olyanok is Komárom körzetében, akik valóban rászorulnak az állam segítségére. Egyre több ugyanis a létminimum határán élő család, ma­gányos, idős ember, akik mint utol­só instanciához, a szociális osztály­hoz fordulnak segítségért. Amint azt megtudtuk, a Komáromi Körze­ti Hivatal 1455 kisgyerekes család­nak folyósít segélyt, a gyerekek el­tartásához 252 esetben nyújt anyagi segítséget, és az idősek és rokkan­tak közül 1648 személyt támogat. A hivatal munkája azonban nem merül ki csupán a segélyek folyósí­tásában. Aktivitásuk egyik szép példája a hajléktalanok szeptem­berben megnyitott otthona. - Éreztük, hogy még a tél beállta előtt gondoskodnunk kell valami­lyen szállásról azok számára, akik­nek nincs otthonuk, akik kikerülve a kórházakból, börtönökből, intéze­tekből többnyire a parkokban, ka­pualjakban, a híd alatt töltötték az éjszakát. A város segítségével sike­rült számukra kialakítani egy men­helyet. Az otthon berendezésében segített a polgári védelem városi szervezete, tőlük pokrócokat kap­tunk, a katonaságtól ágyakat, szek­rényeket, a kórház kiselejtezett paplanokkal, párnákkal segített bennünket. A két helyiségből álló negyedik kategóriájú lakásban nincsenek ugyan luxuskörülmények, de van víz, van fűtés és van egy hely, ahol a rászorulók lehajthatják fejüket. Ottjártunkkor az öt lakó közül csu­pán ketten tartózkodtak a lakásban. A marcelházi Téglás Tibor és a ko­máromi Jurga János nem panasz­kodott. örültek, hogy végre fedél van a fejük fölött. Tudomásul ve­szik, hogy a házirendet be kell tar­taniuk, különben újra kikerülnek az utcára. Ezt egyikük sem szeretné. Mindketten azt állították, hogy új életet akarnak kezdeni. És a szoci­ális hivatal éppen ebben próbál a segítségükre lenni. - Igyekszünk felkutatni a család­tagjaikat, hozzátartozóikat, vagy más módon lakást biztosítani szá­mukra. Elintézzük, hogy munkanél­küliként nyilvántartsák őket és szo­ciális segélyt kapjanak, amíg nem lesz más bevételük. De aki visszaél a segítségünkkel, arról levesszük a kezünket - jelenti ki határozottan Bende István. A hajléktalanok mellett a hivatal gondol a létminimum határán élő sokgyerekes családokra is. Megsegí­tésükre indította a ruhasegély-akciót. - Tudjuk, ezek a családok sok­szor nem arra fordítják a kapott pénzt, amire kellene. Ezért gondol­tuk, hogy hasznos lenne ruhacso­magokkal segíteni őket. A volt vá­rosi nagymosodában (amit most a kórház üzemeltet) sok olyan ruha felgyülemlett, amit nem vettek át a polgárok. Az igazgató, Liíka úr en­gedélyezte, hogy ezeket a ruhákat humanitárius célokra használjuk fel. A ruhákból csomagokat állí­tunk össze az egyes családok részé­re, amelyeket folyamatosan kiszál­lítunk a rászorulóknak. Jurga János, a hajléktalanok otthonának egyik lakója Főleg az idős, magatehetetlen emberek részére létesült a gondozó­szolgálat. Szűcs Éva főnővér veze­tésével nyolc állandó alkalmazott és vagy 200 önkéntes gondozó látja el a körzet idős polgárait. - A gondozószolgálat számára sikerült három épületet szereznünk a várostól, ahová olyan lakók kerül­nek majd, akik egésznapos gondo­zásra szorulnak. Az épületekben ta­lálható 96 lakást kivonták a lakása­lapból, így biztos, hogy nem kerül­nek eladásra. Az önkéntes gondozónők között egyre többen vannak, akik hozzá­tartozók de idegenek gondozását is vállalják. Sokszor két-három em­bert is ápolnak. Bende úr ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, az ilyen munkát vállalóknak fizetség is jár (a legalacsonyabb nyugdíj összegé­ben), amit a szociális osztályon igé­nyelhetnek. A Komáromi Körzeti Hivatal szociális osztálya munkájában nagy segítséget kap a várostól is. Bende úr, aki egyben a városi képvi­selőtestület mellett működő egész­ségügyi, szociális és lakásbizott­ságnak is elnöke, felhívta a figyel­met Komárom város nagyvonalúsá­gára, amely ez évre 4 millió koro­nát hagyott jóvá szociális célokra. A város ugyancsak aktívan hozzá­járult ahhoz, hogy Komáromban (szlovákiai viszonylatban először) saját épületet kapjon a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének helyi szervezete. Az említett szövetségen kívül a körzeti hivatal szociális osz­tálya szoros kapcsolatban van a cu­korbetegek, a sklerózis multiplex­ben szenvedők szövetségével is. - Azon igyekszünk, hogy aki hozzánk fordul, ne távozzon tőlünk üres kézzel, nem menjen el anélkül, hogy segítséget, vagy legalább ta­nácsot ne kapjon - mondja Bende úr, aki végezetül még hozzáteszi: ezt a munkát csak annak érdemes végezni, akiben van szociális érzé­kenység, mert minden döntés mö­gött nekünk mindig az embert kell látni. S. FORGON SZILVIA AMIKOR AZ IS BAJ, HA OLCSÓBB AZ ÁRU VIGYÁZAT, A KERESKEDŐ NEM ÜZLETELŐ Vagy két évvel ezelőtt dr. Takács Imre vállalkozónak egy éjszakája volt a döntésre: elfogadja-e a buda­pesti székhelyű Quadriga Ma­gyar-Amerikai Kft. ajánlatát, hogy Csehszlovákia területén kizárólagos joggal forgalmazna amerikai háztar­tási, ipari elektromos és gázüzemű vízmelegítőket és kazánokat. Döntéséhez, hogy elfogadja, előző munkahelyének elvesztése is hozzájárult. Belevetette hát magát a számára nem idegen kereskedői te­vékenységbe. Fél év alatt - az ame­rikai gyártó cég költségein - meg­történt a vízmelegítők és kazánok bevizsgálása, hiszen, érthetően, szi­gorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Mivel ezeket a termé­keket Európában egyedül a buda­pesti Quadriga cég forgalmazta, kö­zös megegyezés után a dunaszerda­helyi Kft. is ezt a nevet választotta. Csehszlovákia szétesése után a csehországi piac megőrzésére Prá­gában is céget alapítottak. Tavaly karácsony előtt a legjobb szándéktól vezérelve a lehető leg­alacsonyabb árakkal mutatkoztak be a csehszlovák piacon. Araik szinte azonosak, némely esetben még ala­csonyabbak is voltak a hazaiakénál. Később döbbentek rá, hogy mindez vesztükre volt! Előnyös árkínálatuk A dunaszerdahelyi Quadriga cég Nyitrán az idei Interráció '93 vásáron (archív felvétel) elijesztette az érdeklődőket, a vevők kételkedtek, bizalmatlanná váltak. A bevizsgáló hivatalból is jelezték: na­ponta zaklatják őket, árulják el, mi­lyen rejtett hiányosságai vannak a termékeknek, mert lehetetlen, hogy egy amerikai áru ilyen olcsó legyen. A Quadriga cég alacsony árai ki­váltotta bizalmatlanság a Coneco pozsonyi nemzetközi vásáron is markánsan megmutatkozott. A Szlovák Rádió munkatársa azt für­készte, nem rejlik-e szélhámosság az alacsony ár mögött. -Akkor megmagyaráztam, hogy a látogatók többsége nem a lényegre figyel, arra, milyen technológiával, milyen mennyiségben és milyen ter­melékenységgel gyártják a terméke­ket. Azért vagyunk versenyképesek az árban, mert az amerikai Asche­wille városban a gyártó cég naponta 13-15 ezer darab vízmelgítőt képes legyártani. Az alacsony ár egyértelműen ne­gatív reklám volt a Quadrigának, a komoly érdeklődők is butiknak néz­ték a céget. Végül a korona leértéke­lésével a szlovák kormány „sietett" segítségükre, kénytelenek voltak felemelni az árakat. A cég igazgató­ja, persze, nemcsak az áremelésnek tulajdonította a javulás jeleit, jóval inkább annak, hogy a vásárlóközön­ség felfigyelt rájuk. Termékeik megismertetése folya­mán az is gondot okozott, hogy a gázüzemű vízmelegítő esetében mindenki az átfolyó vízmelegítőre gondolt. Az akkumulációs gázbojler ugyanis Csehszlovákiában ismeret­len termék volt. - A pionírmunkát már magunk mögött tudhatjuk - állítja Takács Imre. - Következő lépésként olyan nagykereskedőkkel igyekszünk kap­csolatba lépni, akik kizárólagos jog­gal terjesztenék termékeinket. A Quadriga cég tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Szlovákiával összevetve Csehországban más a kereskedelmi felfogás. Ott a nagy­kereskedő képes szakmai módon felbecsülni a termékeket. Ó nem vár a piac jelzéseire, ismeri a vásárlók igényeit, mer új árut kínálni. A vér­beli kereskedők megjelenéséhez bi­zonyára a jobb csehországi vállalko­zási feltételek, a nagyobb szaktudás, s általában a jobb vásárlóerő is hoz­zájárult. Szlovákiában a kereskedők döntő többsége maga nem mer vál­lalkozni a piaci kereslet felbecsülé­sére, csak azután rendel, ha az árut keresik nála. További amerikai természetes ter­méknek, a 12 féle vitamint tartalma­zó Natural Multivitaminnak is kizá­rólagos szlovákiai és csehországi forgalmazója a cég. Ezen a téren is jobbak csehországi tapasztalataik, hiszen a multivitaminok iránti ke­reslet már meghaladja a havonkénti 10 000 darabot. Szlovákiában na­gyon lassan folyik a gyógyszertárak privatizálása, az állami patikák pe­dig fizetésképtelenek. A vállalkozói filozófiáról is szót ejtettünk Takács Imrével. Egyetér­tett, hogy a kezdő üzletemberek többségét a gyors meggazdagodás látomása vezérli. - Az újgazdagok között nagyon sok az üzletelő, de ke­vés a kereskedő. Az utóbbinak ugyanis etikája van, nem károsítja meg gátlástalanul a vevőt, vagy ke­reskedő partnereit. Ilyen szintre az üzletelő süllyed A kereskedőnek tartása van, s a tapasztalt vásárló a kettő közt különbséget is tud tenni ­mondja a kereskedői hitvallásról be­szélgetőpartnerem. A vállalkozás fellendülését aka­dályozó körülmények között a hite­lek hiányát emeli ki. Szerinte a ban­kok inkább szigoríthatnák a vissza­fizetés ellenőrzését, de hiteleket fo­lyamatosan nyújtaniuk kellene. A 18-20 százalékos kamatlábakat nem tartja normálisnak. Tapasztalta, a külföldi partnerek csak bámulnak a szlovákiai hitelszerzési feltételeken, Nyugaton ugyanis a kamatlábak ál­talában nem magasabbak 7 száza­léknál. - Tapasztaltam, hogy Csehor­szágban egy lépéssel előttünk járnak a bürokrácia visszaszorításában: Szlovákiában ugyanis fél évig húzó­dott cégünk bejegyzése, Csehor­szágban egy hónap alatt megtörtént. Más feltételekre nem szoktam pa­naszkodni. Különben is, ha rosszul mennek a dolgok, én mindenekelőtt önmagamat vizsgálom meg. A vál­lalkozás ugyanis egyben kihívás is, az adott lehetőségek kihasználásá­nak próbaköve. S amikor a korrupció problémáját firtatom, Takács Imre így válaszol:­A korrupcióról nem beszélni kell. Nem azon kell sopánkodni, hogy ne­hezen bizonyítható a megvesztegetés ténye. Az illetékes szerveknek egy­szerűen meg kellene vizsgálni, egyesek hogyan tudtak bérükből rö­vid időn belül vagyonra szert enni. MÁZSÁR LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom