Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-01 / 280. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK BOSZNIAI CSÚCS GENFBEN A SZERBEK ELÉGEDETTEK, A MUZULMÁNOK KEVÉSBÉ mmjÍJfÍ7Ő

m i w, —- PABLO HARAGSZIK Pablo Escobar, a tavaly nyár óta bujkáló kolumbiai kokainkirály ismét hallat magáról. Pontosan nem tudni hol tartózkodik, egyszer itt, máskor amott bukkan fel -. már amennyire hinni lehet az állítólagos szemtanúknak. A genfi Bosznia-konferencia első napján két fontos megállapodás született. A hadban álló felek katonai parancsnokai aláírásukkal szavatolják, hogy nem gördítenek akadályt a segélyszállítmányok elé, a másik fontos megegyezés az, hogy a három nemzeti vezető, valamint a szerb, a montenegrói és a horvát elnök úgy döntött: azonnal felújítják a szeptemberben megszakadt béketárgyalásokat. A szerb elnök, Szlobodan Milosevics az utóbbi megegyezést tartja a genfi csúcstalálkozó legnagyobb eredményének. A Belgrádi Televíziónak adott nyilatkozatában nem leplezte örömét, hogy a szankciók felfüggesztését és megszüntetését eddig nem emlegették. évig a világközösség szavatolja. Izetbegovic azonban nem bízik a kéksisakosokban, akkor írja alá a dokumentumot, ha az amerikai csapatokkal megerősített észak-atlanti haderő vállalja a garanciát. S mi lesz, ha nem teljesítik feltételeit? Szigorítani kell a szankciókat Szerbia ellen, azokat ki kell terjeszteni Horvátországra, fel kell függeszteni a fegyverszállítási tilalmat, hogy a muzulmánok is védekezhessenek. Nos, ez is a pakliban van, még lehet, hogy a muzulmán elnök is enged valamennyit. Tegnap az EU külügyminiszterei szétszéledtek, a csúcstalálkozó második napján Milosevics, a montenegrói Bulatovics, a szerb Karadzsics már Izetbegoviccal tárgyaltak Owen és Stoltenberg társelnökök közvetítésével, de „szigorúan zárt" ajtók mögött. A kulcslyukon azért mégis kiszivárgott, hogy a szerb -muzulmán területi viszályról volt szó. Izetbegovic a korábbi engedmények mellett követeli a mostanában sokat emlegetett 3 százaléknyi újabb területet, a szerb fél pedig a terület „minőségéről", azaz Szarajevóról, továbbá a kelet-boszniai muzulmán enklávék, Zepa, Gorazde, Srebrenica státusát. A muzulmán delegáció délután ült tárgyalóasztalhoz a horvátokkal. Neum megszerzése kemény dió lesz, Tudjman horvát elnök ugyanis hallani sem akar arról, hogy Horvátországot megcsonkítsák. Tudjman azonban „megértő" a muzulmánokkal szemben, s szabad zónát kínál nekik a'plocei és a fiumei kikötőben. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék Hétfőn este újabb jelzés érkezett a medellini rádióállomáshoz: egy férfi röviden közölte, hogy Escobar nyilatkozatot tett, amelyben élesen bírálta a bonni kormányt amiért nem hajlandó befogadni Németországba a Kolumbiában életveszélyben levő családját. Tény, hogy amióta a kolumbiai hatóságok bejelentették, megszüntetik az Escobar-család rendőri védelmét, a drogkirály feleségét, fiát és lányát többször is megfenyegették, s a Los Pepes nevű, állítólag magas rangú állami képviselők által támogatott illegális szervezet halálos ítéletet mondott felettük. Nos, a családtagok jobbnak találták, ha külföldre távoznak, s Németországban próbáltak menedéket keresni. Nem jártak sikerrel, Bonn megtagadta a tartózkodási engedélyt, így Escobaréknak, valamint a drogkirály jövendőbeli menyének a Lufthansa gépével vissza kellett repülnie Bogotába. Akár figyelmeztetés is lehet a szlovákiai szállítók számára annak a cseh gépkocsivezetőnek az esete, aki szállítmányával szerencsésen megérkezett Moszkvába, majd ott maga segített a heiyi tolvajoknak a 90 ezer dollárt érő áru átrakodásában. Történt ugyanis, hogy a cipőket szállító cseh kamion leparkolt az egyik moszkvai utcában, s hamarosan egy orosz tehergépkocsi állt meg mellette. Az autóból három férfi szállt ki, s a sofőrnek annak rendjemódja szerint felmutatták irataikat, Pablo, a kolumbiai drogközpont egykori teljhatalmú ura sértődötten és felháborodottan reagált Bonn lépésére, mondván: ő aztán igazán tudja, hogy a német nép nem ért egyet az ilyen magatartással. Emlékeznek még arra, hogy Kolumbia a második világháború befejezése után anélkül fogadta be a német menekülteket, hogy bűntettek elkövetésével vádolta volna meg őket, illetve a gyerekeket tette volna felelőssé a szülők tetteiért. "g melyek az áru átvételére jogosították fel őket. A cseh sofőr kinyitotta a kamiont, segített a cipők átrakodásában. A jó munka végeztével a három orosz férfi elégedetten távozott, természetesen, a rakománnyal együtt. No ná, hogy elegedettek voltak - ingyen jutottak hozzá 3800 pár cipőhöz. A becsapott cseh sofőr csak három óra elteltével jött rá, hogy hamis iratokat vett át, s az orosz „trojka" meglovasította szállítmányát. A rendőrségen panaszát csupán egy vállrándítással intézték el. 1993. DECEMBER 1. NÉHÁNY SORBAN B

ili Clinton tegnapra virradóan több mint félórás telefonbeszélgetést folytatott az ukrán elnökkel, amelyben kifejezésre juttatta aggodalmát a kijevi parlamentnek az ukrán atomfegyverek megsemmisítésére vonatkozó magatartása kapcsán. A törvényhozás a múlt hónapban azzal a feltétellel ratifikálta a nukleáris fegyverek megsemmisítését célzó START I megállapodást, hogy csak fokozatosan szerelik le a stratégiai atomfegyvereket és egyelőre meghagyja a 46 legkorszerűbb SS-24-es rakétát. Kravcsuk elnök megígérte Clintonnak, hogy a jövő évben újra a parlament elé terjeszti a START I-et. N

em tudtak megállapodni tegnapi brüsszeli ülésükön az Európai Unió bel- és igazságügyminiszterei menekülttörvényeik összehangolásáról, holott az erre vonatkozó ajánlatot a tizenkettek küszöbönálló csúcsértekezletén már meg kellene vitatni. A miniszterek megvitatták a harmadik országokkal kötendő toloncmegállapodásokat. Elfogadták azt az elvet, hogy a harmadik országokkal aláírásra kerülő társulási szerződésekben le kell szögezni: az Európai Unióba belépni kívánó országok kötelezik magukat azoknak a polgároknak a visszafogadására, akik területükről illegálisan érkeztek. P

avel Gracsov orosz védelmi miniszter tegnap megerősítette, hogy jövőre hivatalos látogatást tesz Kubában. Gracsov ezt a moszkvai látogatáson tartózkodó magas rangú kubai katonai küldöttség fogadásakor jelentette be. Hozzáfűzte: eredetileg még október előtt akart Havannába utazni, azonban az orosz belpolitikai helyzet kiéleződése miatt vizitjét akkor elhalasztották. N

émetországban mától hatályba lépett a piszkos pénzek mosását megakadályozó törvény, melynek értelmében a bankok kötelesek külön nyilvántartásba venni azokat a személyeket, akik több mint 20 ezer márkát helyeznek el a bankban készpénzben. Ha a banknak az a gyanúja, hogy a pénz drogkereskedelemből vagy más törvénybe ütköző cselekedetekből származik, kötelesek ezt jelenteni a rendőrségnek. Izetbegovic muzulmán elnöknek nem sok oka lehet az ujjongásra. A Nemzetek Palotájában néhány ultimátumszerű feltételhez kötötte a béketerv aláírását. Nem írunk alá olyan békeszerződést, amely egy szemernyi igazságot sem tartalmaz, nem írunk alá igazságtalan kínálatot, még akkor sem, ha fagyhalál, éhhalál fenyeget bennünket, ha Európa megzsarol, ha az agreszszor vérontással fenyegetőzik, hangoztatta a muzulmán elnök, majd közölte feltételeit: az első a humanitárius folyosók biztonsága, a második a megszállt területek visszajuttatása (mert „... a szerbek nem alakíthatnak államot bosnyák területen, nem tarthatnak olyan városokat, ahol népirtást követtek el"). További feltétele az, hogy megkapja az Adria-parti Naum várost (a régi Jugoszlávia adminisztratív határaiban is Boszniához tartozott) és végül, az esetleges békeszerződés végrehajtását legalább öt KAMIONOK A HÓBAN Az erős havazás és az utak járhatatlansága miatt a horvát és a szlovén határon tegnap reggel óta nem fogadják a Magyarországról érkező kamionokat - jelentette az MTI. Letenyénél még átengedik a személyautókat és az autóbuszokat, az átkelő magyar oldalán ugyanakkor a kamionok tegnap délután máris 5 km hosszú sort alkottak. A rédicsi határátkelőnél szintén teherautók sora bénítja a forgalmat, ezért itt lényegében csak gyalog lehet átjutni Szlovéniába. FIGYELMEZTETŐ MOSZKVAI ESET A SOFŐR SEGÍTETT A CIPŐTOLVAJOKNAK BESZÉLGETÉS JÚLIUS HANUSSZAL, A SZLOVÁK ATLANTI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL NATO-TAGSÁG HELYETT EGYELŐRE PARTNERSÉG Tudatosítva, hogy Szlovákiának gyors es határozott lépéseket kell tennie az európai integráció felé vezető úton - mert a lemaradás vagy akár az araszolás beláthatatlan következményekkel járna -, világosan meg kell határoznia irányvonalát, aktívan be kell kapcsolódnia az euro-atlanti együttműködésbe politikai, gazdasági és katonai területen egyaránt. Politikusok, gazdasági szakértők, politológusok kezdeményezésére Pozsonyban ez év szeptemberében alakították meg a Szlovák Atlanti Bizottságot. A párton és kormányon kívüli szervezet elnökének, Ľudovít Hanusnalcazóta több alkalma nyílt a bemutatkozásra hazai talajon és külföldön egyaránt. Legutóbb az elmúlt hétvégén Brüsszelben, ahol a külügy-, a védelmi minisztérium és az atlanti bizottság munkacsoportjának tagjaként tett látogatást a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelső Főhadiszállásán (SHAPE), a NATO-központjában, valamint az Észak-atlanti Közgyűlés székházában. NATO-berkekben vajon hogyan értékelik az efféle szlovákiai kezdeményezéseket — kérdeztük Ľudovít Hanustól. -Egyértelműen pozitívan. Immár a bizottság alakítása, az előkészületek során különböző nyugat-európai intézmények biztosítottak támogatásukról, pozitívan reágáltak kezdeményezésünkre, hiszen számukra ez egyértelmű jelzés, hogy Szlovákia igenis készül a csatlakozásra az európai politikai, gazdasági és katonai struktúrákhoz, nemcsak állami, hanem polgári szinten is. Szervezetünk egyik fő feladata épp az információterjesztés. Tájékoztatjuk a nyilvánosságot a NATO céljairól, a szövetség tevékenységéről, miközben a stratégiai kérdéseken kívül figyelmet szentelünk a biztonságpolitika gazdasági vonatkozásainak is. A brüsszeli látogatást pedig azért tartom különösen fontosnak, mert lényegében most először nyílt lehetőség arra, hogy személyesen mutassuk be a Szlovák Atlanti Bizottságot a NATO talaján. • Ennek a látogatásnak azonban elsősorban az volt a célja, hogy az Észak-atlanti Szövetség katonai szervének és politikai bizottságának tagjai a legújabb irányvonalakról, elképzelésekről, s ami számunkra a legérdekesebb, a NATO esetleges bővítésének lehetőségeiről tájékoztassanak. Optimistaként utazott Brüsszelbe? Ha igen, vajon megmaradt-e a derűlátása? - Az igazat megvallva nem tápláltam túl nagy illúziókat. Tudatosítva a nyugat-európai országokban és a NATO-tagállamokban kialakult helyzetet, inkább azt mondanám, hogy realistaként utaztam Brüsszelbe. A szövetség képviselői azért hívták meg a munkacsoportot, hogy ecseteljék: a nagy változásokat hozó forradalmi időszak, úgymond, elemzése után merre is veszi irányát a NATO, amely kénytelen önmagát is átszervezni. S ahogy a szövetség képviselői fogalmaznak - ezeknek a változásoknak a tükrében kell keresni az európai védelmi és biztonsági architektúra képét. Ám hogy milyen is lesz ez a kép, az még a NATO-tagok számára sem világos. A megbeszélések során a képviselők azt sem titkolták, hogy a 16-ok táborában is véleménykülönbségek vannak, ezért előbb a „belügyeket" kell rendezni, majd azt kellene megfogalmazni, miként is lehetne biztosítani a stabilitást Közép-Kelet-Európában. • Ön szerint mennyire tartozik Szlovákia Washington, London, Párizs stratégiai érdekszférájába? És mennyire a visegrádi négyek további tagjai? - Senki sem utasította el Szlovákia jövőbeni NATO-tagságának a gondolatát, ám gyakran hangzott el a mostani látogatás során is, hogy a bővítés hosszadalmas folyamat, amelyet egy bizonyos komplexumon (Közép-Európa, Kelet-Európa, Amerika, Oroszország, Nyugat-Európa) belül látnak. Ami a visegrádi négyeket illeti, semmilyen különbséget nem tesznek közöttük, vagyis egyiket sem akarják előnyben részesíteni - azonos esélyekkel rendelkező országok tömbjeként kezelik őket. • Bár nyugati vezetők többször hangsúlyozták, megengedhetetlennek tartják, hogy Moszkvának valamiféle vétójoga legyen a közép-európai államok tagfelvételét illetően. Az óvatoskodásnak, a visszafogottságnak azonban bizonyára mégis a határozott moszkvai „nem" a fő oka. Vagy lát esetleg más okokat is? A NATO-n belül lényegében két vélemény ütközik egymással. Az egyik szerint - amelyet az Északatlanti Közgyűlés főtitkára fejtett ki Nyugat-Európa nem engedheti meg magának, hogy olyan pozícióba kerüljön, melyben Oroszország vétójával befolyásolja döntéseit. A másik oldalon nem győzik eleget hangsúlyozni, hogy figyelembe kell venni Oroszországot, részvétele nélkül nem érhető el a stabilitás Európában. • Mind a Kelet, mind a Nyugat, mondhatni, izgatottan várja a januári NATO-csúcsol. Gondolja, hogy áttörést hozhat, vagy legalábbis tisztázódhatnak az eddig igencsak homályos elképzelések az európai biztonsági struktúrák építéséről? - Gondolom, a januári csúcstól mindenki elsősorban a NATO álláspontjának tisztázását várja. Illetve azt, hogy kész formába öntik a Partnerség a Békéért nevű legújabb washingtoni javaslatot, amelynek alapvető vonásait épp a mostani látogatáson ismertették a szövetség képviselői. Ezek szerint Washington a NATO és a nem tagországok közötti együttműködés szerkezetének javítására, a szövetség és az egyes partnerek közötti kétoldalú szerződésekre és a közös hadgyakorlatokra helyezi a fő hangsúlyt. Ezenkívül elváija, hogy a tagságért folyamodó országok necsak puszta szándékukat fejtsék ki, hanem technikai és gazdasági felkészültségüket is bizonyítsák. • Ez a „bizonyítás" nem vezethet valamiféle káros hatású katonai versengéshez? -Nem lehet kizárni, hogy bizonyos versengésre kerül sor a NATOba igyekvő országok közt. Nyilvánvaló, hogy meg kell majd szabni: mely határig is lehet bizonyítgatni, ki az alkalmasabb, az erősebb... A jelenlegi ábra szerint nem válunk máról holnapra a NATO tagjaivá, mert erre nem érett meg a helyzet. Fontos azonban, ismét alkalom nyílt arra, hogy az olykor kemény viták során kölcsönösen ismertessük elképzeléseinket az európai stabilitás megteremtésének lehetőségeiről. URBÁN GABRIELLA