Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-02 / 281. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK FÚJSZÓM 1993. DECEMBER 2. PALESZTIN-IZRAELI SZERZŐDÉS CSÚSZÁS FENYEGET .licchak Rabin izraeli kormányfő európai körútja keretében tegnap Rómából Brüsszelbe érkezett, ahol felkereste az Európai Unió székházát, majd beszédet mondott az Európa Parlament külügyi bizottságában és találkozott Jaques Delors-al, az Európai Bizottság elnökével, valamint Hans van den Broekkal, a külügyekért felelős főbiztossal. Rabin még látogatása előtt kihangsúlyozta: Izraelnek nincs szüksége arra, hogy bókoljanak neki, és pénzt sem követel. Csak annyit szeretne elérni, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak számára a versengésre az európai piacokon. Felrótta Brüsszelnek, hogy mindeddig nem szorgalmazta határozottan az arab embargó feloldását és az J975-ben kötött kereskedelmi szerződés igazságos érvényesítését. Rabin még kedden Rómában foglalkozott a közel-keleti ügyekkel, mondván, nem záija ki annak lehetőségét, hogy a PFSZ-szel kötött békemegállapodás érvényesítését néhány nappal elhalasztjak. Ezzel összefüggésben szólította fel a palesztin vezetőket, hogy segítsenek véget vetni a megszállt Gázaövezetben tomboló erőszaknak. „Nem hiszem, hogy problémát jelenthet a tárgyalások elhúzódása egy vagy két héttel, ha sikerül olyan megállapodást kötni, amely elejét veszi a jövendőbeli nézeteltéréseknek" - mondotta Rabin. Közben Simon Peresz izraeli külügyminiszter elítélte az irzaeli telepesek legújabb tervét. A telepesek ugyanis polgári engedetlenségre szólítanak fel, hogy ily módon próbálják megakadályozni a Gáza-övezetben és Ciszjordániában levő településeik felszámolását. Peresz az izraeli rádiónak kijelentette: „Csak egy kormány van, s az nem hajlandó osztozni a hatalmon. A telepesek kezdeményezése antidemokratikus". Szerinte ez ügyben Jasszer Arafatnak is állást kellene foglalnia. Ám nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy érvényt szerezzen tekintélyének, tehát ezt nem teheti, mert a palesztin állam nem alakul meg egyik napról a másikra. Peresz nyomban helyreigazította kijelentését, mondván: a „rendőrségről" és nem az „államról" akart beszélni. Dr. Viliam Soboňa, volt egészségügyi miniszter még annak idején, székfoglaló beszédében - a sajtó képviselői előtt - kijelentette, hogy nem fogja indítványozni az egészségügyi intézetek vezető posztjaira kinevezett kórházigazgatók cseréjét. Hogy a szavai és a tettei között végül is mekkora volt a különbség, azt legjobban BÚCSÚK/NEVEZÉS épp a leváltott igazgatók tudnák tanúsítani. A tényszerű okok megnevezése nélkül menesztett igazgatók sora figyelemre méltó. A miniszter, az utolsók között, nem is olyan régen, szintén indoklás nélkül leváltotta érsekújvári „anyakórházának" igazgatóját is. Hogy miért, talány... A megüresedett helyre a minisztérium pályázatot hirdetett, de láss csodát, csak egyetlen bátor dalia jelentkezett, aki eltökélte, megmenti a több milliós adósság terhét cipelő kórházat. A merész vállalkozó neve nem ismeretlen, dr. Tibor Durišról, a volt biztosító igazgatójáról, a belgyógyászati osztály jelenlegi főorvosáról, az egészségügyi minisztérium jelenlegi osztályvezetőjéről, s véletlenül épp a miniszter unokatestvéréről van szó. Szinte biztos, hogy az egészségügyi miniszter tudott arról, hogy rokona megpalyázta az allast, am meg nem erősített hírek szerint úgy tudtuk, dr. Ďurišt már nem volt ideje kinevezni. Tévedtünk. A leváltott miniszter úr talán utolsó döntéseinek egyike éppen unokatestvére kinevezése volt. A minisztériumban az a hir járja, hogy állítólag már november 15-én döntött így, azzal, hogy a kórházigazgató november 25étől veszi át az érsekújvári egészségügyi intézetet. Furcsa az is, hogy az egészségügyi minisztérium személyzeti osztályának vezetője a kinevezésről állítólag csak november 24-én értesült, vagyis akkor, amikor dr. Viliam Soboňa már nem is volt egészségügyi miniszter. .. -erfGENFBEN RAJZOLJÁK A TÉRKÉPEKET (Folytatás az 1. oldalról) követelik az általuk precízen megrajzolt új térkép szerint, valamint kijáratot a tengerre. Ez utóbbiról a horvátok hallani sem akarnak, mert kettéosztaná a dalmát tengerpartot, a szerbek viszont — amúgy ellensúlyozásként — Szarajevó jövőbeni státusának kérdését melegítették fel. Ennek ellenére tegnap Genfben folytatódtak a szerb—muzulmán tárgyalások, s minden bizonnyal sor kerül az újabb horvát-muzulmán kétoldalú megbeszélésekre is. A muzulmánok élesen bírálják a közvetítőket, s neheztelnek a szerbekre meg a horvátokra állítólagos kifogásaik miatt. Külföldi megfigyelők azonban egyértelműen úgy vélik, hogy ennek igazi oka a Jugoszlávia elleni embargó feloldásának megakadályozása. A muzulmánok számára világos, hogy Szerbia és Crna Gora gazdasága romokban hever, s ennek alapján reménykednek az újabb területi engedmények kicsikarásában. Ehhez kapcsolódik a hír: megjelent az ötszáz milliós bankjegy, amely ebben a pillanatban hozzávetőlegesen tizenhárom márkát ér. Az infláció óránkét egy százalék (így csak a külföldi számára meglepetés, hogy a vasúti díjszabást egyből ezerszeresére emelték), s miután a nyugdíjasok ma és holnap kapnak valamennyi pótpénzt, a dinár feltételezhetően még gyorsabban hígul. A nyugdíjasok többségének azonban száz millió (alig több, mint két márka) sem jár havonta, így a bankokban ismét csak a bosszúságok sorozata várható a visszajáró „apró" hiánya miatt. Az állam a legszegényebb réteget ingyenes élelmiszer-csomagokkal akarja ellátni, a nyugdíjasok jó része pedig hatvanszázalékos kedvezménnyel juthat hozzá a családtagonkénti egy liter étolajhoz, fél-fél kiló cukorhoz és mosóporhoz, valamint a negyed kiló sóhoz. Mindkét esetben, jegyre. Talán mondanunk sem kell, hogy só a havas utak járhatóvá tételéhez nincs, a buszok azonban közlekednek, bár a járatok számát tovább csökkentették. SINKOVITS PÉTER, Újvidék ROMÁN NEMZETI ÜNNEP A MEGOSZTOTTSÁG JEGYÉBEN Romániában a politikai megosztottság és viszály jegyében emlékeztek meg tegnap Erdély Romániához való csatolásának 75. évfordulójáról. Míg a kormányzó körök Gyulafehérváron tartottak ünnepet, addig az ellenzék Bukarestben emlékezett meg az eseményről. Iliescu elnök ünnepi felszólalásában ismét a román nép nagy egyesüléséről beszélt, s bírálta az ellenzéket, mert szerinte az nem politizál a nemzet érdekeivel összhangban és nem hajlandó a nemzeti kiegyezésre. A bukaresti nagygyűlés résztvevői viszont a kormányköröket bírálták, s követelték a kormány, valamint az államfő lemondását. A keddi bukaresti akadémiai ünnepségen egyébként diplomáciai incidensre is sor került. Amikor egy-két felhevült szónok a román nép Dnyesztertől Tiszáig, sőt egészen a Balatonig terjedő életteréről, nyelvterületéről kezdett el szónokolni, a magyar és az ukrán nagykövet elhagyta az üléstermet. (kj) OROSZORSZÁG ÚJ CÍMERE Borisz Jelcin döntése szerint a három koronával ékesített kétfejű aranysas lesz Oroszország új állami címere - jelentette az Interfax hírügynökség, miután az elnök aláírta az erről szóló elöntést. Az illetékesek már 1991-ben, vagyis a Szovjetunió szétesése előtt kutatták, keresték, milyen is legyen az új orosz címer. Végül is Jelcin a kétfejű sas mellett döntött, amely a 15. századtól szerepelt az orosz cárok címerén. A három korona az állami hatalom hároin formájának - a végrehajtó, a törvényhozó és a törvényszéki hatalomnak - a szimbóluma. NEM LESZNEK BÉNA KACSA HÓNAPJAI (Folytatás az 1. oldalról) - Úgy tűnik, hogy igen. Szerintünk, ha kiderül az, hogy mely ország a kibocsátó itt Európában, akkor annak kell visszafogadnia a migránst. A magyar-román toloncszerződés, amelyet még nem rafitikáltak ugyan, de működik, ilyen értelemben szól. • önök azt szeretnék, ha módosítanák a szlovák-román toloncszerződést? - Természetesen azt akarnánk, ha Szlovákia és Románia között olyan toloncszerződés lenne, amely biztosítaná: ha Románia a kibocsátója egy harmadik országbeli migránsnak, akkor, bár Magyarországon keresztül ment Szlovákiába, azt Szlovákia Romániának adja vissza, ne nekünk. Mert az ilyen migránst, ha visszakerül Magyarországra, Románia már nem veszi át tőlünk. • Vezető szlovák politikusok úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország részéről a toloncszerződés elutasítása nem volt korrekt. Másik kitételük, hogy Jeszenszky debreceni beszédét - amely a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához kötötte az alapszerződések (Szlovákiával és Romániával) megkötését - már a Magyarországon folyó választási kampány ihlette. - Ez szerintem nem jelent semmit. Most az elkövetkező hat-hét hónap folyamán minden megnyilatkozásunkra azt fogják mondani, hogy választási propaganda? így nem lehet kommunikálni. • Tehát nem fenyeget az a veszély, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos magyar politika a választási hadjárat eszközévé válik? - A kormánypártok részéről nincs ilyen veszély, más pártokért pedig nem vállalhat az ember felelősséget. • Annak a veszélye sem áll fenn, hogy az elkövetkező hónapokban Magyarország túlságosan el lesz foglalva a választásokkal, s ez lefékezi a szlovák-magyar kapcsolatokat? A béna kacsa hónapjaira gondolok. - A külpolitika a választási kampány idején is működni szokott, legfeljebb egy kicsit takaréklángon. Szerintem nem lesznek béna kacsa hónapjai. És a külügyminiszteri látogatás is megvalósulhat, ha meg tudunk egyezni. • Az egyik leglényegesebb probléma mégis az alapszerződés. Erről már két-három éve is szó volt, azóta nem történt semmi? - Van egy alapszerződés-szöveg, amely nem készült el véglegesen. Ezt még a volt Csehszlovákiával kezdtük egyeztetni. De a kettéválás óta Szlovákiával még nem ültünk le alapszerződést szövegezni, az előző pedig csak nagyon csekély mértékben használható. • Magyarország számára melyek lennének az alapszerződés legfontosabb elvei? - Egy alapszerződés akkor jó, ha híven tükrözi a két fél kölcsönös akaratát az együttműködésre. KeletEurópában két elemet szoktak kiemelni: a határok sérthetetlenségét és a kisebbségi jogokat. Azt hiszem, az alapszerződés nemcsak e kettőből áll, s nem is ezek a legfontosabb elemei. Az alapszerződésben benne vannak két ország kapcsolatainak gazdasági, kulturális, biztonságpolitikai, tudományos, emberjogi, a nemzetközi szervezetekben való együttműködési stb. vonatkozásai. Számunkra vannak jó példák: Szlovéniával, Horvátországgal, Ukrajnával olyan alapszerződést kötöttünk, amelyek részben tartalmazzák a határok garantálását, mindazon egyezmények szerint, amelyek a második világháború után születtek, illetve az EBEÉ-dokumentumok alapján. Másrészt ezek a szerződések megfelelő módon kezelik a kisebbségi kérdést is. Ha egy ilyen típusú szerződést tudunk kötni Szlovákiával, akkor rendben van. Mindig azt mondtuk, nem vonjuk kétségbe a határokat, a párizsi békeszerződés és az EBEÉdokumentumok alapján ezt készek vagyunk most is leírni. Ugyanakkor elvárjuk, hogy egy számunkra elfogadható kisebbségi cikkely legyen benne. MALINÁK ISTVÁN MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS DEFICITES LESZ A magyar országgyűlés kedden éjszaka, nem sokkal éjfél előtt, majdnem tízórás vita után, elfogadta az 1994-es év állami központi költségvetésének főszámait. Eszerint a kiadási főösszeg 1637,7 milliárd forintot tesz ki, míg a bevételi főösszeg 1308,1 milliárd forint. A két tétel egyenlegeként kialakuló költségvetési hiány 329,6 milliárd forint, ami nagyobb, mint a várható ez évi költségvetési hiány. A költségvetési javaslat elfogadását 174 képviselő támogatta, 128-an ellene szavaztak, míg egy tartózkodott a szavazástól. A parlament ezzel kapcsolatban felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy 300 milliárd forint értékű, egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényt bocsásson ki, valamint hogy 29,6 milliárd forint összegben növelje a kincstáljegyek és más állami értékpapírok állományának értékét a hiány finanszírozása érdekében. A szavazás során egy kivételével minden esetben a pénzügyminiszter által támogatott javaslatot fogadták el a képviselők, s ennek alapján lényegesen nem változtak a kormány által megtervezett fő összegek. Az egyetlen kivételt az a módosító indítvány képezte, amely hat milliárd forintot kívánt beépíteni a családipótlék-kiegészítés fizetésére. A parlament ezután részletesen megvitatja a költségvetés egyes fejezeteit. A főszámok azonban már nem változhatnak. (Kokes) ÉSZAK-KOREÁBAN RÉMEKET LÁTNAK Észak-Korea tegnap azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az elmúlt hónap alatt több mint 200 kémrepülést hajtott végre területe felett. Phenjan ebből arra következtet, hogy Washington álláspontja a KNDKval szemben még mindig ellenséges. Sőt, a KCNA hírügynökség szerint mindez bizonyítja: az Egyesült Államok „aktivizálta előkészületeit a háborúra". Egy másik jelentésében az említett hírügynökség megállapítja: „az Egyesült Államok ahelyett, hogy tárgyalások útján igyekezne megoldani az atomfegyverek kérdését, továbbra is ellenséges politikát folytat a KNDKval szemben". Phenjan egy héttel azután hozta nyilvánosságra ezeket a véleményeket, hogy Bili Clinton amerikai elnök felszólította Észak-Koreát: adja fel nukleáris programját és engedélyezze atomobjektumainak nemzetközi ellenőrzését. A washingtoni külügyminisztérium közben bejelentette, még mindig vár Phenjan „világos válaszára". SZEXRE KÉSZ OBELISZK Még a forgalom is leállt tegnap Párizsban, a Concorde téren. Ugyanis az AIDS elleni világnap alkalmából a téren álló 22 méteres egyiptomi obeliszket egy lila óvszerbe öltöztették. A korunk pestise ellen küzdő csoport szóvivője szerint az ötlet jónak bizonyult, az obeliszk körül élő láncot alkotó aktivistáikat rokonszenvvel fogadta az utca embere. A hatalmas óvszert a meghökkentő, esetenként botrányos reklámjairól híres olasz Benetton divatárugyártó cég készíttette, s ők finanszírozták az obeliszk „beöltöztetését" is.