Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-13 / 290. szám, hétfő

. ÚJSZÓ, SPORT A szlovák jégkorong extraliga 25. fordulója után Interkontinentális Kupa Rendhagyó évbúcsúztato Ebben az évben már nem rendeznek több fordulót a szlovák jégkorong extraligában. A péntek esti (a Košice - Trenčín rangadót egy nappal korábban a tévé kamerái előtt játszották), 25. felvonás után négyhetes szünet következik, a körmérkőzéses sorozat 1994. január 7-én folytadódik (Zvolen - Prešov, Sp. N. Ves - Nitra, Trenčín - Slovan, Liptovský Mikuláš - Košice, Poprad - Martin), s február 1-jéig tart. A mostani szünetben a válogatott az Italia Cup nemzetközi minitornán vesz részt Bolzanóban (december 17-18.), ahol a házigazda olaszokkal, valamint a finnek vegyescsapatával méri össze erejét. Pohorolec és Rusznyák (mindketten fehér mezben) az iglóiak kapuját veszélyeztetik a Slovan - Sp. N. Ves bajnoki jégkorongmérkőzésen (3:2) (Fotó: Eugen Vojtíšek) 1993. DECEMBER 13. SZEPESI IGÉZETE Ahogy történt... A sport varázserejének kifogyhatatlan mágusaként találkozhatott Szepesi Györggyel nemrégen a rádióhallgató; majd egy órán át mesevilág valóságában érezhette magát. Az én 1953-mam címmel sugárzott beszélgetés azt az évet idézte, amikor a magyar labdarúgást dicsfény övezte, ami egyfelől boldogító legendákat szült, de az emberi lélek legbensőbb rezdülésében egy rossz emlékű kor lidércnyomásával párosult. Mintha csak álom és ébrenlét határara került volna a Szepesi személyes emlékeire ráhangolódott hallgató... Szepesi rögtön az elején meghökkentő megállapítást tett: érzése szerint a sport kérdéseit akkoriban nem kapcsolták össze annyira a mindennapokkal. Igaz, sietett megmagyarázni, mire is gondol. Nem a politika • hívta életre a sportdicsőséget, hanem emögött a képessegek bemutatására ösztönző nemes versenyzési vágy, az őszinte örömszerzés munkált. Most, 70. életévén tul is vallja az önzetlen sport akkori, szerinte eredendő szuverenitáserejét. Elmondta, hogy Puskás Öcsi az 50. válogatottsága alkalmából rendezett vacsorán miként hozta kínos helyzetbe a nagyhatalmú Farkas Mihály honvédelmi minisztert, amikor gratulációját egy ezüstserleg átadásával köszönte meg e szavakkal: „Tegye csak el, öreg, sose lehet tudni, hogy mikor jöhet jól." Történt pedig mindez az idő tájt, hogy Puskásék az olimpiai bajnokságért két rádiós fizetésnek - kb. 4000 forintnak - megfelelő, ma már nevetséges jutalmat kaptak. Ez volt a „nagy pénz, nagy foci" akkoriban. Természetesen szó esett a politikának Szepesi riporteri pályafutásába is belenyúló csápjairól, a pártfőiskolai fejtágítóval egybekötött rádiós elnöki bársonyszékkel kísértő mézesmadzagról. Korántsem kellemes önmagábatekintéssel szólt arról, hogy a sportcsillogás - saját szavai szerint - elbódította az ország népének gondjaival szemben. Pedig a kamaszkorba visszanyúló szociáldemokrata múlt állt mögötte, s a kommunistáktól ugyancsak ódzkodó, és végül a nyilasok altal kivégzett Mónus Illés szemináriumait látogatta. A sportsikerekbe vetett rendithetetlen hittel, napjainkhoz szóló üzenet is megfogalmazott Szepesi György. A tőle megszokott átszellemültséggel beszélt arról, hogy a magyar sport hírneve miként egységesítette annak idején a világ magyarságát. Hát igen. Talán egy pillanatra. Lélekben! S ezt gyermekfövel mi magunk is átélhettük, miközben a magyar és a csehszlovák politikusok könnyen szót értettek abban, hogy a magyar kisebbség miatt nem kockáztatják úgymond, a két ország „jó viszonyát". Ugyanakkor lent, a mindennapok emberi közegében a sportsikerek mintha a kisebbségi magyarokkal szembeni szinte rokonszenv megnyilatkozásaival is szolgáltak volna. Azon a november 25én a del-szlovákiai magyar fiúktól — látva, hogy ezzel szinte madarat lehetne fogatni velük - szlovák bajtársaik nem egy helyen átvállalták az őrszolgálatot, hogy a rádióhoz kuporodva az éter hullamain Szepesi jóvoltából a Wembley-stadionban érezhessék magukat. De ki tudja, ha a hatalom úgy akarja, nem történhetett volna-e meg akkoriban is, ami tavaly ősszel a pozsonyi Fradi-mérkózésen, a Slovan stadionjában lejátszódott. Nos, Szepesi Györgyből - kissé eltöprengve - ezek után is valószínűleg a javíthatatlan derűlátás szólalna meg. Mert ahogy beszélgetőtársa megállapította, semmi és senki ki nem ábrándíthatja a sport csodatevő igézetéből... KISS JÓZSEF Két szempontból is rendhagyó volt az idei záróforduló. Először is azért, mert nem egy napon bonyolították le a mecscseket. Ezúttal jól választottak az illetékesek, hiszen a csütörtöki Košice - Trenčín derbi (4:1) - a korábbi tévés meccsekhez képest — viszonylag jó iramú és színvonalú, érdekes, izgalmas volt. Másodszor pedig azért, mert első ízben fordult elő, hogy a vendégek egyetlen egy pontot sem szereztek az idei bajnokságba. Nem sok említésre méltó történt az eddigi 125 találkozón. Egy-két kivételtől eltekintve, unatkoztak a szurkolók az üresen árválkodó lelátókon (legtöbben Iglón járnak hokira!). A 25. fordulóban Pozsonyban voltak a legkevesebben, 1300an (a Slovan csak akkor vonzotta a pozsonyi hokirajongókat, amikor a kékeknél Anton Šťastný is jégre lépett), legtöbben, 3000-en pedig a Košice - Trenčín rangadón. A csehszlovák jégkorongliga utolsó felvonásának négy szlovák részvevője - Košice, Trenčín, Slovan és Poprad - beleszürkült az extraliga erősen felhígított mezőnyébe. Ezek után felettébb komikusan hangzik az „extraliga" elnevezés... Igazuk volt azoknak, akik egy évvel ezelőtt azért harcoltak, nyolc csapatból álljon a szlovák élvonalbeli jégkorongbajnokság. Ezt szorgalmazták a válogatott szakvezetői is, ám meg sem hallgatták őket. Július Šupler most is kerek perec kimondja, az idei pontvadászat hosszadalmas, unalmas és fárasztó. Arra a kérdésére, kinek jó ez, még mindig nem kapott választ. Egyelőre nincs oka a panaszra, mert megy a válogatott szekere. Amikor az együttes megnyerte az előolimpiai tornát Lillehammerben, kijelentette: „Nehogy a tétmeccsekre elfáradjunk!" Két együttesnek már nincs miért izgulnia, ugyanis gyakorlatilag kiharcolta a play off-sorozatba jutást (április l-jétől a négy legjobb küzd majd az érmekért). A listavezető kassaiak és a címvédő trencséniek tehát nyugodtan készülhetnek a 36. fordulót követő rájátszásra. A Slovan is minden bizonnyal beleszól az érmes csatákba, a negyedik, utolsó helyre négyen is pályáznak. Úgy tűnik, a sereghajtó zólyomiak sorsa már megpecsételődött... Holnapután Olaszországba utazik a válogatott, az Italia Cup nemzetközi tornára Július Šupler vezető edző a következő korongozókat nevezte: Hartmann, Dragan-Marcinko, Varholík, Medn'k, Sekeráš, Smerčiak, Kledrowetz, Jasečko, Búŕil-Kontšek, Daňo, A. Šťastný, Pohorelec, Rusznyák, Voskár, Plavucha, S. Ilavský, R., Pucher, Mikiik, Veselovský, Rybovič. Tartalékok: Michálek, Švehla, Milo, Jánoš, Kölnik, Bartoš. (zsi) LEGEREDMÉNYESEBBEK A 25. fordulót követően így fest a kanadai pontverseny élmezőnye: 1. Kontšek (Trenčín) 32 (15 gól + 17 gólpassz), 2. Rybovič (Košice) 32 (17+15), 3. Satan (Trenčín) 27 (18+9), 4. Plavucha (Košice) 26 (18+8), 5. Konsztantinidisz (Zvolen) 26 (13+13), 6. Veselovský (Košice) 26 (9+17), 7. Stantien (Trenčín) 22 (8+14), 8. R. Pucher (Košice) 20 (12+8), 9. S. Ilavský (Košice) 19 (7+12). Góllista - 18 gólos: Satan és Plavucha, 17 gólos: Rybovič, 15 gólos: Kontšek, 13 gólos: Konsztantinidisz. Sao Paulo-Milan 3:2 (1:0) Tokióban több mint 50 000 néző előtt rendezték az idei labdarúgó Interkontinentális Kupa-mérkőzést. A Dél-amerikai Kupa győztese a brazil Sao Paulo és a Bajnokok Ligájának legjobbja, az AC Milan (a kizárt Marseille helyett indult) mérkőzött a trófeáért. A találkozót a francia Quiniou vezette. A brazil címvédő a 19. percben Palhinha góljával szerzett vezetést. Nem sokkal a fordulás után Massaro egyenlített. Az 59. percben Cerezo ismét előnyhöz juttatta a Sao Paulo gárdáját. A 81. percben Rapin gólja után mindenki azt hitte, hosszabbítás lesz, ám a 86. percben Müller újra az olasz bajnok hálójába talált. A Sao Paulo csapata egy évvel ezelőtt a Barcelonát verte 2:1 arányban. SPORTFOGADÁS A ŠPORTKA 50. játékhetének nyerőszámai: I. HÚZÁS 6, 8, 24, 25, 38, 40; pótszám: 9 II. HÚZÁS 2, 6, 21, 30, 33, 41; pótszám: 42 LEHETŐSÉG: 194 400 A ŠPORTKA rendkívüli, karácsonyi nyereményei: SEAT IBIZA autót nyert az a szelvény, melynek az utolsó hat számjegye 076 115. 25 000 koronát nyertek a 76115-re végződő szelvények. 10 000 koronát nyertek a 6115-re végződő szelvények. * * » A MAGYAR ÖTÖS LOTTÓ nyerőszámai: 1, 34, 64, 73, 88. JOKERszám: 370 489. NYEREMÉNYEK: öttalálatos nem volt, a négyesek 1 227 193, a hármasok 7334, a kettesek 245 forintot érnek. Az e hétre átvitt nyeremény: 100 000 000 forint. Telitalálatos JOKER nem volt, az átvitt nyeremény: 4 523 144 forint. A MAGYAR HATOS LOTTÓ nyerőszámai a következők: 1, 3, 5, 6, 25, 35; pótszám: 15. NYEREMÉNYEK: egy darab hattalálatost találtak, nyereménye 51 925 523 forint. Az 5 + 1-esek 2 152 262, az ötösök 68 013, a négyesek 1439, a hármasok pedig 154 forintot érnek. (TA SR+MTI) arcvonásokkal és magabiztos mosolyokkal sűrített sajtótájékoztatókon'cáfolja a felhozott vádakat. A sportvezetők szerint két „titka" van a futóés úszónők sikereinek: a roppant kemény munka és a célszerű táplálkozás. Ami az utóbbit illeti, a sportolónők számára sok zöldségből és fehérjedús fogásokból álló étrendet állítanak össze. Gyakran fogyasztanak például folyami teknőst, aminek a husa amúgy ínyencfalat Kínában, ám a vendéglőkben inkább az erősebb nem képviselői rendelik, mert állítólag serkenti a férfiasságot... Elismerik viszont, hogy a sportolónők egy része rendszeresen fogyaszt hagyományos növényi főzeteket, s ebből adódhatnak problémák. Ezek választéka ugyanis roppant széles, a patikákban szabadon beszerezhetők, s némelyikük a sport világában tiltott ajzószereket tartalmaz. A doppingolás cáfolatakor érvként elhangzik: ha tényleg „kokszolnának" a nők, azt megtehetnék a férfiak is, csakhogy ők mostanában nem érnek el fényes diadalokat. Ennek okát Pekingben abban látják, hogy a lányok szorgalmasabbak, sokkal elhivatottabbak és inkább hajlandók áldozni az eredményekért. Ráadásul az átlagos kínai férfi 20 centivel kisebb, mint egy amerikai vagy európai. Köztudott (vagy nem?), hogy Kínában a sportolókat a külvilágtól elzárt kaszárnyákban, központokban nevelik, ahová gyerekkorukban kerülnek. Akárcsak az egykori Kelet-Németországban ... Az úszó-szakemberek például 50 ezer sportiskolásból választhatnak. Valemennyit megvizsgálják, hat-hét éves korukban lemérik csontjaikat, pszichológiai teszteken esnek át, a szülők adatait is figyelembe veszik. A kínaiak szerint 14 eszten„Nem szabad komolyan venni ezeket a rekordokat" — mondák a szakemberek a stuttgarti atlétikai vb és a kínai bajnokság után (Wang például hat napon belül három világcsúcsot állított fel). Aztán jött a Palma de Mallorca-i rövid pályás úszó-világbajnokság: az első két nap a kínai lányok valamennyi aranyérmet betakarították, továbbá megdöntötték hét világrekordot. És a sporttársadalom egy jól ismert, ám azóta eltűnt nagyhatalom nevét kezdte emlegetni: NDK... Mustafa Larfaoui, a Nemzetközi Úszó szövetség képviselője csak annyit közölt az újságírókkal: „Az eredmények felülmúlják elképzeléseinket." Ugyanez persze nem mondható el a kínaiak vetélytársairól, akik azt kérdezgetik: hogyan létezik az, hogy a világ 25 leggyorsabb űszónőjéből minden harmadik kínai? Hogyan lehet valakinek olyan fizikuma (láthattuk a műholdas tévéközvetítés során), mint a 16 éves Quónak és a 18 esztendős Le Jing-jinek?, a két világcsúcstartónak? Biztos a hormonjaikkal manipuláltak mondták, mondják. Mások szerint a kínaiak még a 80-as évek közepén átvették a keletnémet úszószisztémát, azaz egy edzőrezsim gondoskodik arról, hogy a szteroidokkal táplált tenyészúszók kegyetlen edzések után letarolják a világversenyeken a medálokat. De akárcsak az NDK fényes korszakában, úgy most sem találni pozitív doppingteszteket. No jó, egy-kettőt azért bedobnak a kirakatba, de a legnagyobbak mindig tisztának tetszenek. Persze mindenki tudja, mennyi lehetőség van arra, hogy a szervezetből - de legalábbis a vizeletből - eltüntessék a nyomokat, ám amíg nincs bizonyíték, addig... Addig a kínak csapatvezetés komor Pokoli gyorsaság. A kínai futónóktől mindenki leszakadt... dős korban már elkésett a kiválasztás. Ekkor már produkálni kell. Az saját furcsaság, hogy egy barcelonai olimpiai arany 15 ezer dollárt, egy Palma de Mallorca-i győzelem 3000-et ért, míg a kínai bajnokság megnyerése 40 ezret! Mert a tartományok versenyzői között még élesebb a küzdelem, mint a világ versenyeken. És állítólag nemsokára még ennél is jobb eredmények következnek. Látva, hallva a kínai sportolónők fantasztikus teljesítményeit megboldogult nagyanyám jut eszembe, aki kitartóan hagnsúlyozta a Biblia jóslatát a sárga veszedelemről. De azért várjuk meg a 96-os atlantai olimpiát... (tv) Folyami teknősön nevelt futó- és úszónöle