Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-09 / 261. szám, kedd

1993. NOVEMBER 10. PÁRTJAINK NEMZETKÖZI AKTIVITÁSAI • A Magyar Polgári Párt köz­ponti irodájába látogatott pénte­ken Nigel Baker, a brit nagykö­vetség másodtitkára, valamint John Dickinson és Lesley Dean asszony, a brit kormány különle­ges megbízottai. A. Nagy Lász­lótól, az MPP elnökétől és Pe­tőcz Kálmántól, a párt külügyi titkárától afelől érdeklődtek, ho­gyan ítéli meg az MPP a jelenlegi szlovák kormánypolitikát. • Szombaton a Magyar Pol­gári Párt küldöttsége, Tóth Já­nos alelnök és Petőcz Kálmán külügyi titkár személyében, részt vett az osztrák Liberales Forum alakuló közgyűlésén. Ta­lálkoztak dr. Heide Schmidttel, az új liberális párt alelnöknőjé­vel és meghívták pártját az MPP november 13-ki III. Közgyűlé­sére. • Csekes Erika, a Magyar Polgári Párt elnökségi tagja részt vett az Új Európa elnevezésű nemzetközi konferencián, ame­lyet az Európai Liberális Szövet­ség (ELDR) és az Európa Parla­ment liberális csoportja rende­zett Ljubljanában. A négy évvel ezelőtt elkezdődött kelet-euró­pai demokratikus változások je­lenlegi stádiumát értékelő kon­ferencián Csekes Erika a jogálla­miságról és a kisebbségek jogi státusáról tartott beszámolót. • A washingtoni székhelyű Woodrow Wilson Center, poli­tológiai továbbképző intézet no­vember 5-7 között A gazdasági átalakulás lehetőségei és az etni­kai konfliktusok megelőzése címmel szimpóziumot rendezett, amelyen amerikai, angol, belga, lett, orosz, cseh és szlovákiai szakemberek és politikusok vet­tek részt. A rendezvényen a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalmat Csáky Pál képvisel­te, aki beszámolt partnereinek a dél-szlovákiai politikai, nem­zetiségi és gazdasági helyzetről, illetve a beruházási lehetőségek­ről. -Ú­,ÚJ SZÓm MIT TEGYÜNK KÁRPÓTLÁSI JEGYEINKKEL? TANÁCSOK A JEGYEK TULAJDONOSAINAK Egyre többen kapják kézhez a magyarországi kárpótlási jegyeket és fordulnak kérdésekkel mozgalmunkhoz. A közel­múltban felkerestük Budapesten az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalt és Társadalmi Kollégiuma elnökével, Menczer Gusztávval a kárpótlási jegyek értékesítéséről, a kínálkozó lehetőségekről tárgyaltunk. További időszerű információkat ezirányban az Állami Vagyonügynökség menedzsment igazgatóságán kaptunk. Ezekből a kárpótlási jegyek tulajdonosainak a következő legidőszerűbbeket kö­zöljük: MOZAIK AZ OSZTRÁK ZÖLDEK VÉLEMÉNYE: A NEM ÜZEMELŐ ATOMERŐMŰ A LEGBIZTONSÁGOSABB Akik úgy határoztak, hogy a kárpótlási jegyeiket befek­tetik azzal a céllal, hogy hu­zamosabb időn keresztül kaphassák és élvezhessék azok hozadékát, még ez év december 3-áig becserélhetik azokat Magyarországon az Állami Vagyonügynökség ál­tal létesített Pillér Első Ingat­lanbefektetési Alap befekte­tési jegyeire. Három darab 1000 forint címletértékű kár­pótlási jegyért négy darab 1000 forint névértékű befek­tetési jegyet kapnak. Termé­szetesen ez az arány érvé­nyes a cserélt jegyek tetszőle­ges szorzatára is. A Pillérrel 10 évre kötött szerződés ér­telmében a kárpótlási jegy birtokosa résztulajdonosa lesz a Pillér Alap vagyoná­nak, 10 éven keresztül szá­míthat évről évre növekvő kamat-hozamra (az első év­ben 5 százalék, a tizedik év­ben előreláthatólag 23 száza­lék) és 2003-ban — az alap felszámolásakor — jogosult a megnövekedett vagyon­részre, amely több mint két­szerese lehet a befektetett névértéknek. Az évi kamatot az alap két részletben fizeti ki készpénzben, ill. kérelem szerint személyi számlára utalja át. Aki közben kész­pénzre akarja váltani az ér­tékpapírt, bármikor felkínál­hatja azt eladásra értékpapír­kereskedő (brókercég) köz­vetítésével a tőzsdén. A be­fektetési és kárpótlási jegyek iránti kereslet és azok árfo­lyamának alakulását megtud­hatjuk szinte naponta a buda­pesti rádió adásából és a ma­gyarországi sajtóból. A Pillér befektetési jegyek jegyzéséről (határidő decem­ber 3-ika!), ill. további infor­mációk kaphatók az AVŰ Ügyfélszolgálatán kívül (Bp. XIII, Pozsonyi út 56, tel.: 269-890) a Budapest Bank fiókjaiban Budapesten, s to­vábbi határközeli városok­ban is, így Győrött, Salgótar­jánban, Miskolcon, az IBUSZ Bank budapesti, esztergomi, győri, salgótarjáni, miskolci, sátoraljaújhelyi fiókjaiban. A befektetési jegyek túl­méretezett igénylése eseté­ben a kárpótlási jegyek ere­deti tulajdonosai előjoggal rendelkeznek. Ezért tanácsos a jegyeken kívül magunkkal vinni a határozatot és a je­gyek átadását-átvételét iga­zoló bizonylatot. Aki kárpótlási jegyeit rö­vid úton pénzzé akarja tenni, annak azt ajánljuk, keresse fel valamelyik brókercéget. Ezekből Budapesten néhány tucat van, de például Miskol­con is működik (Győri kapu 21.) A tőzsde árfolyamán közvetítik az eladást. Ez kb. 60 százaléka a névértéknek. A Co-exus Értékház (Bp., Roham utca 1) a kárpótlási jegyeket áruvásárlási jegyek­re is becseréli. További lehetőségek is vannak a kárpótlási jegyek ésszerű értékesítésére. Ezek­ről az Új Szóban az MKDM Híradó legközelebbi számá­ban adunk bővebb tájékozta­tást. Még egy figyelmeztetés: a határozat kézhezvételétől számított 21 nap után keres­sük fel a megjelölt pénzinté­zetet a kárpótlási jegyek át­vétele céljából. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ Záporozó kérdészuhatagot vártam azon a nemzetközi eszmecserének beillő nemrégi sajtótájékoztatón, amelyet az ausztriai Zöldek Pártja parlamenti képviselőinek kérésére Ausztria pozsonyi nagykövete kez­deményezett, s házigazdája Ladis­lav Rafaj, a mohi atomerőmű igaz­gatója volt. Az osztrák vendégek többnyire megelégedtek az udva­rias rutinkérdésekkel, az osztrák te­levízió és a Kurier lap jelenlevő munkatársa pedig még csak kérdés­re sem szánta el magát. A házigazdák komolyan és körültekin­tően felkészültek az osztrák vendégek­kel - politikusok, természetvédők, ener­getikai szakemberek alkották küldöttsé­güket - folytatott, korántsem első pár­beszédre. Energetikai szakértőket, a nukleáris felügyelet hivatalának veze­tőit, környezetvédelmi és gazdasági mi­nisztériumi tisztségviselőket vonultattak fel. Meghívták a régió önkormányzatai­nak, a környék lakosságának szószólóját is. Ráadásul nemcsak szlovák szakem­berek véleményével érveltek. Az Elect­rícite de France francia részvénytársaság vezető munkatársai is a szlovák állás­pont védelmére keltek. Megindokolták, hogy a német Bayernwerk társasággal együtt miért szándékoznak részt venni a mohi atomerőmű befejezési munkála­taiban. Nem felejtették el hangsúlyozni, hogy a francia társaság a világ legna­gyobb villamosenergia-termelője, évi 32 milliárd dolláros forgalommal. Nyomós érvnek szánták az adatot is, hogy a ki­termelt villanyáram 77 százalékát 20 különböző helyen működő atomerőmű 65 reaktorából nyerik. A szomszéd álla­mokat is ellátó társaság tavaly például 54 milliárd kilowattóra villamos ener­giát exportált. Rudolf Anschober és Peter Bossey, az osztrák parlament két képviselője már a bevezetőben kimondta az atomerőmű­veket altalánosan tagadó álláspontját, hangsúlyozva: - Egyelőre Mohiban is biztonságban érezzük magunkat, mert még nem helyezték üzembe a reaktoro­kat. A továbbiakban az erőmű befeje­zéséhez szükséges hitelek nagyságát, visszafizetési módját firtatták. Amikor kiderült, hogy a beruházáshoz szükséges hitelekről még nem született megállapo­dás, afelől érdeklődtek, mi lesz, ha az Európa Bank nem lesz hajlandó hitelt nyújtani. A szlovák fél válasza: - Sok múlna az elutasítás indokain. Ha azok nem gazdasági, műszaki vagy üzembiz­tonsági okok lennének, akkor más ban­koknál kilincselnénk. Szó volt az atomerőmű biztonsági problémakörével, műszaki felkészültsé­gével kapcsolatos kérdésekről, s felvető­dött az erőmű földgázra működő hőerő­művé történő átalakításának lehetősége is. Az utóbbi azért nem jöhet számítás­ba, magyarázták a házigazdák, mert két nyugati tanulmány is bizonyította: rend­kívül költséges lenne. Akkor már járha­tóbb út a mohi atomerőmű befejezése, amelynek két egysége 90, illetve 70, a további kettő pedig 50-50 százalék­ban már elkészült. További ellenérv volt, hogy sem a Jaslovské Bohunice-i, sem a mohi erőmű nem felelne meg az Ausztriában és a Németországban elfogadott bizton­sági követelményeknek. Jozef Mišák, a Nukleáris Felügyelet Hivatalának ve­zetője egy adag türelmetlenséggel utasí­totta el a szlovák atomerőművek meg­bízhatatlanságát hangsúlyozó véle­ményt. Arról igyekezett meggyőzni az osztrák kételkedőket, hogy első és leg­fontosabb szempont a biztonság. Szerin­te ésszerűtlen a biztonsági követelmé­nyek közé sorolni olyan szélsőségeket, hogy az erőmű álljon ellent, ha netán repülőgép zuhan rá, amikor ennek való­színűsége 10 millió évben egy ilyen eset. A szlovák fél is elismerte, hogy ko­moly gondként merült fel a kiégett nuk­leáris tüzelőanyag elhelyezésének prob­lémája. Egyelőre államközi megegyezés alapján visszaszállítjuk Oroszországba, de minden valószínűség szerint sokáig nem számolhatunk ezzel a lehetőséggel. A kiégett radioaktív üzemanyag kétség­telenül az atomerőművek nagy átka. Szlovákiának is fel kell készülnie, hogy saját területén kell elraktároznia a nuk­leáris hulladékot. A szlovák szakem­berek beismerték, biztonságos tárolóhe­lyet legfeljebb 2010-ben leszünk képe­sek kiépíteni. Ezt a problémát addig is egy belga cég tanácsadása segítségével próbáljuk elodázni. Ha minden a tervek szerint zajlik, akkor a mohi reaktorok 1996 végén már villanyáramot termelnek. A mostani kormányhoz hasonlóan az osztrák zöl­dek is elfeledték a jelenlevő polgármes­tertől megkérdezni: Mit szól ehhez a ré­giólakossága? MÁZSÁR LÁSZLÓ A CSALÁDOKRÓL ÉS A CSALÁDOKÉRT (Munkatársunktól) Az ENSZ a kö­vetkező esztendőt a családok nem­zetközi évévé nyilvánította. Szlová­kia sem akar a különböző progra­mokból kimaradni, s ezért 12 tagú bizottságot - élén Oľga Keltošová munka-, szociális és családügyi mi­niszterrel - hoztak létre. Az ismert közéleti személyiségekből álló cso­port bizonyára hozzájárul majd a rendezvények sikeréhez. Országos rendezvényeken kívül nemzetközi programok megvalósítá­sára is vállalkoznak. A szociális té­mákkal foglalkozó hazai szakem­berek számára az elmúlt évben Po­zsonyban megnyitott Nemzetközi Családkutató Központban (Drotárs­ka 46), mintegy előzetesként, tegnap egyhetes rendezvénysorozat kezdő­dött. A családok életét, problémáit elemző tudományos értekezleteken, véleménycseréken, beszélgetéseken szívesen látják az érdeklődőket. A meghívót jelképesen a tegnap Po­zsonyban megtartott sajtóértekezle­ten Dagmar Kopčanová, a nemzet­közi központ igazgatója nyújtotta át. A kormányon kívüli szervezetek lehetőséget kapnak itt a bemutatko­zásra, és a rendezvénysorozathoz tartozó kiállításon számot adhatnak a családokkal kapcsolatos munká­jukról. Henryk Sokalski, a családok nem­zetközi évének ENSZ-koordinátora elismeréssel szólt a központ létreho­zásáról. Reményét fejezte ki, hogy nem csupán a közép-európai, hanem az egész kontinens államainak család­ügyi kutatóközpontjává válik. Na­gyon lényegesnek tartja, hogy az illetékesek olyan felvilágosító és ne­velő munkát fejtsenek ki, hogy a csa­ládok egyre szilárdabb sejtek legye­nek és a gyermeknevelés pótolhatat­lan helyévé váljanak. C. S. FOND: OSZTALÉK AZ IDEI ÉVRE A prágai C. S. Fond befektetési társaság a vagyon­jegyes privatizáció első hullámába három alappal kapcsolódott be, amelyek közül az egyik a rend­szeres osztalékfizetésekre, a másik részvényeinek hosszú távú értéknövekedésére, a harmadik pedig a sör- és malátagyártó iparra összpontosít. Tomáš Chrzt, a társaság vezérigazgatóját az eddigi ered­ményeikről kérdeztük: - Mi annak idején nem tettünk alaptalan ígére­teket, hanem mindössze a ránk bízott befektetési lehetőség szolid kezelését ígértük. Ennek alapján Csehországból és Szlovákiából 75 ezer részvényes 50 millió vagyonjegypontot bízott ránk. Ezért mi 1,75 milliárd korona értékű részvényt szereztünk, tekintettel a politikai viszonyokra, szinte kizárólag Csehországban. Főként a középnagyságú vállala­tokra összpontosítottunk, és mivel célunk, hogy aktívan befolyásoljuk a menedzsmentet és az üzle­ti elképzeléseket, igyekeztünk ezekben 10-20 szá­zaléknyi részesedést szerezni. Nagyságát tekintve egyébként befektetési társaságunk Csehországban a 12.-13. helyet foglalja el. • Mikor bocsátották ki a részvényeiket és mi­ként biztosítják, hogy ezek eljussanak Szlovákiába is? - A prágai Értékpapírközpont október 25-i dá­tummal adta ki részvényeinket, és ezekben a na­pokban folyik a számlakivonatok postázása. En­nek keretében átvesszük a szlovák részvényeink­nek szánt küldeményeket és gondoskodunk arról, hogy ezek eljussanak hozzájuk. • Milyen eredményt értek el a cseh tőkepiac néhány hónapos működése során? - Befektetési céljainknak megfelelően a tulajdo­nunkban lévő részvényekkel az értékpapírpiaco­kon is üzletelünk. Ennek eredményeképpen az elmúlt öt-hat hónap alatt olyan haszonra tettünk szert, hogy az osztalékra orientált két alapunk, vagyis a sörgyári, illetve a rendszeresen fizető ezer pontonként ezer koronás osztalékot tud fizetni. A harmadik alapunknál képződő hasznot a meg­hirdetett stratégának megfelelően újabb részvé­nyek vásárlására használjuk fel, aminek köszönhe­tően az alap részvényeinek értéke hosszabb távon jelentősen emelkedik. Ezzel kapcsolatban szeret­ném felhívni arra is a figyelmet, hogy a vállalati részvények ára napjainkban még valódi értékük­nél jóval alacsonyabb, tehát nagyon kifizetődő a vásárlásuk. • Miként juttatják el az osztalékot szlovák részvényeseiknek? - Az osztalék kifizetését még a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, és erre a jövő év második negyedévében kerül sor. A szlovákiai kifizetés csak technikai jellegű probléma lesz, amit termé­szetesen megoldunk. —tl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom