Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK OJSZÓM REAGÁLÁSOK SZLOBODAN MILOSEVICS INTERJÚJÁRA: MINDEN SZAVA A SZOCIALISTÁK ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZI 3 BUDAPEST MOLNÁR IS ELHAGYTA A FIDESZT Két nappal Fodor Gábor távozá­sa után tegnap Molnár Péter, a Fiatal Demokraták Szövetsé­gének másik alelnöke is bejelen­tette, hogy kilép pártjából, s ez­zel egyidejűleg lemond minden tisztségéről és képviselői parla­menti mandátumáról is. Lépését azzal indokolta, hogy a Fidesz nyitott, liberális középpártból konzervatív jobboldali irányba tolódik. Hiányolja a kormány­koalíció kritikáját is a Fidesz részéről. A párt vezetőségének küldött levelében Molnár azt is felrótta a Fidesznek, hogy bizonyos poli­tikai kérdésekben nem tartalmi mérlegeléssel, hanem a megosz­tottság „skatulyáiban" gondol­kodva hoz döntéseket, mintegy gúzsba kötve ezzel saját politi­káját is. Molnár szerint a Fidesz mostani vezetése a jelenlegi mé­diavitában is középutas taktikát követ, . . A külföldi és a hazai sajtónak igazi csemegéje Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök legújabb interjúja, amelyet a Tanjug hírügy­nökség fennállásának 50. évforduló­ja alkalmából adott. Általános érté­kelés szerint ez volt Milosevics első választási fellépése. Az Amerika Hangja arra helyezi a hangsúlyt, hogy Milosevics értéke­lése szerint Szerbiában nem kerül sor háborús összetűzésekre. A né­met sajtó szerint Milosevics két felté­telhez köti Kis-Jugoszlávia részvéte­lét az újabb békeértekezleten: az egyik a szankciók felfüggesztése, a másik az, hogy a konferencia ne avatkozzon bele az ország belügyei­be. Eszerint tehát szó sem lehet arról, hogy az értekezlet Koszovó, Szandzsak és a Vajdaság problémá­jával is foglalkozzon. Hazai ellenzéki politikusok sze­rint Milosevics minden polgár elnö­keként kívánt bemutatkozni, de ez nem sikerült neki. Minden szava a kormányzó szocialista párt állás­pontját tükrözi. Nikola Milosevics, a liberális pártvezető szerint az el­nök azzal a kijelentéssel, hogy a vá­lasztások után „Szerbia becsületes és eredményes" kormányzatot kap, tu­lajdonképpen elismeri, hogy az eddi­gi kormány nem ilyen volt. Vojiszlav Seselj radikális pártvezér úgy találja, hogy Milosevics „ideges és felelőt­len", de beszédében felfedezni véli a radikálisok nézeteit. A belgrádi Politika napilap tegna­pi számában azt írja, hogy a szerda esti kollektív interjú egyik biztató jele az, hogy valami dialógusféle kezd kialakulni Milosevics és az el­lenzék között. Az elnök ugyanis ki­jelentette, hogy a pártvezetőket bár­mikor hajlandó fogadni, még Dras­kovicsot is, aki eddig „embertelen magatartása m/att"jelentett kivételt. Most alighanem Seselj lesz a kivétel. A radikálisokra azóta, hogy kísérle­tet tettek a kormány megbuktatásá­ra, rájár a rúd. Az állami televízió csütörtök esti híradásában jelentős teret szentelt a szerbiai belügymi­nisztérium közleményének, amely­ben bejelentik, hogy egy tucatnyi csetniket tartóztattak le azzal a gya­núval, hogy bűncselekményeket kö­vettek el a polgári lakosság ellen. Érdekes, hogy ilyen hírt tegnap Milosevics, Szerbia államfője Lune karikatúrája egyetlen szerbiai napilap sem közölt. A letartóztatottak valamennyien a szabadcsapatok tagjai, sőt parancs­nokai. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék 1993. NOVEMBER 6. NÉHÁNY SORBAN J apán és Belorusszia tegnap csatlakozott az atomsorom­pó-szerződéshez - tájékoztatott a tokiói külügyminisztérium. A G7-tagországok áprilisi mi­niszteri szintű találkozóján szü­letett megállapodás értelmében a két ország megegyezett abban, hogy közös bizottságot hoznak létre a Belorussziába telepített atomfegyverek megsemmisítésé­re. A moszkvai egyezmény sze­rint a két bizottság tagjai novem­ber 8-án Minszkben találkoznak először. Belorusszia a volt Szov­jetunió nukleáris arzenáljának 5 százalékát örökölte. L eopold Danihelsnek, a Szlo­vákok Világkongresszusa elnökének meghívására Ivan Gašparovič szlovák parlamenti elnök Kaliforniába utazott, ahol többek között a helyi vállalko­zókkal folytat tárgyalásokat. Ugyancsak találkozik Los Ange­les városi tanácsának elnökével, a bíróság, valamint a Kalifornia Egyetem képviselőivel. E ddig három ember vesztette életét Malibuban, melynek környékén immár második hete pusztít a tűzvész. Az AFP hír­ügynökség jelentése szerint a Los Angelestől északnyugatra fekvő ismert üdülőközpontban a hollywoodi filmcsillagok va­gyont érő villáiban és ingatlanja­iban is milliós károk keletkeztek az állítólag szándékos gyújtoga­tás következtében. A jelentés arról is beszámolt, hogy az újra felerősödött szél tovább szította a tüzet, ám csütörtök estére a tűzoltóknak némileg sikerült megfékezniük a lángokat. T egnap az amerikai szenátus 22 milliárd dollárt hagyott jóvá a bűnözés elleni harcra. Az összeg nagy részét a rendőrök számának növelésére és új bör­tönök építésére fordítják. J oel Sills, az ENSZ hivatalos szóvivője tegnap New York­ban bejelentette: november 29-e és december l-e között rendezik meg a Szomáliának szánt továb­bi nemzetközi humanitárius se­gélyek koordinálásáról szóló ér­tekezletet. D erűs hangulatban, a jól végzett munka tudatában utazott csütör­tökön este Brüsszelből hazafelé Michal Kováč és kísérete. A különgép fedélze­tén az államfő, egy-egy korty erejéig, még konyakot is bontatott a küldöttség összes tagja számára. És tegnapelőtt ko­radélután a NATO-főhadiszállás benn­fentesei is kiszivárogtatták, hogy Manf­red Wörner az újságírók előtt már régen nem volt annyira jókedvű, mint csütörtö­kön, amikor pozsonyi vendégét, Michal Kováčot kísérte ki az észak-atlanti szer­vezet székházának kapujához. Az erede­tileg tíz percesre tervezett sajtóértekez­let a duplájánál is hosszabbra nyúlt; és Wörner úr nemcsak rokonszenves társal­gópartnernek mondta Szlovákia elnökét, hanem tréfásan még azt is elejtette, hogy akár a NATO főtitkári posztját is átenge­di neki. Ez az aprócska epizód is jelzi, hogy a szlovák államfő brüsszeli vizitjének második, fontosabbnak tartott napja va­lóban eredményes volt. Mármint annak szemszögéből, aki reálisan szemléli a je­lent és tud(atosít)ja, hogy az azonnali csatlakozás gondolata hiú ábránd. Vi­szont éppen úgy a realitásokhoz tarto­zik, hogy Michal Kováénak a NATO főtitkárával, a Nyugat-európai Unió el­nökével és az Európai Közösségek Bi­zottságának elnökével folytatott megbe­szélései után Brüsszelben nyilván más optikával néznek majd Szlovákiára, mint akárcsak egy héttel korábban. Úgy tű­nik, a szlovák államfőnek sikerült meg­győznie a vendéglátóit arról, hogy Szlo­vákia — apróbb botladozásai ellenére — egyértelműen a Nyugat felé orientáló­dik, az ottani gazdasági és társadalmi modellt tartja követendőnek, ami má­sodfokon azután a védelmi struktúrák egymáshoz simulását eredményezheti; noha nyilvánvaló, hogy a csiszolódás elsősorban a NATO és a NYEU iránt érdeklődők érdeke. És kötelessége. Persze, ez a kölcsönös reményképzés bármennyire döntő fontosságú is, nem több szimpla rokonszenvnél, hiszen az említett szervezetekbe való bejutás lé­nyegesen körülményesebb, mint hogy egyik (hó)napról a másikra megoldódjék. Brüsszelben ugyanis udvariasan és hatá­rozottan a Szlovákiából érkezett kül­döttség tudomására hozták: a NATO januárban esedékes csúcsértekezlete leg­följebb azt fogja jelezni, hogy e szerve­zet nem zárkózik el a közép-kelet-euró­pai országok elől sem. Hogy ez azután egy újfajta nemzetközi biztonsági szer­vezet lesz-e, vagy „csak" a bővítés során rekonstruált NATO, az egyelőre még a jövő (katona)zenéje. Ám az már most biztos: a NATO jelenleg semmiképpen sem kívánja Moszkvában irritálni azo­kat, akik szintén Európa és a Nyugat felé igyekeznek, de egyelőre még Oroszor­szágban sem sikerült dűlőre vinniük a demokrácia és a jogállamiság ügyét... Manfred Wörner csütörtökön ezért úgy nyilatkozott, hogy akadályok helyett hi­dakat építve - a fokozatos társulás és a majdani csatlakozás legelső lépcsőfo­kaként — a Partnerség a békéért progra­mot ajánlja a visegrádi négyeknek, így Szlovákiának is. Ennek lényege, hogy a társulni kívánó ország területén hosz­szabb-rövidebb ideig NATO-katonák tartózkodhatnak, az ország felett AWACS-gépek repülnek át, a szlovák katonaság közösen gyakorlatozik a NATO-egységekkel, az adott ország részt vehet továbbá a békefenntartó erők munkájában, szükség esetén együttműködik az észak-atlanti szerve­zet stábjával és számos, nem kormány­zati szerven keresztül is kontaktuslétesí­tésre készteti a NATO-t. Pillanatnyilag tehát a kis- és nagybe­tűs partnerség a legtöbb, amit Szlovákia kaphat. Már csak azért is, mert a NATO, nyilván nem is alaptalanul, óvatos - hi­szen a 16-ok szövetségének kibővítése felbillentheti a tagállamok közötti kon­szenzust, ez pedig a NATO megbénulá­sához vezethet. Az érem másik oldalát tekintve nem kevésbé lényeges (és erre Brüsszelben is sok-sok utalás esett), va­jon fölkészültek-e a visegrádi négyek, így Szlovákia is a NATO-val való komo­lyabb szemezésre? Vonatkozik ez példá­ul arra, vajon az ország polgárai - adott esetben — hajlandók-e egy más ország érdekében az életüket kockáztatni; de dilemmákat jelent a hadsereg nyelvi s műszaki „átprogramozásának" kérdé­se, a posztkommunista országok hadiipa­rának állapota is. És akkor még nem esett szó a moszkvai gondolkodásmódon nevelkedett honi vezérkar nívójáról. Az sem titok, hogy Brüsszelben szeretnék elkerülni a visegrádi négyek rangsorolá­sát; ugyanakkor látni kell, hogy a Né­metországgal könnyen kooperáló Cseh­ország helyzeti előnyben lehetne, ha Magyarország és Lengyelország nem lenne hosszabb sávon közvetlenül is ha­táros a Balkán és Kelet-Európa legveszé­lyeztetettebb zónáival; Szlovákia „kife­lejtése" viszont éket üthetne a NATO­hoz frissen társult államok közösségé­ben ... Bonyolítja a helyzetet a ma­gyar—szlovák viszálykodás, hiszen a NATO okult a Ciprus körüli török-görög haragszomrádból. Az államfő brüsszeli vizitje tehát sej­tetni engedi a lényeget. Nevezetesen: a tagfelvétel iránt érdeklődő országok vajon mit, milyen katonai stabilitást és felkészültséget, minő gazdasági hátteret és politikai érettséget tudnak viszontkí­nálni az okvetlenül nyitott, de legalább ennyire óvatos NATO-nak; amelynek főhadiszállásán úgy vélik, hogy sánta testvérre bizony nincs szükségük. A bel­ga fővárosban tartott államfői megbeszé­lések rezüméje akár a jól ismert közmon­dás is lehetne: Segíts magadon, és az Isten is megsegít! Esetünkben: a belpoli­tikai viharok elcsitításával, a gazdasági transzformációval, a védelmi erők kor­szerűsítésével segítsünk magunkon — és akkor a NATO, a Nyugat-európai Unió és az Európai Közösségek sem fogják cserbenhagyni Szlovákiát. MIKLÓSI PÉTER REMÉNYKÉPZÉS ÚJABB KURD HADJARAT Ismét bosszúhadjáratba kezdtek a kurdok: csütörtö­kön 28 német városban egy­időben hajtottak végre táma­dást a török konzulátusok, utazási irodák, légitársaságok és vendéglők ellen. Bonnban ez jelentős nyugtalanságot váltott ki, hiszen a hasonló júniusi támadássorozat után megígérték Törökországnak: szigorú biztonsági intézkedé­sekkel fogják védelmezni az országban élő török állam­polgárokat. Egyébként nem­csak Németországban támad­tak a kurdok, hanem Nyugat­Európa több városában, így Londonban, Koppenhágá­ban, Bécsben és Strasbourg­ban is. A német rendőrség a Törökországban betiltott Kurd Dolgozók Pártját gya­núsítja a támadások végre­hajtásával. Koppenhágában a kurdok többek között a török légitársaság kirakatát törték be, később felgyújtották az irodahelyiséget A SZIGETKÖZIEK SÜRGETIK A HELYZET MEGOLDÁSÁT A szigetközi falvak képviselői követelik, hogy a parlament még ebben a törvényhozási ciklusban hozzon döntést Szigetköz érde­kében. Botos Gábor, a Győr —Moson- Sopron Megyei Köz­gyűlés elnöke ezzel kapcsolat­ban az újságíróknak elmondta: a jövő évi költségvetés előter­jesztőihez fordultak azzal a kö­veteléssel, hogy a módosító in­dítvány benyújtásakor a sziget­közi vízpótlást és a térség reha­bilitációját vegyék figyelembe. A mostani tervezetben szereplő előirányzat ugyanis magát a re­habilitációt teszi komolytalanná. Megjegyezte, hogy a szigetkö­ziek a nagymarosi körgát bontá­sára szánt összeg felével is elége­dettek lennének. Botos úgy vélekedett, hogy Szigetköz ügye nem kerül meg­felelő súllyal az ország nyilvá­nossága elé. A térség álláspont­ját ezért a közeljövőben sajtótá­jékoztatón kívánják nyilvános­ságra hozni. Ugyanakkor a szi­getköziek úgy látják, a kor­mányt és a parlamentet akár népi kezdeményezéssel, akár a törvényesség keretein belüli kényszerítő intézkedéssel kell ráébreszteni, hogy a Szigetköz már nem tud várni. Még az is szóba kerülhet, hogy mulasztás miatt pert indítanak a kormány ellen, mondta Botos. Martonyi János, a bősi tárgya­lások magyar vezetője közben felajánlotta, hogy a megyei köz­gyűlés képviselője kapcsolódjon be a háromoldalú tárgyalásokba. KOKES JÁNOS, Budapest -BRÜSSZEL JÓZAN SZEMMEL NÉZI SZLOVÁKIÁT-

Next

/
Oldalképek
Tartalom