Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-05 / 258. szám, péntek

1993. NOVEMBER 5. ÚJ szói GAZDASÁG 8 MELYIK PÉNZ MEDDIG? Nem éppen kellemes dolog, de a társadalmi és gazdasági változások októberben sorbanállásra kényszerítették azokat, akiknek ez esetben ezerkoronásaik voltak. Ismerve az átlagpolgárok anyagi helyzetét, sokan persze kárörvendhettek, hiszen a hónap második felében sokan még az ötszázkoronások átváltásában sem lennének érdekeltek. A jelenségre azonban oda kell figyelni. Igaz ugyan, hogy egy önálló állam kialakításának folyamata zajlik, amely ilyen kellemetlenségeket is magával hozhat (felmerülhet az a kérdés is, hogy mi volt ebben a folyamatban a kellemes?). A kapitalizmusban — amelynek építésébe állítólag mi is belefogtunk - inkább csak a nincstelenebbje szokott sorbanállni. Azt viszont, akinek pénze van, s itt nemcsak a milliomosokra kell gondolni, hanem a tisztességes munkából tisztességesen élő középosztályra is, igencsak megbecsülik, s nemcsak adófizetőként, hanem választópolgárként is. Nálunk viszont még arra sem adtak eddig magyarázatot, miért volt szükség tulajdonképpen a régi ezerkoronások gyorsított ütemű kiiktatására. Pedig a világos magyarázat jobban megnyugtatja az embereket, mint a homályos célozgatás. Nos, abban reménykedve, hogy egy átmeneti időszak után errefelé is helyreáll az értékrend, alább közöljük egy táblázatban, hogy mikor, mit cseréltek vagy fognak még kicserélni pénzeink közül. Talán még nem késő, hogy segítsünk az eligazodásban. Bankjegyek (Papírpénz) Érték (Sk) Az új forgalomba kerül A régi lejár(t) A bank beváltja 20 1993. szept. 30. 1993. nov. 20. 1994. márc. 30. 50 1993. auguszt. 30. 1993. okt. 30. 1994. febr. 28. 100 1993. szept. 30. 1993 nov. 30. 1994. márc. 30. 500 1993. Okt. 29. 1993. dec. 31. 1994. ápr. 30. 1000 1993. okt. 29. 1993. okt. 23. 1993. nov. 5. Pénzérmék (Apró) Érték (Sk) Az új forgalomba kerül A régi lejár(t) A bank beváltja 0,01 1993. júl. 31. 1993. okt. 31. 0,05 1993. júl. 31. 1993. okt. 31. 0,10 1993. okt. 29. 1993. dec. 31. 1994. febr. 28. 0,20 1993. szept. 30. 1993. nov. 30. 1994. febr. 28. 0,50 1993. jún. 30. 1993. okt. 15. 1994. jan. 31. 1 1993. ápr. 30. 1993. okt. 15. 1994. jan. 31. 2 1993. ápr. 30. 1993. nov. 30. 1994. febr. 28. 5 1993. ápr. 30. 1993. nov. 30. 1994. febr. 28. 10 1993. febr. 28. 1993. jún. 15. 1993. szept. 30. CSŐDÖT MONDTAK A KULCSTÉNYEZŐK A világgazdaság 1992-ben a növekedés szempontjából rossz évet zárt, s úgy tűnik, ez a megállapítás 1993-ra is érvényes. A korábban beharangozott konjunktúrális fellendülés elmaradt. Egyszerre három kulcstényező mondott csődöt, amelytől a szakemberek a fellendülést remélték. Egyfelől az amerikai elnökválasztás évében nem sikerült dinamizálni az amerikai gazdaságot, másfelől elmaradt a nyugateurópai fellendülés, s végül kifulladt a német újraegyesítésből táplálkozó konjunktúra is. Ráadásul új jelenség, hogy a deficit nemcsak a recesszió idején, hanem a fellendülés során is emelkedik. (MN) Az oldalt összeállította: Szénási György Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft szakemberei ELEKTRONIKUS KAPCSOLAT JELIGÉRE Az utóbbi időben egyre többet lehet olvasni az elektronikus kapcsolatfelvételekről (elektronikus posta stb.). Kérem, írjanak erről a témáról egy kicsit bővebben, a felhasználási területek felsorolásával együtt. Mi kell ahhoz, hogy képesek legyünk egy ilyen elektronikus kapcsolat létrehozására? Mindössze egy megfelelő programmal ellátott számítógép és egy berendezés, amit modemnek nevezünk. A modem az adatok (ami tulajdonképpen egy digitális jelsor) analóg átvitelét teszi lehetővé a létező telefonvonalakon. A fent említett komponensek közül a vezérlő programé a kulcsszerep. E program teszi lehetővé a DOS, ill. a hasonló típusú operációs rendszerek alatt működő számítógépek kommunikációját a többnyire UNIX operációs rendszerben működő központi gépekkel. Az UNIX egy többfelhasználós, többfeladatos (multiprocessing) operációs rendszer, amely ún. nyitott rendszer (Open system). A leggyakoribb felhasználási terület az elektronikus posta (E-mail). A levélváltás eme formája már a kelet-európai országokban is egyre inkább tért hóNyugati megfigyelők állítják, hogy legalább 15-20 százalékkal emelkedik majd az állami megrendelések teljesítésének hatásfoka, azzal, hogy 1992. január elsejétől minden olyan közpénzekből fedezett szolgáltatást vagy áruszállítást a nyilvánosságra kell hozni, mely 10 ezer koronánál magasabb összegű. Az erről szóló törvényt már október elején elfogadta a szlovák parlament. ALLAMI ES KÖZSÉGI MEGRENDELESEK KÖTELEZŐ A VERSENY Ezzel nemcsak hogy csatlakoztunk a fejlettt országokban érvényes szabályokhoz, de sokkal áttekinthetőbbé válik a közpénzek felhasználásának folyamata mind a megbízók, tehát a kormányzati szervek, mind a felhasználók, tehát a szolgáltatást és árut nyújtó vállalkozók részéről. A „közületi beszerzés" (verejné obstarávanie) új fogalom a szlovák gazdaságban és a törvényhozásban is, de például egyenesen következik az Európai Közösségekhez való csatlakozásról megkötött szerződésből. Ebben ugyanis Szlovákia elkötelezte magát, hogy támogatja a piaci verseny kialakulását, s a pályázati munkák kidolgozásához hozzászokott szlovákiai vállalatok otthonosabban mozognak majd az állami megrendelések nemzetközi piacán is. A nyilvános megrendelések szabályozása egyébként már 1991-ben megkezdődött, de általában csak az építőiparra vonatkozott. A nem beruházási jellegű állami megrendelé-' seknél egyáltalán nem vették figyelembe. így azután az attraktív megrendelések kiosztásánál nemcsak a megbízott cégek, hanem a megbízó képviselői is gazdagodhattak - persze, nem a legszabályosabb módon. Az új törvény nemcsak a nyílt beszerzés körét, tehát a közpénzen végzett szolgáltatások vagy az ebből fedezett áruk számát bővíti, de kiterjeszti a szabályt az állami pénzeken kívül a községi megrendelésekre, definiálva a közmunkák fogalmát is. Természetesen itt is vannak kivételek. A törvény vonatkozik például azokra a megrendelésekre, amelyek az államtitok kategóriájába tartoznak, esetleg szabadalmi jogokat sértene a nyilvánosság. Szigorú a törvény szabta 10 ezer koronás határ is, és a megrendelőnek tilos az ennél nagyobb összegű megrendelést kisebb tételekre szétírnia. A „közületi megrendelések" fogalomkörébe az új törvény 5 formát sorol. Alapvetően a nyilvános kereskedelmi pályázatot, továbbá a szűkkörű pályázatot, a tárgyalásos eljárást, az árlistás összehasonlítást, és rendkívüli esetekben a közvetlen megbízást. A hagyományos nyílt pályázattól a szűkkörű abban különbözik, hogy erre közvetlenül szólítják fel a pályázókat, legalább hármat. Ez akkor indokolt, ha a nyilvános pályázat költségeit és időtartamát nem indokolja a megbízatás nagysága, vagy ha valamilyen okból (államtitok, speciális munkák) csak a pályázók korlátozott köre jöhet számításba. Még ritkábban alkalmazott forma lenne a tárgyalásos eljárás. Akkor indokolt, ha nem lehet pontosan meghatározni a megrendelés jellegét, vagy tárgyát, például a különlegesen bonyolult beruházások esetében, amikor további tárgyalások szükségesek a feladat megvilágításához. Itt is kötelező azonban a több (legalább 3) féllel való tárgyalás, és a több javaslat közül való választás. Az árajánlatok összehasonlítása a sorozatban gyártott vagy nyújtott áruk vagy szolgáltatások esetében indokolt, amikor ezek elérhetők a piacon, és áruk 12 egymást követő hónapban nem emelkedett 100 ezer korona fölé. Itt is feltétel, hogy legalább 3 árajánlatból válasszanak. A megrendelő nem alkuszik az árakról, az árut a legalacsonyabb árajánlatot tevőtől rendeli meg. A közvetlen megrendelés rendkívüli forma, és csak akkor indokolt, ha az áru, a szolgáltatás vagy a közmunka bizonyítottan csak egy forrásból szerezhető be, vagy a megrendelő időzavarban van, de ezt nem önmaga okozta. Indokolt még természeti katasztrófák, az államtitok kategóriájának kimerítése, illetve más rendkívüli esetekben. Ami az első és leginkább elterjedt módszert, a nyilvános pályázatot illeti, ennek is szigorú szabályai vannak, amelyeket a törvény részletesen tárgyal. Ugyanígy foglalkozik a törvény megtartásának felügyeletével is, amely a közlekedési, távközlési és a közmunkákat felügyelő minisztérium hatáskörébe tartozik. SZERDÁTÓL SZERDÁIG A POZSONYI ÉRTÉKTŐZSDE Az elmúlt napokban az értéktőzsdén általában csak a nem jegyzett részvények piacán tapasztalhattunk nagyobb aktivitást. Az állami kötvények piacán csak egyetlen fajta értékpapírra kötöttek üzleteket, ráadásul hétfőtől a vásárolni szándékozók csak a névleges értéket kínálják a kötvényekért. Ennek oka az, hogy a jutalékfizetés időpontja október 30-án volt, és a következő csak egy év múlva lesz. Az 5 százalékos kamatért egy évre nem érdemes lekötni pénzt, hiszen a bankok a határidős betétekre magasabb kamatot kínálnak. A jegyzett értékpapírok piacán a legfőbb tőzsdenapon főleg a S/ovna/f-részvények esetében találkozott a kereslet és a kínálat. A Biotika, Ozeta és Chemolak részvényekre csak elvétve, másokra pedig egyáltalán nem született kötés. A nem jegyzett részvények piaca továbbra is a legélénkebb, és itt lehet üzletet kötni a legtöbb értékpapírra is. A VSŽ-részvények szinte állandó adásvétel tárgyát képezik. Ennek oka az lehet, hogy a cég viszonylagos jó híre ellenére az árfolyam nagyon alacsonyan áll. így azok, akik még a vagyonjegyes privatizáció idején ide fektettek be, most meg szeretnének szabadulni ezektől a papíroktól, de azok, akiknek tőkéjük van, jó befektetésnek látják, hiszen a jelenlegi 185 koronás árfolyamot bármilyen kisebb jelentőségű gazdasági esemény is akár megháromszorozhatja. Elég, ha enyhítenek például az acélbehozatali kvótákon Nyugat-Európában. Stabilnak tekinthetők a Figaro és a Nafta részvényei, illetve a bankok részvényeinek ezer koronán felüli árfolyamai is. A POZSONYI ÉRTÉKTŐZSDE ÁRFOLYAMAI Jegyzett és nem jegyzett részvények piaca részvény forgalom (db) átlagár (Sk) változás (%) üzletkötés időpontja Slovnaft 90 706 •1,12 nov. 2 Chemolak 12 620 nov. 2 Biotika 40 800 -0,37 nov. 2 Szlovák Biztosító 10 1800 nov. 2 Slovakofarma 5 1000 -9,09 nov. 2 VSZ 73 185 -2,63 nov. 2 Figaro 1 1510 -2,58 nov. 1 Hotel Kyjev 2 1100 -8,33 nov. 1 Szlov. Hajógyár 8 500 +51,52 nov. 1 Chirana 27 200 -20,00 nov. 1 dít a gyorsasága és a kísérő szolgáltatások sokrétűsége miatt. A konkrét megvalósítási formák részleteikben különbözhetnek, ami azonban minden esetben kell, az egy központi gép, az ún. posta-server, ahová a küldendő levelek megérkeznek. Minden egyes E-mail felhasználó megfelelő illeték megfizetése után kap egy saját postafiókot a postaserver-en, megkapja a bejelentkezési kódját, ami meghatározza a jogait a postai szolgálatok igénybevételével kapcsolatban. Ezenkívül az E-mail címét is megkapja, amely a következő elemekből áll: felhasználó neve, lokális gép, ország (pl. pásztor kombitc. sk). A felhasználó a saját gépéről a modem és a program segítségével felhívja a posta-gépet, a küldött levelek átíródnak a posta-serveren futó program segítségével a címzett postafiókjába, egyúttal a saját postafiók tartalma átíródik a lokális gépre. Az így megkapott leveleket aztán a felhasználó saját belátása szerint dolgozza fel. A posta-serverek ún. közvetlen (direkt) vonallal vannak öszszekapcsolva. A posta-serverek európai hálózatát EUNet-ként tartjuk nyilván, az ugyanilyen amerikai hálózat az INTERNET. Ezenkívül léteznek még kisebb, lokális jellegű hálózatok, pl. egyetemek között. Mára már az összes ilyen típusú hálózat bármely pontjára lehet levelet küldeni, ismerve a címzett E-mail címét. A másik, mindenki által hozzáférhető elektronikus szolgáltatás a központi gépek archívumainak használata. Ezen archívumok tartalma a segéd- és játék-programoktól egész a különböző jellegű hirdetésekig terjed (egyes helyeken még ismerkedési rovat is van). Ebbe a kategóriába sorolhatók a nálunk is jól ismert BBS-ek. A legtöbb ilyen adatbázis használatáért szintén minimális illetéket kell fizetni. Még egy felhasználási területről essék szó. Majd minden ország államigazgatási, bankszakmai, bűnöldözési • archívumai már elektronikus formában találhatók meg a különböző postaserveken. Természetesen az ilyen fontos archívumok fokozott védelemmel rendelkeznek, ami a titkos modem-telefonszámot és a speciális bejutási jelszavat jelenti. Vannak azonban játékos (?) kedvű számítógép-tulajdonosok, akik — mintegy sportként fogva fel - megpróbálnak illegálisan behatolni az ilyen rendszerekbe, gyakorta rontó szándékkal (pl. adatok törlése, destruktív vírusok elhelyezése, illegális pénzátutalások, a bűnüldözési archívumok megmásítása stb.). Az ilyen jellegű behatolásokkal szemben a törvény megfelelő szigorral jár el. Szeretnék itt utalni a számtalan erre a témára alapuló filmek közül legalább egyre, az USA-beli Háborús játékok (War Games) címűre. Egy középiskolás diáknak sikerül bejutnia a Pentagon egy szupertitkos hálózatába, ahol játéknak tűnő programot indít el - Totális atomháború címmel. A folyamat kis híján visszafordíthatatlanná válik, ugyanis a gép valóban megindítja a háborút. Szerencsére a film jól végződik, de azért mégis... PÁSZTOR ATTILA