Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-05 / 258. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iOJSZÓM 1993. NOVEMBER 5. VISSZHANG TÜKRE VAN A SZO-NAK Elképedve látom (olvasom) Thirring Viola felháborodását! Talán nem tudta eddig? Talán nem is sejtette? Azt, hogy ez VAN. Itthonmaradt kollégái viszont napirenden: Gombos Ilu, Bugár Béla, Lengyel Ferenc, Bugár Gáspár, Ferenczy Anna, Tóth László, Lőrincz Margit. Soroljam? Itt maradtak. Naponta ilyeneket éltek meg. Ezt gondolja át, kedves Művésznő! S még csak Évát sem játszhattak a Tragédiában! Az sem volt akármi! Ugye, emlékszik rá?! Tükre vap a szónak, amelyet kimond (leír). Tükre van. Hogy Királyhelme­cen nincs higiénia? Maga ettől tönkrevan? Lelke rajta. És, hogy hideg?! A hidegektől talán a többieket kellene megkérdezni. De ki kérdezi meg őket? Hazajött most. Vagy nem? (A színházművészeti produktum felett is ilyen keményen gondolkodott már el?) ... s hogy hazajött, annak is oka van - erről ha írna?! Szívesen olvasnánk vallomását. Ahelyett, hogy reggel hány órakor kelt fel. Vagy arról, hogy színház itt és Színház ott. Egy TÉNY: Komárom közönsége telt házzal várja a Tháliát. A RÉGI NYÁR-t. Az épületben viszonylag jó idő van. A szívekben szeretet és várakozás. Akik látták Thirring Viola Júliáját, azokéban bizonyosan. Akik meg nem, azok arra kíváncsiak, ki volt ez a felvidéki „legenda", aki elment. Most ez a fontos. Nem az, hogy hány órakor csörög a vekkere. KISS PÉNTEK JÓZSEF A SZERKESZTŐ IS REAGÁL Szerkesztőként fontolgattam, mely időpontban a legmegfelelőbb közre­adni Thirring Viola véleményét. Szerettem volna, ha nem hullik a semmibe. Éppen ezért nyugtázom K. P. J válaszcikkét, ugyanakkor szeretném szerény képességeimmel megvédelmezni a művésznőt. K. P. J. olyan dolgokat emle­get, amelyek csak a beavatottak ismereteivel kommunikálnak. Ezért gyanítok néhány mondata mögött olyan tudatos sértést, ami igazából csak Thirring Viola által dekódolható. Meg a nemzeti kisebbségünk színháztörténetében járatosak számára. Ez utóbbiak azonban elhanyagolható kisebbséget képez­nek olvasóink között. Aligha ez a módja, hogy valaki számonkérje Thirring Violán azt, hogy annak idején miért ment (mellesleg: férjhez) el és miért tért vissza (személy szerint örülök ennek). Főleg akkor nem, ha írástudóként ezideig nem készített vele ilyen dolgokat is firtató beszélgetést. Szerencsére: szabad polgárokként csak egyéni megfontolásunktól függ, mikor és hol igyekszünk élni és dolgozni. Kár, hogy éppen Kiss Péntek József tartja magát érintettnek egy olyan dologban, ami meghatározó eleme a Komáromi Jókai Színház kőszínházzá válásának. Ezzel szemben a Kassai Thália Színház helyzetéből eredően kénytelen méltatlan feltételek közepette tájolni. Tény: a Komáromi Városi Művelődési Központban hamarosan felforrósodik a légkör, mert bizonyára befűtenek a Régi nyár előadása idején. Remélem, nem romlik el a központi fűtés kazánja. DUSZA ISTVÁN ALGÉRIA A FUNDAMENTALISTÁK FENYEGETŐZÉSEI Azok az emberrablók, akik a múlt héten szabadon bocsátot­ták az algíri francia konzulátu­son ejtett túszaikat, az Algériá­ban tartózkodó külföldieknek egy hónapot adtak az ország elhagyására, ellenkező esetben kilátásba helyezték, hogy meg­ölik őket. Ezt tegnap Algírban jelentette be a francia külképvi­selet szóvivője. Az algériai belügyi szervek szerint a túszejtők az egyik fran­cia konzulátusi alkalmazottnak adták át a fenyegetésüket tartal­mazó kézzel írott levelet. A francia külképviselet három alkalmazottját még a múlt hónap végén rabolta el egy muzulmán fundamentalistákból álló fegyveres csoport, amely iszlám állam létrehozására törekszik, és már több alkalommal is Algéria elhagyására szólította fel a kül­földieket. CSEHORSZÁG CSAPAS A CIGARETTA-FEKETEPIACRA A cseh államot évente közel 2 milliárd koronával károsítják meg az illegális cigarettakeres­kedők. A becslés a Philip Morris dohányipari koncern felméré­sein alapszik, s úgy tűnik, a cseh kormányt is gyors intézkedésre késztette ez a felismerés. A prá­gai kabinet a napokban a parla­ment elé teijesztette törvényja­vaslatát, amely 1994. január l-jétől kötelezővé tenné a bel­földi eredetű és az importált ci­garettafajták címkézését. Gya­korlatilag ez azt jelenti, hogy a hivatalos címke nélküli cigaret­ta árusítása törvénybe ütköző, tehát büntetendő tevékenység. Az ötlet nem új, hiszen a fejlett országokban már évtizedek óta alkalmazzák ezt a módszert. Csehországban az 1993-ra tervezett közel 40 milliárd koro­na fogyasztói adóbevételből a dohányipari termékek árába beépített adó összértéke eléri a 8 milliárd koronát, s ez a bevé­tel lenne 2 milliárd koronával több, ha a cigarettacímkézéssel sikerül csapást mérni a fekete­piacra. A Cseh Állami Értékpa­pír Nyomdában már elő is állí­tották a címkéket. Közben a par­lamenti bizottságok intenzíven tárgyalják a kormány ide vonat­kozó törvényjavaslatát. A törvény súlyos szankciókat helyez kilátásba a címkézési kö­telesség megszegőinek. A tör­vénysértő cigarettát gyártó, illet­ve importáló 50 millió koronáig terjedő bírsággal sújtható, s is­mételt törvénysértés esetén ez az összeg akár 100 millió koro­nára is emelkedhet. A közvetlen árusítók esetében a bírság 100 ezertől 500 ezer koronáig ter­jedhet. A cigarettacímke érték­papír, hamisítását úgy büntetik, mintha pénzhamisításról lenne szó. SOMOGYI MÁTYÁS, Prága Július Tóth pénzügyminiszterrel közölt tegnap beszélgetést a Smena napilap. Ebben a miniszter bejelentette, hogy 1994. január l-jétől Szlovákiában is címkézni fogják a cigarettát, mind a hazai gyártmányút, mind az importáltat. Ennek az intézkedésnek - ugyan­úgy, mint Csehországban - az adócsalások megakadályozása a célja. HAJOSY ADRIENNE A BOSI SZAKÉRTŐI TÁRGYALÁSOKRÓL A szigetközi Duna felső szaka­szán a vízszint 2—4 méterrel csökkent az elterelést követően, és így két méterrel alacsonyabb a víz, mint az eddig feljegyzett legalacsonyabb érték. Többek közt ezt állapították meg a ma­gyar, a szlovák és az Európai Közösséghez tartozó szakem­berek az eddigi vizsgálatok alap­ján. A tapasztalatokat e napok­ban egyhetes találkozón össze­gezték Budapesten. Mint ahogy azt Hajósy Adri­enne, a magyar környezetvédel­mi és területfejlesztési miniszté­rium miniszteri biztosa tegnap az MTI-nek elmondta, a szakem­berek azt is megállapították, hogy a vízszintváltozás termé­szetes dinamikája is erőteljesen csökkent. Ugyanakkor az erede­ti Duna-mederben finom anya­gok lerakódása tapasztalható és valószínű, hogy a tározóba is jelentős mértékű lerakódás ke­rült. A megfigyelés alapján a mun­kacsoport ajánlásokat dolgoz ki a magyar és a szlovák kormány­nak a szükséges vízhozamra és a helyzetet javító intézkedések­re. A szükséges átmeneti vízsza­bályozás a Hágai Nemzetközi Bíróság döntéséig tartó időszak­ra vonatkozna. A munkacsoport december elejére készíti el jelen­tését. Diplomáciai forrásokból szár­mazó hírek szerint egyelőre nem sikerült feloldani a magyar és a szlovák álláspontok közti éles ellentétet. A szlovák fél ugyanis semmilyen módon nem hajlandó több vizet adni a régi Duna­medernek, míg a magyar fél a bukógátak megépítését utasítja el élesen. Megfigyelők ezért úgy vélik, nehéz lesz kompromisszu­mos megoldást találni, ha nincs meg rá a politikai akarat. (Kokes) A NATO-TAGSÁG ELSŐDLEGES CÉL MICHAL KOVÁČ INTERJÚJA A LA LIBRE BELGIQEU-BEN Szlovákia nyilván elbóbiskolt, hiszen legfelső szinten a visegrádiak közül utolsóként „de­ponálta" tagfelvételi kérvényét a NATO­központban. Épp ezért — vélte a Národná obroda legfőbb ideje volt, hogy Michal Kováé Brüsszelbe látogasson, s megtegye azt, amit immár rég meg kellett volna ten­niük a pozsonyi vezetőknek: az Észak­atlanti Szövetség és az Európai Közösségek központjában igyekezett meggyőzni az ille­tékeseket: Szlovákia valóban Európába in­dulna, s nem célja, hogy másfelé csatangol­jon. Hogy Pozsony későn ébredi, az nem az elnök hibája — ebben a szlovák lapok több­ségének véleménye megegyezik. A késés okát főként abban látják, hogy az államve­zetés élén „kompetenciós és személyes riva­lizálás folyik", „a kormányfő és a külügymi­niszter különböző álláspontokat képvisel". Nos, nemcsak a hazai sajtó foglalkozott a tegnap befejeződött elnöki látogatással kapcsolatban Szlovákia politikai ügyeivel. A brüsszeli La Libre Belgique is ebből az alkalomból készített interjút Michal Ko­váccsal, s elsősorban épp arra volt kíváncsi, mely pontig lehet njérsékelő hatást gyako­rolni a mindenható szerepében tetszelgő Vladimír Mečiarra. Az államfő, mintegy megkerülve a témát, inkább a „szlovákiai politika stabilizálódásáról kívánt beszélni", példaként említve, hogy „brüsszeli útja előtt a parlamentben képviselt összes politikai párttal konzultációt folytatott a NATO-hoz fűződő kapcsolatokról. Kerekasztal-tárgya­lások keretében ugyancsak kikéri vélemé­nyüket az etnikai, magyar és cigány kisebb­ségről. " Úgy ítéli meg, „közvetítői szerepet játszik a polgárok és a politikusok között", s arra törekszik, hogy „fejlődjenek a jó­szomszédi kapcsolatok a térség országai közt". Vajon meg tudja-e mindezt tenni anélkül, hogy konfliktusba kerüljön a kor­mánnyal? — érdeklődött a belga lap, emlé­keztetve rá: Michal Kováč volt az, aki „ostobaságnak" nevezte a magyar nyelvű helységnévtáblák eltávolítását. „Erre az in­tézkedésre valóban nem volt szükség", mondotta az államfő. Meggyőződése, hogy Hofbauer miniszter „egyébként jogos kez­deményezéséért" a miniszterelnök sem lel­kesedett. .. Arra a kérdésre, vajon felmelegedtek-e a szlovák-magyar kapcsolatok, az államfő a következőket válaszolta: „sohasem ala­kult ki egy igazi konfrontációs légkör. Végül is depolitizáltuk a bősi vízerőmű kérdését, amelyet a Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztettünk. Ami a kisebbségek problé­máját illeti, szlovák-magyar kormányközi bizottság vizsgálja azt. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a bécsi ET-csúcson erősítette meg, hogy Szlovákiába látogat. Sőt, azt is, hogy tárgyalni szándékozik a kö­zös határok hivatalos elismerésének elvei­ről. Ezek azok a pozitív tények, amelyek külföldön gyakran elkerülik a figyelmet." Nyugat-Európa viszont rögtön felkapja a fejét, s bizalmatlanul sandít Szlovákia felé, ha kormányfője elképesztő kijelentéseivel lepi meg a világot. Mint kb. egy hónappal ezelőtt - emlékeztetett a La Libre Belgique —, amikor „a Nagy-Szerbiánál is veszélye­sebb Nagy-Magyarországról" beszélt. Mi­chal Kováé szerint „különbséget kell tenni a felelős kormánytagok és azok között, akik Budapesten felelőtlenül emelik fel szavukat Nagy-Magyarország visszaállítása mellett". Ö tudatosítja, hogy sem az EK, sem pedig a NATO nem fogad be olyan tagokat, akik képtelenek lezárni vitáikat. Az államfő végezetül a NATO-ról szólt, kihangsúlyozva: „benne látja a biztonság garanciáját". Megérti, hogy a katonai szö­vetségnek időre van szüksége, visszafogott az új tagjelöltekkel szemben. Már csak azért is, hogy ne nehezítse az oroszországi de­mokratikus folyamatok híveinek a helyze­tét. Ugyanakkor az említett garancia tartós hiánya, szerinte, a „bizonytalanság légkörét alakíthatja ki Közép-Európában". -ug­NÉHÁNY SORBAN K ét amerikai és két francia szervezet felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy küldjön megfigyelőket Irakba az emberi jogok megtar­tásának ellenőrzésére, továbbá hozzon létre egy bizottságot, amely kivizsgálná Szaddam Husszein rezsimjének bűntetteit a kurd és a síita lakosság ellen. P ekingben tegnap bejelen­tették: az Egyesült Álla­mokba utazott Liu Huakhiu kül­ügyminiszter-helyettes, hogy a két ország közti kapcsolatok­ról tárgyaljon. A külügyi szóvi­vő szerint átfogó politikai kon­zultációkat fog folytatni. Megbe­szélnivaló lesz bőven, hiszen a kínai-amerikai viszonyt több komoly probléma terheli: az em­beri jogok megtartásától kezdve egészen az atomsorompó-szer­ződés kínai elutasításáig. E lbocsátások lesznek az olasz Olivetti cégnél. A szakszervezetekkel november 22-én kezdődnek a tárgyalások. A cég — melynek vezetőjét kor­rupció vádjával a napokban tar­tóztatták le - mindenekelőtt az adminisztrációt akarja karcsúsí­tani, mégpedig kb. 2000 fővel. Z in Abidin bin Ali tunéziai államfő megválasztásának vasárnapi, hatodik évfordulója alkalmából amnesztiát hirdetett. 1993 fogoly szabadult, köztük 431 kiskorú, akiket köteleztek a művelődésre. További 347 személyt feltételesen helyeztek szabadlábra. A hivatalos jelentés azonban nem szói arról, hogy az amnesztia vonatkozott-e az isz­lám fundamentalistákra is. E urópa bankjai az ezredfor­dulóig elbocsátják alkal­mazottaik ötödét, vagyis meg­szüntetnek 250 ezer munkahe­lyet. Az Andersen Consulting tanácsadó társaság tegnap Mai­na-Frankfurtban közzé tett ta­nulmánya olyan adatokra tá­maszkodik, melyeket 18 ország 400 bankárjának megkérdezésé­vel szereztek. A bankárok úgy vélik, a munkahelyek csökken­tésével lehet a leghatékonyab­ban visszafogni a kiadásokat. A megkérdezettek döntő több­sége (86 %) kételkedik abban, hogy az Európai Unió keretében az ezredfordulóra megvalósulna a valuták egyesítése. B orisz Jelcin orosz elnök tegnap Moszkvában tár­gyalt Algirdas Brazauskas litván államfővel a kereskedelmi kap­csolatok továbbfejlesztéséről. Szóba került, természetesen, a legkényesebb kérdés is: Litvá­niában az oroszoknak, mint nemzeti kisebbségnek az elisme­rése. F rederik de Klerk dél-afrikai államfő megerősítette: 1994. április 27-én a néger la­kosság részvételével megtartják az első demokratikus választáso­kat. A DPA hírügynökség sze­rint ezt abból az alkalomból je­lentette ki, hogy átvette Brazília és Szlovákia új nagykövetének megbízólevelét. Szlovákia pre­toriai nagykövete Ladislav Vlasič. H oszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap találkozott Moamer Kadhafi líbiai államfő­vel. Kadhafi 10 gépkocsiból álló konvojjal érkezett a közös ha­tártól 85 kilométerre fekvő Szidi Barrani egyiptomi támaszpont­ra, mivel a Biztonsági Tanács 1992 áprilisában légi embargót is elrendelt Líbia ellen. Mubarak megpróbálta meggyőzni Kadha­fit, hogy adja ki a két terroristát, akit a Lockerbie felett lezuhant amerikai repülőgép elleni me­rénylet elkövetésével vádolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom