Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám, kedd

Kedd, 1993. november 16. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 267. szám NOBEL-DÍJ MEČIARNAK? ... amelyet bölcs kormányfőnk állítólag azzal érdemelne ki, hogy a saját szándéka végrehajtására nem robbantott ki háborút. Csehszlovákia lakossága megszolgálta ezt a Nobel-díjat. Nem hagyta magát beleheccelni egy fegyveres konfliktusba. (2. oldal) INKÁBB OTTHON EGYÜNK, IGYUNK? A pénzükért - nem kevésért — követeljék meg a színvonalas kiszolgálást. Persze, az illetékeseknek is jobban oda kell figyelniük. Az iparlevél kiadása túlságosan nagyvonalú. Minden akadály nélkül olyanok is kapnak engedélyt, akiknek nincs szakképzettségük... (5. oldal) MAGYARORSZÁG KÉTÓRÁS " VASUTASSZTRÁJK Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak tegnap reggel öt és hét óra között a magyar vasutasok, akik január elsejétől 28 százalékos béremelést követelnek a MÁV vezetőségétől. Az akciót a vasutasok öt érdekvédelmi szervezete közül négy támogatta. A normális vasúti forgalom az ország területén csak a déli órákban állt helyre. Sok szerelvény viszont, a havazás miatt, még délután is késett. A szakszervezetek képviselői sikeresnek nevezték akciójukat, s hangsúlyozták, hogy továbbra is készen állnak a tárgyalások folytatására a MÁV vezetőségével. Ha ez nem vezetne eredményhez, akkor november 29ére általános sztrájkot helyeznek kilátásba. Szerintük a munkabeszüntetés 549 vonatot érintett. Sztrájktörésre egy esetben került sor. A MÁV vezérigazgatója, Csárádi János sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy a sztrájkban a szolgálatban levő vasutasok 16,2 százaléka vett részt. A sztrájk 438 személy és 35 tehervonatot érintett. A MÁV vesztesége 46 millió forint, (Folytatás a 2. oldalon) TÉL AZ ŐSZBEN Legutóbb március 29-én, a nyári időszámítás első napján gyönyörködhettünk sűrű hóesésben, na meg bosszankodhattunk is miatta, mert akadályozta a közlekedést. Most ugyan november van, de még nem számítottunk rá, hogy ilyen korán beköszönt a tél. A hét végén már az ország nagy részét hó borította. S a hóesés, mint mindig, most is gondokat okozott. Néhány helyen arról érdeklődtünk, hogyan élték át az első havas napot. A szlovákiai vasutakon a tegnapra virradó éjszaka viszonylag nyugodt, eseménytelen volt. A rövid ideig tartó hóvihar miatt Kassa és Tőketerebes között délelőtt három gyorsvonat késett. Párkány környékén is gondot okozott a hóesés: a Prágába tartó 872-es számú vonatot nem tudták idejében indítani. A vasútigazgatóságon arról is tájékoztattak: az ügyeleteken figyelemmel kísérik az időjárás alakulását, és ha a légköri viszonyok romlanak, a helyzetnek megfelelő intézkedéseket hoznak, hogy a személyszállítás lehetőleg zökkenőmentes legyen. A Losonci járásban estefelé valamennyi út járható volt. A magasabban fekvő helyeken kásás, letaposott hó borította az utakat. — Péntek estétől 40 dolgozónk tart ügyeletet, éjszaka folyamán, illetve hajnalban - akkor havazott leginkább - megtisztították az utakat — mondotta Peter Jahodník, a járási útkarbantartó vállalat igazgatója. — Ekékkel eltávolítottuk a havat, de ahol kellett, szórtuk is a csúszós felületeket. Gombaszögről szereztünk zúzott követ, de elegendő vegyszert is raktározunk. Egyelőre nincsenek anyagi gondjaink, (Folytatás a 2. oldalon) ROZSNYÓI JÁRÁS ÚJ VASÉRC LELŐHELY Csaknem 1100 ember számara biztosít munkahelyet az az új vasérclelőhely, amelyet a szlovákiai bányászat visszafejlesztésének időszakában nemrégiben tártak fel a Rozsnyói járásbeli Kobeliarovóban. A geológusok által feltárt szideritlelőhelyen a tervek szerint jövő év elején kezdik meg a kitermelést. Az előzetes felmérések szerint a lelőhely készletei 30 évig biztosítják a folyamatos munkát. Az érc fémtartalma 34-40 százalékos, ez néhány százalékkal meghaladja az eddigi lelőhelyeken bányászott érc fémtartalmát. DOBOS LÁSZLÓ ÉS POPÉLY GYULA A PÉNTEKI NEMZETISÉGI ÜLÉSRŐL: A TÉMA AZ ASZTALON MARADT Hírt adtunk már arról, hogy a múlt héten pénteken a pozsonyi várban ülésezett a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó szakértői testület. Tegnap Dobos László és Popély Gyula, az ülés magyar nemzetiséget képviselő résztvevői tájékoztattak a megbeszélésről. A köztársasági elnöki iroda keretében tulajdonképpen két testület foglalkozik a kisebbségek ügyeivel. Az egyik a köztársasági elnök által összeállított nemzetiségi tanácsadó testület — ennek egyetlen nemzetiségi tagja Dobos László, a másik pedig a nemzetiségek és etnikai csoportok által delegált képviselőkből álló szakértői bizottság, amelyben Popély Gyula képviseli a magyar nemzeti kisebbséget. A két testület együttes ülé(Folytatás a 2. oldalon) WEIZSÄCKER SZERINT SZÁMÍTHATUNK BONNRA MICHAL KOVÁČ FOLYTATJA NÉMETORSZÁGI LÁTOGATÁSÁT Michal Kováč szlovák államfő tegnap folytatta hivatalos németországi látogatását, amelyre Richard von Weizsäcker elnök hívta meg. A szlovák vendég a délelőtti órákban Bonnban találkozott a Bundestag képviselőivel, majd Hans Sterckennel, a külügyi bizottság elnökével tárgyalt, aki a német parlament tevékenységéről tájékoztatott. Elmondta: Németország érdeklődéssel figyeli a közép-európai országok, így Szlovákia helyzetének alakulását is. Noha Ausztria a két ország közölt fekszik, Németország mégis szomszédjának tekinti Szlovákiát. A továbbiakban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a fiatal ország az Európai Unió tagjává válik, s akkor majd valóban lényegtelenné válik a határok kérdése. A parlamentben tett látogatás után Michal Kováč találkozott Oskar Marczyval, a kárpáti németek bizottságának elnökével. A megbeszélések során szóba kerültek a beneši dekrétumok is, amellyel összefüggésben Kováč kihangsúlyozta: mint minden realisztikusan gondolkodó poli(Folytatás a 2. oldalon) Richard von Weizsäcker és Michal Kováč KONFERENCIA A JOGÁLLAMISÁGRÓL Az előkészületben levő bírói kódex alapelveivel, illetve a jogállam megerősítésének kérdéseivel foglalkozik az a kétnapos nemzetközi konferencia, amelyet tegnap nyitottak meg Pozsonyban. A Szlovákiai Bírák Társulása által szervezett tanácskozáson húsz országból több mint 50 szakember van jelen. Legtöbben Amerikából érkeztek, s elsősorban a bírák munkájának legalapvetőbb feltételeit szabályozó bírói kódex kidolgozásában vesznek részt. ÚJSZÓ •INFORMÁCIÓ ISMÉT FŰTENEK KOMÁROMBAN Szerkesztőségünk üzenetrögzítőjén komáromi olvasóink közül többen is jelezték, hogy november 13-a óta a városi lakásgazdálkodási vállalat kezelésében levő lakásokban radikálisan csökkent a hőmérséklet. A lakók tudni vélték, hogy a távfűtés kikapcsolásának oka a vállalat fizetésképtelensége. Közülük elsősorban azok voltak felháborodva, akik rendesen fizetik a havi díjtételeket. A hirtelen téliesre fordult idő miatt a helyzet egyre feszültebbé vált, és sürgős megoldásra volt szükség. Az ügyben tegnap délután telefonon érdeklődtünk az illetékeseknél. A Komáromi Városi Lakásgazdálkodási Vállalat vezetője, Kinczer István megerősítette, hogy a fűtéskorlátozás az elmúlt szombattól hétfőn délután 13 óráig valóban érvényben volt. Megtudtuk azt is, hogy a Nyugat-szlovákiai Energiaipari Vállalat vezérigazgatóságán folytatott intenzív tárgyalások eredményeként tegnap délután egy órától teljes mértékben újra megindították a távfűtési szolgáltatást. Kinczer István azt is elismerte, hogy a fűtéskorlátozás oka a vállalat elhúzódó tartozása az energiaipari üzemnek. A másodlagos fizetésképtelenség miatti tartozások fokozatos törlesztésére a vezérigazgatóság jóváhagyásával ütemtervet dolgoztak ki, ennek betartására kötelezettséget vállaltak, s így elhárult a távfűtés teljes ütemű működése előtti legkomolyabb akadály. Mivel a fizetésképtelenség okai hosszabb és részletesebb elemzést igényelnek, erre a lap hasábjain a közeljövőben visszatérünk. (t. szilvássy) KISISKOLA A PERIFÉRIÁN Még élénken emlékszünk rä, hogy amikor a rendszerváltás okozta, ideig-óráig tartó eufória a tetőfokára hágott, falvaink tucatjaiban igyekeztek visszaállítani az alsó tagozatos magyar kisiskolákat. Tették ezt elsősorban ott, ahol a hetvenes évek végén „integrált" iskola hiányát igencsak megérezte a falu, és több irányból is megteremtődtek a feltételek a valamikor jól működő kisiskola újbóli beindításához. Volt épület, amelyet viszonylag kevés összegből, többnyire a községek polgárainak közakaratából, helyre lehetett állítani, s a magyar anyanyelvi oktatás újbóli megindításának vágya a szülők többségében élt. Olykor újságcikkek is megjelentek arról, mit is jelent a kis falvakban élők számára egy-egy ilyen iskola: bizonyos értelemben kulturális fellendülést, önbiVILKEI TÖREKVÉSEK ÉS VÁGYAK zalmat és a saját erejükbe, jogaikba vetett hitet is. Némely tekintetben ma már csak múlt időben beszélhetünk erről a fellendülésről. Az újraalapított kisiskolák működnek, de mostanság nem alapítanak faluközösségek a saját jövőjükbe és fennmaradásukba vetett hittel alsó tagozatos kisiskolát. Fennmaradnak-e a régiek, és a valamikor hatalmi szóval megszüntetettek helyén újból működők? Lesz-e számukra költségvetés, tanítói bérek fedezete, a kötelezettség megszűnése ellenére is tisztes önkormányzati segítség? PEDAGÓGUSI ELTÖKÉLTSÉG Vilke a Losonc környéki kisfalvak egyike. Azoknak az Ipoly menti községeknek sorába tartozik, amelyekben a magyar lakosság kitelepítése és a szlovák lakosság betelepítése nemcsak demográfiai értelemben csonkította a ma ott élőket. A magyarok gyökerestől tépettek ki, s a hál ramaradottak önbizalma ma sem a régi. Az ideérkezett szlovákok pedig nem találtak igazi éltető talajra, sokan közülük visszamentek észak-szlovákiai szülőhelyükre. A maradók egymásrautaltsága ma már természetes szövetségként működteti a falu nemzeti közösségeit. Ennek egyik legszebb bizonyítéka az iskolaépület. Önálló igazgatóság alatt működik a szlovák és a magyar iskola, de közös épületben. Az alsó tagozatos magyar kisiskola élén Mag Katalin áll. Egyike azoknak, akik a valamikori pozsonyi pedagógiai gimnáziumban szereztek tanítói képesítést. Ebből a tényből is kikövetkeztethető, hogy nem sok (Folytatás a 4. oldalon)