Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám, hétfő

PAPA ROMA SZÍNJÁTÉKA "rmi^M SZOBORAVATÁS SZÍMÓN A szentmise tizenegy után ért véget. Az ünnep áhítata ott ragyogott a templomkertben gyülekezők arcán, megillető­dötten várták, hogy lehulljon a lepel az emléktáblákról meg a szoborról. Megkönnyezték az értelmetlen pusztulás áldo­zatait; a háború borzalmas em­lékei kitörölhetetlenek. De nem szabad felejteni a község szülöttét, a híres tudóst sem. Szombaton emléktáblákat és szobrot avattak Szímőn. Kálmán király már 1113-ban említette a falut - igaz, az akkori település nem a jelenle­gi helyén állt. Ünnepeltek a 880. születésnapját ünneplő Szímő lakosai. Eljöttek a hábo­rúk áldozatainak leszármazot­tai, s a falu híres szülöttének rokonai - a határon túlról is. A hazai és külföldi vendégek tisztelettel hajtottak fejet a tu­dós mellszobra előtt. Jedlik Ányos - róla van szó - élete elgondolkoztató. Mily sokra vitte parasztszülők gye­rekeként, olyan korban, ami­kor a tudást nehezen adták. Iskolába szülőfalujában kez­dett járni, tehát ott már a múlt század elején létezett oktatás, és nem is akármilyen, ha az ábécét és a számtani alapmű­veleteket Szímőn tanulta a di­namó feltalálója. És neki kö­szönhetjük a szódavizet is! Huszonkét évesen, 1822­ben avatták doktorrá, három évvel később szentelték pap­pá. Ő írta az első magyar nyel­vű fizikakönyvet, a Súlyos tes­tek természettanát, 1850-ben. Hosszú munkás élete - 95 éve­sen halt meg — példaként állhat előtted, előttem, előttünk... Nem csak ő lehet a példa. A budapesti műszaki múzeum a szímői nyugdíjasklub két ki­csi helyiségében óriásokat vo­nultatott fel. Műszaki világhí­rességeket, akiknek közös „is­mertetőjelük" - hogy vala­mennyien magyarok. Miért nem beszélünk róluk többet? (kopasz) Hétfő, 1993. november 1. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 254. szám A KISEBBSÉG - TÖRTÉNELMI TÜKÖRBEN BESZÉLGETÉS A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁRÓL TARTOTT BUDAPESTI TALÁLKOZÓRÓL Lapunk hírt adott arról, hogy október 28-án a budapesti Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézete a Rákóczi Szövetséggel közösen Magyarság Csehszlovákiában 1918-1992 címmel történész­tanácskozást rendezett. A résztvevőket levélben üdvözölte Göncz Árpád magyar államfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter. Varga Sándor történész-levéltárostól, a történelemtudományok kandidátu­sától, a Szlovákiai Nemzetiségi Dokumentációs Centrum elnevezésű társulás kezdeményezőjétől kértünk tájékoztatást a találkozó lefo­lyásáról és eredményeiről. • Mi volt a tanácskozás tulajdon­képpeni célja? - A jelentkezőknek szánt előzetes írásbeli tájékoztatás ezt abban hatá­rozta meg, hogy számba vegyük a volt Csehszlovákia magyarságának történetírása által elért eddigi ered­ményeket, közösen megállapítsuk a kutatás eddigi fehér foltjait és ki­tűzzük jövőbeni céljait. • Sikerült e feladatoknak mara­déktalanul eleget tenni? -Túlzás lenne, ha így akarnánk megvonni a mérleget. A találkozó rendkívül hasznos volt, s inkább úgy mondanám, hogy a fentiekhez meg­adta az indító lökést, és megtette az első nélkülözhetetlen lépést. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy ilyesfajta kutatási programvázlattal már 1989­ben, közvetlenül a változások előtt a csehszlovákiai magyar ellenzéki értelmiségi szerveződés is előállt. A továbblépéshez intézményes ke­retekre volt szükség. Ezek viszont mindmáig nem teremtődtek meg, s a kilátások nem valami biztatóak. A mostani összejövetel megtartásá­val a Közép-Európa Intézet látha­tóan a szétszórt intézményi részle­hetőségek tisztázását és a hozzá iga­zodó kutatásösztönzést sejteti. (Folytatás a 4. oldalon) UJSZQ PÁRBESZÉD POZSONYBAN Nemzetközi konferenciát ren­dez november közepén Po­zsonyban a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom. Ne­ves politikusok és más közéleti személyiségek fejtik ki vélemé­nyüket arról, hogy térségünkben mi a kereszténydemokrácia sze­repe. Az előadások témái nem­csak időszerűek, hanem fonto­sak és minden bizonnyal szelle­mi izgalmat is nyújtanak. Előze­tesként néhány nevet és téma­kört említünk. Andreas Khol, az Európai Demokrata Unió főtit­kára és az Osztrák Néppárt egyik vezető személyisége A mi Közép-Európánkról tart elő­adást, Andreas Oplatka, a Neuer Ziiricher Zeitung főmunkatársa a visegrádi négyek perspektívái­ról fejti ki véleményét. Surján László A kereszténydemokrácia a politikai változások tükrében című előadással lép a hallgatóság elé, Ján Čarnogurský arról el­mélkedik majd, hogy milyen a kereszténydemokrata eszme és értékrend jövője Szlovákiá­ban. Csáky Pál témája: A de­mokráciának nincs alternatívája. Az eszmecserére november 13-án kerül sor a Bratislava Szállóban. -U­Egy sír, két sír, sok sír. Egy halál, két halál, sok halál. Betűk, nevek, életek. Évek, utak, szerelmek. Sorsok. Beteljesültek és beteljesületlenek. Ma és holnap gyertyák lángjában égnek. (Méry Gábor felvétele) BÁRDOS GYULA: NEM VESZEK RÉSZT A TÉVÉÉRT FOLYTATOTT HARCBAN Csak a koalíciós szerződés megkötésének köszönhetően sikerült Mečiar pártjának elképzelése szerint megoldani a Tévétanács kérdé­sét. A parlament múlt heti ülésén kinevezte a tanács hét új tagját - ötöt a DSZM, kettőt pedig az SZNP jelölt - s így a fontos közszolgálati intézmény a koalíció kezébe került. Az ellenzék még annak idején jelölt két tagja aligha befolyásolhatja a kilenctagú tanács döntését. Hogyan fogadta a parlament határozatát Bárdos Gyula, aki az MKDM jelöltjeként került még megalakulásakor a testületbe? - Kellemetlen meglepetés volt ez számomra. Politikai harc fo­lyik a televízió megszerzéséért. Nem véletlen, hogy csak ketten maradtunk a régi tagok közül, hiszen az igazgató kinevezésé­hez hét igenre van szükség. És a kormánykoalíciónak ez a hét szavazata már megvan. Nem akarok egy olyan testületben dolgozni, amely a kormány szája íze szerint fogja próbálni a tele­víziót irányítani. Csak az tart­hatja fontosnak, hogy ott legyen a tanácsban, aki nem látja át, mire megy ki a játék. Tudom, hogy például az EBEÉ itt járt képviselői is regisztrálták: a ta­nácsnak nem szlovák tagja is (Folytatás a 2. oldalon) Már megrendelhető! A Vox Nova 1994-es színes falinaptára Méry Gábor fotóival, a magyarság nagyjait ábrázoló szlovákiai köztéri szobrokkal. Fellini, a világ értelmiségének egyik legdédelgetettebb rendezője, halála után is itt marad, méghozzá „élve". Amíg mozi lesz a földön, addig a vásznon fog élni, s ha már mozi sem, akkor az emlékezetekben. (2. oldal) A falinaptár ára 60 korona Viszonteladóknak, kereskedőknek — ha legalább ötven példányt megrendelnek — 30 százalékos árengedményt adunk. Utánvétes megrendelés esetén a postaköltség felét a Vox Nova téríti. CÍMERES SZÍNVÁLTOZÁSOK A polgármester állítása szerint a kiállításon szereplő címert tehát a helyi magyar alapiskolában színezték ki piros-fehér-zöldre, lényegében önkényesen. (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom