Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 250. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. OKTÓBER 22. NÉHÁNY SORBAN GRÚZIA FORDULT A KOCKA POTI ISMÉT A KORMÁNYERŐK KEZÉN KIJEV RATIFIKÁLJA A START-1 -ET Dante Caputo ENSZ-megbízott közölte tegnap, hogy a haiti válság megoldá­sáról folytatott bonyolult tárgyalásokon sikerült fordulatot elérni: született egy 11 pontos terv az alkotmányos rend helyreállítására. Ezt a parlament tagjai terjesztették elő. Caputo reményét fejezte ki, hogy már 48 órán belül konkrét eredmények születnek. Több idő nincs is nagyon, hiszen Aristide elnöknek a korábban kötött megállapodások szerint október 30-ig kell visszatérnie az országba. A katonai junta hívei a napokban fokozták aktivitásukat, hogy ezt megakadályozzák. Az amerikai nagykövetség épülete előtt például Voodoo táncokkal próbálták ezt megelőzni. Hogy mekkora sikerrel, az napokon belül kiderül. MOGADISHU INCIDENS A ZÖLDVONAL MENTÉN A grúz kormánycsapatok tegnap is sikeresen folytatták hadműve­leteiket, a nap folyamán vissza­szerezték a stratégiai fontosságú Poti fekete-tengeri kikötőt, ame­lyet október elejétől a Zviad Gamszahurdia exelnökhöz hű egységek tartottak ellenőrzésük alatt. ,,A gamszahurdisták elme­nekültek a harctérről" - közölte Sevardnadze egyik munkatársa. Közben a grúz államfő ultimá­tumot adott a volt elnök hívei­nek: amennyiben leteszik a fegyvert és megadják magukat, garantálja büntethetetlenségü­ket. Gamszahurdiának és legkö­zelebbi munkatársainak azon­ban nincs joguk kihasználni a tbiliszi kormány jószándékát Az ukrán parlament az év végén ratifikálja a nukleáris leszerelés­ről szóló START-1 szerződést - tájékoztattak a törvényhozó testület magas rangú képviselői. A Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel megtartott tárgyalások után megállapítot­ták: a lisszaboni dokumentumok ratifikálásáról és az atomsorom­pó-szerződésről egyelőre nem esett szó. Egyébként a tavaly Lisszabonban aláírt jegyző­könyv szerint Ukrajnának meg Az AFP hírügynökség telefonin­terjút készített Hegyi Karabah védelmi bizottságának elnöké­vel, Robert Kocsariannal, aki ar­ról tájékoztatott, hogy a karaba­hi hadsereg katonái a vasárnapi harcok során átverekedték ma­gukat az azeri—iráni határig, s je­lenleg mintegy 40 kilométeres szakaszt tartanak ellenőrzésük alatt az Araksz folyó mentén. Elmondta még: az ellenséges hadsereg tagjai az elmúlt hét végén megsértették a november 5-ig kihirdetett tűzszünetet, és a délkeleti országrészben öt ör­- mondotta Sevardnadze szoká­sos vasárnapi beszédében. Egy­ben annak a véleményének adott hangot, hogy a következő napokban végső vereséget mér­nek a fegyveres ellenzékre. Az AFP hírügynökségnek nyi­latkozott a Grúziában állomáso­zó orosz hadsereg főparancsno­ka, aki elmondta: a FÁK pa­rancsnokságának képviselői vég­érvényesen eldöntötték, ér­vénytelenítik a közösség hadse­regének bárminemű katonai in­tervenciójára vonatkozó terve­ket. A FÁK tagországai csak az élelmiszerek és gyógyszerek biz­tonságos szállításának ellenőrzé­sére korlátozzák tevékenységü­ket a válságövezetben. kellene válnia a területén levő 176 hadászati rakétától. Leo­nyid Kravcsuk elnök és több más vezető is azonban azt javasolja, hogy Ukrajna még egy edeig őrizze meg rakétáit. Ivan Pljuscs, az ukrán legfel­sőbb tanács elnöke mindehhez hozzáfűzte: az ország 5 milliárd dollárra számít a feltételezett le­szerelési kiadások kompenzálá­sára, míg az Egyesült Államok csupán 175 milliót kínál. mény állást kerítettek hatalmuk­ba. A karabahi vezetés felszólí­totta a bakui kormányt, hogy vonja vissza csapatait. Egyben Moszkvát is felszólította: pró­báljon közvetítői szerepet ját­szani az ellenséges felek közötti újabb tűzszüneti megállapodás megkötése érdekében. Közben az iráni hatóságok az anyaország területére toloncol­ták vissza azokat az azeri mene­külteket, akik tartva az újabb örmény támadásoktól, az iráni határvidéken kerestek mene­déket. Tegnap a kora reggeli órákban komoly incidens történt az Aidid szomáliai tábornokot támogató hívek és Ali Mahdi Mohamed önjelölt államfő szimpatizánsai között. Mogadishuban ugyanis a várost kettéosztó ún. zöldvo­nal mentén békefelvonulást tar­tottak az „elnök" támogatói, akikre gépfegyverekkel és grá­nátokkal támadták rá Aidid har­cosai. Az ENSZ-kontingens amerikai katonái helikopterek­ből figyelték az összecsapást, de nem avatkoztak közbe. Á jelen­A CSEH SAJTÓBÓL Szlovákiában idén az infláció valószínűleg eléri a harminc szá­zalékot, kifogyóban vannak a de­vizatartalékok, amelyeket töb­bé-kevésbé a nemzetközi pénz­ügyi szervezetek tartanák a je­lenlegi szinten. Az állami költ­ségvetés krónikus hiányban szenved. Pozsony már-már el­süllyed a nehéz problémákban, manőverezési területe pedig egyre szűkül. így látja a szlová­kiai gazdasági helyzetet a Mladá fronta Dnes. A lap a továbbiakban emlé­tések szerint azért került sor a vérontásra, mert Ali Mahdi hívei be akartak jutni a hajdani elnöki palotába, amely jelenleg Aidid kezén van. Közben a pakisztáni vezetés úgy döntött, hogy további 1500 katonával megerősíti a szomáliai ENSZ-kontingenst. Jelenleg 5 ezer pakisztáni teljesít szolgá­latot a polgárháború sújtotta af­rikai országban. Közülük eddig 32-en vesztették életüket az Ai­did csapataival szembeni össze­csapások során. keztet rá: a kompromisszumo­kat nem ismerő Nemzetközi Va­lutaalap lefaragta a szociális ki­adásokat, ami a magas munka­nélküliség következtében robba­násveszélyes lehet. Ebben a helyzetben a Mečiar-kabinet a csalások megakadályozásáról és a privatizáció meggyorsításá­nak módszereiről szóló vitákkal - a biztonság kedvéért - gyakor­latilag befagyasztotta az egész folyamatot. A politikai viharok pedig elfújják a gazdasági refor­mok pislákoló lángját, s nyilván nincs távol az a nap, amikor végérvényesen „téli álomra szenderülnek" - véli a Mladá fronta Dnes. A ngola kormánya vasárnap közöl­te, nem vesz részt azoknak a tárgyalásoknak az újabb forduló­ján, melyek célja - az ENSZ remé­nye szerint - az afrikai országban immár 18 éve tartó polgárháború befejezése. Luanda bejelentette, hogy a szomszédos Zambia főváro­sában csak egy megfigyelői delegá­ciót küld. Lusakában egyébként teg­nap találkozott az ENSZ Angola ügyeiben illetékes nagykövete a kor­mányellens UNITA mozgalom veze­tőivel. U krajnában mindössze másfél év­vel a függetlenség elnyerése után teljes gazdasági káosz fenyeget. A nemzetközi gazdasági összehason­lításokkal foglalkozó bécsi intézet adatai szerint ehhez nagymértékben hozzájárultak a kormány zavaros törvényei és intézkedései. Tavaly 15 százalékkal volt kisebb a brutto nemzeti termék, s ez a tendencia az idén is folytatódik. Viszont a hivata­los statisztikák szerint a munkanél­küliség nem emelkedik négy száza­lék fölé. A tavalyi 3 ezer százalékos infláció azonban várhatóan az idén 4 ezer százalékra emelkedik. P anmindzsonban tegnap ismét ta­lálkozott Észak-Korea és Dél­Korea 3-3 tagú küldöttsége, hogy megpróbálják enyhíteni a megosz­tott félszigeten kiéleződött feszültsé­get. Ennek oka, hogy Észak-Korea nem hajlandó alávetni nukleáris léte­sítményeit a nemzetközi ellenőrzés­nek. Az előző két tárgyalási forduló azért végződött kudarccal, mert Észak-Korea azt követelte, hogy va­lamennyi vitás kérdés kerüljön napi­rendre, míg Dél-Korea erre csak azu­tán hajlandó, ha már lezárult a nuk­leáris létesítmények ügye. R eading közelében, a Délnyugat­Angliából Londonba tartó vas­útvonalon tegnap részben megsza­kadt, majd csak korlátozottan műkö­dött a vonatközlekedés, mivel a vas­útvonalon bombát robbantott az IRA ír terrorista szervezet. A sínek károsodtak, de senki sem sebesült meg. A bomba akkor robbant, ami­kor egy névtelen telefonfigyelmezte­tés alapján a rendőrök éppen hatás­talanítottak egy másik bombát Rea­ding vasútállomásának toalettjén. Bombát találtak és hatástalanítottak a közeli Basingstoke állomáson is. G enfben a kőolaj-exportáló orszá­gok a múlt hónapban megálla­podtak arról, csökkentik az olajki­termelést az ár emelése érdekében. Ennek az OPEC-intézkedésnek a ha­tására 2 dollárral emelkedett az olaj hordónkénti ára, de ez még mindig 3 dollárrral alacsonyabb, mint a ta­valyi árszint. Az OPEC stratégiája azonban aligha fog beválni, hiszen azok a kitermelő országok - például Nagy-Britannia vagy Norvégia —, amelyek nem tagjai a szervezetnek, növelik a kitermelést, s így aligha várható hiány az olajpiacon. Ellen­kezőleg, állandóan növekednek az olajtartalékok. L uxemburgban kezdtek tegnap ta­nácskozást az Európai Közössé­gek pénzügyminiszterei, hogy meg­próbálják megoldani az integrálódó Európa adóügyi kérdéseit. Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke a tanácskozástól azt várta, hogy az EK a jövőben majd növeli a munka­nélküliek támogatását. Delors javas­latát azonban több ország bírálta, például Németország is, amely tart az esetleges adóemelésektől. K ína azt tervezi, hogy a jövőben majd jobban megadóztatja „egészséges elitjének" leggazdagabb tagjait, vagyis a színészeket és a sportolókat. Az előterjesztett tör­vényjavaslat szerint 20 százalékos jövedelemadót vetnek ki rájuk. A parlament egyes tagjai azonban még ezt is kevesellték, s a hétvégi vita során 30 százalékos adót köve­teltek. N ew Yorkban egy lakóház 6. eme­letéről zuhant ki egy hatéves kisfiú, s bár a betonjárdára eset' a szerencsétlenséget túlélte. Bár , ÍS­tén az orvosok nem találtak küt'ő sérüléseket, a gyerek élénk volt ea normálisan kommunikált, mégis a gyermekklinika intenzív osztályá­ra szállították megfigyelésre, mivel nem kizárt, hogy belső sérüléseket szenvedett. BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG BAJ VAN AZ EMBERI JOGOKKAL A ciprusi Limasszol kikötőváros­ban zajlik a Brit Nemzetközös­ség csúcstalálkozója, amelyen előterjesztették az emberi jogok megtartásával foglalkozó bizott­ság meglehetősen meglepő jelen­tését. Ebből kiderül: a Nemzet­közösség tagországaiban nem­hogy csökkenne, hanem ellenke­zőleg, emelkedik a politikai me­rényletek, a kényelmetlen sze­mélyek kínzásának és elrablásá­nak száma. A DPA hírügynökség jelenté­se szerint az emberi jogokat megsértő országok listáján sze­repel Nigéria, Kenya, Sierra Leone és Sri Lanka. Ezekben az államokban csak 1991-ben 3841 személy tűnt el. A jelentés java­solja, hogy a Nemzetközösség hozza létre a tagországokban az emberi jogokat felügyelő biztos tisztségét. Kanadában tegnap megkezdődtek a parlamenti választások. Megfigyelők szerint várható, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Kim Campbell konzervatív kormányának bukását fogja eredményezni. - A felvételen Jean Chetien, a Liberális Párt elnöke feleségével a kampány utolsó napján. KARABAI 1KONFLIKTLJS MÁR IRÁN IS ÉRINTETT A HŰHÓ NAGY, A SUGÁRZÁS KICSI Nem veszélyes az a nukleáris hulladék, amelyet a napokban egy orosz hajó temetett a Japán tengerbe — nyilatkozta Viktor Mihajlov orosz atomenergetikai miniszter tegnap Tokióban, Edo Szacuki japán tudományos és műszaki miniszterrel folytatott megbeszélései során. Mihajlov szerint a hulladék radioaktivitá­sának mértéke alacsonyabb, mint a Japán északi részén lévő atomerőmű sugárzása. A két mi­niszter egyébként az orosz atomerőművek biztonságának garantálásáról tárgyaltak. A japán fél elismerte: nem biztos, hogy a hulladék látható károkat, változásokat okoz, ám a japánok nagyon érzékenyen reagálnak erre a problémára. Közben a dél-koreai parla­ment egyhangúlag jóváhagyta azt a határozatot, amely felszó­lítja Oroszországot: a jövőben hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy a nukleáris hulladékanya­gokat a Japán-tengerbe temeti. Nincs szerencséjük az Attali testvéreknek. A közelmúltban távozni kényszerült posztjáról Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első igazgatója, vasárnap pedig ikertestvére, Ber­nard mondott le az Air France igazgatójának tisztségéről, miután a francia kormány visszautasította az állami légitársaság kiadásainak csökkentésére, illetve egyes munkahelyek megszüntetésére vonat­kozó tervét. Mint ismeretes, ezzel a tervvel, természetesen, az alkalmazottak sem értettek egyet, s sztrájk formájában adtak hangot tiltakozásuknak. Munkabeszüntetésük immár több mint egy hete bénítja a francia és részben a nemzetközi légiforgalmat. Attali röviddel azután mondott le, hogy Bemard Bosson közleke­dési miniszter a televízióban közölte: az igazgató tervét elveti, s a társaság megmentése érdekében új program kidolgozását java­solja. IKERSORS

Next

/
Oldalképek
Tartalom