Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1993. OKTÓBER 19. FŐSZEREPBEN A POLGÁRMESTEREK (Folytatás az 1. oldalról) • Tehát nem az elvi kérdé­sekben vannak nézeteltérések, csupán a testület elnevezésében nem értenek egyet? - Igen, bár úgy érzem, az Együttélés sem tart ki a parla­ment megnevezés mellett. Sze­rintünk viszont előre tisztázni kellene, mi is lesz a testület fel­adata. Ha a belügyminisztérium bejegyzi és elfogadja alapszabá­lyát, ki kell dolgozni még válasz­tási szabályzatát, meg kell hatá­rozni, ki lesz 15 tagú vezetősé­gének tagja. Az MKDM szerint a politikai pártok vezetői nem vállalhatnának vezető funkciót benne, mert ez okot adna arra a vádra, hogy a politikai pártok irányítják a helyi képviselők és polgármesterek által kezdemé­nyezett szervet. • A legtöbb aggodalom azzal kapcsolatban merül fel, hogy ez a testület nemzeti alapon, egy párt irányításával tevé­kenykedne. - Ezt hiba lenne megengedni. A már elkészült alapszabály-ter­vezet ezt nem is tenné lehetővé, szerinte a régió polgármesterei és helyi képviselői válhatnának az önkéntesség elve alapján tag­jaivá. A nemzeti hovatartozás nem lenne meghatározó krité­rium. • Mi lenne a parlamenti kép­viselők szerepe? - Ők, akár a helyi képviselők is, tagok lehetnének, sőt elkép­zelhető, hogy a 100 tagú szená­tusban is helyet kapnának. A társulás tevékenységét viszont nem befolyásolhatnák, tehát nem kaphatnának szerepet a ve­zetőségben. • A két magyar parlamenti párt íükotmánytörvény-terveze­tet dolgozott ki. Mennyiben van ez az új kezdeményezés össz­hangban a törvénytervezettel? - Teljesen független a mi tör­vényjavaslatunktól, amely a ki­sebbségi jogokról szól, kulturális és oktatási autonómiával, vala­mint a helyi önkormányzatok megerősítésével számol. Törvé­nyünk egy olyan szerv kialakítá­sát helyezi kilátásba, amely dön­téseket is hozna, s koordinálná a kultúrát és az oktatásügyet. Nem hiszem, hogy a régió kez­deményezésére létrehozandó társulás betölthetné ezt a szere­pet. Szerintem az alkotmánytör­vény értelmében kialakítandó szerveket szakembereknek kell majd alkotniuk. • Ahhoz, hogy a testület megalakuljon, konszenzusnak kell létrejönnie a pártok között. Mit tesznek ennek eléréséért? - Néhány hete megegyez­tünk, hogy egyeztetjük elképze­léseinket a régió kezdeményezé­sével kapcsolatban, de ez, saj­nos, nem valósult meg, utólag szereztünk tudomást például az alapszabályról. Rövid időn belül sor kerül a megválasztás módjá­nak megvitatására, ahová már a régió meghívta a pártok egy­egy képviselőjét. Mielőbb pon­tosítani kell a társulás céljait és azt is, hogy hogyan fog majd működni. • Pártokon felül álló testület létrehozása a cél. Megvalósítha­tó ez? - Az, hogy a pártokon felül áll majd, nem jelenti, hogy diktálni fog a pártoknak. Vitathatatlan, hogy szükség van egy koordiná­ló társulásra, például a gazdaság­ban, de más területeken is. Hogy mennyiben lesz működőképes, az attól függ majd, hogy mennyi­ben lesznek hajlandók meg­egyezni a régiók polgármesterei, hiszen övék lesz a főszerep. A kérdés tehát az, hogy a politi­kailag sokszínű polgármesteri gárda konszenzusra tud-e jutni. Sok múlik majd azon is, milyen lesz az új szerv működési rendje, felépítése, amit elsősorban a kezdeményezőknek kell tisz­tázniuk. Figyelmeztető, hogy a politikai egyeztető tanács el­képzelése szintén jó volt, az utóbbi időben azonban nem úgy működik, mint szeretnénk. A MAGYAR KÖZÖSSÉGEK ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐK A Magyarországgal szomszédos or­szágokban élő magyar közösségek saját államuk államalkotó, ám önálló nemzeti identitású részei, ezert ve­lük kapcsolatban nem használható a kisebbség fogalma. Ezt Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnö­ke jelentette ki a szervezet egri kon­ferenciáját követő sajtótájékoztatón. A hétvégén megrendezett konferen­cián részt vettek az említett orszá­gokban élő magyar kisebbség képvi­selői. A tanácskozás témáját a romá­niai, s általában a magyar kisebbsé­gek aktuális problémáinak, valamint azok rendezése lehetőségeinek meg­vitatása jelentette. Az előbbiekből kiindulva a konfe­rencia résztvevői javasolták, hogy azon országok alkotmányában, ahol több nemzetiség él, a nemzetállam hangsúlyozása helyett a demokrati­kusjogállam kifejezést használjak. A tanácskozás felhívással fordult a világ magyarságához, melyben egyebek közt ez olvasható: az új Európaban minden nemzetet és nemzetrészt megillet a teljes nemzeti jog, valamint a jogérvényesítés, amelyeket az összmagyarság is gya­korolni óhajt. A határon túli magyar közösségek választott képviselőiken és önkormányzataikon keresztül kí­vánják érvényesíteni jogaikat. A konferencia zárónapján nyilvá­nosságra hozták azt a levelet, amely­ben Für Lajos magyar honvédelmi miniszter üdvözölte a tanácskozást. Für levelében kifejtette: nem férhet semmi kétség ahhoz, hogy Románia, Szlovákia, Szerbia és más államok kényszerű keretei között élő ma­gyarsag államalkotó tényező. Ezért joga van az önkormányzatiság elve alapján a területi autonómiára ott, ahol többségben él, személyi auto­nómiára pedig ott, ahol nemzeti ki­sebbséget képez, ezért a magyarság lehető legszélesebb körű autonómiá­jának megteremtését kell törekvé­seink fókuszába állítani. A miniszter leszögezte, hogy céljaink elérése so­rán - összhangban nemzetközi köte­lezettségeinkkel - nem törekszünk a határok erőszakos megváltoztatá­sára, a konfliktusok rendezésének csak békés, tárgyalásos útját tartja járhatónak Magyarország. A konferencián felszólalók ugyan­akkor hangsúlyozták azt is, hogy el kell mélyíteni a magyar közösségek közti kapcsolatokat, fejleszteni kell a magyar-magyar párbeszédet. (KOKES) MEGSZŰNT A RENDKÍVÜLI ALLAPOT AZ OROSZOK A KEMÉNY KEZET HIÁNYOLJÁK Moszkvában tegnap feloldották a Jelcin elnök által három héttel ezelőtt kihirdetett rendkívüli ál­lapotot. A Reuter hírügynökség szerint ezt tegnap reggel jelen­tette be a Radio Moszkva. Borisz Jelcin irodájának egyik képviselője azonban bejelentet­te: a fővárosban érvényben ma­rad „a közrend védelmének megerősített rezsimje". Kotyen­kov az ITAR-TASZSZ-nak adott nyilatkozatában nem részletez­te, hogy fest majd ez a „meg­erősített rezsim", csak annyit árult el: nem érinti az alkot­mányban rögzített emberi és ál­lampolgári jogokat. Közben a moszkvai katonai parancsnokság közölte, hogy a rendkívüli állapot bevezetése óta 1218 személyt tartóztattak le különböző bűncselekmények elkövetése miatt, 54 ezer embert vettek őrizetbe „adminisztratív kihágások", 35 ezret az éjszakai kijárási tilalom megszegése miatt. Csaknem 7 ezer személyt utasítottak ki a fővárosból. Az Izvesztyija e hétvégén tet­te közzé a legújabb közvéle­mény-kutatás eredményeit, amelyekből kiderült, hogy a moszkvaiak túlnyomó többsé­ge (75 százalék) egyetértett vol­na a rendkívüli állapot meghosz­szabbításával. A lap ezzel össze­függésben adott hangot nyugta­lanságának: úgy tűnik, az orosz polgárok „kemény kezet" hiá­nyolták. IZRAELI —SZÍRIAI VISZONY NINCS AJÁNDÉK ELLENSZOLGÁLTATÁS NÉLKÜL Simon Peresz izraeli külügymi­niszter tegnap kijelentette, hogy Izrael ellenszolgáltatás nélkül semmit sem ajándékoz oda. így kommentálta a zsidó állam dön­tését, mely szerint nem vonul ki a Szíriához tartozó Golan fenn­síkról, amelyet 1981-ben kebe­lezett be Izrael. „Szíriának meg kell értenie, hogy komolyan, egyenrangú partnerként kell tárgyalnia Iz­raellel", hangsúlyozta Peresz. A továbbiakban elmondta: szá­munkra eíiogadhatatlan az, amit ma Damaszkusz követel, vagyis, hogy adjuk vissza a Golan fenn­síkot, s ezt követően kerülhet csak sor a tárgyalásokra. Faruk Sara szír külügyminisz­ter egyébként még szombaton közölte, hogy a washingtoni két­oldalú megbeszélések időpontját Dennis Ross amerikai megbízott e heti közel-keleti körútja során határozzák meg. Meg nem erősí­tett hírek szerint Rosst elkíséri Warren Christopher külügymi­niszter is. JAPAN TILTAKOZÁS ­OROSZ MAGYARÁZKODÁS Miután Oroszország e hét végén ismét nukleáris szennyező anyago­kat - a Kjodo szerint összesen 900 tonnát - engedett a Japán tengerbe, Tokió tegnap felszólította Moszkvát, egyszer és minden­korra hagyjon fel ezzel a gyakorlattal. A tokiói külügyminisztérium szóvivője szerint azonban Moszkva a jövőre vonatkozóan nem tudott erre ígéretet tenni. Hoszokava Morohiro miniszterelnök egyben sajnálkozását fejezte ki, különösképpen azért, mert Borisz Jelcin nemrégi tokiói látogatása során többek közt a nukleáris hulladékanyagok tárolásáról is szó volt, sőt, ez ügyben megállapodás született a két ország között. Az egyezmény feltételezi: a Japán­tengerben a radioaktivitás szintjét közösen ellenőrzik. Hoszokava a továbbiakban különösképpen azt sérelmezte, hogy Moszkva nem figyelmeztetett lépésére. Az Interfax hírügynökség viszont idézte az orosz környezetvédelmi miniszter helyettesét, aki szerint előre jelezték az akciót a kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek. „A nemzetközi jogi normák szerint jártunk el" — mondotta. Az egyik orosz atom-tengeralattjáró Vlagyivosztok kikötőjében, amely szintén a Japán tenger mélyére süllyesztette rádioaktív hulladékát. Méry Gábor [elvétele NÉHÁNY SORBAN D enis Ross, a közel-keleti bé­ketárgyalásokat koordiná­ló washingtoni diplomata tegnap Kairóban cáfolta, hogy döntés született volna az arab-izraeli tárgyalások újabb fordulójának az elhalasztásáról. Hozzáfűzte: mostani közel-keleti körútjának legfőbb célja az, hogy előkészít­se az újabb fordulót, illetve Christopher amerikai külügymi­niszter november elején esedé­kes látogatását a Közel-Keleten. J ozef Zlocha szlovák környe­zetvédelmi miniszter kétna­pos ausztriai látogatáson tartóz­kodik, amelynek keretében meglátogatja az UTEC-ABSOR­GA '93 elnevezésű nemzetközi vásárt. A vásárt mától tekinthe­tik meg Bécsben az érdeklődők, s mintegy 20 ország ezer kiállí­tója képviselteti magát. R afszandzsani iráni államfő tegnap négy muzulmán kö­zép-ázsiai köztársaságot érintő kilencnapos körútra utazott. Irá­ni államfő első ízben jár az emlí­tett térségben a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Az ál­lamfő külügyminisztere, továb­bá a gazdasági, a pénzügyi és a közlekedési tárca vezetőjének a társaságában sorrendben Üz­begisztánt, Kirgíziát, Türkme­nisztánt és Kazahsztánt keresi fel. O scar Luigi Scalfaro olasz ál­lamfő tegnap sürgős ta­nácskozásra hívta össze a kor­mányfőt, a bel- és védelmi mi­nisztert, hogy megvitassa velük a titkosszolgálat radikális re­formját. Ezt a találkozót, illetve a tervezett reformot a legújabb olasz botrányok tették szüksé­gessé, amelyekbe a titkosszolgá­lat vezetői és a hadsereg magas beosztású katonatisztjei is bele­keveredtek. Az átszervezés ré­szeként mintegy 300 vezető tisztségviselő elbocsátását ter­vezik. M ario Soares portugál állam­fő tegnaptól egyhetes hi­vatalos tokiói látogatáson tar­tózkodik, amelynek legfőbb cél­ja az, hogy elnyerje a Portugáliá­ban-beruházni szándékozó japán vállalkozók rokonszenvét. A 68 éves portugál politikus ma Ho­szokava kormányfővel tárgyal, este pedig Akihito császár vacso­rán látja őt vendégül. Soares Tokióból Hongkongba utazik. K im Jong Szam, dél-koreai ál­lamfő tegnap leváltotta az eddigi közlekedési minisztert és helyére a korábbi kereskedelmi minisztert nevezte ki. Az elnök szóvivője a leváltást azzal indo­kolta, hogy a múlt héten került sor a dél-koreai partoknál az utóbbi két évtized legsúlyosabb tengeri balesetére, amikor is több mint 250 személy életét vesztette egy komphajó elsüllye­dése következtében. A közvéle­mény már korábban számított a miniszter leváltására, hiszen őt tartották felelősnek két idei köz­lekedési szerencsétlenségért. Augusztusban 65 halálos áldoza­tot követelt egy, a pilóta hibájá­ból bekövetkezett légi baleset, tavasszal pedig kisiklott egy expressz gyorsvonat. F ederico Fellini egészségi álla­pota súlyosra fordult, mi­után a 73 éves világhírű filmren­dezőt a hét végén rövid időre hazaengedték a kórházból, ám vasárnap este újra rosszul lett és ismét beszállították. A kezelőor­vos nem zárta ki, hogy újabb szívroham érte. Egyet már nyá­ron átvészelt, amikor bal felére megbénult és azóta tolókocsira van utalva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom