Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám, csütörtök

1993. SZEPTEMBER 30. ,ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK AZ EURÓPA TANÁCSBÓL JÖN A RAPORTŐR Az- Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének emberjogi bizottsága Walter Schwimmert, az Osztrák Néppárt ET-beli képviselőjét bízta meg azzal, hogy mérje fel, Szlovákia milyen mértékben tett eleget tagfel­vétele óta az Európa Tanács ajánlá­sainak. Schwimmer a június végén lezajlott szlovák tagfelvétel óta elte­lő fél év eredményeit értékeli majd, s erről a jövő év elején tesz jelentést a strasbourgi testületnek. Walter Schwimmer egyébként már az ET raportőreként járt Szlovákiában a tagfelvétel előtt, és ő dolgozta ki a megfelelő jelentést az ET számára Szlovákiáról. RÖVIDEN JERZY KOROLEC, Lengyelor­szág szlovákiai nagykövete fogad­ta ma az Együttélés elnökét, Duray Miklóst és alelnökét, Duka Zólyomi Árpádot. A találkozó során a Balla­dur-tervről és a nemzeti kisebbségek jogállását érintő néhány további kér­désről esett szó. Mindkét fél hangsú­lyozta, hogy térségünkben a nemzeti kisebbségek jogainak rendezése el­kerülhetetlen. Ú HÁROMNAPOS megbeszélések kezdődtek tegnap a Szlovák Köztár­saság fegyveres erőinek képviselői, valamint a NATO és a SHAPE (az Európai Szövetséges Erők Főpa­rancsnoksága) küldöttsége között. Andre Claesen tábornok, a NATO és a SHAPE küldöttségének vezetője szerint a tárgyalások során mindkét fél megjelöli azokat a témaköröket, amelyekkel a későbbiekben foglal­koznak majd. DIDEREGVE IZZADUNK MAJD? (Folytatás az 1. oldalról) lakásgazdálkodási vállalat mintegy harmincmillióval, a délvárosi lakás­szövetkezet hétmillióval, a Kelet­szlovákiai Gépgyár hatmillióval. - A legfrissebb kimutatás szerint már csak 24 millió koronával tarto­zunk a hőgazdálkodási üzemnek - tájékoztatott tegnap délután Justí­na Kordíková, a lakásgazdálkodási vállalat igazgatóhelyettese: - Ennyi a bérlők jelenlegi fűtés- és melegvíz­díj-tartozása. Ok bírósági úton igye­keznek behajtani a tartozásokat adó­saiktól, de kevés sikerrel. Végső esetben megvonják az ilyen bérlők­től a lakáshasználai jogot, de ez minden. Eddig még senkit sem köl­töztettek ki ilyen címen, mert a fize­tésképtelen bérlőt a törvények értel­mében nem tehetik ki az utcára, ugyanakkor más, alacsonyabb kate­góriájú lakásba sem helyezhetik át, mert nincsenek ilyen lakások . . . Vladimír Latta, a Kelet-szlovákiai Gépgyár igazgatóhelyettese azt nyi­latkozta, hogy tartozásaikat egyszer­re képtelenek törleszteni. Az illeté­kesekkel már tárgyalnak a fokozatos törlesztés feltételeiről. Nos, a fűtési szezon közeledtével Kassán megindultak a tárgyalások, egyezkedések. A többi az adósságok törlesztésén, a pénzen múlik. No meg a hőszolgáltatási módszeren. Mert egyelőre az sem hibátlan. Az esetleges fűtéskorlátozás, illetve me­legvíz-szolgáltatási huzavona ugyan­úgy érintené a becsületesen fizető fogyasztókat, mint a hanyagokat.. . (gazdag) ELHALÁLOZÁS Tegnap kaptuk a hírt, hogy elhunyt Krausz Zoltán, az egykori Csehszlo­vákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség egyik alapítója, akinek életéről a Vasárnap 37. számában írtunk. Temetése 1993. október l-jén, pénteken 15.30 órakor lesz a rozsnyói ravatalozóban. Lapzárta: 22.10 AZ EGYHÁZAK VISSZAKAPJÁK VAGYONUKAT (Folytatás az 1. oldalról) A kereszténydemokrata honatyák sorban cáfolták a kifogásokat. Amint Ján Čarnogurský hangsúlyozta, az 1948-as határidő megfosztaná a kár­térítés lehetőségétől a protestáns és a zsidó egyházakat, hiszen vagyonu­kat 48 előtt konfiskálták, illetve álla­mosították. Hangsúlyozták, hogy az egyházak vagyonáról vannak levél­tári anyagok, és bár a sérelmek, az elszenvedett károk értéke nem mu­tatható ki pontosan, igazságot kell szolgáltatni. Peter Lauko, a Püspöki Konferencia állásfoglalására hivat­kozva megállapította, hogy a java­solt törvény szigorú feltételeket szab a restitúcióhoz mint a természetes személyekre vonatkozó érvényes jogszabály. Ezért indítványozta: ha bármilyen ok miatt nem szolgáltat­hatják vissza az egyházaknak erede­ti földjüket, épületeiket és más ingó­ságaikat, úgy egy éven belül kapja­nak ezek helyett kárpótlást. Ugyan­csak a Püspöki Konferencia vélemé­nyére hivatkozva terjesztett elő több módosító javaslatot Fóthy János (MKDM). Áz egyházi iskolák továb­bi fejlesztését akadályozó meghatá­rozásokat bírálta a törvényben Far­kas Pál (MKDM). Javasolta: lehető­vé kell tenni, hogy kölcsönös meg­állapodás alapján egy épületben, egymás mellett működjenek az egyházi és az állami iskolák. A vitában felszólalt Vladimír Me­čiar kormányfő, ami már önmagában is jelzi, milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít a kormánypárt a törvény elfogadtatásának, hiszen a kor­mányfő hónapokkal visszamenően nem szólt hozzá a törvényhozásban a beterjesztett törvényekhez. Ki­emelte az egyházak társadalmi sze­repét, történelmi igazságtételnek nevezte a vagyon visszaadását. Beje­lentette, hogy ez csak az első lépés, jövőre újabb törvényt dolgoznak ki, amely lehetővé teszi majd, hogy az egyházak függetlenek legyenek az államtól. Nagy taps fogadta azt a ki­jelentését, hogy a törvényben meg­határozott időpont nem jelent prece­denst: a jogszabályokat annak idején már a Szövetségi Gyűlés megsértet­te, amikor a vagyoni restitúció mérv­adó időpontjaként 1918-at jelölte meg (Bugár Béla figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy ez nincs így), a cseh és a magyar nemzetiségű képviselők lobbyzása és összefogása eredményeként, akik bizonyos Szlo­vákia-ellenes célokat tartottak szem előtt. Bejelentette, hogy kormánya nem javasol már több restitúciós tör­vényt, hiszen a restitúció lelassítja és bizonytalanná teszi a privatizáció folyamatát. Ján Čarnogurský rámutatott, hogy kormánya kidolgozott egy tör­vénytervezetet, de az az illetékessé­gi törvény miatt nem került a szlo­vák parlament elé, a Szövetségi Gyűlésben pedig a szlovák képvise­lők szavazatain múlott, hogy nem fogadtak el egy hasonló törvényt. Az esti órákban szavaztak a tör­vényről. A vitában elhangzott nagyszámú módosítás közül csak ke­veset fogadtak el, ezek sem érintik alapvetően a törvényt, amelyet vé­gül a képviselők 76 szavazattal 20 ellenében, 10 tartózkodással jóvá­hagytak. (csizmár) VESZÉLYBEN A MÉHÉSZET J0V0JE (Folytatás az 1. oldalról) van a méhészek jövője Szlová­kiában. A kérdéssel már rég kel­lett volna foglalkoznia a földmű­velésügyi tárcának, ha ugyanis az ország méhállománya a kriti­kus szám alá süllyed, a mezőgaz­dasági kultúrák termése is ve­szélybe kerül, mivel a méhek nem porozzák be. Véleményem szerint a méhészek további 30-40 százaléka hagyja abba a méztermelést, ami érzékenyen hat majd a kultúrák beporzására is. A fejlett nyugati országokban ugyanis a méhészek fő bevételét már évtizedek óta nem a méz termelése jelenti, hanem az, amit a beporzásért fizetnek ne­kik a farmerek. Nálunk pedig a szövetkezeteknek gázolajra sincs pénzük, nemhogy a bepor­zásért fizessenek. Nem kizárt, hogy három-négy év múlva ko­moly beporzási gondok lépnek fel, s akkor a sarokba szorított kormány kénytelen lesz sokkal nagyobb áldozatok árán támo­gatni a méhállomány visszaállí­tását. Sajnos, a vészjelek adása e vonatkozásban is falra hányt borsó. (mázsár) HORVÁTORSZÁG FELTETELEKET SZAB (Folytatás az 1. oldalról) érvényre juttatták a hétfői bosnyák száboron (mint nem formális testü­letben) kialakult állásfoglalást. Izet­begovičék minden jel szerint a radi­kális és a mérsékeltebb irányzat kö­zött egyensúlyozva jutottak el a kompromisszumos megoldáshoz. A 80 képviselő közül 58-an szavaz­tak a genfi béketerv feltételes elfoga­dása mellett azzal, hogy „a szerbek­nek vissza kell adniok a muzulmá­noktól erőszakos úton elfoglalt terü­leteket". A döntés alapjában véve a jelenlegi formájában felkínált bé­keterv elutasítását is jelenti, de utat hagy a további tárgyalásoknak. Más hír szerint Owen és Stoltenberg társ­elnökök ma Genfben találkoznak, hogy megvitassák, az újonnan előállt helyzet milyen további lépéseket kö­vetel meg. SINKOVITS PÉTER, Újvidék DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. szeptember 30-án Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,103 48,587 48,345 46,78 49,92 48,35 Francia frank 5,651 5,707 5,679 5,52 5,84 5,68 Kanadai dollár 24,071 24,313 24 192 23,41 24,97 24,19 Német márka 19,758 19,956 19,857 19,40 20,32 19,86 Olasz líra (1000) 20,178 20,380 20,279 19,56 21,00 20,28 Osztrák schilling 2,810 2,838 2,824 2,76 2,88 2,82 Svájci frank 22,593 22,821 22,707 22,18 23,24 22,71 USA-dollár 31,846 32,166 32,006 31,31 32,71 32,01 ECU EK 37,489 37,865 37,677 ECU CSK ­­37,677 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Szlovák Takarékpénztár 27,00 35,00 Általános Hitelbank 27,00 37,00 HAMAROSAN MÜSORRAZZIA? ÚJABB NYOMÁS A MAGYAR ADÁSRA A Szlovák Rádió magyar főszerkesz­tőségében gazdasági okok miatt le­szerelt telefonok hevernek. Néhány munkatárs kényszerszabadságon lesz napokon belül. A műsorok költ­ségvetése a minimumra csökkent, a karácsonyi, szilveszteri műsorok elkészítésére nem jutott egy garas sem. A gazdasági megszorítások azonban nem csupán a magyar adás stábját érintik, hanem az egész intéz­ményt. Az az intézkedés viszont kizárólag a magyar főszerkesztősé­get sújtja, amelyről hétfőn döntött a rádió szűkebb vezetősége: ezentúl napi tervezetet kell előre benyújtani a magyar adásról, kivált részletesen a publicisztikai műsorokról, s nem­csak a két igazgatóhelyettesnek, ha­nem a napi programfőszerkesztőnek is. Ezen kívül értékelni kell a műso­rokat, amiről ugyancsak írásos fel­jegyzést kérnek a rádió vezetői. A jegyzőkönyv szerint a rendelkezé­sért felelős: Papp Sándor, a magyar adás főszerkesztője. - A központi igazgatónak termé­szetesen joga van tudni, mit közvetí­tenek az egyes szerkesztőségek, kér­dés azonban, miért kell erről egyszerre három embert tájékoztat­ni, és miért kizárólag a magyar adás érdekli most őket. A változásokról eddig is mindig tájékoztattuk a rádió vezetőségét, ez ugyancsak rendjén való dolog. Sértő azonban számunk­ra, hogy a rendelkezés azt sugallja, mintha mi nem tartanánk be az előí­rásokat, mintha figyelmen kívül hagynánk az úgynevezett rádiós charta előírásait, amellyel kapcsolat­ban ugyancsak névre szólóan, nyo­matékosan felszólítottak, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokra vo­natkozóan fokozottan ügyeljünk a tárgyilagosságra. Ettől megint az az érzésem támad, mintha mi soro­zatosan megsértettük volna a tárgyi­lagosság követelményét, mintha a hétfőn kiadott rendelkezések értel­mében főszerkesztői jogkörömet is korlátoznák. Szeretném a jegyző­könyv tartalmát megvitatni a köz­ponti igazgatóval, s bízom abban, hogy bizonyos kompromisszumokra juthatunk. A legmeglepőbb mégis az, hogy a jegyzőkönyv több pont­ban foglalkozik a magyar adás műso­raival, bennünket mégsem hívtak meg a tárgyalásra. - Mit jelent az, hogy a műsorérté­keléseket is írásban kérik? - Pontosan ugyanazt a módszert, amelyet annak idején, még 1989 novembere előtt kellett csinálnunk; saját magunkat leszünk kénytelenek értékelni, mégpedig írásban, mert úgy tetszik, a rádió vezetősége így szeretne képet kapni arról, mivel foglalkozik a magyar adás. A szerkesztőségben mondhatni rendkívüli állapot uralkodott tegnap este, a határozat kézhezvétele után. Készülnek a többletmunkára, hiszen a napi terveket is fordítani kell ezen­túl, az értékelésekről nem is beszél­ve. S mert a szerkesztőség műsoride­jével kapcsolatban ugyancsak állan­dóan változnak álláspontok, a bi­zonytalanság napról napra fokozó­dik, ezért jogos a főszerkesztő félel­me attól, nem fog-e hovatovább visszatükröződni mindez a műsor színvonalán. Cenzúráról természete­sen nem lehet beszélni, mivel ezt a vádat Michal Berko, a rádió köz­ponti igazgatójának helyettese már korábban kategorikusan cáfolta, hozzátéve, hogy amíg ő a posztján marad, addig cenzúra nem is lesz. Most már csak az a kérdés, minek nevezhető a rádió vezetőségének újabb beavatkozása a magyar adás szerkesztésébe? Szinte megnyugta­tó, hogy - mint Papp Sándor el­mondta - egyelőre a publicisztikai műsorok vendégei, akik élőben nyi­latkoznak, nem kötelesek lakatot tenni a szájukra. (brogyányi) ULTIMATUM A PARLAMENT VÉDŐINEK Szerdára virradó éjszaka összetűzé­sek voltak Moszkvában a parlament környékén a rendfenntartó erők és a Jelcin-ellenes tüntetők között. A rendőrök gumibotokkal oszlatták szét a dühöngő embereket. Csak három tüntető fordult orvoshoz könnyebb sérülésekkel, melyeket nyilvánvalóan gumibotok okoztak. Egy közlekedési rendőr, Vlagyimir Restuk alezredes azonban életét vesztette. A kórházban halt bele sérüléseibe, melyeket akkor szer­zett, amikor a tüntetők a járdáról az úttestre lökték őt, s egy gépkocsi elgázolta. Albert Makasov nyugalmazott tá­bornok, a parlamentet védő önkén­tesek parancsnoka tegnap bejelen­tette: emberei azonnal és figyelmez­tetés nélkül lőni kezdenek, ha a rendőrök megközelítik az épületet. A prokommunista militáns Orosz Nemzeti Egység mozgalom, vala­mint a Szovjet Sztálinisták Szövetsé­gének vezetője terrorral és me­rényletekkel fenyegetőzött, ha nem oldják fel a parlament blokádját. Ez aligha történik meg, ellenkező­leg, a kormány tegnap ultimátumot adott a védőknek. Október 4-ig kell letenniük a fegyvert és elhagyniuk az épületet, egyébként „súlyos kö­vetkezmények" elé néznek. A kor­mány azonban azt ígérte, hogy az épület kiürítéséhez nem használnak fegyvert. Erre talán nem is lesz szük­ség, mivel néhány orosz forrás sze­rint a parlamentben tartózkodók rö­videsen egyetlen lövés nélkül el­hagyják az épületet, kiűzi onnan az elromlott kanalizáció és az ennek következményeként terjengő bűz. Borisz Jelcin elnökletével tegnap összeült az orosz biztonsági tanács. Megelégedéssel nyugtázta, hogy egy héttel a parlament feloszlatása után stabil a helyzet az országban. Ennek a megállapításnak némileg ellent­mond az a hír, mely szerint Novoszi­birszkben tanácskozott 140 helyi ve­zető 14 kerület és autonóm körzet képviseletében, s tudatta Jelcinnel: ha nem vonja vissza döntését a par­lament feloszlatásáról, akkor meg­kezdik az előkészületeket az önálló szibériai köztársaság létrehozására. SZLOVÁK OTTHONT CSEHORSZÁGBAN (Munkatársunktól) A fenti szán­dék vezérli a csehországi szlovákok politikamentes szerveződését, a Szlovákok Közösségét, (Obec Slo­vákov), hangsúlyozta annak elnöke, Jaroslav Škorik mérnök, s Szlovák Köztársaság kormányának kulturális minisztériumában tartott tegnapi saj­tóértekezleten. Elmondta, hogy a több mint 600 tagot számláló szer­vezet, mely többezres rokonszenve­zői táborral is számolhat, nem tart igényt a csehországi szlovákság kizá­rólagos érdekképviseletére. A ki­sebbséggé vált csehországi szlová­kok gondjai nem valamiféle tudatos diszkriminatív törekvésekből fakad­nak. Nem tartja szerencsésnek, hogy Ivan Mjartan prágai szlovák nagykö­vet ezt a kifejezést használta. Prob­lémákat tulajdonképpen az egyes hi­vatalnokok bürokratikus magatartá­sa, illetve nemtörődömsége okoz. Stefan Kubus, a Szlovákok Közös­sége Elnökségének tagja kifejtette, hogy szervezetük az egyedüli Cseh­országban, mely az ország egész te­rületére kiterjedve építkezik, miköz­ben a prágai, a Karlove Vary-i, a kladnói és a brünni regionális szer­vezeti élet önállóságának is teret ad. Nem kívánnak párttá válni - mon­dotta -, amint azt rosszindulatú fel­tételezések alapján terjesztik róluk. Az Új Szó munkatársának kérdésére a résztvevők elmondták, hogy igye­keznek felhasználni a többi cseh­országi kisebbség, így az ottani ma­gyarok szervezeti tapasztalatait. Az együttműködés érdekében koordi­nációs bizottság létrehozását terve­zik. Külön kiemelték azt a segítőkész­éget, melyet a prágai magisztrátus melletti kisebbségi tanács részéről tapasztalnak, ahol a titkári teendő­ket magyar nemzetiségű látja el. (kiss)

Next

/
Oldalképek
Tartalom