Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám, szerda
KANCELLAR SZOKNYÁBAN Nem vagyok a vaskalap híve, de a kalapot szükségesnek tartom. Nekem nem áll jól a kendő, s ez talán azért is van, mert az ember belső lénye ilyen külsőségekben is megnyilvánul. A kalap arra is jó, hogy megemelhessük azok előtt, akik ezt megérdemlik. (6. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1993. szeptember 15. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 215. szám IDŐZÍTETT IRODALMI LINCSELÉSEK Kačala úr ködösítéseivel szemben ki kell mondani, hogy a dél-szlovákiai szlovákok elnyomása és asszimilálása kitalált valótlanság, de amiről egy szót sem ejt: a mai dél-szlovákiai helyzet logikus következménye az 1946-47-es lakosságcserének... (7. oldal) A KORMÁNY JAVASLATA: SZABOTT ÁRÚ TEJ ÉS KENYÉR (Munkatársunktól) A földművelési minisztériumhoz tartozó ágazatok jövő évi kilátásairól tárgyalt tegnap a kormány. A mezőgazdaságot illetően a beterjesztett anyag megállapítja, hogy a jelenlegi nehéz helyzet oka elsősorban a túlságos liberalizáció, illetve az, hogy az ágazat számára szükséges termékek gyártói monopolhelyzetben vannak, a feldolgozóüzemek pedig kartellszerűen viselkednek. Mindez jelentősen csökkenti a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás hatékonyságát. A jövő évre egyébként a minisztérium garantált felvásárlási árakat javasol, illetve a belépő költségek és a feldolgozóüzemi teljesítmények árainak ,,tételes szabályozását". Ez utóbbi lényegében hatósági árakat jelöl, bár Juraj Moravčík földművelési államtitkár szerint egyelőre csak a tej és a kenyér (Folytatás a 2. oldalon) VÁCLAV ŠTEVKO, A SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGEK KONFÖDERÁCIÓJÁNAK ALELNÖKE: NEM A KORMÁNY MEGBUKTATÁSA A CÉLUNK ÉRDEKEGYEZTETÉS - ALAGÚTBAN Ember legyen a talpán, aki figyelemmel tudja kísérni a szakszervezeti vezetők szokatlan aktivitását, amelyet a háromoldalú érdekegyeztető tanács kudarca után tapasztalhattunk. Nyílt levél a miniszterelnöknek, nagygyűlés Pozsony főterén, egyeztető tárgyalások a parlamenti pártokkal, képviselői klubokkal, egyházi vezetőkkel és társadalmi szervezetekkel... Mi a célja a nem mindennapi kampánynak, kérdeztük Václav Števkótól, a Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Konföderációjának alelnökétől. - A szakszervezetek nem akarják a belpolitikai helyzetet destabilizálni, s magukhoz ragadni a hatalmat, megbuktatni a kormányt, ezzel csak gyanúsítanak bennünket. Nincs szándékunkban bomlasztani vagy fölöslegesen dramatizálni a helyzetet. Mindössze rá akarunk mutatni arra, amit helytelennek, hiányosnak tartunk a kormány által előterjesztett anyagokban, törvénytervezetekben. Többször megtörtént, hogy a kabinet figyelmen kívül hagyta észrevételeinket, vagy nem hajtotta végre azt, amiről az érdekegyeztető tanácsban megállapodás született. A kormány, illetve a szociális ügyi tárca illetékesei eddig csak hivatkoztak a szociálpolitikai koncepcióra, de mindeddig nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni azt, hogy mi is áttanulmányozhassuk, véleményezhessük. Szerintünk csak azután lehet olyan szociális törvényeket hozni, mint amilyeneket a kormány előterjesztett a parlamentnek, ha a szakértők is véleményezték a koncepciót. • Most önöket az bántja, hogy a kormány nem vonta be a szakszervezeteket a törvénytervezetek kidolgozásába, vagy a tervezetek tartalmát illetően is vannak észrevételeik? - Tárgyi észrevételeink vannak. • S nem az, hogy az intézkedések aránytalanul sújtanák a lakosságot? - Ez a tárgyi észrevételek közé tartozik. • A kormány azzal érvel, hogy ezeket az intézkedéseket a Nemzetközi Valutaalap, az Európa Bank stb. miatt kell meghozni. - Csodálkozva vettem tudomásul, hogy az érdekegyeztető tanácsban az előterjesztők azzal érveltek: meg kell spórolni a 2,8-3 milliárd koronát. Vi(Folytatás az 5. oldalon) NEHEZ SZABADULNI A BEIDEGZŐDÉSEKTŐL PÁRBESZÉD A SZLOVÁK-MAGYAR EGYÜTTÉLÉSRŐL PÁRKÁNYBAN (Munkatársunktól) A politikai keretek közül kiszoruló nézeteknek kívánt a nyíltság és a közvetlenség szellemében hangot adni a helsinki folyamat jegyében létrejött Polgári Mozgalom szlovákiai bizottsága a tegnap Párkányban tartott vitadélután megrendezésével. A helyi politikai pártok és társadalmi szerveződések képviseletében több mint félszáz meghívott és érdeklődő gyűlt össze a szlovák-magyar együttélés perspektíváinak megvitatására. Ladislav Deák, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, Trianont és a bécsi döntést érintve, azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi történetszemléletet és politikai életet az etnikai szempontok mindenhatósága jellemzi, ami komoly veszélyeket rejt magában. Vadkerty Katalin az 1945 és 1948 közötti csehszlovákiai magyarüldözés gondosan feltárt tényeit ismertette, s így a csehszlovákiai nemzeti kizárólagossági törekvéseket állította reflek(Folytatás a 2. oldalon) TILTAKOZNAK A SZAKSZERVEZETEK ELMARAD A HÁROMOLDALÚ TANÁCSKOZÁS A Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Konföderációjának a szociális és gazdasági helyzet javítására tett lépéseivel foglalkozott tegnap a konföderáció pöstyéni tanácskozása. Többek között értékelték azt is, hogy mit tettek eddig a parlament szeptember 22-én kezdődő ülésének napirendjére kerülő szociális törvényekkel kapcsolatban. Úgy döntöttek, hogy felszólítják az illetékeseket: az ülés előtti napon tegyék lehetővé, hogy Alojz Engliš, a konföderáció elnöke szót kapjon a rádió és televízió fő hírműsorában. A pöstyéni tanácskozás résztvevői levélben fordultak a parlament elnökéhez, amelyben megállapítják: a szakszervezetek nem utasítják vissza a szociális kiadások ésszerűsítését, de felszólítják a parlament elnökét, hogy ne tárgyaljanak arról a törvényről, amely korlátozza a nyugdíj és a munkabér párhuzamos folyósítását, továbbá arról, amely szabályozza a családi pótlék és a táppénz folyósítását. Roman Kováč miniszterelnökhelyettes titkársága tegnap közölte, hogy a gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács mára tervezett ülése elmarad. Pótidőpontot nem határoztak meg. Híre ment a minap: Somorján 45 szülő petíciót írt alá az oktatási minisztériumba, tiltakozásul az ellen, hogy a városban meg akarják szüntetni az egyetlen szlovák óvodát (képünkön), hogy abban magyar alapiskolai osztályokat helyezzenek el. Némely szlovák lap - bizonyára megérezvén a lehetőséget: ebből újabb nemzetiségi kérdést lehet kreálni, mint a rimaszombati esetből - meglehetősen nagy teret szentelt az ügynek. Hogy mi történt valójában, erről lapunk 2. oldalán olvashatnak. (b) A HÁBORÚZOK EGYMÁST VÁDOLJÁK TUDJMAN ÉS IZETBEGOVIC TALÁLKOZÓJA GENFBEN Belgrádban már megkezdték az államilag megállapított fejadagok osztását. Személyenként mindenki havonta hat kiló lisztre, egy-egy kiló cukorra, sóra és mosóporra, valamint egy liter étolajra jogosult. Az egész ország egy fogyatkozó, végső tartalékait kiárusító, mozgó éléskamrává vált, így egyáltalán nem véletlen, hogy Zorán Lilies államfő egy francia lapban ismételten megpendítette a gazdasági zárlat feloldásának szükségességét, azt állítva, hogy Jugoszlávia nem hibáztatható a háború kirobbantásáért, nem minősíthető agresszornak. Lilies ugyanakkor levéllel fordult Jelcin elnökhöz, rámutatva a súlyos gazdasági nehézségekre, s Oroszország közbenjárását kérte az embargó megszüntetése érdekében. A béke azonban még távol. Az pedig alapfeltétel, hogy Jugoszlávia (Folytatás a 2. oldalon) UJ SZO-INFORMÁCIÓ SZIGORÚAN ELLENŐRZÖN PÉNZEK Forró napja lesz szeptember 28-án a szlovák kulturális miniszter által az év elején kinevezett nemzetiségi sajtóbizottságnak. Természetesen, pénzről beszélnek, vitatkoznak majd az ülésen, éspedig a kiszivárgott hírek szerint jelen és múlt időben. Mennyi pénz jut az év végéig a nemzetiségi sajtóra - mérlegelik többek között. A pénz, sajnos, még a betervezettnél is kevesebb, s ez a kevés valójában még kevesebbet ér. A minisztérium illetékesei úgy vélik, hogy számos államilag támogatott kiadó és nemzetiségi lap az eddig kiutalt nem sok pénzzel sem gazdálkodott az előírásoknak megfelelően. Szerintük egyértelműen ezt tükrözi az elmúlt másfél esztendőt felölelő ellenőrzés, amely ugyancsak a sajtóbizottság elé kerül. Állítólag akadt olyan - nem magyar - időszakos kiadvány, amely jelentős dotációt kapott, ám a lapot a nyomdai szállítást követően ki sem bontották, tehát egyetlen példányt sem adtak el belőle... Olyan folyóiratról is tudnak, amelynek a remittendája csaknem akkora, mint a példányszáma. Nem hivatalos információk szerint néhány hazai magyar kiadó elszámolása sem hibátlan. Az említett sajtóbizottság egyik fontos feladata lesz az ellenőrzés ellenőrzése, vagyis annak eldöntése, hogy a felmérés szakszerű és tárgyilagos volt-e. Magyarán: nem politikai indítékok, hanem kizárólag szakmai szempontok alapján készült a számonkérés. —Ú— BUDAPEST AGRÁRTÜNTETÉS A PARLAMENT ELÓN „A kormány lehetőségei kimerültek és ezért az agrár-érdekképviseletek a parlamenthez fordulnak, hogy vegye át az ágazatért viselt felelősséget." Ezekkel a szavakkal adta át Szaniszló Sándor, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének társelnöke tegnap délben Szabad György házelnöknek azt a petíciót, melyet a Kossuth téri mintegy 20-25 ezer tüntető nevében vitt az Országházba. A dokumentum rámutat a termelők, egyéni vállalkozók, kistermelők vagy szövetkezeti gazdaságok termelési, értékesítési, pénzügyi gondjaira. Szabad György ígéretet tett arra, hogy a petíciót eljuttatja a képviselőcsoporthoz és megvitatja a benne foglaltakat. A mintegy kétórás tüntetésen felszólalt több agrárképviseleti szervezet vezetője is, akik mindannyian rámutattak arra, hogy a magyar mezőgazdaság válságban van és jövedelemtermelő képességének megmentése, növelése érdekében sürgősen tenni kell valamit. Hangsúlyozták, hogy a tüntetés nem a kormány ellen irányult, csak figyelmeztetni akartak. KOKES JÁNOS, Budapest MÁTÓL VÁMVIZSGÁLAT A VONATOKON A Szlovákiai Vámigazgatóság tegnap bejelentette, hogy szeptember 15-étől, azaz mától a Szlovák és Cseh Köztársaság között közlekedő személy- és gyorsvonatokban vámvizsgálatot tartanak. Egyúttal felszólította az utasokat, hogy tartsák be a határátlépéskor érvényes vámés devizaelőírásokat.