Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. SZEPTEMBER 8. A STRASBOURGI LEVÉL ÉS UTÓÉLETE FELÜLKEREKEDNEK AZ ESZERVEK? A szlovákiai belpolitikai életben ismét a figyelem előterébe került a magyar nemzeti kisebbség kérdése, a nagy vihart kavart stras­bourgi levéllel és a köztársasági elnök kisebbségi kerekasztalával kapcsolatban. Ezzel összefüggésben tettük fel azonos kérdéseinket az Együttélés és a Magyar Polgári Párt elnökének. • A kormányzat és a politikai pártok képviselői szinte kivétel nélkül élesen elitélik, hogy leve­lükben felhívták az Európa Ta­nács figyelmét: Szlovákia nem teljesíti a felvételekor vállalt kö­telezettségeit. Várható volt, hogy lépésük ilyen ellenséges hangulatot vált ki? Duray Miklós: Számoltam a negatív visszhanggal. Mi abból a nézőpontból ítéltük meg a helyzetet, hogy a magyar kö­zösség és a többi kisebbség érde­keit képviseljük. A reakció hát­terében az áll, hogy a szlovákiai politika tulajdonképpen csak egy kérdésben tud összefogni, abban, hogyan nem bővíteni a nem szlovákok jogait. Ezért érthető, hogy így reagáltak a le­vélre, mert ha Szlovákia teljesí­tené az ET ajánlásait, akkor egyértelműen bővíteni kellene ezeket a jogokat. Fehér holló ebben a reakciósorozatban Car­nogurský vélekedése és a DBP részéről Kanis állásfoglalása. A. Nagy László: A visszhang számunkra sem volt meglepetés. Megjegyzem, hogy nem minden­ki ítélte el levelünket, sem a po­litikusok, sem a sajtó részéről. Ellenséges reakciót elsősorban a kormánypárt és a nemzeti irányzatú pártok részéről ta­pasztaltunk. Meglepett viszont a kormányfő éles hangú tévébe­széde, amely furcsa módon a kétnyelvű táblák használatát a Horthy-fasizmushoz kötötte. • A magyar pártokat elma­rasztaló nyilatkozók úgy véle­kednek, hogy elhamarkodottan cselekedtek és nem használták ki a hazai lehetőségeket. Duray Miklós: A külügymi­niszter és a miniszterelnök téve­sen tájékoztatta a nagyközönsé­get. Nem hat hónap elteltével kell vizsgálni azt, hogy az újon­nan felvett ország betartja-e a felvételi jegyzőkönyvben rög­zített javaslatokat, hanem hat hónaponként kell értékelni a helyzetet, ami azt jelenti, hogy a vizsgálat folyamatos. Gyakor­latilag minden olyan lépést, amely igazolja, hogy nem szán­dékoznak teljesíteni a kötelez­vényeket, regisztrálni kell, és a mi levelünk éppen ehhez járul hozzá. A. Nagy László: Érdekes mó­don most beszélnek először a szlovák közvélemény előtt a hathónapos határidőről. Szlo­vákia felvétele óta két hónap telt el, de semmi jelét sem tapasztal­tuk annak, hogy a szlovák kor­mány és parlament teljesíteni kí­vánja az ajánlásokat, sőt az aján­lások szellemével ellentétes cse­lekedetek valósultak meg. Az eltelt idő megmutatta, a szlovák kormányzat nem veszi komo­lyan az ajánlásokat, és ezért volt fontos felhívni a figyelmet erre. Úgy érzem, a hat hónap eltelté­vel már késő lenne figyelmez­tetni. • Jozef Moravčík külügymi­niszter magához kérette a levél aláíróit, és közölte velük, hogy ártottak Szlovákia hírnevének. Ugyanakkor egy interjúban sze­rencsétlen lépésnek nevezte a helységnévtáblák eltávolítását. Ezt önöknek is kifejtette? Duray Miklós: Jelzésértékű­nek tartom, hogy a felelős kor­mányzati személyek csak akkor hajlandók velünk leülni, amikor úgymond már ég a tető a fejük felett. Én most másodszor talál­koztam a miniszterrel, először akkor, amikor az ET ismertette a Szlovákiával kapcsolatos kifo­gásait. A mai szlovák kor­mányzat nem képes normális, európai szintű párbeszédre, a fo­lyamatos problémamegoldásra. Éz is igazolja: nincs más lehető­ségünk, mint nemzetközi nyo­más alá venni a szlovák kor­mányt. A táblákat illetően Mo­ravčík nekünk is elmondta, hogy eltávolításukat nem tartja takti­kus lépésnek, de szerinte nem kellene az egész üggyel foglal­koznunk addig, amíg törvénye­sen nem rendezik a kérdést. A. Nagy László: A táblák eltá­volítását a beszélgetés során EZ MÁR NEM ÜRES FECSEGÉS, VÉLEMÉNYEK MEČIAR KIJELENTÉSEIRŐL A tegnapi szlovák sajtó egy ré­sze szinte alig tesz említést, több lap azonban meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozik Vla­dimír Mečiarnak a Szlovákiában élő roma kisebbség elleni kiro­hanásaival. A Sme napilap neves közéletű személyiségeket kérde­zett arról, miként vélekednek a kormányfőnek a Szepességben tett kijelentéseiről, miszerint csökkenteni kell a romáknak nyújtott szociális támogatást, hogy a lakosságnak ez a rétege ne szaporodjon olyan gyorsan. Anton Srholec, a Szlovák Hel­sinki Bizottság alelnöke: ez már nem üres fecsegés, hanem fasisz­ta eszméket tükröző kijelenté­sek. Honnan szedi mindezt Me­čiar úr? Hetet havat összehord! A választások előtt kétkoronás tejet ígért és azt, hogy nem emelkednek az alapvető élelmi­szerárak. Most pedig redukálni szeretné a népszaporulatot. A szociális juttatásokra minden szülő jogosult, függetlenül attól, hogy egészséges-e a gyereke avagy károsult-e. Ha a lakosság egy része szociális szempontból és szellemileg elmaradott, akkor az nem a kisebb vagy nagyobb mértékű szociális juttatások miatt van, hanem azért mert csődöt mondott az iskolaügy, a közművelődés, a vallás, az államigazgatás. Marta Šimečková, Amnesty International: A szlovák kor­mányfő kijelentései ,,az alkal­mazkodásra képtelen és a szelle­mileg visszamaradott lakosság­ról" fügefalevélnek tekinthetők. Mindenki tudja, hogy a romák­ról van szó. A kormányfő ezzel elkülöníti az állampolgárok egy csoportját, még mielőtt megszü­letnek. Ha nekünk fontosak az emberi jogok, akkor tudnunk kell, hogy oszthatatlanok és mindenkire vonatkoznak. Nem­csak a rokonszenvesekre és a szellemileg fejlettebbekre. Egy politikustól az ilyen szavak bal­jósan hangzanak. nem helytelenítette egyértel­műen, de beszélt arról, hogy a kormány csendes megállapo­dása értelmében nem távolítják el a visszahelyezett táblákat, megvárják az ősszel esedékes jogi rendezést. Moravčík értel­mezése szerint a levél tartalma nem fedi a valóságot, de erről nem sikerült bennünket meg­győznie. Az eszmecsere békés hangnemben folyt, kivéve azt a részét, amelyben az oktatási államtitkár is jelen volt, és elég­gé indulatosan vont bennünket felelősségre. • A köztársasági elnök múlt heti kerekasztalán nem vetődött fel levelük, de a jelen levő ma­gyar képviselők lényegében azo­kat a problémákat sorolták fel, amelyekre a levél is rámutatott. Felvetéseiket azonban elvetette az elnök. Elősegítheti ezek után ez a fórum a kisebbségi kérdés rendezését? Duray Miklós: Elsősorban az a kerekasztal tanulsága, hogy a kormányzat nem képes megol­dani az általunk felvetett kérdé­seket. Az első kerekasztalon megemlített megoldandó problé­mák kapcsán az egyes miniszté­riumok felelős hivatalnokai tel­jesen elutasító magatartást tanú­sítottak. Egy olyan állásfoglalá­suk sem volt, amely legalább szakmai párbeszédre adott vol­na lehetőséget. Ilyen szempont­ból a kerekasztalt teljesen siker­telennek tartom. Bebizonyoso­dott, hogy a köztársasági elnök­nek sincs őszinte hajlandósága arra, hogy a kérdések megoldód­janak. Személyes értékelésem szerint a második kerekasztal kimondottan sértő volt a nem szlovák nemzeti közösségek szá­mára, mert a kormányzat szociá­lis érdekszervezeti szintre deg­radálta a több százezres létszámú népcsoportokat is. A kerekasz­talnak teljesen más módon kelle­ne tanácskoznia, egyetlenegy kérdéssel, a parlamenti képvise­lőink által előterjesztett nemze­tiségi alkotmánytörvény-terve­zettel kellene foglalkoznia. Pozi­tívum viszont, hogy a lengyel résztvevő kimondta: ha a ma­gyar kérdés megoldódik Szlová­kiában, akkor a többi nem szlo­vák közösség jogállása is rende­ződik. A. Nagy László: Az első talál­kozó előtt megfogalmazott enyhe remény a második után többségünkben szertefoszlott. A köztársasági elnök és tanács­adói nem alakítottak ki saját vé­leményt az elhangzott mintegy hatvan felvetésről, viszont azok a tárcák, amelyek véleményt formáltak róluk, szinte kivétel nélkül minden esetben vissza­utasító álláspontra helyezked­tek. Az a tény, hogy újabb há­rom hónapig fogják vizsgálni a kérések indokoltságát, arra utal, hogy a köztársasági elnök­nek nincs saját koncepciója, el­képzelése a nemzetiségi kérdés­ről és saját szerepéről sem. A ke­rekasztal jövőjél illetően elég borúlátó vagyok. Az a bizottság, amelyet létrehoztak az elnöki vélemény kimunkálására, nem élvezi bizalmunkat. Az igazi elő­rehaladás az lenne, ha Michal Kováč napok alatt kialakítaná álláspontját. • Meglehetősen nagy teret kap napjainkban a szlovákiai magyarság helyzete a sajtóban. Olyan nézettel is találkozha­tunk, hogy a szlovák kormány nemzeti elfogultsága következ­tében a szlovákiai magyarok kö­rében megszűnik a politikai plu­ralizmus, leszűkül a magyar po­litikai pártok spektruma. Egyet­ért ezzel az értékeléssel? Duray Miklós: Igaz, hogy a kormány álláspontja közös vé­dekezésre kényszeríthet ben­nünket, de én ezt nem tartom veszélynek, hanem pozitívum­nak. A szlovák politikának már évtizedek óta van egy közös vonala, és ez a magyarellenes­ség. Ennek egyik megnyilvánu­lása, hogy megpróbálják szétfor­gácsolni a magyar társadalmat, s erre természetes, egészséges reakció az egység erősödése. A. Nagy László: Nem tudok egyetérteni ezzel a nézettel. A négy magyar párt közelíteni tudta álláspontját a nemzetiségi problémák megoldásával kap­csolatban - ennek jele a komáro­mi tüntetés és a strasbourgi le­vél. Ez a közös fellépés nem jelenti azonban azt, hogy a pár­tok feladják saját arculatukat és a pluralizmust. Ez csak reakció arra, hogy a szlovák kormány egy év alatt egyetlen politikai lépést sem tett a bennünket érin­tő kérdések megoldásában, -csi­tóan nyilatkozott a szerződés aláírá­sának lehetőségéről, amelyre, mint mondta, 48 órán belül is sor kerül­het. A megállapodás értelmében a PFSZ és Izrael kölcsönösen elis­merné egymást, Gáza térségéből és Jerikóból haladéktalanul kivonnák az izraeli egységeket, Gázában és Ciszjordániában pedig palesztin au­tonómia létesülne. Arafat tegnap bejelentette, hogy a megszállt területeken két székhe­lye lesz: az állandó rezidencia Jeri­kóban, az ideiglenes pedig Gázában. Miközben körvonalazódik az iz­raeli-palesztin megállapodás, a meg­szállt Gázai övezetben izraeli kato­nák újabb palesztint öltek meg, né­gyet pedig megsebesítettek. Az AFP hírügynökség által vezetett statiszti­ka szerint ezzel az 1987-ben kezdő­dött palesztin felkelés, az intifada áldozatainak száma 1116-ra növeke­dett. NÉHÁNY SOBBAN T egnap a Független Álla­mok Közösségének hat országa elvben egyetértett az­zal, hogy a rubelövezetben ma­radnak. Oroszország, Belorusz­szia, Örményország, Kazahsz­tán, Tádzsikisztán és Üzbegisz­tán kormánytagjai, az egyes or­szágok központi bankjainak képviselői erről írtak alá keret­megállapodást. Az egyezmény szerint a közeljövőben több megállapodást írnak majd alá, hogy egyeztessék az adó-, a vám- és a pénzpolitikát. M oszkvai jelentések sze­rint az orosz bányászok egynapos hétfői sztrájkja máris meghozta az első eredményeket. Ivan Mohnacsuk, a bányászszak­szervezet képviselője közölte, a kormány összesen mintegy 700 milliárd rubellel tartozik a bányáknak, ebből 50 milliár­dot utal át, s ígéretet tett, hogy még ezen a héten további 30 milliárdot fizet ki. oinália fővárosában, Mogadishuban tegnap amerikai katonák megtámadták Mohammed Farah Aidid, a re­bellis tábornok katonai vezető­ségének egyik székházát — tájé­koztatott David Stocwell őr­nagy, az ENSZ-kontingens szó­vivője. A DPA hírügynökség közlése szerint az amerikaiak Aidid egységeinek 17 tagját tar­tóztatták le. A tábornok hívei közben bejelentették: a ház, amelyet támadás ért magántulaj­donban van, s az akció során öt szomáliai vesztette életét, to­vábbi 18 pedig megsebesült. M anfred Kanther német belügyminiszter köve­teli: „következetesen toloncol­ják ki" azokat a menekülteket, akik nem kaptak menekültstá­tust. A Bild című lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a menekültek száma még mindig túl magas, bár az elmúlt hóna­pokhoz viszonyítva 50 százalé­kos csökkenést regisztráltak. B rüsszeli források szerint az Egyesült Államok azt ja­vasolta, hogy január 10-én ren­dezzék meg a NATO-tagorszá­gok következő csúcstalálkozó­ját. A csúcs előtt Moszkvában szeretne találkozót tartani Bo­risz Jelcin és Bili Clinton. Az Egyesült Államokon kívül to­vábbi tagországok is szorgal­mazták a csúcs elhalasztását, amelyet eredetileg ez év végére terveztek. K ína és India képviselői tegnap Pekingben egyez­ményt írtak alá a határviták megoldásáról, ám több kulcsfon­tosságú problémában nem sike­rült megállapodásra jutniuk. Ilyen kérdés például a határőrök számának csökkentése. Az in­diai és a kínai vezetők ugyanak­kor megegyeztek a határ menti kereskedelem bővítésében és szerződést írtak alá a környezet­védelmi együttmúködés fejlesz­téséről. B elgrádban egy liter benzin - ha egyáltalán van — im­máron a havi átlagbér egyötödé­be kerül. így igazán kevesen engedhetik meg maguknak azt, amit Marko Milosevics, a szerb elnök 19 éves fia. Nyilvánvaló, hogy nincsenek anyagi gondjai, hiszen autóversenyeken pocsé­kolja a drága üzemanyagot - je­gyezte meg csípős iróniával a Die Presse című osztrák na­pilap. HAZASZALLITOTTAK MARCOS FÖLDI MARADVANYAIT Tegnap hazaszállították Ferdinand Marcos egykori Fülöp-szigeteki diktátor elnök földi maradványait. A koporsót szállító Boeing 727-es különgép az ország északi részében fekvő Laoag repülőterén landolt, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze. A bronzkoporsót állami lobogóval takarták le, majd a helyi székesegyházba szállították. A szigetország lakói a néhai elnök szülővárosában, Batakban lévő mauzóleumban róhatják le három napon át kegyeletüket a koporsó előtt. Fidel Ramos államfő egyelőre nem engedélyezte Marcos eltemetését a fővárosban, Manilában, jóllehet az exelnök családja ezt szeretné. Béke kérdőjelekkel A Die Presse karikatúrája MUBARAK IS DERÜLÁTÓ Jasszer Arafat, a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet elnöke újabb arab vezetőkkel tárgyalt a PFSZ és Izrael kölcsönös elismerését rögzítő meg­állapodásról. Tegnap Kairóban mintegy másfél órás megbeszélést folytatott Hoszni Mubarakkal. Az egyiptomi államfő a tárgyalások után nagyon derűlá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom