Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám, csütörtök

Csütörtök, 1993. szeptember 30. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 228. szám A DEMOKRÁCIA HÁZŐRZŐ KUTYÁJA Eközben látják az emberek, hogy a parlamenti képviselők, akikre elsősorban várna a törvényesség védelmének a feladata, harmad-negyedrangú kérdések megvitatásával múlatják idejüket. (4. oldal) AZ ALPESI KÜRT VARÁZSA „... új hangszert, az alpesi kürtöt hozta be a hangversenyterembe, és csodákat múvelt vele. Csodákat, mint ahogy Japántól Amerikáig tette — és most itt, Kassán is. (5. oldal) DIDEREGVE IZZADUNK MAJD? FŰTÉSI KILÁTÁSOK KASSÁN • A HŐSZOLGÁLTATÁSI MÓDSZER IS SÁNTÍT Míg egyesek szerint a politikai színtéren forró évszakok következnek, a kassai lakások többségében éppen az ellenkezőjére van kilátás a közelgő télen. Legalábbis erre lehet következtetni a fűtési szezonra való felkészülés gondjairól is beszámoló helyi újsághírekből. Mint ismeretes, a Hernád-parti városban az elmúlt télen sem volt minden a legnagyobb rendben a hőszolgáltatás körül. Egyszerűen azért, mert a fogyasztók közül igen sokan nem fizettek, vagy rendszertelenül fizettek a hőenergiáért. Ennek következtében a hőerőmű is adósa lett a gázműveknek és a szénbányáknak. A városi hőgazdálkodási üzem februárban például már 190 millió koronával tartozott a hőerőműnek. Azóta ugyan sok víz lefolyt a Hernádon, s egyes üzemek igyekeztek adósságaikat a megállapodásnak megfelelő ütemben rendezni, ám a korábbi gond csak részben oldódott meg. Még jelenleg is úgy tűnik, baj van. A helyi esti újságban a hőgazdálkodási üzem igazgatóhelyettese a minap kifejtette: ha a fogyasztók október 15-ig nem törlesztik adósságaikat, a küszöbönálló fűtési szezonban nem kapnak tőlük sem gőzt, sem meleg vizet. Nem kaphatnak, mert a hőerőmű is még mindig 80 millió koronával tartozik a gázműveknek a már elhasznált földgázért. Amint azt lapunknak tegnap délben Jozef Solár mérnök, a hőgazdálkodási üzem igazgatója elmondta, üzemünk „lefaragta" ugyan a hőerőművel szembeni adósságát az év elejei 190 millió koronáról 60 millióra, ám ez még így is sok ahhoz - hiszen mások is tartoznak a hőerőműnek -, hogy a gáz- és széntüzelésű kazánokat üzemeltető hőerőmű megvásárolja a folyamatos hőtermeléshez szükséges tüzelőanyagmenynyiséget. - Sajnos, egyesek nem és nem fizetnek. Ha rövid időn belül nem javul a helyzet, a távfűtéses kassai lakásokban, épületekben csak langyosak lesznek a fűtőtestek télen. Azaz csak a 18 fokos hőmérsékletet fogjuk tudni úgy-ahogy tartani, melegebbet aligha! - közölte az igazgató. A hőgazdálkodási üzemnek sokan tartoznak még. Kimutatásuk szerint a téhányi lakásszövetkezet közel 11 millió koronával, a városi (Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában - a szerdára virradó éjszaka óta - már valóban csak viszonylagos nyugalomról lehet beszélni, hiszen az összetűzéseknek immár nemcsak sebesültjei vannak, hanem halálos áldozata is. Részletes beszámolónkat a legfrissebb eseményekről a 2. oldalon olvashatják. HORVÁTORSZÁG FELTÉTELEKET SZAB DÖNTÉS SZARAJEVÓBAN: SE HÁBORÚSÉ BÉKE Franjo Tudjman horvát elnök az ENSZ-közgyűlés 48. ülésszakán elmondott beszédében a Nagy-Szerbia megalakításának kísérletével vádolta meg Belgrádot, továbbá azzal, hogy a jugoszláv vezetés ösztönzi lázadásra a krajinai szerbeket. „Belgrádnak most már véglegesen el kell ismernie Horvátországot - mondta Tudjman -, méghozzá a jelenlegi határaival, hiszen ezt már az egész világ megtette." Nehezményezte, hogy a nemzetközi közösség Boszniában vonakodott a katonai intervenciótól, pedig az elejét vette volna a további háborúzásnak. Legélesebben az UNPROFOR-erők horvátországi szerepvállalását támadta. Tudjman kijelentette, amennyiben 48 órán belül a kéksisakosok megbízatását nem hozzák összhangba a Biztonsági Tanács megfelelő dokumentumaival és a horvát követelésekkel, akkor Horvátország kénytelen lesz kérni az ENSZ-haderőnek a területéről való kivonását, legkésőbb november 30-i dátummal. Szarajevóban befejeződött a volt Bosznia-Hercegovina képviselőházának ülése. A főleg muzulmán nemzetiségű képviselőkre fogyatkozó testület a genfi békecsomagról tartott kétnapos vitát azzal a döntéssel zárta, hogy azt elfogadja ugyan, de feltételesen. Ezzel végeredményben (Folytatás a 2. oldalon) ZÁSZLÓS GÁBOR CÁFOL Keddi számunkban a Magyar Nemzet információja alapján közöltük, hogy Zászlós Gábor Magyarországra települt. Az előző szlovák kormány elnökhelyettese tegnap telefonon hívta föl szerkesztőségünket és cáfolta a hírt. Elmondta, hogy jelenleg valóban Budapesten dolgozik, de semmiképpen sem kíván Magyarországra települni. -UÚJ PÉNZEK FORGALOMBAN MA MÉG BEVÁLTHATJA SZÖVETSÉGI TÍZESÉT A Szlovák Nemzeti Bank (SZNB) közli, hogy szeptember 30-án, vagyis a mai napon még beválthatók a P. Országh-Hviezdoslav portréját ábrázoló, 10 korona értékű bankjegyek, valamint a T. G. Masaryk, M. R. Štefánik és Alojz Rašín portréját ábrázoló, ugyancsak 10 koronás pénzérmék. A cserét az SZNB, a szlovákiai székhelyű bankok, valamint a posták bonyolítják le. Ezt követően már nem lesz rá alkalom. Az SZNB továbbá közli, hogy október 15-ével kezdődően bevonja a szövetségi 50 filléreseket és 1 koronásokat, s ezek cseréjét október 16-tól 1994. január 1-jéig bonyolítja majd. Mától további új szlovák bankjegyek kerülnek forgalomba, éspedig a 20 és a 100 koronások. A felülbélyegzett 100 és 20 koronásokat november 30-án vonják be, s ezt követően a bankokban 1994. március 31-éig lesznek csak becserélhetők. AZ EGYHÁZAK VISSZAKAPJÁK VAGYONUKAT NEM LESZ NÉPSZAVAZÁSI MEČIAR IS FELSZÓLALTA PARLAMENTI VITÁBAN (Munkatársunktól) Amint az várható volt, a parlament tegnapi ülésén hosszú vita bontakozott ki az egyházak vagyonának visszaadásáról szóló törvény tervezetéről. Lényegében valamennyi párt és mozgalom egyetértett azzal, hogy rendezni kell ezt a kérdést, de a restitúció nagyságát, a határidőket és a vagyonvisszaadás feltételeit illetően már eltértek a vélemények. A DBP a törvény elnapolását indítványozta, frakciójuk nevében Juraj Plesník elmondta: nem értenek egyet azzal, hogy a törvény az 1948. február 25-e előtt elkobzott egyházi vagyonra is vonatkozzon, mert szerintük ez veszélyes precedens lenne. (A zsidóegyház esetében a törvény 1938. november 3-át jelöli meg határidőként, ez ellen a vitában nem merült fel kifogás.) A baloldaliak további ellenvetése az volt, hogy a kormány nem ismeri a visszaadásra javasolt vagyon nagyságát, erről csak becslések vannak, így nem mérhető fel a törvény hatása sem. Végül pedig vitathatónak tartották, hogy a restitúció a mezőgazdasági területekre, erdőkre és szőlőkre is vonatkozzon. Hiányolták, hogy a törvény indoklása nem tér ki a gazdasági következményekre, mert szerintük az többek között még az élelmiszerárak emeléséhez is vezetne. A DBP úgy vélekedik, hogy az egyházaknak csak a tevékenységükhöz szükséges létesítményeket - a templomokat, kolostorokat, iskolákat, könyvtárakat és szociális intézményeket kellene visszakapniuk. A többi felszólaló DBP-képviselőnek is hasonló fenntartásai voltak, Zselenák József pedig azt indítványozta, hogy a törvényről népszavazást rendezzenek azután, hogy a képviselők titkos szavazással fejeznék ki véleményüket róla. (Folytatás a 2. oldalon) ÚJSZD m m _ mm m * J

f

m_

m " 8 BiB I* ^mr ini BWBj^TII^Í'' I VESZÉLYBEN A MÉHÉSZET JÖVŐJE A mézzel kapcsolatos felvásárlási problémák az idén is számottevően felgyülemlettek. A méhészet siralmas helyzetének okairól, esetleges orvoslási lehetőségeiről kérdeztük Kamil Slušňákot, a galántai MEDOS igazgatóját. - Szinte nullával egyenlő a külföldi és a hazai piac mézigénye. A méz világpiaci ára olyan alacsony, hogy exportálni csak abban az esetben tudnánk, ha kilogrammonként mindössze 18 koronáért vásárolnánk fel. Ez viszont olyan alacsony ár, amely elfogadhatatlan a méhészek számára. Most nem vásárolunk fel mézet, a tavalyi tartalékainkat dolgozzuk fel. Kevert mézet felvásárolunk, de ebből nagyon kevés termett. A méhészek többsége virág-, akác- és napraforgómézet kínál. Külföldön viszont képtelenek vagyunk értékesíteni ezeket a mézfajtákat. Virágmézet exportálhatnánk, de csak 18 korona felvásárlási ár mellett. Rajtunk kívül Szlovákiában legalább tíz felvásárló üzem működik, s a mézet ők sem tudják értékesíteni. Az állami támogatás egy méhcsaládra 35 korona, amit az áttelelés költségeinek fedezésére adnak. • Mi legyen a kitermelt mézzel? -Nehéz tanácsot adni. Vagy elraktározzák jobb időkre várva, vagy cukor helyett a méhek téli etetésére használják fel. Sok méhésznek még tavalyi méztartalékai is vannak. Veszélyben (Folytatás a 2. oldalon) GYILKOSSÁGOK, RABLÁSOK, LOPÁSOK... ELFOGTÁK A „CUKROSBÁCSIT" (Munkatársunktól) A szlovák fővárosban tovább nő a bűnesetek száma. Az év elejétől szeptember 24-ig 21 033 bűntény történt - 6575-tel több, mint az elmúlt év azonos időszakában - tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón dr. Angyal Imre alezredestől, Pozsony rendőrparancsokától. A tizenhat gyilkosságból még öt esetben ismeretlenek a tettesek. A vagyon elleni bűncselekmények terén az autólopások állnak a sor élén. Csak az utóbbi két héten 98 luxusautót - köztük 20 Mercedest és 18 BMW-t - tulajdonítottak el. A gépkocsik értéke 27 esetben meghaladta az egymillió koronát. Tegnapelőtt egy taxistól rabolták el aznapi bevételét és autóját. Az elkövető a Tapolcsányi járásban karambolozott, és már rács mögött van. Az autótolvajok egyre arcátlanabb módszerekkel dolgoznak, olykor a tulajdonos szeme láttára száguldanak el a kocsival. Nemegyszer a töltőállomásokról, amikor a tulajdonos fizetni megy. Ezért még másodpercekre sem ajánlatos az autóban hagyni az indítókulcsot. Néhány nappal ezelőtt rendőrkézre került az az 54 esztendős „cukrosbácsi", aki édesség, illetve autózás fejében kiskorú fiúkkal fajtalankodott. Gyermekeinkre - s ezt a szülőknek jobban kellene tudatosítaniuk - sok veszély leselkedik. A napokban két srác egy hordóban vegyi anyagra bukkant. S mivel gyufa is volt náluk, kísérletezni kezdtek a folyadékkal. Az lángra lobbant, és egyikük harmadfokú égési sebeket szenvedett. (Folytatás a 4. oldalon)