Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK A MAGYAR KÉPVISELŐK INTERPELLÁCIÓIBÓL . ÚJSZÓM 1993. SZEPTEMBER 29. BAUER EDIT (Együttélés): A szlovák kormánytól kérdem, miért nem tartotta be a nemzeti tanács 1993. június 23-i, Szlová­kia ET-felvételével kapcsolatos határozatát. A 225. számú hatá­rozat azt javasolja a kormány­nak, hogy szeptember l-ig szá­moljon be az SZK Nemzeti Ta­nácsának azokról az intézkedé­sekről, amelyek az ET Parla­menti Közgyűlése 1201. sz. ajánlásainak megvalósításához szükségesek. .. .A sajtóból tudtuk meg, hogy Gašparovič úr, a nemzeti tanács elnöke válaszolt az Euró­pa Parlamentnek a június 25-i ' határozatára. Hogyan lehetsé­ges, hogy a nemzeti tanács és az illetékes bizottság képviselői a mai napig nem ismerik ezt a határozatot? Azt is megkérde­zem, miért terjesztették megkés­ve a Bős-Nagymaros ügyet a Hágai Nemzetközi Bíróság elé? Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az új állam kor­mánya és nemzeti tanácsa, amely keresi helyét az Európai Közösségekben, ilyen figyelmet­lenül, nem diplomatikusan, sőt helyenként ignorálva viszonyul a nemzetközi dokumentu­mokhoz? RÓZSA ERNŐ (Együttélés): ... A közlekedési miniszter­hez fordulok és egyúttal tiltako­zom a minisztérium osztályve­zetőjének intézkedése ellen, amely alapján eltávolították Dél-Szlovákiában a magyar nyelvű információs táblákat. Felszólítom Hofbauer miniszter urat, hogy hatálytalanítsa ezt a jogellenes intézkedést. A la­kosság körében jogos elégedet­lenséget keltő provokatív intéz­kedés jogellenes beavatkozást jelent a Szlovák Köztársaság polgárainak alapvető emberi jo­gaiba, amelyeket a nemzetközi megállapodások, a Szlovák Köz­társaság alkotmánya és törvé­nyei szavatolnak. A magyar nyelvű táblák erő­szakos és önkényes eltávolítása ellentétben áll az Emberi Jogok és Szabadságjogok Alkotmány­levelével, a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, a Szlovák Köz­társaság Nemzeti Tanácsának 225. számú 1993. júniusi 23-i határozatával, az Európa Tanács 1201. számú ajánlásaival, a 135/61 Tt., a 481/92 Tt. és a 71/67 Tt. számú törvények rendelkezéseivel. """ ... Az eltávolított táblák nem közlekedési jelzések, hanem in­formációs táblák, s megfelelnek a törvény által meghatározott követelményeknek. Kék alapon fehér betűvel készültek, nem fedtek el más közlekedési jelzé­seket, és nem terelték el a közle­kedés résztvevőinek figyelmét. ... A kulturális miniszter úr­hoz fordulok azzal kapcsolat­ban, hogy Galántán a szlovák állam tulajdonát képező regio­nális kulturális központ épületét adminisztratív úton átadták a Matica slovenskának. A regio­nális központ új épületéről van szó, amely az egész járás kultu­rális igényeit szolgálja. A járás lakosainak mintegy 50 százaléka magyar. A Matica slovenská nyomban úgy intézkedett, hogy felmondott az épületben székelő többi szervezetnek, így termé­szetesen a magyaroknak is. Ké­rem, miniszter úr, bírálja felül ezt az elhamarkodott, egyolda­lú, megfontolatlan lépést, az épület maradjon továbbra is a szlovák állam tulajdonában, hogy így a járás valamennyi la­kosát szolgálhassa. BARTA PÁL (MKDM): A Bodrogközi Falvak és Váro­sok Társulása ismét foglalkozott az új határátkelők kérdésével és támogatta létesítésüket ebben a régióban. Bodrogköz három határ mentén, az Ágcsernő­Csap-Záhony közlekedési cso­mópont közelében fekszik. Szlo­vákiának lehetősége van itt arra, hogy alacsony beruházásokkal és rövid időn belül közvetlen, gyors és olcsó összeköttetést te­remtsen Ukrajna, Oroszország, Magyarország, Románia, illetve a Balkán felé. Az új határátkelők megnyitásával kapcsolatban a meglévő vasúti és úthálózat­ból, valamint a kombinált nem­zetközi szállításból kell kiindul­ni. A Csernő-Csap határátkelő megnyitná a közlekedést és a tu­risztikát az Ungvár-Lvov-Ki­jev-Moszkva, valamint a Csap -Munkács-Beregszász-Kisi­nyov vonalon. A Perbenyík-Lá­cacséke határátkelő pedig jelen­tősen lerövidítené az utat a Ho­monna-Vranov-Nagymihály­-Nagykapos vonalon, Nyíregy­házán-Debrecenen keresztül Aradig és még tovább is. A javasolt határátkelők csök­kentenék régiónk elszigeteltsé­gét, kedvezően befolyásolnák a foglalkoztatottságot, a tőke és a beruházások beáramlását, az idegenforgalmat és ezáltal Bod­rogköz lakosságának életszínvo­nalát. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD (Együttélés): A pénzügyminiszter úrhoz fordulok a Szlovák Rádió költ­ségvetési támogatásának kérdé­sében. Az idei állami költségve­tés 64 millió 608 ezer koronát irányzott elő a Szlovák Rádióra, amiből eddig azonban csak vala­mivel több mint 24 milliót ka­pott meg. Júliustól a rádió nem kap állami támogatást. ... Választ kérnék arra, miért nem kap állami támogatást az állami rádió, hiszen ez a Nemze­ti Tanács határozatával ellentét­ben áll. A nyitrai Pedagógiai Főisko­lán új, individuális levelező ta­gozatot nyitottak meg. Ez lehe­tővé tette volna, hogy az alapis­kola 1-4. osztályának pedagó­gusai bővítsék szakképesítésü­ket. A tanulmányokat saját költ­ségükre (az első évfolyamban 6000 korona) folytathatták vol­na. Meg is valósultak a felvéte­lik, egy bizonyos számú hallga­tót felvettek és erről szeptember 7-i keltezésű levéllel tájékoztat­ták őket. Egy héttel később, szeptember 15-én a rektorok konferenciájának döntése alap­ján megszüntették ezt a tanul­mányi formát. ... Kompetens-e ez a konfe­rencia ilyen döntést hozni? És ha már a főiskola megváltoztatta határozatát, sokkal korrektebb megoldás lett volna, ha a felvett hallgatóknak felajánlják, hogy más formában folytathassák ta­nulmányaikat. Washingtonban tegnap nyílt meg a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap éves konferenciája. Képünkön a két legtekintélyesebb pénzügyi szervezet vezetője, Lewis Preston, a Világbank elnöke és Michel Camdessus, az IMF végrehajtó igazgatója látható a tanácsko­zás szünetében. NOVEMBERBEN ÚJABB IMF-MISSZIÓ JÖN POZSONYBA Július Tóth szlovák pénzügymi­niszter részt vesz a Nemzetközi Valuta Alap tegnap Washington­ban megkezdődött éves közgyű­lésén, melynek előestéjén talál­kozott Michel Camdessus-vel, az IMF végrehajtó igazgatójával. A találkozó után a szlovák pénzügyminiszter a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának el­mondta: novemberben érkezik Pozsonyba az IMF újabb misz­sziója, hogy elkészítse a Szlová­kiának folyósítandó készenléti hitelmegállapodást. A miniszter meggyőződését fejezte ki, hogy ez nagyságát tekintve legalább a dupláját teszi majd annak a 180 millió dolláros hitelnek, amelyet az IMF már nyáron fo­lyósított Szlovákiának a gazda­sági szerkezetváltás finanszíro­zására. Július Tóth szerint a megállapodás decemberre el­készülhet, amelyet a Valuta Alap a jövő év elején jóvá­hagyhat. Tóth miniszter szerint az IMF igazgatójával lezajlott találkozón részletesen szó volt a jövő évi költségvetés előkészí­téséről, amely kulcsfontosságú , lesz a készenléti hitel folyósítása szempontjából. KÖLTÖZKÖDÉSI VITA BONNBAN Bonnban tegnap Helmut Kohl kancellár vezetésével a német kor­mány és a parlament átköltöztetéséről tanácskoztak ismét a minisz­tériumok és a politikai pártok képviselői. A jelentések szerint nem sikerült megegyezniük sem az időpontban, sem pedig a kiadásokat illetően. A vita tárgyát nem is annyira a költözés lebonyolítására fordítandó mintegy 20 milliárd márka képezi, hanem azok a kom­penzációs anyagi kiadások, amelyeket majd Bonnra kell szánni, ha a parlament és a kabinet áthurcolkodik Berlinbe. A találkozón részt vett Theo Waigel pénzügyminiszter is, aki a megbeszélések közepette épp emiatt vonult ki a teremből. NÉHÁNY SORBAN J ordániában 37 év után november 8-án tartják meg az első több­párti parlamenti választásokat - je­lentette be tegnap az ország minisz­terelnöke. Ezzel cáfolta az AFP hír­ügynökség korábbi, jól informált for­rásokra hivatkozott tájékoztatását, miszerint a kabinet úgy döntött, hogy egy későbbi, egyelőre meg nem határozott időpontra halasztja el a szavazást. H úszéin jordán király és Jicchak Rabin izraeli miniszterelnök titkos találkozót tartott, amelyen a két ország közötti jövendőbeli kapcsolatokról tárgyaltak. A hírt tegnap erősítették meg izraeli kor­mányképviselők. Azért volt szükség erre a találkozóra, mert Jordánia aggodalmának adott hangot, hogy az izraeli-palesztin elvi megállapodás alááshatná az ország stabilitását. Jor­dánia többek között követelte Iz­raeltől, garantálja, hogy a megálla­podás következtében nem csökken majd stratégiai jelentősége a zsidó állammal szemben. T allinban tegnap bombame­rényletet hajtottak végre az Egyesült Államok nagykövetsége el­len. Az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint a robbanás során senki sem sebesült meg. A hírügynökség rész­letezve a történteket közölte: a bombát egy eddig ismeretlen sze­mély helyzte az amerikai és a brit nagykövetség közös épületének ud­varában lévő garázs tetejére. Nyuga­ti diplomaták szerint a robbanás ösz­szefüggésben állhat azzal, hogy Bili Clinton hétfőn a három balti ország elnökeivel tárgyalt, többek között a még mindig Lettországban és Észt­országban tartózkodó orosz hadse­reg státusáról. L ondoni jelentések szerint a Bri­tish Airways immár második éve hadakozik az ellen, hogy Salman Rushdie, az iráni származású brit író is kliensei sorait bővítse. Mint isme­retes, Rushdie Nagy-Britannia kü­lönböző helyein rejtőzködik 1989 óta, amikor Khomeini ajatollah, ak­kori iráni vallási vezető a Sátáni versekért kimondta rá a halálos íté­letet. Noha Rushdie többször tiltako­zott a légitársaságnál, amelynél még a londoni kormány is közbenjárt az író érdekében, a British Airways az utasok és a személyzet biztonságát tartja elsődlegesnek. ABHAZIA ÁRTÓ ÉS SEGÍTŐ KÉZ Moszkva keze. Évtizedeken ke­resztül negatív politikai fogalom volt. Néhány pozitív megnyilvá­nulása az utóbbi években - afga­nisztáni, közel-keleti rendezés ­még utólag is tovább erősítette ezt a negatív nimbuszt. Ujabban azonban annak lehetünk tanúi hogy az oroszországi dualizmus hatására Moszkvának is „két ke­ze" van: egy ártó és egy segítő. A szembenállás a jelcini, de­mokratikus színezetű kormány­zat és a konzervatív parlament, illetve az esetenként még kon­zervatívabb, szinte kizárólag stratégiai megfontolásokat szem előtt tartó régi vágású hadveze­tés között megnyilvánul minden helyi és regionális konfliktusban, főleg a volt Szovjetunió terüle­tén. Véresen aktuális példája en­nek Abházia. Abháziában még 1989 nyarán kezdődtek a nemzetiségi jellegű összecsapások, s ez a huzavona egy évvel később függetlenségi nyilatkozat elfogadásába tor­kollt. Ettől kezdve pedig már Grúzia területi egysége volt a tét. A keményen nacionalista Zviad Gamszahurdia volt Grú­zia elnöke, s mivel sok borsot tört az akkor még gorbacsovi vezetés orra alá, Moszkva tudat­hasadásos módon és szinte leple­zetlenül az abházok oldalára állt. Az ő függetlenedési törek­vésüket támogatta azzal a nem titkolt reménnyel, hogy - auto­nóm köztársaságként - Abházia az Orosz Föderációhoz csatla­kozik. Gamszahurdia ment, Sevard­nadze jött — az abház probléma maradt. Közben Moszkvában is alaposan változott a helyzet, vi­szont az abház kérdés megítélé­se még nem. Jelcin ugyanis nem tudta megbocsátani Sevardna­dzének, hogy még az utolsó pilla­natban is Gorbacsov, akkori leg­főbb riválisa mellé állt. A grúzok mindvégig hangoztatták, hogy az oroszok az abházokat támo­gatják, s nemcsak politikailag, hanem elsősorban fegyverekkel. Honnan is szerezhettek volna nehéztüzérséget, korszerű raké­tafegyvereket, modern géppisz­tolyokat azok, akik vadászpus­kákkal és ősöreg revolverekkel kezdték, ha nem az orosz kato­náktól? A Le Figaro című francia lapnak a napokban is azt nyilat­kozta Eduard Sevardnadze, hogy Oroszország hadat üzent Grúziának, mert nem akar csat­lakozni a Független Államok Közösségéhez. Moszkva lényegében elismer­te a beavatkozás tényét, hiszen még májusban Sevardnadze Jel­cin elnökkel kötött megegyezést az abháziai tűzszünetről, s a két héttel ezelőtti fegyvernyugvást is három — grúz, orosz, abház ­részről írták alá. Igaz, amint ki­vonták a grúz nehézfegyvereket és a katonák nagy részét a kon­fliktus térségéből, az abházok megindították offenzívájukat, amely Szuhumi elestéhez veze­tett. Vagyis Moszkva két keze tet­te a maga dolgát. Míg Jelcin megpróbálta elősegíteni a békés rendezést, feladva korábbi fenn­tartásait a grúz elnökkel szem­ben, addig azok, akik nem tud­ják elviselni, hogy stratégiailag fontos területek csússzanak ki az orosz ellenőrzés alól, segítettek megtorpedózni a megegyezést. Holnap Genfben kellene tár­gyalóasztalhoz ülnie a három érintett félnek. Amit nem szabad szem elől téveszteni: Szuhumi eleste után nyomban Moszkvába indult az abház küldöttség, hogy még Genf előtt konzultáljon. Hogy kivel? Arról mélyen hall­gattak, azt csak találgatni lehet, mint ahogy azt is, mi lesz Se­vardnadze sorsa. GÖRFÖLZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom