Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-03 / 205. szám, péntek
RIPORT VÁLTOZNI ÉS VÁLTOZTATNI KÁBELTÉVÉ IS LESZ TARDOSKEDDEN Az 5310 lelket számláló Tardoskedd Szlovákia legnagyobb községe. Lakosságának közel 80 százaléka magyar. Már az 1200-as évek elejéről származó írásos emlékekben fellelhető a falu neve. Felekezetileg tiszta katolikus község. A községháza sajátosan festett bejárati ajtaja díszkapuként tárul a belépő előtt. Ahogy elnéztük: ügyfélből, vendégből, tanácsra, segítségre szorulókból nincs hiány. A több mint 5000 lakosnak mindennap akad gondja-baja elég, amelyre gyógyírt az önkormányzattól remélnek. A tardoskeddi községi hivatalban azokra is gondolnak, akiknek az ügyintézés kapcsán várakozniuk kell: a hivatalok szomszédságában, a házasságkötő-terem előcsarnokában érdekes, a falu történetét ábrázoló kiállításnak is beillő fényképtárlatot szemlélhetnek meg. - Falunkban szinte rabjai a munkának az emberek - válaszol elgondolkodva Kele Lajos polgármester, a község jellegzetességeit firtató kérdésemre. - Szinte nem ismernek szombatot, vasárnapot. A községben vagy húsz évvel ezelőtt kezdtek zöldségtermesztéssel foglalkozni. Azóta hajtanak az emberek. Kicsit fájó ez a helyzet, mert emiatt csökken az igény a kultúra iránt. A lokálpatriotizmus is jól jellemzi a tardoskeddi embert, hiszen hű tud maradni szülőfalujához. Sőt, akik rég elköltöztek a faluból, a tardoskeddi búcsúra - Szent István király napján - kötelességüknek tartják hazalátogatni. Vasárnap, hétfőn zsongó méhkas ilyenkor a falu. A kertészkedés, a fóliázás tehát valahol életforma lett ezen a tájon. Régebben fizetés melletti pénzforrás, most - sokak számára - egyetlen megélhetési lehetőség, szerény szociális biztonság. - Nemrég számoltam be a képviselő-testületnek községünk szociális helyzetéről - mondja a polgármester, és adatokkal alátámasztva körvonalazza a rózsásnak nem mondható helyzetet. A számadatok önmagukért beszélnek: jelenleg 430 munkanélkülit tart nyilván a falu, de az érsekújvári Elektrosvit és Tesla üzemben várható elbocsátások miatt hamarosan túllépi az 500 főt. - Az ország kettészakadása miatt felgyülemlettek a félelmek, attól tartottak az emberek, odalesz a kertészkedést lehetőség - magyarázza a zöldségtermesztés alakulását Kele Lajos. - Ha most madártávlatból néznénk a falut, a korábbi fóliasátraknak csupán az egyharmadát látnánk. Szerencsére a kitermelt primőr árut elfogadható áron felvásárolják, így legalább valami kis jövedelemhez juttathatják a termelőket. Jövőre a munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan még többen vetik magukat a kertészkedésbe, hogy legalább a család létminimumát biztosítsák. A községben a 140 rokkantat, csökkent munkaképességű személy foglalkoztató Integra céget is felszámolták. Bár a tornyosuló szociális problémák alaposan megviselik a falut, a tardoskeddiek többsége csak úgy nem adja meg magát sorsának. Ezt a szívósságukat állítólag még a szlovák kormány is felismerte, amikor a falu nevének szlovák megfelelőjét (Tvrdošovce) onnan vélte eredőnek, hogy ezen a településen már a XII. században kemény férfiak (tvrdí chlapi) éltek. A rossz nyelvek azt beszélik, ezzel az indokkal vetették el a tardoskeddiek névváltoztatási kérelmét. Tény, a községben nem kevesen tudtak alkalmazkodni az új társadalmi, gazdasági feltételekhez, sokan most keresik helyüket a megváltozott körülmények között. Egy vitathatatlan: erős az elhatározásuk a változni és változtatni akarásra. Szemléltető példa erre, hogy a község 220 lakosa adta fejét a vállalkozásra. A hagyományos mezőgazdasági termelésen kívül - 32 az önállóan gazdálkodó földművesek száma - huszonheten vállalkoznak az élelmiszeripar, a kereskedelem és a vendéglátóipar terén. A zöldségtermesztők tábora a legnépesebb, 38-an remélik ettől a tevékenységtől megélhetésüket. A legkülönbözőbb szolgáltatásokban és szakmákban is sokan vállalkoznak. A polgármester szerint a mezőgazdasági vállalkozás vajúdik a legsúlyosabban. A tartós válság itt méginkább megingatta az emberek bizalmát. Nehéz helyzetben van a falu mezőgazdasági szövetkezete is. Ennek az önkormányzat költségvetése is érezhetően látja a kárát. A falu magángazdái mindössze 170 hektár területet művelnek meg. Az önkormányzatnak és a szövetkezetnek egyaránt fő a feje attól: a községhez tartozó 4000 hektár földterületből mindössze 800 hektár került nevesítésre. - Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom is nyomatékosan felhívta a figyelmet a földek nevesítésének szükségességére. Ám sok volt a rémhír, s az emberek sokáig tétováztak - mutat rá a kárpótlási és földügyi problémákra a polgármester. Elmagyarázza: községfejlesztési szempontból is hátrányos ez a helyzet. A nevesítetlen földterületek ugyanis a Szlovák Földalaphoz kerülnek, s már vannak értesüléseik, hogy Szlovákia más területeiről szemet vetettek a tardoskeddi földekre. Az egykori fiúiskola épülete a község kulturális életét szolgálja, szabadidőközpontként áll a lakosság rendelkezésére. Itt kapott helyet a községi könyvtár, s a tél folyamán nyelvtanfolyamokat is szerveznek itt. Az önkormányzat latolgatja annak lehetőségét is, hogy magánvagy egyházi iskola kapjon itt helyet. A falu kulturális életének kibontakozását akadályozza, s a községi hivatalnak is komoly fejtörést okoz a múlt gigantomániájának önmagáért beszélő emléke - a művelődési otthon befejezetlen épülete. A túlméretezett, több célúnak tervezett ormótlan épületet a faluban - találóan - mozdonyjavító csarnoknak nevezték el. Az önkormányzat anyagiak híján nem tud mit kezdeni az épülettel, vállalkozók jelentkezését várja, akik fantáziát, üzletet látnának a félresikerült építményben. - Ez a koponyák bosszúja - jegyzi meg a polgármester, utalva arra, hogy annak idején, a figyelmeztetések ellenére az egykori temető helyére emelték az épületet. Történelmét becsüli, a múlt emlékeit őrzi Tardoskedd - győződünk meg falunéző utunk során. Különösen becses érték az új temetőben található, nemrég felújított Rákócziemlékmű. A község lakosai közül az első és a második világháborúban elesettek emlékét is obeliszk őrzi a faluközpontban. A világégés folyamán 51 zsidó családot hurcoltak el a községből, és többségük sosem térhetett vissza Tardoskeddre. A zsidó hitközséggel karöltve a helyi önkormányzat emlékművet állít a közeljövőben. - Szeretnénk visszahozni az egykori faluközpont hangulatát magyarázza a polgármester a nagyszabású községfejlesztési elképzeléseket. -A templom mellett, a fiúiskola impozáns épülete és az artézi kút közötti területen, a volt plébánia helyén korszerű piacteret szeretnénk létesíteni. A régi községháza kertjében pedig szabadtéri színpad felépítését tervezzük. Ottjártunkkor is mozgalmas volt a piac. Vanya Rozália és Furák Valéria, a helyi mezőgazdasági szövetkezet két dolgozója zöldséget árul. Állítják, van kereslet, érdemes árulni. Ivanics János cipészmester ízlésesen csomagolt virágcsokrot vásárol épA Rákóczi-emlékmű. Erről a helyről írt Bercsényi Miklós egy napon két levelet a fejedelemnek (Vas Gyula felvételei) 1993. SZEPTEMBER 3. pen, s hozzáteszi, pénteken és szombaton élénk valóban a piac. A piactértől egy kőhajtásnyira van a 70 éve működő sportegyesület központja. Büszkeségei közé tartozik a gondozott labdarúgóstadion, a kézilabdapálya és a termálvizű úszómedence. A termálfürdőt a helyi alapiskolák már az előző tanévben is széles körben kihasználták úszótanfolyamokra, szeptembertől a szomszédos tótmegyeri iskolások is úszni talulhatnak itt. Tardoskedd önkormányzata fogékony az újra, vezérfeladatának tartja lépést tartani a korral, közelebb hozni a világot a íalu lakosságához. Ilyen célból kezdeményezte, hogy az Általános Hitelbank fiókot nyisson a községben, és ilyen meggondolásból hirdetett pályázatot 16 állomás vételét biztosító kábeltelevízió bevezetésére. A konkurzust hat cég közül az FG-Puls Kft. nyerte meg, amellyel az önkormányzat alá is írta a szerződést. Lesz községi csatorna is, amelynek segítségével az önkormányzat tájékoztatja majd a lakosságot a közérdekű kérdésekről, kezdetben hetenkénti egyszeri adás formájában. - Mikor szerez városi státuszt Tardoskedd? - szegezem a kérdést a polgármesternek. - Akkor, amikor legfontosabb fejlesztési tervünket megvalósítjuk - hangzik a válasz. - Midőn befejezzük a gázművesítést, felépítjük a község vízvezeték- és szennyvízhálózatát a megfelelő szennyvíztisztító állomással, amelyet Tótmegyer községgel karöltve szeretnénk megvalósítani. A tervrajzok elkészültek, s mivel jelentős ökológiai beruházásról van szó, komolyan reménykedünk az állami támogatásban is. Ezen a téren, sajnos, a múltban elszalasztott lehetőségeket vagyunk kénytelenk nagyobb áron pótolni. Az 56 millió korona értékű beruházás versenytárgyalása is lezajlott, a nyitrai Vudostav céget bíztuk meg a kivitelezéssel. Hamarosan elkezdődnek a munkálatok, s már idén két és fél millió korona értéket szeretnénk beruházni. A számtalan gond, súlyos probléma ellenére Tardoskedd leginkább tenni akaró lüktetésével, jövőbe tekintő tevékenységével hatott ránk. Nemzetiségi tartása, lakosainak határtalan munkaszeretete a garancia a valódi változásokra, a holnapok kicsikart biztonságára. MÁZSÁR LÁSZLÓ ORDÓDY KATALIN - Érdekes, mennyire makacs, életképes a szerelem. Akkor is tovább burjánzik, ha közben meggyűlöljük szerelmünk tárgyát. Egy égő erdőt nem olyan egyszerű eloltani. És az is igaz, hogy utána reménytelen kopárság marad. Eltart egy ideig, míg újra kezd zöldülni, de azért lassan kizöldül... Nagyon kegyetlen voltál, de túléltem. Nem is azért jöttem veled, hogy adósságod terhétől megszabadulj. Nem tartalak adósomnak. Azért jöttem, hogy mindezt elmondjam neked. Elhallgatott, mint akinek nincs több mondanivalója. - Dórácska, emlékszel arra a tihanyi vendéglőre? Ott azt mondtam neked, hogy ha teljesen reménytelen a vágy, hogy karjaimba szorítsalak, kelj fel és menj el. Többé szóba se hozom a dolgot. Te maradtál. Ne, ne, hagyd, hogy végigmondjam. Hidd el, nincs könnyű dolgom... Most újra arra kérlek, ha a vallomásom semmiképpen nem változtathat a kapcsolatunkon, kelj föl és menj el. Pali láthatólag nagyon nehezen fogott hozzá mondanivalója lényegéhez. Hogy még egy-két másodpercnyi időhöz jusson, kiitta a fröccsöt. - Az igazsággal tartozom neked. Nem vagyok házasember. Dóra arcából lefutott a vér. - Ott, az állomáson, mikor megláttam mögötted azt az embert, elvesztettem a fejemet. Úgy állt ott, mint aki hozzád tartozik, aki alig várja már, hogy elmenjen a vonat a te pillanatnyi szeszélyeddel, ez volnék én, s ő újra zavartalanul birtokba vehessen. Gondolhatod, milyen érzésekkel utaztam haza. Hol helyeseltem, hogy azzal a kijelentéssel elvágtam a bennünket összekötő szálakat, hol a fejemet vertem volna a falba, s életem legnagyobb baromságának tartottam, hogy engedtem a hirtelen jött ötletnek. Nem vagyok nős, Dóra, és nagyon szeretlek. A lány kiitta a maradék italt és fölállt. Csuthy ijedten kapott utána. - Itthagysz? Egy szavad sincs? Dóra elhagyta a helyiséget. Csuthy sietve dobott az asztalra egy pénzösszeget, amely bőven fedezte a fogyasztást, és sietős léptekkel követte. Körülnézett. Az első pillanatban semerre sem látta. Aztán tett néhány lépést és fölfedezte, hogy az épület oldalfalának támaszkodva áll. Ugyanúgy, olyan magába roskadó testtartással, mint akkor a kórházban. Hozzárohant. De Dóra most nem sírt. Száraz szemekkel nézett rá, és lassan megindult az autó felé. - Ez azt jelenti, hogy itthagysz? - Hogy hagyhatnálak itt? Gyalog nem mehetek vissza Pozsonyba. - De jelképesen itthagytál. Dóra a kocsi ajtaja mellett állt és várta, hogy kinyissák. Nem volt mit tenni, beültek az autóba. - Merre, laksz, hová vigyelek? - A legközelebbi autóbusz-megállóhoz. - Ennyire terhedre vagyok? Engedd meg, hogy legalább hazavigyelek. Nem a Vámköz utcában laksz? - Hát ezt honnan tudod? — nézett rá Dóra. - A telefonkönyvben kerestem ki. Hét Sípost találtam. Három lágyítójellel írja a nevét, a megmaradt négyből három férfi, egy pedig Mária. Mondtad, hogy édesapád már nem él, gondoltam, ez lehet a ti számotok. Nem voltam benne biztos, van-e telefonotok. Nemegyszer fogott el a kísértés, hogy telefonáljak a Vámköz utcába, de mindig lebeszéltem magam. Csak személyesen tisztázható minden... A lány ült élettelenül, mintha nem is hallaná, mit mond Pali. Pedig hallotta, és kavargott benne a keserűség. Neki kellene most lekennem legalább olyan nyaklevest, mint amilyet Borkának adtam. Megérdemelné. - Nem is voltál nős? - Soha. - Kérlek, az útkereszteződésnél fordulj jobbra. - Dóra, nem vehetem véglegesnek, hogy itthagysz! Olyan őrültségek jutottak eszembe, hogy nem is viszlek haza, addig hajtok valamerre, amíg a benzin tart. Aztán valahol megrekedünk és lesz, ami lesz. - Ez csakugyan őrültség. Látom, hajlamos vagy őrültségekre. Talán te magad is rászorulnál egy pszichiáterre. - Csak arra szorulok rá, hogy egy jó szót szólj hozzám. - Hopp, fordulj be, ez már itt a mi utcánk. Pontosan a kapu előtt álltak meg. - Dóra, azt a jó szót! - Mit mondjak? Magamhoz kell térnem. Nem vagyok biztos benne, jól teszem-e, ha azt mondom, majd egy hét vagy tíz nap múlva várj meg, ha végzek. Kiszállt a kocsiból, visszaintett és besietett a házba. (Folytatjuk) Kele Lajos polgármester: - A lokálpatriotizmus is jellemzi a tardoskeddi embert