Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám, péntek

RIPORT VÁLTOZNI ÉS VÁLTOZTATNI KÁBELTÉVÉ IS LESZ TARDOSKEDDEN Az 5310 lelket számláló Tardoskedd Szlovákia legnagyobb községe. La­kosságának közel 80 százaléka ma­gyar. Már az 1200-as évek elejéről származó írásos emlékekben fellel­hető a falu neve. Felekezetileg tiszta katolikus község. A községháza sajátosan festett be­járati ajtaja díszkapuként tárul a be­lépő előtt. Ahogy elnéztük: ügyfél­ből, vendégből, tanácsra, segítségre szorulókból nincs hiány. A több mint 5000 lakosnak mindennap akad gondja-baja elég, amelyre gyógyírt az önkormányzattól remélnek. A tardoskeddi községi hivatalban azokra is gondolnak, akiknek az ügyintézés kapcsán várakozniuk kell: a hivatalok szomszédságában, a házasságkötő-terem előcsarnoká­ban érdekes, a falu történetét ábrá­zoló kiállításnak is beillő fényképtár­latot szemlélhetnek meg. - Falunkban szinte rabjai a mun­kának az emberek - válaszol elgon­dolkodva Kele Lajos polgármester, a község jellegzetességeit firtató kér­désemre. - Szinte nem ismernek szombatot, vasárnapot. A községben vagy húsz évvel ezelőtt kezdtek zöldségtermesztéssel foglalkozni. Azóta hajtanak az emberek. Kicsit fájó ez a helyzet, mert emiatt csök­ken az igény a kultúra iránt. A lokál­patriotizmus is jól jellemzi a tardos­keddi embert, hiszen hű tud maradni szülőfalujához. Sőt, akik rég elköl­töztek a faluból, a tardoskeddi bú­csúra - Szent István király napján - kötelességüknek tartják hazaláto­gatni. Vasárnap, hétfőn zsongó méh­kas ilyenkor a falu. A kertészkedés, a fóliázás tehát valahol életforma lett ezen a tájon. Régebben fizetés melletti pénzfor­rás, most - sokak számára - egyetlen megélhetési lehetőség, szerény szo­ciális biztonság. - Nemrég számoltam be a képvi­selő-testületnek községünk szociális helyzetéről - mondja a polgármes­ter, és adatokkal alátámasztva kör­vonalazza a rózsásnak nem mondha­tó helyzetet. A számadatok önmagu­kért beszélnek: jelenleg 430 munka­nélkülit tart nyilván a falu, de az érsekújvári Elektrosvit és Tesla üzemben várható elbocsátások miatt hamarosan túllépi az 500 főt. - Az ország kettészakadása miatt felgyülemlettek a félelmek, attól tar­tottak az emberek, odalesz a ker­tészkedést lehetőség - magyarázza a zöldségtermesztés alakulását Kele Lajos. - Ha most madártávlatból néznénk a falut, a korábbi fóliasát­raknak csupán az egyharmadát lát­nánk. Szerencsére a kitermelt pri­mőr árut elfogadható áron felvásá­rolják, így legalább valami kis jöve­delemhez juttathatják a termelőket. Jövőre a munkanélküliség emelke­désével párhuzamosan még többen vetik magukat a kertészkedésbe, hogy legalább a család létminimumát biztosítsák. A községben a 140 rok­kantat, csökkent munkaképességű személy foglalkoztató Integra céget is felszámolták. Bár a tornyosuló szociális problé­mák alaposan megviselik a falut, a tardoskeddiek többsége csak úgy nem adja meg magát sorsának. Ezt a szívósságukat állítólag még a szlo­vák kormány is felismerte, amikor a falu nevének szlovák megfelelőjét (Tvrdošovce) onnan vélte eredőnek, hogy ezen a településen már a XII. században kemény férfiak (tvrdí chlapi) éltek. A rossz nyelvek azt beszélik, ezzel az indokkal vetették el a tardoskeddiek névváltoztatási kérelmét. Tény, a községben nem kevesen tudtak alkalmazkodni az új társadalmi, gazdasági feltételekhez, sokan most keresik helyüket a meg­változott körülmények között. Egy vitathatatlan: erős az elhatározásuk a változni és változtatni akarásra. Szemléltető példa erre, hogy a köz­ség 220 lakosa adta fejét a vállalko­zásra. A hagyományos mezőgazda­sági termelésen kívül - 32 az önál­lóan gazdálkodó földművesek száma - huszonheten vállalkoznak az élel­miszeripar, a kereskedelem és a ven­déglátóipar terén. A zöldségtermesz­tők tábora a legnépesebb, 38-an re­mélik ettől a tevékenységtől megél­hetésüket. A legkülönbözőbb szol­gáltatásokban és szakmákban is so­kan vállalkoznak. A polgármester szerint a mező­gazdasági vállalkozás vajúdik a leg­súlyosabban. A tartós válság itt még­inkább megingatta az emberek bizal­mát. Nehéz helyzetben van a falu mezőgazdasági szövetkezete is. En­nek az önkormányzat költségvetése is érezhetően látja a kárát. A falu magángazdái mindössze 170 hektár területet művelnek meg. Az önkor­mányzatnak és a szövetkezetnek egyaránt fő a feje attól: a községhez tartozó 4000 hektár földterületből mindössze 800 hektár került nevesí­tésre. - Az Együttélés és a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom is nyomatékosan felhívta a figyelmet a földek nevesítésének szükségessé­gére. Ám sok volt a rémhír, s az emberek sokáig tétováztak - mutat rá a kárpótlási és földügyi problé­mákra a polgármester. Elmagyaráz­za: községfejlesztési szempontból is hátrányos ez a helyzet. A nevesítet­len földterületek ugyanis a Szlovák Földalaphoz kerülnek, s már vannak értesüléseik, hogy Szlovákia más te­rületeiről szemet vetettek a tardos­keddi földekre. Az egykori fiúiskola épülete a község kulturális életét szolgálja, szabadidőközpontként áll a lakosság rendelkezésére. Itt kapott helyet a községi könyvtár, s a tél folyamán nyelvtanfolyamokat is szerveznek itt. Az önkormányzat latolgatja an­nak lehetőségét is, hogy magán­vagy egyházi iskola kapjon itt he­lyet. A falu kulturális életének kibonta­kozását akadályozza, s a községi hivatalnak is komoly fejtörést okoz a múlt gigantomániájának önma­gáért beszélő emléke - a művelődési otthon befejezetlen épülete. A túl­méretezett, több célúnak tervezett ormótlan épületet a faluban - talá­lóan - mozdonyjavító csarnoknak nevezték el. Az önkormányzat anyagiak híján nem tud mit kezdeni az épülettel, vállalkozók jelentkezé­sét várja, akik fantáziát, üzletet lát­nának a félresikerült építményben. - Ez a koponyák bosszúja - jegyzi meg a polgármester, utalva arra, hogy annak idején, a figyelmezteté­sek ellenére az egykori temető he­lyére emelték az épületet. Történelmét becsüli, a múlt emlé­keit őrzi Tardoskedd - győződünk meg falunéző utunk során. Különö­sen becses érték az új temetőben található, nemrég felújított Rákóczi­emlékmű. A község lakosai közül az első és a második világháborúban elesettek emlékét is obeliszk őrzi a faluközpontban. A világégés folya­mán 51 zsidó családot hurcoltak el a községből, és többségük sosem térhetett vissza Tardoskeddre. A zsi­dó hitközséggel karöltve a helyi ön­kormányzat emlékművet állít a kö­zeljövőben. - Szeretnénk visszahozni az egykori faluközpont hangulatát magyarázza a polgármester a nagyszabású községfejlesztési el­képzeléseket. -A templom mellett, a fiúiskola impozáns épülete és az artézi kút közötti területen, a volt plébánia helyén korszerű piacteret szeret­nénk létesíteni. A régi községháza kertjében pedig szabadtéri színpad felépítését tervezzük. Ottjártunkkor is mozgalmas volt a piac. Vanya Rozália és Furák Valé­ria, a helyi mezőgazdasági szövetke­zet két dolgozója zöldséget árul. Ál­lítják, van kereslet, érdemes árulni. Ivanics János cipészmester ízlésesen csomagolt virágcsokrot vásárol ép­A Rákóczi-emlékmű. Erről a helyről írt Bercsényi Miklós egy napon két levelet a fejedelemnek (Vas Gyula felvételei) 1993. SZEPTEMBER 3. pen, s hozzáteszi, pénteken és szom­baton élénk valóban a piac. A piactértől egy kőhajtásnyira van a 70 éve működő sportegyesület központja. Büszkeségei közé tarto­zik a gondozott labdarúgóstadion, a kézilabdapálya és a termálvizű úszómedence. A termálfürdőt a he­lyi alapiskolák már az előző tanév­ben is széles körben kihasználták úszótanfolyamokra, szeptembertől a szomszédos tótmegyeri iskolások is úszni talulhatnak itt. Tardoskedd önkormányzata fogé­kony az újra, vezérfeladatának tartja lépést tartani a korral, közelebb hoz­ni a világot a íalu lakosságához. Ilyen célból kezdeményezte, hogy az Általános Hitelbank fiókot nyis­son a községben, és ilyen meggondo­lásból hirdetett pályázatot 16 állo­más vételét biztosító kábeltelevízió bevezetésére. A konkurzust hat cég közül az FG-Puls Kft. nyerte meg, amellyel az önkormányzat alá is írta a szerződést. Lesz községi csatorna is, amelynek segítségével az önkor­mányzat tájékoztatja majd a lakossá­got a közérdekű kérdésekről, kez­detben hetenkénti egyszeri adás for­májában. - Mikor szerez városi státuszt Tardoskedd? - szegezem a kérdést a polgármesternek. - Akkor, amikor legfontosabb fej­lesztési tervünket megvalósítjuk - hangzik a válasz. - Midőn befejez­zük a gázművesítést, felépítjük a község vízvezeték- és szennyvíz­hálózatát a megfelelő szennyvíztisz­tító állomással, amelyet Tótmegyer községgel karöltve szeretnénk meg­valósítani. A tervrajzok elkészültek, s mivel jelentős ökológiai beruházás­ról van szó, komolyan reményke­dünk az állami támogatásban is. Ezen a téren, sajnos, a múltban el­szalasztott lehetőségeket vagyunk kénytelenk nagyobb áron pótolni. Az 56 millió korona értékű beruhá­zás versenytárgyalása is lezajlott, a nyitrai Vudostav céget bíztuk meg a kivitelezéssel. Hamarosan elkez­dődnek a munkálatok, s már idén két és fél millió korona értéket szeret­nénk beruházni. A számtalan gond, súlyos problé­ma ellenére Tardoskedd leginkább tenni akaró lüktetésével, jövőbe te­kintő tevékenységével hatott ránk. Nemzetiségi tartása, lakosainak ha­tártalan munkaszeretete a garancia a valódi változásokra, a holnapok kicsikart biztonságára. MÁZSÁR LÁSZLÓ ORDÓDY KATALIN - Érdekes, mennyire makacs, életképes a szerelem. Akkor is tovább burjánzik, ha közben meggyűlöljük szerelmünk tár­gyát. Egy égő erdőt nem olyan egyszerű eloltani. És az is igaz, hogy utána re­ménytelen kopárság marad. Eltart egy ideig, míg újra kezd zöldülni, de azért lassan kizöldül... Nagyon kegyetlen vol­tál, de túléltem. Nem is azért jöttem veled, hogy adósságod terhétől megsza­badulj. Nem tartalak adósomnak. Azért jöttem, hogy mindezt elmondjam neked. Elhallgatott, mint akinek nincs több mondanivalója. - Dórácska, emlékszel arra a tihanyi vendéglőre? Ott azt mondtam neked, hogy ha teljesen reménytelen a vágy, hogy karjaimba szorítsalak, kelj fel és menj el. Többé szóba se hozom a dolgot. Te maradtál. Ne, ne, hagyd, hogy végig­mondjam. Hidd el, nincs könnyű dol­gom... Most újra arra kérlek, ha a vallo­másom semmiképpen nem változtathat a kapcsolatunkon, kelj föl és menj el. Pali láthatólag nagyon nehezen fogott hozzá mondanivalója lényegéhez. Hogy még egy-két másodpercnyi időhöz jus­son, kiitta a fröccsöt. - Az igazsággal tartozom neked. Nem vagyok házasember. Dóra arcából lefutott a vér. - Ott, az állomáson, mikor megláttam mögötted azt az embert, elvesztettem a fejemet. Úgy állt ott, mint aki hozzád tartozik, aki alig várja már, hogy elmen­jen a vonat a te pillanatnyi szeszélyed­del, ez volnék én, s ő újra zavartalanul birtokba vehessen. Gondolhatod, milyen érzésekkel utaztam haza. Hol helyesel­tem, hogy azzal a kijelentéssel elvágtam a bennünket összekötő szálakat, hol a fe­jemet vertem volna a falba, s életem legnagyobb baromságának tartottam, hogy engedtem a hirtelen jött ötletnek. Nem vagyok nős, Dóra, és nagyon sze­retlek. A lány kiitta a maradék italt és fölállt. Csuthy ijedten kapott utána. - Itthagysz? Egy szavad sincs? Dóra elhagyta a helyiséget. Csuthy sietve dobott az asztalra egy pénzösszeget, amely bőven fedezte a fo­gyasztást, és sietős léptekkel követte. Körülnézett. Az első pillanatban semerre sem látta. Aztán tett néhány lépést és fölfedezte, hogy az épület oldalfalának támaszkodva áll. Ugyanúgy, olyan ma­gába roskadó testtartással, mint akkor a kórházban. Hozzárohant. De Dóra most nem sírt. Száraz szemekkel nézett rá, és lassan megindult az autó felé. - Ez azt jelenti, hogy itthagysz? - Hogy hagyhatnálak itt? Gyalog nem mehetek vissza Pozsonyba. - De jelképesen itthagytál. Dóra a kocsi ajtaja mellett állt és várta, hogy kinyissák. Nem volt mit tenni, beültek az autóba. - Merre, laksz, hová vigyelek? - A legközelebbi autóbusz-meg­állóhoz. - Ennyire terhedre vagyok? Engedd meg, hogy legalább hazavigyelek. Nem a Vámköz utcában laksz? - Hát ezt honnan tudod? — nézett rá Dóra. - A telefonkönyvben kerestem ki. Hét Sípost találtam. Három lágyítójellel írja a nevét, a megmaradt négyből három férfi, egy pedig Mária. Mondtad, hogy édesapád már nem él, gondoltam, ez lehet a ti számotok. Nem voltam benne biztos, van-e telefonotok. Nemegyszer fogott el a kísértés, hogy telefonáljak a Vámköz utcába, de mindig lebeszéltem magam. Csak személyesen tisztázható minden... A lány ült élettelenül, mintha nem is hallaná, mit mond Pali. Pedig hallotta, és kavargott benne a keserűség. Neki kelle­ne most lekennem legalább olyan nyak­levest, mint amilyet Borkának adtam. Megérdemelné. - Nem is voltál nős? - Soha. - Kérlek, az útkereszteződésnél for­dulj jobbra. - Dóra, nem vehetem véglegesnek, hogy itthagysz! Olyan őrültségek jutot­tak eszembe, hogy nem is viszlek haza, addig hajtok valamerre, amíg a benzin tart. Aztán valahol megrekedünk és lesz, ami lesz. - Ez csakugyan őrültség. Látom, hajla­mos vagy őrültségekre. Talán te magad is rászorulnál egy pszichiáterre. - Csak arra szorulok rá, hogy egy jó szót szólj hozzám. - Hopp, fordulj be, ez már itt a mi utcánk. Pontosan a kapu előtt álltak meg. - Dóra, azt a jó szót! - Mit mondjak? Magamhoz kell tér­nem. Nem vagyok biztos benne, jól te­szem-e, ha azt mondom, majd egy hét vagy tíz nap múlva várj meg, ha végzek. Kiszállt a kocsiból, visszaintett és be­sietett a házba. (Folytatjuk) Kele Lajos polgármester: - A lokál­patriotizmus is jellemzi a tardosked­di embert

Next

/
Oldalképek
Tartalom