Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám, péntek

3 HÍREK -VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. SZEPTEMBER 24. BINDER BIZONYGAT Július Binder úgy véli, hogy Magyarország Szlovákiával közösen rövidesen a nagymarosi vízlépcsőt is megépíti. A pozsonyi Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója erről tegnap Budapesten beszélt, ahol a Szlovák Kulturális Intézetben Bősről tartott tájékoztatót a szlovák fél. Binder véleménye szerint a környezetvédők azért ellenzik olyan hevesen a létesítményeket, mert megépítésük esetén bebizonyosodna, hogy nem volt igazuk. A bősi erőmű jelenleg a szlovák energiafogyasztás 12 százalékát termeli, s tíz hónapnyi használata állítólag már bizonyította, hogy jóval több a pozitív eredményi, mint az elviselhető negatív hatás. Miroslav Liška, a szlovák szakértői tárgyalóbizottság vezetője kifejtette: ha vállalnák a vízhozam 50 százalékának átadását a rajkai térségben Magyarországnak, és csak 50 százalékot vezetnének az üzemvízcsatornába a bősi erőműhöz, akkor ott a lényegesen lassúbb vízfolyás nagyobb kiülepedést okozna. A tájékoztatón részt vevő szlovák személyiségek egybehangzóan hangsúlyozták, hogy Szlovákiának még nagyobb érdeke a bősi erőmű víztárolója alatti hatalmas ivóvíztartalék védelme, mint Magyarországnak. Pozsony ugyanis sokkal közelebb van ehhez a vízbázishoz, mint Budapest. Tatár György magyar külügyi kormánybiztos a rendezvényt a szlovák propagandasorozat részének nevezte. Ugyanakkor kifejtette, hogy a magyar fél ezután sem kíván ellenpropagandát kezdeni, hanem politikai tárgyalásokkal, illetve a hágai bíróság által kívánja az ügyet rendezni. KOKES JÁNOS, Budapest POZSONY VENDÉGE VOLT WILLEM VAN EEKELEN A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ LEGYEN A NATO PILLÉRE Merthogy a hazai nyilvánosság teljesen érthető okok miatt érdeklődik Európa politikai, gazdasági fejlődése, s ezzel párhuzamosan természetesen biztonsági helyzete iránt, fontos, hogy tudomást szerezzen a NATO, valamint a vele szorosan együttműködő Nyugateurópai Unió (NYEU) feladatairól, aktivitásáról, az Észak-atlanti Szövetség - a kontinens stabilitásának, békéjének legfőbb garantálója - bővítésének lehetőségeiről. Elsősorban ezt a tényt tartották szem előtt azok a kezdeményező polgárok, akik Pozsonyban megalakították a Szlovák Atlanti Bizottság, s szeptemberben a vezető testület megválasztása után teljes gőzzel beindították tevékenységüket. A bizottság a jövőben a védelmi, biztonsági kérdésekkel összefüggő információk bővítésére, szemináriumok, konferenciák szervezésére összpontosítja figyelmét, és nem utolsósorban arra törekszik majd, hogy szorosan együttműködjön a Nyugat-Európában létező hasonló, kormányon kívüli, politikamentes szervezetekkel. Mindez azon a tegnapi pozsonyi sajtóértekezleten hangzott el, amelyet az említett bizottság és holland „testvérszervezete" a külügyminisztérium közreműködésével rendezett meghívott vendégük, Willem van Eekelen kétnapos látogatása alkalmából. Kiderült, a NyEU főtitkára, aki szerdán tartott előadást a Komenský Egyetem aulájában, azért találkozott Vladimír Mečiar kormányfővel és Jozef Moravčík külügyminiszterrel, hogy a NATO január 10-én esedékes csúcsértekezlete előtt álláspontjaikról kölcsönösen tájékoztassák egymást. - Szlovákia szempontjából sem lesz érdektelen ez a csúcs, hiszen szó lesz a NATO és a közép-kelet-európai országok közötti kapcsolatok további bővítéséről is. Eekelen hangsúlyozta: a NYEU a NATO erős európai pillérévé, s ezzel egyidejűleg az egyesítés biztonsági és védelmi tényezőjévé kíván válni. Ezért hozták létre a konzultációs fórumot, amely egyebek közt az egyes tagországokban kialakult helyzettel, problémáikkal kapcsolatban ad hangot aggodalmainak, félelmeinek. Tudni kell: a fórum olyan országokat tömörít (összesen kilencet), amelyek - köztük a visegrádi négyek is — az Európai Közösségek ajtaján kopogtatnak. Egyébként ez utóbbiakat megkülönböztetés nélkül kezelik, egyelőre senkit sem részesítenek előnyben -. Persze fontos, hogy a visegrádiak maguk közt is zöld ágra vergődjenek, fokozatosan fejlesszék együttműködésüket, amire azonban az utóbbi időben nem igen volt példa - mondotta Willem van Eekelen. (ug) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka elfogadott határozatában még 18 hónapra jóváhagyta a szomáliai missziót. Feladatul adta a világszervezet főtitkárának, hogy sokszorozza meg erőfeszítéseit a helyzet politikai megoldására. Jóváhagyta Butrosz Ghali javaslatát a szomáliai rendőri testület, valamint a bírósági és büntetőrendszer létrehozására. Kiemelve a nemzeti megbékélés jelentőségét, a határozat szövege hangsúlyozza: személyesen kell felelniük tetteikért azoknak, akik támadásokat hajtottak végre az ENSZ-katonák ellen, illetve parancsot adtak az ilyen támadásokra. A felvételen: Mogadishu elővárosában pakisztáni kéksisakos fegyverellenőrzést tart. A CSEH SAJTÓBÓL A szlovák-cseh határon az új évtől nyilván még további négy átkelőhely fog működni - írta tegnap a Mladá fronta Dnes. Erről kedden állapodott meg a cseh és a szlovák vámhivatal. Brezová - Nová Bošáca, Bílá - Klokočov, Šance - Podzávoz, illetve Nedašová Lhota - Červený Kameň között nyílik átkelőhely. A hivatalos megnyitást 1994. január 1-jére tűzték ki, de a határátlépés máris lehetséges. Eddig 13 közúti átkelőhely működött az új határon, valamint 7 vasúti átkelőhely. AZ RMDSZ KIVONULT A KISEBBSÉGI TANÁCSBÓL A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan is kivonult ezen a héten a Nemzeti Kisebbségek Tanácsából, mert véleménye szerint ez a testület tavaszi megalakulása óta nem tanúsít kellő politikai akaratot a nemzetiségek, különösen a romániai magyarok problémáinak megoldása iránt. Az ügy előzménye, hogy az RMDSZ szövetségi képviselőinek tanácsa még júniusban úgy határozott, amennyiben augusztus 31-ig nem születnek Romániában konkrét kérdésekben olyan gyakorlati intézkedések, melyek indokolnák a szövetség részvételét a kisebbségi tanács munkájában, akkor az RMDSZ elhagyja a tanácsot. Erről az állásfoglalásról a kisebbségi tanács e heti ülésén tájékoztatták Viorel Hrebenciukot, a testület elnökét az RMDSZ képviselői, majd elhagyták az üléstermet. A héten egyébként súlyos etnikai konfliktus színhelye volt a Maros megyei Hadrév falu. Hétfőn este egy cigány férfi egyetlen késszúrással megölt egy helyi román férfit. Ezt követően tömegverekedés tört ki a helyi románok és magyarok, valamint a betelepült cigányok között. A románok és a magyarok megkeresték a gyilkos cigány férfit, s rágyújtották a házát. Az égő házból menekülő másik két cigányt a feldühödt lakosság a helyszínen agyonverte. A falusiak husángokkal, vasvillákkal, ásóval, kapával felfegyverkezve égő fáklyákkal szinte megrohamozták a cigánytelepet. A gyújtogatás és a tömeges lincselés nyomán három, más hírek szerint négy roma meghalt, 13 ház teljesen leégett. A sebesült cigányok a környező erdőkbe menekültek, s úgy tudni, még mindig nem mernek előjönni. A faluban a rendet csak a nagy erőkkel helyszínre érkező rendőri alakulatoknak sikerült felújítaniuk. (kj) MINDIG VAN MÓD A MEGEGYEZÉSRE SZLOVÁKIÁBAN JÁRTAK AZ OROSZ PARLAMENT KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI (Munkatársunktól) Jevgenyij Ambarcumov elnök vezetésével hétfőtől tegnap délig tartózkodott Szlovákiában az orosz parlament külügyi bizottságának küldöttsége. A látogatás fő célja az volt, hogy megbeszéljék szlovák kollégáikkal a közelmúltban aláírt államközi szerződés vitákat kiváltó részeit, valamint a lehető legszélesebb körű együttműködés lehetőségeit, függetlenül ettől a szerződéstől. Az orosz küldöttség nemcsak a külügyi bizottsággal tárgyalt, hanem találkozott valamennyi parlamenti klub képviselőivel, fogadta őket Augustín Marián Húska, a parlament alelnöke, a külügyminiszter képviseleté' ben Ján Lišuch államtitkár, de az államfő Michal Kováč is. A tegnap délelőtti sajtóértekezleten az orosz küldöttség vezetője és Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke értékelte a megbeszéléseket, amelyekre természetesen rányomták bélyegüket a legutóbbi oroszországi események. Ami az orosz-szlovák szerződést illeti, mindkét politikus elmondta: a preambulum és az 5. cikkely esetében nincs nézetazonosság. Ambarcumov szerint az eddigi parlament aligha hagyta volna jóvá azt a preambulumot, amely bár nagyon közvetve, de mégiscsak szól a szovjet (orosz) katonai jelenlétről, mégpedig elítélő módon. Ivan Laluha úgy vélte, ez egy olyan kérdés, amely a ratifikálási jegyzőkönyv kiegészítésével nagyon könnyen megoldható. Az 5. cikkelynek - orosz értelmezése szerint - ellentmond Szlovákiának az a törekvése, hogy megszerezze a NATO-tagságot. Szlovákia nem így látja - s lényegében maga Ambarcumov sem. Ám megjegyezte: az ő véleménye nem biztos, hogy egyezik a parlamenti többség nézeteivel. Szerinte Szlovákiának szuverén joga olyan szövetségbe belépni, amilyenbe csak akar. Más kérdés, hogy ez tetszik-e Oroszországnak vagy sem. Az adott esetben nem nagyon tetszik, hogy a NATO egészen a határáig kiterjedne, miközben még mindig késik a szövetség régóta ígért reformja. A pillanatnyi oroszországi helyzetről szólva Ambarcumov elmondta: nemcsak a külügyi bizottság elnökeként, de a Borisz Jelcin által létrehozott elnöki tanács tagjaként is hazatérése után első dolga lesz az alapos tájékozódás. Kérdésünkre, hogy mint centrista, de inkább a reformerek felé hajló politikus, hogyan értékeli a kialakult helyzetet, Jevgenyij Ambarcumov így válaszolt: - Az államfő kicsit elhamarkodta döntését, még várnia kellett volna, keresni a kompromisszumot. Kétségtelen, hogy megsértette az érvényes alkotmányt, de én ennél sokkal szerencsétlenebb dolognak tartom azt a parlamenti döntést, amely az alkotmánysértést halálbüntetéssel akarja megtorolni. Ez a határozat nem jelent mást, mint azt, hogy a parlament elismeri saját gyengeségét. S tény az is, hogy a parlament erősen akadályozta a reformok megvalósítását. Például azzal, hogy olyan költségvetést szavazott meg, amely két és félszeresére növelte a deficitet. De még mindig van mód a megegyezésre, a legjobb megoldásnak a parlamenti és elnökválasztás egyidőben történő megtartása tűnik. Az igazság kedvéért hozzá kell tennem: Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnököt terheli a legnagyobb felelősség azért, hogy idáig fajultak a dolgok. (görföl) MINDENKI A TENGERT AKARJA Mind több információ szivárog ki a brit hadihajó fedélzetén a minap megszervezett megbeszélésről. A béketervet ez alkalommal ugyan még nem írták alá, ám a jelekből ítélve utolsó felvonásához érkezett a boszniai dráma, s az „adok-veszek" diplomáciai vígjátékában már csak abban kell megegyezni, hol szakíthatnak ki a tengerpartból egyegy darabkát a muzulmánok és a szerbek. Harisz Szilajdzsics bosnyák külügyminiszter egy horvát lapnak nyilatkozva kijelentette, elérték a legfőbb céljukat: kijáratot kaptak a tengerre. Igaz, nem a neumi kikötőt, amit eredetileg szerettek volna, de megelégedtek annak jogával, hogy a Neretva torkolatában saját kikötőt építhetnek. Szilajdzsics ugyanakkor elismerte - természetes jogként - a szerbek hasonló követelését. Különösen az után, hogy megkaptak tőlük utólag néhány muzulmánlakta falvat is. Karadzsics a belgrádi Politikának adott interjút, s abban Dubrovnik környékét, illetve a Pravlaka félsziget-nyúlványt jelölte meg lehetséges helyekként, amelyekről a tárgyalások is folytak. Nos, minden jel szerint a szerbek a Crna Gora-i tengerhatár mellett jutnak kijárathoz, Molunattól Ostri Vrhig, a horvátokat ennek cserébe pedig néhány Dubrovnik melletti település illeti meg. A boszniai szerbek vezetője utalt arra, hogy a tárgyalásokon tettek néhány engedményt a muzulmánok javára, de többre most már nem hajlandók. A szerbek és a muzulmánok a maguk részéről tehát mintegy megoldottnak tekintik az osztozkodás kérdését, nem tudni viszont, hogyan vélekednek minderről a horvátok, akik mindenáron szeretnék Horvátország területi integritását Szerbiával és Crna Gorával hivatalosan elismertetni, pedig akarva-akaratlanul megnyitja a horvát területen levő Szerb Krajina Köztársaság kérdését is. Ebben a pillanatban azonban a boszniai békekötés a fontosabb, s ha az megszületik, utána annak fenntartása. A NATO már nagyban latolgatja a teendőket. A katonai felmérések továbbra is ötvenezres létszámot feltételeznek, a haderőt az USA és a szövetségesek biztosítanák. Shalikasvili tábornok úgy nyilatkozott, hogy csak az első évben e nagyméretű vállalkozás 4 milliárd dollárt fog felemészteni. De meg kell tenni, mert ellenkező esetben a válság elhúzódna. A NATO parancsnoklata alatt folytatott békefenntartó akciónak tehát nincs alternatívája. Avagy - amint Shalikasvili fogalmazott - az a másik változat még drágább... SINKOVITS PÉTER, Újvidék NÉHÁNY SORBAN N

orodom Szihanuk tegnap Kínából hazautazott Kambodzsába, hogy aláírja az új alkotmányt. Ennek értelmében az ország alkotmányos monarchia lesz, élén Norodom Szihanuk királlyal. D

él-Franciaországban a viharos esőzések öt áldozatot követeltek és óriási anyagi károkat okoztak - jelentette a DPA. A szerdán kezdődött esőzések következtében árvíz öntötte el Marseille utcáit; több száz személyt evakuálni kellett.