Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám, csütörtök

1993. SZEPTEMBER 23. ÚJ szól MOZAIK 4 SZEPTEMBER VÉGÉN KÁBELTELEVÍZIÓ - GONDOK ÉS TÁVLATOK LEVÉLVÁLTÁS Tisztelt Főszerkesztő Úr! Követelem öntől, hogy a lap hasábjain közöljön helyreigazítást és kérjenek elnézést azért, ami hétfői számukban, az Új Szó-információ fejléc alatt Cenzúráztak! címmel megjelent. Nem igaz ugyanis, hogy a rádió magyar adásának szerkesztőségében vágóollóval és technikus­sal jelentem meg. Az inkriminált adás szerkesztőivel semmiféle kapcsolatban sem voltam, nem is volt tudomásom arról, hogy milyen adás készül. Nem igaz az sem, hogy Papp Sándor főszerkesztőt néhány órára felfüggesztették az állásából. Súlyos újságírói vétségnek minősítem, hogy engem a cenzúrázás vádjával illettek, s tényként közölték, hogy húsz perccel lerövidítettem a műsort. Az egész információnak van még egy fontos összefüggése: az anyagot akkor közölték, amikor Szlovákiába érkezett az európai intézmények számos személyisége, hogy felmérje az itteni etnikai kisebbségek helyzetét. Éppen ezért engedje meg, hogy aggodalmamat fejezzem ki az említett cikk hangneme miatt. DR. MICHAL BERKO, a Szlovák Rádió igazgatóhelyettese * * * A sajtótörvény értelmében eleget teszünk Michal Berko kérésének, s elnézést kérünk az Új Szó-információban közölt néhány megállapí­tásért. A szerkesztőség Tisztelt Berko Úr! Független lap lévén, természetesen közöljük véleményét. Engedje meg azonban, hogy az alábbi tényekre, vagyis a lényegre hívjam föl a figyelmét: 1) Az Új-Hullámhossz több mint húszperces késéssel kezdődött és nem műszaki okok miatt, amint azt bekonferálták. 2) Tegnapelőtti összeállításunkból - amelyben minden illetékest megszólaltattunk - egyértelműen kiderül, hogy az adást valóban megkurtították. Papp Sándor nyilatkozatából idézek: „Michal Berko szombaton délelőtt telefonon behívatott a szerkesztőségbe, majd közölte, hogy az Új-Hullámhossz című műsort leállítja." (...) A magyar adás főszerkesztője hozzátette azt is, hogy „változtatott a műsor szerkesztésén". Mindezt együttvéve én egyértelműen cenzú­rának minősítem. 3) Ezt az Új Szó-információt azért közöltük, mert fontosnak tartottuk tájékoztatni olvasóinkat arról, hogy miért késett valójában az Új-Hullámhossz szombati adása. Ez nem vétség, hanem erkölcsi kötelesség. A vágóollóról természetesen mint jelképről tettem emlí­tést. Végezetül engedje meg, hogy rosszindulatúnak minősítsem levelé­nek utolsó bekezdését. Mi ugyanis nem az európai szervek képviselői felé kacsingatva, s nem is nekik írunk, hanem a szlovákiai nyilvános­ságnak, amely a független sajtó egyik legfontosabb támasza. Üdvözlettel: SZILVÁSSY JÓZSEF SZOCIÁLIS TÖRVÉNYEK KELT0Š0VÁ SAJÁTOS ÉRVELÉSE (Munkatársunktól) Sem a szakszervezeteknek, sem a politikai pár­toknak nem voltak ésszerű, felhasználható észrevételeik a kormány vitatott szociális törvénymódosításaival kapcsolatban. Legalábbis ezt állította a DSZM tegnapi sajtótájékoztatóján Olga Keltošová minisz­ter asszony, aki végül is - a kormányfővel és a parlament elnökével való egyeztetés után - kedden írásban visszavonta a nagy visszhan­got és felzúdulást kiváltó tervezeteket. S a tárca főnöke szerint mindenki csak populista érveket hangoztatott. Kérdésünkre, hogy ezt azokra a szakemberekre is érti-e, akik a szociális bizottságban részletekbe menően indokolták meg, mi miért rossz, Oľga Keltošová azt válaszolta: minden hivatalnok tiltakozik, ha többletmunkát kap. G. A. SZÜRETI HULLÁMOK TÁMOGATÁS PRÁGÁBÓL A Cseh- és Morvaországi Ma­gyarok Szövetsége figyelemmel kíséri az immár önálló Szlovák Köztársaságban élö magyar nemzeti közösség sorsának ala­kulását. Mivelhogy a Cseh Köz­társaságban élő magyarok túl­nyomó többsége Szlovákia ma­gyarlakta vidékeiről származik, számtalan rokoni, baráti és ér­zelmi szállal kötődnek az ott élő magyarokhoz, s mivelhogy a CSMMSZ alapszabályában a volt Csehszlovákia területén élő magyarság életébe és problé­máiba való önálló és független bekapcsolódás lehetősége fontos helyen szerepel, a Cseh- és Mor­vaországi Magyarok Szövetsége Végrehajtó Bizottsága a követ­kező állásfoglalás közzétételét határozta el: A CSMMSZ támogatja a Ko­máromban 1993. augusztus 27­én az Együttélés politikai moz­galom, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt által megfogalmazott kíván­ságokat, melyek egyúttal a szlo­vákiai magyar nemzeti közösség véleményét és akaratát is tükrö­zik, lévén az említett politikai pártok és mozgalmak a szlová­kiai magyarság túlnyomó több­ségének a képviselői. Az elhangzott kívánságok - az egyes nemzetiségek telepü­lési viszonyainak a figyelembe­vétele a tervezett új közigazga­tási határok kialakításában, a magyar nyelvű oktatás és mű­velődés biztosítása az óvodától az egyetemig, a települések, az utcák, terek stb. többnyelvű megnevezésének a lehetősége, a vezeték- és keresztnevek ma­gyar helyesírás szerinti haszná­lata - véleményünk szerint teljes mértékben összhangban vannak az Európa Tanács ajánlásaival és egyéb nemzetközi dokumentu­mokkal, valamint az egyének és közösségek olyan természetes jogaival, mint a nemzetiséghez, az anyanyelvhez és a szülőföld­höz való jog. Köztudott, hogy a szlovák és a magyar nép a XIX. század utolsó harmadáig évszázadokon át békességben és barátságban, gazdaságilag egymásrautalva élt. Ennek a lehetősége, Szlovákia szlovák és magyar politikai kép­viselete higgadt, tényszerű és az igazságos megoldásra törekvő párbeszéde esetén továbbra is fennáll. Jóllehet más körülmé­nyek között, nem egységes tömbben élve, de éppen a Cseh­országban élő magyar kisebbség és a cseh többség közötti vi­szony lehet a háboríthatatlan és korrekt együttélés ma is élő sze­rény példája. KOMÁROMI HAJÓK OROSZ PIACRA Szlovákiában járva Jevgenyij Ambarcumov, az orosz parla­ment külügyi bizottságának el­nöke a komáromi hajógyárba is ellátogatott. Rámutatott, hogy Szlovákia ipara fontos piacra ta­lálhat hazájában. A hajógyár az 1989 előtti időszakban termé­keinek 90 százalékát a volt Szovjetunióban értékesítette. Az elmúlt három év alatt mindez visszafejlődött, napjainkban azonban ismét élénkülni kezde­nek a kapcsolatok; a Komárom­ban gyártott hajók 20 százalékát oroszok vásárolják meg, és vár­hatóan tovább bővül az együtt­működés. DIÓHÉJ Még nyílnak a völgyben a kerti virá­gok, még zöldéi a nyárfa az ablak előtt, rótta a sorokat a költő frissen hegyezett lúdtollával, miközben ki­nézett a panelház ablakán. Tekintete röviden eljátszadozott a szemközti panelházak bérci tetején, amelyeket ugyan még nem takará hó, a téli világnak sem látszottak jelei, csak az ordas hideg kínozta kissé, mivel, szeptember lévén, még nem indítot­ták be a távfűtést. Eh, ilyen farkasor­dító hidegben belém fagy az ihlet, gondolta, valami hasznosabbat kéne csinálni. De mit? Megvan! - csapott a homlokára: ki kell tölteni a va­gyonbevallási nyilatkozatot! Hogy szalad az idő, s hogyan buzgólkodik ismét a Hivatal, én meg itt rímelek felelőtlenül. Pedig az ifjú országnak tudnia kell, mit rejt a zsebem, mi kotyog téntásüvegemben, nem rejte­getek-e aranyport lúdtollam szárá­ban. Fekhelyem szalmazsákjában is illik számbavennem az oda rejtett drágaköveket, a smaragdot, rubint, miként a pincében árválkodó két motorcsónakot is be kell vezetnem az illető rubrikába, nercbundáimat megszámlálni a tulipántos ládában. Van hát teendő, félre a haszontalan írással. Ült még egy kicsikét, elmélázott, hogyan is van ez. Hiszen Állam Bácsi még azt sem vette számba, (Munkatársunktól) Vladimír Izák, a Szlovák Kábeltelevíziós Társaság elnöke és Karol Čemík, a Szlovák Elektrotechnikai Társaság elnöke tegnap Pozsonyban nemzetközi szimpózium szervezéséről tájékoz­tatta az újságírókat. Elmondták: a Pozsonyban szeptember 28-án és 29-én megrendezendő szakmai sze­mináriumot a kábeltelevízió kérdés­körének szentelik, amelyen a hazai szakemberek mellett német, francia, holland, osztrák előadók, valamint a BOSCH és a PHILIPS cég képvise­lői is részt vesznek. A rendezvénnyel a két társaság szeretne hozzájárulni a kábelteleví­zió hazai elterjedéséhez és fejleszté­séhez, amely Szlovákiában csupán bontogatja szárnyait. Sok a kérdőjel (Folytatás az 1. oldalról) ket termelők azonban nehezménye­zik, hogy a szőlőfajták minőségi ka­tegóriái közötti különbségek a szőlő felvásárlási árában még nem jelent­keznek. Szőgyénben a szőlőtermesztés közismert gondjai ellenére nem ter­vezik a termőterület csökkentését. Nincs rá okuk, hiszen még a tavalyi rendkívüli gyenge árak mellett is a gyümölcsössel együtt mintegy más­fél millió korona hasznot hozott ez az ágazat. Délnyugat-Szlovákiában viszont a kora tavaszi fagyok csaknem telje­sen tönkretették a termést. A Duna­szerdahelyi járásban például az 1100 hektárnyi szőlőnek csaknem 90 szá­zaléka elfagyott. Gondban van tehát a récsei Vínoprodukt borászati üzem somoijai részlege, amelynek az idei szőlőtermésből eddig csupán mint­egy 5 (öt!) tonnányit sikerült felvásá­rolnia. Amint azt Alexander Bach­ratý, a részleg vezetője elmondta, az idei kilátások számukra nagyon ked­vezőtlenek. Jobbik esetben is csupán 300 tonnával számolhatnak. A kör­nyező járások szőlőtermelőinek újabban már olyan ajánlatot is tet­tek, hogy szerződéskötéskor a le­mennyit ér a vagyona! Hány gyára van, a gyárudvaron mennyi a seprű, mennyi erdőt zúgat a szél a bérci tetőkön, hányezer hektár jó földet forgat az eke, mennyi mustot érlel­nek a hordók, milyen a pityókater­més a szellemi tőkéken, mi sarjad a jövőnek. Hiszen így költségvetést sem lehet csinálni, nemhogy gazda­sági csodát! Igaz, kormányfőnk mondta a minap, ha leértünk a gödör fenekére, majd jól elrugaszkodunk, s jön a csoda. De mi van akkor, ha a gödör fenekén feneketlen sár le­end, s derékig belesüppedünk? S egyáltalán, ki tudná, hol a gödör feneke? Hátha nincs is neki? S mégis az én téntásüvegem kell nekik ismét, s tulipántos ládám fedelét akarják nyitogatni? Útonállók ezek, nem mások. Haramiák, akik üdvözülése­met abban látják, jelentsem fel ma­gam a Hivatalban. Csak tudnám, mire jó az egész. S már mozdult volna, hogy a szándékot tettre váltsa, amikor ismét gond ütötte: a rézangyalát, hiszen még azt is elvárnák, én men­jek be a hivatalba, kérjem ki a pa­pírt, s én magam vigyem vissza. Még postagalambra sem telik nekik. Ta­lán még sorban is kell állnom! A ti­zenkilencedik század közepén! Egy frászt! S leült verset írni a kerti virágokról. A kozákok meg ezalatt vedelték a vodkát, s készülődtek, hogy ha eljön az ideje, elkapják a kukoricásban... (kövi) a kábeltelevíziós rendszereket for­galmazó cégek tevékenysége körül, mert kiderült, nem rendelkeznek a törvény által meghatározott szaba­dalmi engedéllyel, megszerzését most intézik. Jogos tehát a kérdés, nem károsodnak-e a lakosok, ha az adott cég a szükséges licencet még­sem kapja meg. A kábeltévé Pozsonyban hódított leginkább teret, 17 városrészének 44 ezer háztartásában már működik, s a jövő év folyamán további 80 ezer lakásba szándékoznak bevezetni. Minden városrésznek meglesz a saját csatornája, és a városháza is sugá­rozhat az egész főváros számára. Vidéken leginkább Rozsnyón sze­reztek jó tapasztalatokat a kábeltévé működtetésével. -zsár szerződött termés értékének felét azonnal kifizetik, másik felét pedig a teljes mennyiség átvétele után kap­ja kézhez a termelő. A szőlőpiac jelenlegi helyzetét jellemzi, hogy a termelők még erre a kétségtelenül kedvező ajánlatra sem reagáltak. A szőlőt 14 fokos cukortartalomtól kezdve vásárolják fel, ennek nagysá­gától függően kilogrammonként 6-7,20 koronás áron. A tornagörgö-szádalmási szövet­kezetben idén ugyancsak jó átlagos szőlőtermés várható. A szüretet már a múlt héten elkezdték, s eddig öt vagonnyi szőlőt szállítottak a szepsi borüzemnek, amely a 13,6-14,5-ös cukorfokú szőlőjükért kilónként 4-5 koronát kínált. Á szövetkezet várha­tón 30 vagonnyi szőlőtermését teljes egészében ennek a borüzemnek adja el, az pedig a megegyezés szerint majd valamikor az év vége felé, a bor értékesítése után fizet érte. Dobos László, a szepsi borüzem vezetője úgy tájékoztatott, azért kényszerültek erre a megoldásra, mert a bankoktól manapság lehetet­len kölcsönt fölvenni arra a célra, hogy abból fizessenek a termelők­nek. A bor azonban mostanában jól eladható, az utóbbi időben üzemük havonta 2-3 millió koronás forgal­mat bonyolított le úgy, hogy a bort javarészt a hazai s részben a cseh­országi piacon adták el. Az üzemve­zető szerint az említett megoldással a termelő is jól jár, mert utólag nemcsak a szőlő árát kapja meg, hanem annak 10 százalékos kamatát is, melyet a borüzem egyébként a banknak fizetett volna ki. A szőlő fölvásárlását szeptember 20-án kezdték el. A vidék szőlőtermését - amely a tavalyinál kicsit kevesebb ugyan, de jobb minőségű - gond nélkül fel tudják vásárolni. Tokaj­hegyalja szlovákiai részén is meg­kezdődött már a szüret. A szlovákúj­helyi Tokaj Állami Borgazdaság igazgatójától, Jaroslav Maciktól teg­nap megtudtuk, hogy náluk a sárga muskotály termésének begyűjtése csak előszüretnek számít, ugyanis ebből a korai fajtából kevés van, a többit pedig csak október 4-én kezdik teljes ütemben szüretelni. El­mondta azt is, hogy míg eddig éven­te a magántermelőktől is felvásárol­tak mintegy 50-60 vagonnyit,' idén egy szemet sem fognak. Feldolgozási kapacitásuk ugyanis korlátozott, ugyanakkor pedig az államtól sem kapnak hitelt a szőlőfelvásárlás lebo­nyolítására. Bár csakis a saját termé­sükre számítanak, a gazdaság pincé­je nem fog kongani az ürességtől, mert sok ott az óbor. A Tokajhegyalja magántulajdon­ban levő szőlőskertjeinek gazdái, persze, nem örülnek annak, hogy a Borgazdaság lemond a szőlőjükről. Krátky Pál szőlőskei lakos szerint például azok, akik nem foglalkoznak borkészítéssel, hanem általában eladták a szőlőtermésüket, most ráfi­zetnek a boltra. Kénytelenek lesz­nek ugyanis olcsón, áron alul értéke­síteni árujukat. - Nekünk egy kis szerencsénk van - kezdte a helyzet mérlegelését a szőlőskei Tamás Istvánná. - Tavaly sok volt az óborunk, tehát újat nem készítettünk, hanem eladtuk a sző­lőt. Mostanra az óbor elfogyott, így az egész szőlőtermést feldolgozzuk. A férjem már rendet tett a pincében, elkészítette a hordókat, tehát jöhet a szüret. A kis- és nagykövesdieket, a gére­sieket, királyhelmecieket, szentesie­ket és a Bodrog többi szőlőtermelőit várhatóan nem éri olyan kellemetlen meglepetés, mint a tokajhegyaljaia­kat. A VÍNO állami borgazdaság üzemeiben, tehát a királyhelmeciben is tárt karokkal vátják a magánter­melőket, illetve azok eladásra szánt termésmennyiségét, (-tszl-; k-t; g-f)

Next

/
Oldalképek
Tartalom