Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám, csütörtök

23 HÍREK - VÉLEMÉNYEK JELCIN MEGMONDTA Pontosan két évvel és egy hónappal ezelőtt, a Gorbacsov-ellenes összeesküvés nyilvánvaló összeomlásának napján mondta nekem oroszországi újságíró ismerősöm: ebben az országban akkora a fejetlenség, hogy még egy puccsot sem lehet rendesen megcsinálni. Nem mintha a puccsistákkal szimpatizált volna, ez egyszerű ténymegállapítás volt, a hangsúly pedig egyértelműen a fejetlenségre került. S azóta csak romlott a helyzet. Megszűnt a Szovjetunió, az erősen reformpárti Oroszországból egy óriási csődtömeg lett, az akkor oly rokonszenves határozottsággal fellépő Borisz Jelcin, az ország egyetlen, a nép által közvetlenül megválasztott vezetője beleesett Mihail Gorbacsov hibáiba, sok dolgot eltaktikázott. Jelcin akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor nem használta ki óriási népszerűségét és tekintélyét 1991 őszén-telén. Azzal volt elfoglalva, hogy a politikai emlékművé merevedett Gorbacsovot félreállítsa, s nem azzal törődött, hogy megteremtse a lehető legjobb körülményeket tervei végrehajtásához. Sütkérezett hívei csodálatában, a külföld leplezetlen elismerésében, s nem vette komolyan azokat az erőket, amelyek a parlamentben lassan egy táborba verődtek vele szemben. Nyilván azt hitte, ez a politikai szempontból rendkívül vegyes társaság nem maradhat hosszú távon együtt. Csakhogy megfeledkezett arról, milyen erős összetartó erő lehet a gyűlölet, a sértettség, a hatalomféltés. Jelcin bolsevik, ókonzervatív, vadkommunista, óvatos reformer, nacionalista, rojalista parlamenti képviselőkből és helyi kiskirályokból verbuválódott ellenzékét kétségkívül erősítette néhány reálpolitikus is, aki bizonyítani tudta: az elnök reformpolitikája bizonyos fokig a lehetséges megoldások és vágyálmok ötvözete. S ez volt a legerősebb adu. Gorbacsovra hasonlított Jelcin abban is, hogy kiváló tervei sorra a végrehajtáson buktak el. Hozzá hasonlóan kötött néhány elvtelen kompromisszumot is ellenfeleivel, s tett nekik megbocsáthatatlan engedményeket. Csak most, az utolsó előtti pillanatban tette meg azt, amit nyomban elnökké választása után kellett volna megtennie. Már 1990 júliusában, amikor győztesként került ki az elnökválasztás harmadik fordulójából, ki kellett volna írnia az új oroszországi parlamenti választásokat, el kellett volna érnie az új orosz alkotmány elfogadását. Lehet, ezzel felgyorsult volna a Szovjetunió széthullása, de az sem kizárt, hogy éppen így sikerült volna szilárdabbra kovácsolni a születő Független Államok Közösségét, amelyre az utódállamoknak főleg gazdasági szempontból lenne nagy szükségük. S ha már elszalasztotta ezt a lehetőséget, semmiképpen sem lett volna szabad ezt másodszor is megtennie bő egy évvel később, a puccs után. Ami pedig szarvashiba volt: hagyta, hogy Oroszország megörökölje a Gorbacsov kreálta szovjet szuperparlamentet, azt a testületet, amelynek joga volt mindent és mindenkit felülbírálni. Vagyis az, ami kedden történt, elkerülhetetlen volt - már két éve. S egyáltalán nem váratlan, hiszen Jelcin beígérte a forró szeptembert, s a parlament is készült rendesen az összecsapásra. Várható volt, hogy a félreállított alelnök, Alekszandr Ruckoj exezredes katonás fegyelemmel fogja kivárni a megfelelő pillanatot, s akkor határozottan visszaüt. Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök az utóbbi időben még kíméletlenebb lett, hiszen az ő helyzete is megrendült. Főleg a nacionalisták kezdték pusmogni, nem jó, hogy egy csecsen ül abban a székben, amikor egy rendes orosz ember is elláthatná a tisztséget. Sőt, azt is Haszbulatov szemére vetették, hogy ő hozta Moszkvába azt a sok csecsen banditát, akik már külföldön is hírhedtekké váltak... Ami megnyugtató: hiába Ruckoj érthetően kiváló kapcsolatai a hadvezetéssel, hiába szólította fel Haszbulatov engedetlenségre a katonákat, egyelőre - szerencsére — minden jel arra vall, hogy a hadsereg lojális az államfő iránt. Ugyanúgy a kormány is, testületileg. Pedig emlékezzünk csak vissza: Viktor Csernomirgyin az elnök és a parlament közti kompromisszum révén került a kabinet élére, s azt tartották róla, hogy befolyásolható, egyáltalán nem határozott személyiség. Ezt most újra megcáfolta, ami szintén Jelcin pozícióját erősíti. Mégis: még nem dőlt el semmi. A kettős hatalom nem szűnt meg, ellenkezőleg, csak növekedett a távolság és a szembenállás a Kreml és a moszkvai Fehér Ház között. Többek között azért is, mert a washingtoni Fehér Ház, s gyakorlatilag az összes európai és ázsiai kormány Jelcin mellett áll ki. Márpedig Haszbulatovék azt is az elnök szemére vetették, hogy kiárúsítja az országot, azért megy Oroszországnak olyan rosszul. S arról sern szabad megfeledkezni, hogy Jelcin döntése valóban alkotmányellenes, tehát ellenlábasai tételesen bizonyítani tudják: törvényt sértett. Csak éppen arról hallgatnak, hogy ez az alkotmány éppenséggel a nép ellenére van, hiszen áprilisban a referendumban az új, a Jelcin által javasolt alaptörvény lett a győztes. GÖRFÖL ZSUZSA 1993. SZEPTEMBER 28. a hadsereggel. Ez azonban alkotmánymódosítást igényel. A javaslat szerint a kormány olyan esetben lenne jogosult a hadsereg mozgósítására, ha a Magyar Köztársaság légterébe történő támadó szándékú behatolást vagy külső fegyveres csoportok betörését kellene elhárítani. Für arra is utalt, hogy a honvédség az 1990. évi párizsi szerződésnek megfelelően csökkentette személyi állományát, így létszáma 150 ezer főről 100 ezer alá apadt. Kialakult új, védelmi jellegű szerkezete, s megváltozott a csapatok területi elhelyezése. A miniszteri expozét követően elnapolták a törvényjavaslat vitáját, ugyanis a pártközi egyeztetés csak ezen a héten zárul le. A vita a jövő héten folytatódik. kokes SZUHUMI: FOLYTATÓDÓ ERŐPRÓBA Tegnap az abház egységek többször is áttörték a védelmi gyűrűt, amelyet a grúz csapatok vontak Szuhumi köré. Grúz hivatalos források szerint azonban a szeparatisták nem jártak végső sikerrel, kénytelenek voltak visszavonulni. A grúz belügyi csapatok parancsnoka közben kijelentette: „jelenleg elég katonánk és fegyverünk van, hogy megvédhessük a várost". Zuili Sartava, az abház területekért felelős grúz képviselő nem volt ennyire optimista. Elmondta: ha az abházokat nem sikerül kiszorítani a repülőtér közelében elfoglalt állásaikból, akkor egyáltalán nem lesz rózsás a helyzetük. A repülőtér ugyanis - a város élelmiszer-ellátása és a grúz csapatok utánpótlása szempontjából - a legfontosabb stratégiai pont. Genfben tegnap arról tájékoztatott a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, hogy Szuhumiban négy nap alatt több mint 1500 személy sebesült meg a grúzok és az abházok közötti harcokban. Az áldozatok száma egyelőre ismeretlen. SZÓRVÁNYOS HARCOK B0SZNIABAN A JUGOSZLÁV DINÁR DENOMINÁCIÓJA Egy abház önkéntes sebesült harcostársának segít átkelni a frontvonalat képező Gumiszta folyón. Bosznia-Hercegovinában csillapodni látszik a helyzet, tegnap többnyire hallgattak a fegyverek. Csak Zvornik környékén volt kisebb lövöldözés, továbbá Doboj körzetében a muzulmánok szerb állásokra tüzeltek. A korábbi időszakhoz képest tehát a legnyugodtabb napot jegyezhettük. A tízmilliárdos bankjegy a minap jelent meg Jugoszláviában, tegnap viszont a szövetségi képviselőház a nemzeti bank javaslatára döntést hozott a dinár denominációjáról. Hat nullát törölnek, tehát az eddigi egymillió egy dinárt ér majd. A régi bankjegyeket október elsejétől két hónapon át cserélik át az újakra. Még egy hír, ami ehhez a dátumhoz kötődik: október elsejétől Jugoszlávia hívószáma megváltozik, a 38 után még egy l-es kerül. Aki tehát Szlovákiából kíván Jugoszláviába telefonálni, annak a számsort 00-381-gyel kell kezdenie. Sinkovits Péter, Újvidék NÉHÁNY SORBAN J

ohn Demjanjuk tegnapra virradó éjszaka elhagyta Izraelt és az Egyesült Államokba repült - tájékoztatott az AFP hírügynökség. Az izraeli bíróság ezt megelőzően úgy döntött, hogy bizonyítékok híján nem indít újabb eljárást a 73 éves ukrán származású Demjanjuk ellen, akit azzal vádoltak, hogy ő volt a treblinkai koncentrációs tábor „Rettegett Ivánnak" nevezett őre, s részt vett a zsidók tömeges gyilkolásában. H

oszni Mubarak egyiptomi elnök tegnapi nyilatkozata szerint Izrael négy hónapon belül kivonulhatna a Golánfennsíkról. Ez a feltétel részét képezi annak a megállapodásnak, amelyről jelenleg Szíriával folytat tárgyalásokat, mondotta az elnök az egyik hazai lapnak szíriai partnerének, Haffez Aszszadnak kairói látogatása alkalmából adott interjújában. T

ansu Ciller török miniszterelnök-asszony tegnap fejezte be németországi látogatását. ígéretet kapott Klaus Kinkéi szövetségi külügyminisztertől: Bonn támogatni fogja Ankara kérését, hogy adják meg a kettős állampolgárságot a Németországban élő törököknek. Ciliért a német vezetőkkel folytatott tárgyalásain biztosították, a szövetségi kormány minden lehető lépést megtesz annak érdekében, hogy megfékezzék a neonácikat és az országban tiszteletben tartsák a török kisebbség jogait. O_lovákiába készül az Eduscho — tájékoztatott a Der Standard című osztrák napilap a cég vezetőjével, Hermann Danyval készített beszélgetés után. Kiderült, az Eduscho telket vásárolt Szlovákiában, s 1994 végéig modern pörkölőt kíván építeni az országban. POŠTOVÁ BANKA, a. s. Gyorsabban gyarapítjuk az Ön pénzét! ÜJ KAMATLÁBAK 1993. IX. 15-étől érvényes TAKARÉKBETÉTKÖNYVEK Évi kamatláb Felmondási határidő nélkül 6 % Felmondási határidő: - 3 hónap 10,0% - 6 hónap 12,0% -12 hónap 15,0% -24 hónap 16,5% 1993. X. 1-jétől új szolgáltatásként LETÉTI JEGYEK (KINCSTÁRJEGYEK) Lekötési határidő: - 3 hónap 12,0 % - 4 hónap 12,5% - 5 hónap 13,0% - 6 hónap 14,0% - 7 hónap 14,3 % - 8 hónap 14,6% - 9 hónap 14,9% -10 hónap 15,2% -11 hónap 15,5% -12 hónap 16,0% 1993. X. 1-jétől érvényes SZEMÉLYI SZÁMLÁK 6,0% 1993. X. 1-jétől érvényes VÁLLALKOZÓI ÉS FOLYÓSZÁMLÁK 4,0 % 1993. IX. 15-étől érvényes LEKÖTÉSI HATÁRIDŐS BANKBETÉTEK 1-től 24 hónapig terjedő lekötési Idővel, * 200 000 koronát meghaladó bankbetét esetén 10-16 % (Megjegyzés: 5 millió koronát meghaladó bankbetét esetében egyénileg megállapított kamatláb, megegyezés szerint.) A Postabank ismertetett szolgáltatásairól bővebb tájékoztatás kapható minden szlovákiai postán és a bankfiókokban. Postabank - a bank, amely a legközelebb áll Önhöz! VK-1507 ÚJ MAGYAR HONVÉDELMI TÖRVÉNY MÁR A PARLAMENT ELŐTT Magyarországnak nincs konkrét ellenségképe, a magyar hadsereg nem veszélyeztet senkit, s katonai doktrínája nem támadó, hanem védelmi jellegű. Egyebek közt erre mutatott rá Für Lajos magyar honvédelmi miniszter abban az expozéjában, mellyel megnyitotta az új magyar honvédelmi törvény parlamenti vitáját. A miniszter leszögezte: olyan törvényt kell alkotni, amely megteremti az ország visszanyert függetlensége szavatolásának jogi alapjait. Az előterjesztett törvényjavaslat a köztársasági elnök, valamint a parlament hatáskörét a hadsereg ügyeiben némileg bővíti. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy a kormány is bizonyos helyzetekben - például amikor az országot váratlan támadás érné - rendelkezhessen operatív módon