Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám, szerda

1993. SZEPTEMBER 22. IÚJSZÓM SPORT PLUSZ 10 HOLNAP DÖNT A NOB A 2000. ÉVI NYÁRI OLIMPIA SZÍNHELYÉRŐL SYDNEY VAGY PEKING? Péntektől Monte-Carlón a sportvilág szeme. Ott tanácskozik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 101. közgyűlése, amely holnap érkezik legizgalmasabb napirendi pontjához: a 91 tagú testület megválasztja a 2000. évi nyári olimpiai játékok házigazdáját. Öt város maradt versenyben, miután az eredetileg jelentkezett nyolc közül előbb Taskent és Miláno, majd az utolsó pillanatban Brasilia is visszalépett. Csütörtökön este nyolc óra tájban Juan Antonio Samaranch bejelentésére pattanásig feszülten várnak majd az ausztráliai Sydneyben, a kínai Pekingben, az angliai Manchesterben, a németországi Berlinben és a törökországi Isztambulban. A pályázók sorrendje nem véletlen, fogadóirodák esélytippjeit tükrözi. Jócskán kitárult előttünk az öt érdeklődő város. Az utóbbi hetekben olyan információdömping zúdult mindegyikről a hírközlő hálózatokba, hogy az átlagosan tájékozott embernek is bőven kijutott belőle. Jelenleg mar többet tudunk az ezredforduló évében sorra kerülő játékok pályázóiról, mint a legközelebbi, azaz az atlantai nyári olimpia színhelyéről. Egymást próbáltak felülmúlni a szóban forgo városok, váratlan ütőkártyákat húztak elő, befolyásos politikusok közbenjárását forszíroztak, tejben-vajban fürdették a NOB hozzájuk látogato tekintélyeit, csakhogy megszerezzék bizalmukat a szavazáskor. És . ígéreteikben is igyekeztek egymást túllicitálni. Mára már természetessé vált a sportolók ingyenes elszállásolása. Ingyenes kiutaztatásuk viszont újszerűségként jelentkezett. Atlanta 1996-ban még nem kínál ilyen nagyvonalúságot. Bezzeg a négy évvel későbbi játékok rendezési jogáért viaskodó városok már igen. Az első húrt Sydney pendítette meg, rövidesen Peking, majd Isztambul követte a figyelemfelkeltő gesztust. Manchester már ráadással csatlakozott: az utazási költségek megtérítésén túl a versenyzők hazai edzőtáborokra és részben sportfelszerelésekre fordított kiadásait is felvállalja. Berlin reagált a legkésőbb, ám annál nagyvonalúbban: a többiek ajánlatát azzal multa felül, hogy 18 napos, ingyenes edzőtábort ígért a sportolóknak nemcsak a 2000-es NIKÉ-SORSJEGYEK A JÁRDÁN! A tanév első napján az eperjesi Julia Veselá a keletszlovákiai város egyik utcájának járdáján 25 NIKÉ-sorsjegyet talált, amelyeken három TV jelzés volt. Ezeknek a sorsjegyeknek a televízió stúdiójában, pontosabban a szerencsekerékben lett volna a helyük. De vajon miért nem továbbították a fővárosba az illetékesek a sorsjegyeket? Miért heverlek az utcán? Az, aki a sorsjegyekel Eperjesen megtalálta, felkereste az illetékeseket, ám senkitől sem kapott magyarázatot a miértre. A helyszínen, az eperjesi fogadóirodában azt mondták, több mint valószínű, a tippelők összekeverték a postaládát a TV-sorsjegyeket gyűjtő urnával. Az is igaz, hogy egyikre sincs ráírva: NIKE vagy POŠTA! Ennek ellenére felelőtlenség volt a postaládába dobott (TV-s) NIKÉ-sorsjegyeket a járdára kiszórni. Éppen ezért jó volna, ha a NIKÉ vezetői jobban odafigyelnének, kikel is alkalmaznak a fogadóirodákban. MILAN ORSZÁGH VK—1475 olimpia előtt, hanem már Atlantát megelőzően is. Mindezek ellenére holnap egyik város sem lehet biztos a dolgában. Az elmúlt ket és fél év ellentmondásos, s nemritkán egymás befeketítésére szolgáló kampány- és ellenkampány hullámai kiszámíthatatlan hatást gyakorolhatnak a NOB tagjaira. Mindenesetre nchany fordulós szavazásra van kilátás. Csak abszolút többséggel, vagyis 46 vokssal lehet elhódítani a rendezés jogát. Könnyen megtörténhet, hogy csupán a harmadik körben nyílik erre lehetősége valamelyik pályázónak. Legnagyobb esélye Sydneynek van a sikerre. Ausztrália rövid időn belül (1986 Brisbane, 1990 Melbourne) harmadik városával kísérletezik. Legnagyobb riválisának Pekinget tartják. Kína az óriási lehetőségek országaként próbálja protezsálni magát, nem kímélve a politikai és ideológiai fegyverek bevetését sem. A szocializmus egyik utolsó bástyájaként az olimpia rendezésében látja piacának nyitását a világ felé. Legnagyobb gyengéje az emberi jogok betartása, ami megtorpanásra késztetheti a nyugodt és zavartalan játékokról álmodozó NOB-testület Pekingre szavazóit. Kompromisszumok árán s a két nagy viaskodása nyomán végül is akár Manchester kerülhet ki győztesként. Az angolok klasszikus, városközpontban zajló játékokat ígérnek. Tizenöt sportágban ott versenyeznének, s az iparváros szívében kapna helyet az olimpiai falu és a sajtóközpont is. A többi helyszín gyors és korszerű közlekedéssel íenne elérhető. Pályázatukat támogatja a kormányzat és az ellenzék egyaránt, ami Berlin esetében egy állenne elérhető. Pályázatukat támogatja a kormányzat és az ellenzék egyaránt, ami Berlin esetalán nincs így. Az 1936-os ötkarikás játékok rendezője politikai tőkét kíván kovácsolni mostani jelentkezéséből. Az ezredfordulón a Nyugat és a Kelet közti kibékülés ünnepeként akarja megrendezni az olimpiát. Ám hangos ellentábora van. Tiltakozik, robbant, tűntet, Sydneynek drukkol. Miattuk a napokban még Monte-Carlóban is borzonganak a biztonsági emberek. Berlin nevezésének ellentmondásos fogadtatása jócskán rontja kiválasztásának esélyeit. Isztambult tartották Taskent igazi vetélytársának, s ma sem várható, hogy túléli az elsó fordulót. Az egy híján száz százalékban muzulmánok lakta ország kurd szeparatistái felszólították a NOB-ot, ne szavazzon Isztambulra. S bár a török város fekvése igencsak kedvező, a szervezési tapasztalatlanság, a közlekedési, környezetvédelmi és elszállásolási bajok mind-mind gyengéi közé sorolhatók. tá *fSTt» r^h. SYDNEY 2000< Q&P Eddig a nyári játékok huszonkétszer hozták lázba a világot, háromszor a világégés szólt közbe, 1996-ban pedig az amerikai Atlanta lesz a hazigazda. De va jon kié lesz a huszonhetedik olimpia rendezési joga ? Sydneyé? Pekingé? Netán Manchesteré? Csak holnapig kell várnunk a válaszra. (j. mészáros) RÓZSA NORBERT VÉGLEG HAZATÉR Az elmúlt hét egyik szenzációja Rózsa Norbert hazalátogatása volt. Nem csak azért, mert régen járt otthon, hanem azért is, mert kinti edzője, Stachewicz úr több nyilatkozatban állította: Rózsa előbb-utóbb ausztrál színekben fog versenyezni... Ebben persze sokan kételkednek, mindenekelőtt Széchy Tamás, akinek most végre személyesen is alkalma volt beszélni erről Rózsával. Erről a találkozásról, erről a beszélgetésről kérdeztük az úszópapát: mi végül az igazság? Széchy úr, mikor is találkozott végre Rózsával? - Kedden, az uszodában. Aztán együtt is ebédeltünk. Hogyan fogadták az uszodában a hazatérő Rozsát? - Azt nehéz elmondani. Bejött az edzés végén, és amikor meglátták őt a többiek, óriási örömujjongás tört ki. Mindenki kiugrott a vízből, mindenki ölelgette, szinte ellepték őt a szeretetükkel... Es mit mondott Rózsa ezek után, ebéd közben? - Mielőtt visszament volna a Balatonra, akkor ültünk le, és mindjárt közölte, amit amúgy is tudtunk: neki soha nem volt az a szándéka, hogy ausztrál állampolgárként induljon világversenyeken. Nem is értette, hogyan terjedhetett el ez idehaza. Hiszen ő Gallov Rezső államtitkár úrral megbeszélte, hogy azért megy Ausztráliába, hogy olt kigyógyítsa gyomorfekélyét, és ezalatt egy ottani klub színeiben ússzon. A betegsége most már tökéletesen meggyógyult. Teljesen rendben van. Jó a kondíciója is. De nyugtalan és vissza akar jönni Magyarországra. Egyébkent milyen a hangulata? Haragszik-e valakire? Hiszen, amikor elment, elhangzott: talán a nyombélfekélyét sem véletlenül kapta... - Ő egy csendes, halkszavú ember, aki soha senkit nem támad. Tehát nagyon nehéz belőle bárkiről is valamiféle rossz véleményt kipréselni. De kétségtelen, hogy nem ok nélkül lesz egy 21 éves fiatalembernek nyombélfekélye. És azt hiszem, azt mindenki tudja, miféle gyanúsítgatások zúdultak rá. ő azonban, mint mondtam, ezekről nem beszélt, nem akar senkinek visszavágni. Örül, ha Magyarországon szerezhet újabb sikereket. Nem indokolta meg, miért nem utazott el Sheffieldbe, az Európa-bajnokságra ? - Tulajdonképpen az én egyetértésemmel nevezte őt az elnök, de a kapcsolattartási problémák miatt erről Rózsa nem tudhatott, mint ahogy mi sem tudhattuk, milyen az állapota. Különben egy fekéllyel, ha itthon van, akkor sem nevezzük. Es most hogyan tovább? Rózsa már itthon is marad, vagy még visszamegy egy időre? Mit mondott a terveiről? - Ő változatlanul tartja magát ahhoz, amit az államtitkár úrral megbeszélt. Most azért jött, hogy tapogatózzon. Éppen ez volt a kérdés most, hogy akkor mi legyen: 26-án indul a repülőgép és menjen, vagy pedig maradjon és majd novemberben eljön velünk a kinti edzőtáborba és majd akkor hozza a csomagjait? Az államtitkár az utóbbi megoldást javasolta, és addig itthon minden problémáját elrendezheti ... Milyen formában van Rózsa? -Hát nem olyanban, mint amilyenben nálam úszott. De hát ugye, aki „belerakta" azokat a feltételes reflexeket, az el tudja érni, hogy azok újra múködésbe lépjenek. Nekem ez szakmailag nem jelent problémát, akár egy negyed év alatt, tehát az úgynevezett makrociklus alatt mindkét távján világcsúcsformába hozom. (B. E.) NEGYVEN ÉVE AD TIPPEKET A TOTÓ ATYJA A szerencsejáték beavatottjai őt tartják a magyar TOTÓ atyjának. A 80. évéhez közeledő Varga Haszonits István azonban elhárítja ezt magától, mondván, legfeljebb bába vagyok, segítettem világra jönni, de az ötlet Vas Zoltán agyában fogant, aki egyszerűen kijelentette: pénzt kell csinálni, hogy a helsinki olimpiára jól felkészülhessenek sportolóink. Nem sokat teketóriázott, 1947 szeptemberében döntött, és októberében már lehetett tippelni. A Postatakarékra bízták a szervezést, annak jogügyi osztályán dolgozott Varga úr, akinek a svájci TOTO alapszabályából kellett gyorsan kialakítania a magyar változatot. Ma is emlékszik rá: az első héten 20 882 szelvény fogyott, a telitalálat valamivel több, mint 10 ezer forintot ért. Nagy pénz volt az akkor! Aztán olyan népszerű lett, hogy hónapok alatt milliós példányszámban kellett gyártani a szelvényeket, mígnem az ötvenes években stabilizálódott a mai öt-hatmillióra. Régen minden héten pontosan közöltek, hany szelvényt adtak el, most nem tudni, miért, ezt nem teszik, pedig a játékos is szívesen venné, ha pontosíthatna, utánaszámolhatna nyereményének - összegez Varga úr. • Annak idején a százezer forintos nyeremények nem borzolták az ideológiát? Munka nélkül ekkora jövedelem? - Dehogynem, sokat foglalkoztak a pártvezérek a TOTÓval, sokan ellenezték, még olyan pénzügyminiszter is volt, aki meg akarta szüntetni! Csakhogy az állam is jól keresett rajta, és hiányzott volna az évi öt-tízmilliárd, ami bejött a szelvényekből. De lény, akkor mindig úgy kellelt alakítani a szabályokat, hogy inkább több kis nyeremény legyen. Most meg mar egészen eltorzult a másik végletbe, akár 100 milliós nyereményt is kifizethetnek. • Mindenki nyerni szeretne, vannak, akik csalással. Ön is így tapasztalta? - Sok primitív csalással találkoztam, perekre, feljelentésekre került sor, amelyeken általában én képviseltem a TOTÓ érdekeit. Ezekről az esetekről nemigen írtak, féltek, rontja a játék tekintélyét, meg tippet sem akartak adni a szerencselovagoknak. Egy eset azonban alaposan felborzolta az idegeinket, s a közvélemény is sokáig várta a fejleményeket. Egy nyertes ugyanis 1948-ban több mint 200 ezer forintért egyszerűen nem jelentkezett, pedig nagyon vártuk. Ki lehet a szerencsés? Az újságok már elnevezték Mister X-nek. Egyik munkatársunk, aki a mellettem levő asztalon dolgozott, kieszelte a csalást. Amikor megérkeztek az eredmények, gyorsan kitöltötte a szelvényt, és becsempészte az összeállított kötegbe. Néhány óra múlva rá is bukkantunk a telitalálatosra, csakhogy feltűnt, milyen friss még rajta a tinta. Nem szóltunk senkinek, kihirdettük a nyerőszamot és vártuk, ki fog jelentkezni. Ö is türelmes volt, de aztán ügyvédje, aki át akarta venni az akkor hatalmasnak számító összeget, szépen besétált a csapdába. A csaló tisztviselő mindent beismert. Azóta kettévágva tárolják a beérkező szelvényoszlopokat, a közjegyző pecsételi le az egyik felét, és ó helyezi el a páncélszekrényben. Még a csalás gondolata se jusson senkinek az eszébe. • Elveszhet egy nyertes szelvény? Nem. Ezredannyi lehetőség sincs erre, mint a telitalálatra. • Mégis be akarják vezetni a gépesítést, hivatalosan igazolják majd a tippek atvetelét. - Lehet, hogy konzervatív vagyok, de nagyon tartok ettől a lépéstől. Kepzeljük el: valaki bemegy egy irodába és bemondja a tippeket. Beütik a gépbe a számokat, s ő megkapja az igazolást. Angliában is így van, mondják, csakhogy ott kiierjedt bankrendszer van, nálunk meg egy kisebb település lakóját egyszerűen kizárják igy a játékból. Utazzon, ha tippelni akar! Meg aztán ennek a mai TOTÓnak varázsa van. Megveszem a szelvényt, magam elé rakom, kombinálok, variálok, töltögetek, eljátszadozom a lehetőségekkel. Ez a gépi TOTÓ már nem az a TOTÓ. • Szokott-e játszani és nyert-e már? - Nem, de tippeket adok! • Érdemes-e megjátszani az ön tippjeit, nyerhet-e rajta a totózó? — Ezek nem nyerőtippek, nemigen hoznak sok pénzt, mert ha bejönnek, akkor a papírforma érvényesül. Az én tippjeim és elemzéseim a realitásokat tükrözik. Mindig van olyan meccs, amely fejreállítja a totózókat, de én nem ezzel számolok, csak és kizárólag a tényeket veszem figyelembe. Az összes lehetőséget, esélyt számbaveszem, ennek alapján készül el a papírformát tükröző tippajánlat. A fogadó dolga, hogy ráépítse saját vélemenyét, megérzését, elképzelését. Lehet, sőt, szükséges tanácsot adni a totózónak, ám tippelnie mindenkinek magának kell. Ez a szép, ez az izgalmas ebben a játékban. (s-s)