Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-17 / 217. szám, péntek
1993. SZEPTEMBER 17. MOZAIK 4 A Szlovák Televízió magyar adása szombaton 18.45-kor • Csökkentett műsoridővel közvetít a rádió magyar adása • Városi egyetem Királyhelmecen • Újdonságokról a hidaskürti magán szaktanintézetben • Kulturális ajánlatok, meghívók • Évadkezdés a Kassai Tháliában • Képes üdvözlet a 10. rozsnyói vásárról • Egy őszi este a szesztai asszonyokkal Műsorvezető: Héger Rudolf AZ ÚJ ÁLLAM ÚJ ÜNNEPEIRŐL (Folytatás az 1. oldalról) lenség napja (ezen a napon alakult meg 1948-ban a szlovák nemzeti tanács, amely arról döntött, hogy támadást kell indítani a magyar szabadságharc ellen). • Karácsony, húsvét és a többi egyházi ünnep kimaradt a javaslatból? - Az eredetiben nem szerepeltek, de utólag született egy javaslat, hogy az államünnepeken kívül az alábbi munkaszüneti napokkal kell a tervezetet kiegészíteni: január 6. - háromkirályok, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, Úrnapja, november 1., december 24-26 és 31. Úgy tudom, hogy nemcsak a mi bizottságunk, hanem a többi is egyetértett ezzel. • Melyik javasolt ünnepről folyt a legtöbb vita? -Augusztus 29-ről. Bizottságunkban is elhangzottak olyan vélemények, hogy a felkelés a szlovák állam elleni puccs volt, de törlését végül mégsem hagyták jóvá, többek között azért sem, mert a mai helyzetben nem tenne jót Szlovákiának, ha az egyetlen olyan ünnepet, amelynek nemzetközi tekintélye is van, megszüntetnék. • Kimaradt viszont az ünnepek közül május 9. - Emléknap lenne, azzal az indokkal, hogy negyven évvel a háború befejezése után az európai országok többségében már nem ünneplik a háború befejezését, mert meg akarják szüntetni Európa megosztottságát a győzőkre és legyőzőitekre. • Mit sorol a javaslat az emléknapok közé? - Március 25. - az emberi jogokért folytatott harc, június 6-7. a szlovák nemzet 1861 évi memorandumának napja, július 17. az SZK szuverenitási deklarációja, szeptember 1., a szlovák alkotmány és november 19. a totalizmus elleni harc napja. Az utóbbi a mi bizottságunk javaslata volt. • Mit gondol, elfogadja a parlament ezt a törvényt? - A kormány szerint átfogó törvényre lenne szükség a munkaszüneti napokról, az állami ünnepekről és az emléknapokról. Amennyiben a jövő héten az elképzelései szerint kiegészített tervezetet terjesztik elő, akkor valószínűleg megkapja a szükséges támogatást. -esiPÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI MPP: FONTOS A REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Munkatársainktól) Célunk a független, polgári intézményeken alapuló társadalom, s ebben nagy szerepe van a regionális fejlesztésnek, a régiók gazdasági együttműködésének. Ezt Petőcz Kálmán szóvivő mondta a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtóértekezletén. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben több ilyen célú találkozóra került sor Nógrád megye és a Losonci, Borsod megye és a Kassai, valamint Győr-Sopron-Moson megye és a Galántai meg a Dunaszerdahelyi járás képviselői között. Véleménye szerint az országon belül is hasonló regionális fejlesztésre van szükség, hogy a régiók kulturális és gazdasági alapon autonóm egységeket alkossanak. Hasonló témára az MPP a Márai Sándor Alapítvánnyal közösen nemzetközi konferenciát szervez, amelyen elsősorban a Csallóközzel és Mátyusfölddel foglalkoznak majd. Egy másik találkozóra szeptember 22-én Jászon kerül sor, ahol a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Kassa-vidéki polgármesterek találkoznak, és a Kárpátok Eurorégióról lesz szó. A. Nagy László elnök arról tájékoztatott, hogy az MPP Országos Tanácsának jövő szombaton sorra kerülő ülésén a párt módosított gazdasági programja, valamint a regionális és helyi önkormányzatok kérdése kerül napirendre. (gaál) SZÜRETI ÜNNEPSEG KIRÁLYHELMECEN CÍMERT ÉS ZÁSZLÓT SZENTELNEK (Munkatársunktól) A Királyhelmeci Városi Hivatal a Csemadok és több más társrendező közreműködésével szombaton és vasárnap szüreti ünnepséget rendez Felső-Bodrogköz központjában. Királyhelmec új piacterén már reggel megnyitják a nagyszabású kirakodóvásárt, a katolikus templom előtti téren az iparművészeti bemutatót, a városháza csarnokában pedig a gyümölcs- és zöldségkiállítást. A szüreti ünnepség főműsora a városháza előtt kezdődik, ahol bensőséges ünnepélyességgel, ökumenikus istentisztelet keretében szentelik fel a város címerét és zászlaját. A színpompás szüreti felvonulás ezután indul el a város főutcáján a Csonkavár alatti szabadtéri színpadhoz. Itt a délutáni kulturális műsorban a város nótaénekesei, egy szlovák néptáncegyüttes, valamint a sárospataki Bodrog népi együttes lép közönség elé. A modern táncok kiváló művelői is bemutatkoznak, majd a budapesti Dolly-Roll együttes ad koncertet. Lesz még tűzijáték és utcabál is, vasárnap pedig sportnap. (-szák) KÁJN PROBLEM Nem tudom, az oktatási minisztérium nyugtatóktól oly nyugodt-e, vagy mitől, vagy mert nincs feje, mármint miniszteri tisztségben, mindenesetre úgy viselkedik, mintha az iskolaügy háza táján minden a legnagyobb rendben lenne, még a vakolat sem potyog. Erre utal egyebek között, hogy a tárca vezetése - az elmúlt, könnyűnek korántsem mondható, okkal szervezett pedagógussztrájkokkal-tüntetésekkel is zajló tanév után - legsürgetőbb feladatnak az etika és a hittan oktatásának bevezetését tekintette. Legszebb az egészben, ahogy az államtitkár úr indokolta eme intézkedését: azért kellett beiktatni a két tantárgyat minél gyorsabban, mert rohamosan növekszik a bűnözés. Hoppá! Ezután már nem fog, sőt csupa jó, rendes, becsületes, szolid, illemtudó ember kerül majd ki az iskolákból. Ugyanis az etika és a hittan oktatásával eltűnnek a társadalmi feszültségek, megoldódik a családok anyagi helyzete, megszűnnek a munkahelyi elbocsátások, nullára csökken a munkanélküliség, nincs többé pénz utáni hajsza, a szülők gyermekeikkel tölthetik estéiket, a hétvégeket, s lesz idő végre olvasni is, a kocsmák helyett a könyvtárak telnek meg emberekkel satöbbi. Ahogy azt Móricka elképzelte. Először elcsodálkoztam, aztán inkább elszomorodtam, hogy az államtitkár úrral egyetértett a kormány okatatásért felelős alelnöke. Szerintük az sem kérdés, ki oktassa az etikát és a hittant. Kájn problem, amint a görög kofa mondta a dinnyére, melybe már belepisilt Lőrinc, azt is meg lehet enni. Pedig hát kérdés. Kell ez etika, a hittan is - de nem így. Azért először kréta kellene, melyre az iskolák újabban úgy koldulják össze a pénzt. Ám a nyolcvankilenc novemberétől már a negyedik vagy ötödik miniszterére váró minisztériumot mintha ez nem érdekelné. Bagatell. Amiként az is, hogy az egészségügyi középiskola diákjai egymás - kétszáz korona kölcsönzési díj ellenében kapott, agyonrongyolódott - tankönyveit fénymásoltatják, így szedvén össze a hiányzó lapokat. Mit sem számít, hogy egy másik középiskolában épp a főtantárgyat, a számítástechnikát nem tudják tanítani, mert ellopták a számítógépeket. Kájn problem, rádiónk még van, majd lesz belőletek rádiószerelő, fiaim. Hogy a tanszak, melyre a gyerek jelentkezett, törvény, hogy a tanterv úgyszintén törvény — kit érdekel. Az összeomlás veszélye fenyegeti a főiskolákat és az egyetemeket. Nemcsak a kutatómunka állhat le, maga az oktatás is. Hiába mondják a rektorok, hogy a költségvetésből az idén még felét sem kapták annak az összegnek, mint tavaly - nem igaz. Kit érdekelt, hogy az elmúlt hetekben sok elsős főiskolai hallgatójelölt, illetve szüleik számára mi gondot jelentett - internátusi elhelyezés híján - legalább egy albérletet szerezni vagy szobát valamelyik munkásszálláson. És ha sikerült, és ha akkor netán valaki sokallni merészelte a fölényes nyugalommal kért magas szállásdíjat, a szemébe vágták: minek adja főiskolára a kölyköt, ha nem tud fizetni. Ide jutottunk: szegény ember gyereke ne menjen főiskolára. A mi kis magyar öblünkbe evezve ezután: kit érdekel Nyitra? Mármint rajtunk kívül. A pedagógiai főiskola akadémiai szenátusa június 22-i hatállyal - közeledvén Szlovákia Európa Tanácsba történő felvételének időpontja - gyorsan létrehozta a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karát, mely ilyenképpen de jure azóta létezik. De facto - nem, a mai napig, pedig hétfőn ezen a főiskolán is megkezdődött a tanév. 1 lúzzák, halasszák a dolgot, talán olyan megfontolásból: hátha sikerül végképp elodázni az új kar beindítását. De más szempontból is veszélyben, legalább egyelőre, az anyanyelven folyó oktatás átmentése Nyitrán. Csökken a magyar tanári állomány, egyebek között azért, mert - nyilván anyagi okok miatt - a szlovák oktatók mellett magyarokat is felszólítottak, néhány hónapon belül vonuljanak nyugdíjba. Ugyanakkor a múlt héten még nem volt szerződésük a külső, óraadó magyar tanároknak, akikből az elmúlt tanévben nyolcan-tizenketten oktattak a főiskolán. A hivatalosan úgynevezettnek mondott magyar tagozaton több tanulmányi szakon a tanítás nyelve hatvan-hetven százalékban a szlovák. Kájn problem. Hogy azért egy kis örömet is mondjak, az idén mintegy 600-an jelentkeztek a magyar tagozatra, közülük 150-et vettek fel. így az új tanévben a 160 levelezőhallgatóval együtt összesen 720 magyar pedagógusjelölt tanul a Zobor alatti városban. Ha emlékezetem nem csal, soha még ennyien nem voltak egyszerre. Miként haladnak majd? Természetesen, az az ő esetükben ugyancsak függ az oktatásügy gazdasági helyzetének alakulásától is. Attól, hogy a parlament, a kormány, a minisztérium szem előtt tartja-e, vagy csupán felejthető ünnepi fordulatnak tekinti ama - egyébiránt a szeptember elsejei tanévnyitón általa is hangoztatott - tételt, hogy az oktatásügybe fektetett pénz ezerszeresen megtérül. Nem kevésbé attól, hogy születik-e végre olyan átfogó oktatásinevelési koncepció (hogy ezzel a ronda szóval éljek), mely alapvető vonatkozásokban legalább valami állandóságot hoz az oktatásügybe, az örökös változtatás, improvizálás, a végig nem gondolt, a tegnapinak pont az ellenkezőjét mondó intézkedések helyett. Egyébként, kájn problem... BODNÁR GYULA AHOGY ÉN LÁTOM FAGYLALT ÉS GALAMB Valamelyik kotnyeles újságíró kiderítette, a szlovák kormány egyik augusztusi ülésén olyan dokumentumtervezetet vitattak meg a miniszterek, amelynek alapján csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a végrehajtó hatalom a sajtó megregulázására készül. Olyan központi tájékoztatás-irányítási kormányszerv létrehozásának koncepciója került a kormány asztalára, amely több mint gyanúsan hasonlít az egykori CSKP KB sajtóosztályára, vagy a demokratikus nüanszokra kevésbé adó tekintélyuralmi rendszerekben működő propagandaminisztériumokra. Ma még senki sem tudja megjósolni, hogy meddig bírja ki a Mečiar-kormány. Hónapokig? Netán 1996 nyaráig? Azt sem lehet tudni, hogy koalícióra lép-e más pártokkal vagy sem. így azt is csak találgatni lehet, hogy kialakul-e olyan helyzet a törvényhozásban, hogy a kormány eséllyel tehet kísérletet az új „minisztérium" létrehozásának megszavaztatására. Annyit azonban már most is megállapíthatunk a tévedés kockázata nélkül, hogy a sajtószabadság nehezen egyeztethető össze az olyan intézmény működésével, mint amilyennek létrehozására a kormány törekszik. Viszont a gondolat már megfogalmazódott, így érdemes felkészülni a belőle eredő veszélyek elhárítására. Hogy mire számíthatnak az újságírók, azt az állami kézben levő kormánylapban, valamint a szintén állami tulajdonú rádióban és tévében meghonosodott szokások mutatják. Szellemesen jellemezte a helyzetet egy rádiós kollégám az iglói „cigánybotrányt" követő napon, amikor azt kapták feladatul az elektronikus hírközlés munkatársai, hogy hazudtolják meg a Cseh Sajtóiroda Mečiar-kijelentésekkel kapcsolatos híreit. Minden igyekezetük hiábavaló volt, a tények és a miniszterelnök állításainak konfrontálásánál leégtek, és számos vezetői szék megingott a Szlovák Rádióban. Rádiós kollégám ekkor jelentette ki szomorkásán: Ideje lenne megrajzoltatni a kormánypárti tömegtájékoztatás címerét. Amelynek egyik fején egy tölcsér fagylalt lenne, a másikon egy galamb. A két jelkép arra figyelmeztetné az újságírót, hogy: vagy nyalsz, vagy repülsz. A kormány emberei által kidolgozott propagandakoncepcióból egyértelműen kitűnik, hogy a végrehajtó hatalom tájékoztatási monopóliumra törekszik. Tehát már nem elégedne meg azzal, hogy a kormány elnöke vagy egy-egy miniszter csak a számára kedves újságíróknak ad információt, interjút. A szelektív tájékoztatás intézményesítését jelentené a kormány központi propagandaszerve. Ez önmagában még nem mérne végzetes csapást a sajtószabadságra, hiszen amíg léteznek kormánytól független lapok, addig szavatolható a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Márpedig ilyen lapok még léteznek, sőt, még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a nyomtatott sajtó nagyobbik része állja a sarat. A kormánynak azonban számtalan lehetősége van a lapok ellehetetlenítésére. Egyik ilyen eszköz a Postai Hírlapterjesztő Szolgálat, amely állami tulajdonban van. A terjesztési költségeket úgy állapítják meg, hogy még a jelentős példányszámú lapok is fulladoznak tőle. Eközben időről időre kimutatja a PNS (Postai Hírlapterjesztő Szolgálat), hogy milyen óriási deficittel dolgozik. Igen, ráfizetéses, mert szándékosan olyan adóterheket ró rá a kormány, hogy kénytelen egyre nagyobb hányadát elvonni a terjesztett lapok árának. De a kormánynak az egyes magánlapkiadók megadóztatásában is olyan lehetőségei vannak az ellehetetlenítésben, hogy fennáll a veszélye a tömegtájékoztatás „államosításának". Egy főszerkesztő nemrég megjósolta, lehet, hogy egy éven belül megszűnik a napilapok kétharmada. Ha ez bekövetkezik, mérget vehetünk rá, majd a terjesztési költségeket is, meg az adóterhet is mérséklik. De akkor már a kormány ellenőrzése alatt működik a lapok zöme is. Akkor már nyugodtan kifüggeszthetik minden szerkesztőségben a kollegám által megálmodott címert. A kormány propagandakoncepcióját érdemes minden újságírónak elolvasni. Hogy tudják, mivel számolhatunk - ha a parlament is közömbösen szemlélné a sajtószabadság ismételt leépítésére irányuló törekvéseket. TÓTH MIHÁLY MÓRIC DURAYT VEGYÉK CÉLBA Durayt vegyék célba, tanácsolta az újságíróknak a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóértekezletén Vít'azoslav Móric azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben két cikk is foglalkozott vele, amelyek szerzői őt állítólag exszlováknak nevezték. Ľudovít Černák, pártelnök bejelentette, hogy Vladimír Mečiar vasárnapi kijelentésétől inspirálva követeli, a kormányfő kérjen tőle bocsánatot az egymilliós követeléssel kapcsolatos kijelentései miatt szeptember 22-ig, különben személyiségi jogainak védelme érdekében kihasználja az összes rendelkezésére álló jogi eszközt. Vladimír Mečiar ugyanis vasárnap többek között leszögezte, hogy immár eljött az idő, amikor mindenkinek felelnie kell azért, hogy alkotmányos tényezők hitelét rontja. Természetesen ezúttal sem feledkezett meg a magyarokról. „Hajlandók vagyunk támogatni a vezetékneveket és a táblákat, de tiszta vizet kell önteni a pohárba", mondta, majd kifogásait sorolva említette a Balladur tervezetet, az etnikailag tiszta határokat, a Panoráma és a Magyar Televízió beavatkozásait Szlovákia belügyeibe, s főként, hogy a magyar szülők másodrendű állampolgárokat nevelnek gyermekeikből, mert nem akarják kétnyelvű iskolákba adni őket. Ezt a kijelentését szinte rögtön visszavonta, merthogy eszébe jutott: Roman Kováč beszámolt neki a magyar nemzetiségű szülőktől érkező, a kétnyelvű iskolákat köszönő levelekről, (m-n.)