Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-12 / 186. szám, csütörtök

/ HÍREK - VÉLEMÉNYEK MAGYARORSZAG PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK '94 MÁJUSÁBAN A FIDESZ A LEGNÉPSZERŰBB A magyar belügyminisztérium azt javasolja, hogy a következő parlamenti választások első fordulójára 1994 május közepén, míg a második fordulóra június elején kerüljön sor. Ezt Boross Péter, a tárca vezetője jelentette be tegnapi budapesti sajtóértekezletén. Szavaiból kiderült: még vitatott, hogy vasárnap vagy pedig pénteken legyen a szavazás. Nyilvánvaló, olyan döntésre van szükség, amely minél több embernek megfelel. Boross azt is elmondta, hogy a kormány által már a parlament elé terjesztett választójogi törvénymódosítás értelmében választójogot kapnának a külföldön élő magyar állampolgárok is. Ez mintegy 50 ezer embert érint, s a szavazás lehetőségének megadása erkölcsi gesztus lenne ezekkel a magyar állampolgárokkal szemben. A parlamenti pártok között egyetértés alakult ki abban, hogy a listás választás egyfordulós legyen, illetve esetleges időközi választásokat évente csak egyszer tartsanak. A parlamenti pártok többsége egyetért abban is, hogy a bekerülési küszöböt az eddigi négy százalékról öt százalékra kell emelni. Boross véleménye szerint a választójogi törvényen komolyabb, nagyobb változtatásokat - mint például a sokat emlegetett képviselők számának csökkentése, a kétkamarás parlamenti rendszer bevezetése stb. - csak a mostani választások után, kb. 1995-ben lenne időszerű végrehajtani, hiszen akkor még három évük lesz a honatyáknak a következő választásokig. A Szonda-Ipsos közvélemény-kutató intézet tegnap közzétett legfrissebb adatai szerint egyébként továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb politikai párt Magyarországon. Ha most lennének a választások, akkor a megkérdezettek 25 százaléka voksolna a fiatal demokratákra. A második helyen a Magyar Szocialista Párt végzett, 15 százalékos preferenciával. A kormányzó Magyar Demokrata Fórum ezúttal bronzérmes lett, s a választók hét százaléka szavazna rá. Jelenleg a lakosság 28 százaléka nem menne el voksolni. Összegezve az utóbbi hónapok felmérésének eredményeit elmondható, hogy a jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokon valószínűleg egyetlen párt sem fog annyi szavazatot szerezni, hogy önállóan alakíthasson kormányt. Kokes János, Budapest ÚJABB KURD AKCIÓ «ÚJSZÓM 1993. AUGUSZTUS 12. Törökország keleti részében, Genc mellett kedden éjszaka kurd felkelők egy mikrobusz nyolc utasát mészárolták le, további tízet pedig megsebesítettek. Az Anatolia török hírügynökség jelentése szerint a járművet a szélsőséges Kurd Dolgozók Pártjának harcosai támadták meg. A hírügynökség megjegyzi, hogy a térségben az ankarai kormánycsapatok átfogó hadműveietet indítottak a tettesek felderítése érdekében. Megkönnyebbülést okozott viszont az a tegnapi hír, miszerint az említett szélsőséges párt szabadon engedett hat ausztrál, francia, illetve brit turistát, akiket túszként tartottak fogva. SZIGORÍTOTT HATARELLENORZES A cseh határőrség szervei július elsejétől több mint 200 olyan külföldi állampolgárt fordítottak vissza, akik illegálisan próbáltak Csehországba jutni a cseh-szlovák határon keresztül. A cseh vámügyi szervek bejelentették, hogy július 12-23 között 122 harmadik országból érkezett személyt küldtek vissza Szlovákiába. A Szlovák Belügyminisztérium azt adta tudtul, hogy július 26 és augusztus 6 között a cseh fél további 83 személynek nem engedélyezte a határátlépést, köztük 36 románnak. A Reuter hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi: Szlovákia akkor tudná hatékonyan kitoloncolni a cseh szervek által visszafordított illegális bevándorlókat, ha aláírná a kitoloncolási megállapodást Magyarországgal, Romániával és Ukrajnával. Jamaicaiak tízezrei üdvözölték II. János Pál pápát a kingstoni Nemzeti Stadionban. A Szentatya tegnap amerikai körútjának következő állomására, Mexikóba utazott. HAVEL-SZTORIK VIDEOKAZETTÁN Havel esetei címmel tegnap figyelemfelkeltő írást jelentetett meg Václav Havelről az orosz bulvárlap, a Kuranti. Az újság szerint úgy tűnt, hogy Havel drámaíró minden múltbeli szeszélyétől megvált, amelyet még Csehszlovákia elnökeként tapasztalhattunk nála: például a nyakkendőtől való viszolygást. Ám bohémsága időről időre nyilván arra készteti őt, hogy feledkezzen meg a politikai óvatosságról. A Kuranti szerint Csehországban a feje tetejére állt minden annak a különös videokazettának a megjelenése miatt, amely, a híresztelések szerint, a drámaíró elnök nagyon frivol eseteiről ad tanúbizonyságot. A lap szerint az elnök túlzottan aktív magánéletet él. Végezetül hozzáfűzi, hogy az USA-ban egy ilyen botrány egyértelműen a politikus pályafutásának végét jelentené. Még sejtelmesen megjegyzi: talán az is kiderül, hogy az „esetek" nyomán mi történik majd Csehországban. A VILÁGSAJTÓBÓL Több héten át tartott a lengyel -orosz alkudozás arról, hogy hol helyezik el azt a 30 tagú katonai missziót, amely átmenetileg Lengyelországban marad, hogy felügyeljen a Németországból lengyel területen át távozó egykori szovjet hadsereg kivonulására. A rendszerint jól tájékozott osztrák Die Presse tegnap beavatta olvasóit ennek részleteibe. Eszerint az orosz tárgyalóküldöttség vezetője, Kovaljov tábornok a lengyel vasutasok székházát szemelte ki, míg a lengyel Ostrowski tábornok azt akarta, hogy az orosz katonatisztek a varsói orosz nagykövetségen húzzák meg magukat. A magas beosztású lengyel katonatiszt rámutatott arra, hogy az orosz külképviseletben elférne az orosz misszió, ha annak egy részét nem privatizálták volna, ugyanis számos helyiségét magáncégeknek adták ki. Az orosz nagykövet, miközben azzal volt elfoglalva, hogy ezt megcáfolja, Kovaljov közölte, hogy várhatóan halasztást szenved az egységek kivonása. Ebben a helyzetben a lengyel külügyminisztérium tette a legokosabban - nem is foglalt állást. Egy hivatalnoka, aki nem fedte fel kilétét, azonban indítványozta, hogy a küldöttségvezetők egy üveg vodka mellett rendezzék a dolgot. Erre azonban állítólag a nagy hőségek miatt nem került sor, s a dolog végül úgy végződött, hogy az orosz tábornok gyorsan aláírta a kaszárnya átadására vonatkozó jegyzőkönyvet és hazautazott. MAGYAROK CSEHORSZÁGBAN SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI Mindazok számára, akik figyelemmel kísérik a Cseh Köztársaságban élő mintegy 20 ezer magyar sorsának alakulását, kétségkívül nagy segítséget nyújt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége gondozásában ezekben a napokban Magyarok a Cseh Köztársaságban - Maďari v České Republice címmel megjelent cseh és magyar nyelvű kiadványa, amely szociológiai felmérések eredményeit foglalja össze. Ilyen felmérésre a csehországi magyarok körében eddig még nem volt példa, s ezért a vizsgálat következtetései joggal számíthatnak szélesebb körű érdeklődésre. Hivatásos közvélemény-kutatók 1004 személyt szólítottak meg, főként az iránt érdeklődve, hogyan viszonyulnak a csehországi magyarok a magyar nyelvhez és kultúrához, milyen a csehországi magyarok egymás közti kapcsolata, elégedettek-e életükkel, mi a véleményük a politikai képviseletről. Ismertetésünk keretei csupán azt teszik lehetővé, hogy a felmérés eredményei alapján bepillantást nyújtsunk a csehországi magyarok gondolkodásába. A megkérdezettek többsége a magyar nemzethez való tartozás fontos elemének tekinti a magyar származást, a magyar anyanyelvet, valamint a magyar nemzet történelmi hagyományainak vállalását. Érdekes jelenség: a magyar nemzetiségű női lakosság jobban ragaszkodik eredeti nemzetiségéhez és hazájához, mint a férfiak. Elgondolkoztató viszont az a megállapítás, hogy az alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők gyermekeik nemzetiségeként gyakrabban jelölik meg a magyart, mint a magasabb képesítésűek. A Csehországban élő magyaroknak több mint 75 százalékával nagyon jól, vagy eléggé jól lehet írásban és szóban magyar nyelven értekezni. A szórványhelyzetből, a cseh környezetbe való beilleszkedés természetes igényéből következik, hogy a csehországi magyarok 94 százaléka nagyon jól vagy eléggé jól beszél csehül. Az adatszolgáltatóknak több mint kétharmada elmondta, háztartásukban többnyire a cseh nyelv a használatos. Csupán 12,9 százaléka állította, hogy otthon magyarul szólnak egymáshoz. A megkérdezettek többsége szívesen fogadná a rendszeres magyar nyelvű rádió- és tévéadásokat, s ugyancsak szorgalmaznák egy időszaki, a csehországi magyarok számára készített lap kiadását. A szlovákiai magyarokról nagyon keveset tudtak, különösen a legfiatalabb és a legidősebb válaszadók. Ez is jelzi, hogy a csehországi magyarok egyetlen lapjának, a Prágai Tükörnek többet kellene foglalkoznia a magyar lakosság életével, tájékozottságának kiszélesítésével. A csehországi magyarok közt a legnagyobb lélekszámú csoportot azok alkotják, akik 1960-1970 között költöztek az országba. A megkérdezetteknek csupán 1,5 százaléka vallotta, hogy a kitelepítés következtében maradtak Csehországban, s a válaszokból az is egyértelműen kitűnik, a csehországi magyarság háromnegyed része a jövőben is a Cseh Köztársaságban kíván maradni. A kiadvány az 1991. évi népszámlálási adatok alapján részletes betekintést nyújt a csehországi magyarok korösszetételébe, területi megoszlásába, az ifjabb nemzedék oktatási helyzetébe. Ennyit ízelítőként. SOMOGYI MÁTYÁS, Prága XXX Az érdekődők figyelmébe ajánljuk: a kiadvány szerzője Petr Sadílek szociológus, a prágai INRES közvélemény-kutató csoport munkatársa és Csémy Tamás, a CSMMSZ elnöke, aki egyben a könyv szerkesztője is. Az 1500 példányszámban megjelent kiadvány ára 60 cseh-, illetve szlovák korona. Megrendelhető a CSMMSZ-nél. (Cím: Svaz Mad'arü žijících v českých zemích, Vinohradská 46, - 12000 Praha 2.) NÉHÁNY SORBAN G

rúzia és Abházia képviselői tegnap a csapatkivonás új időpontjában állapodtak meg. Eszerint a kivonás szombaton kezdődik és augusztus 16-án éjfélkor fejeződik be. Grúzia közölte: azért nem kezdte meg egységeinek visszavonását, mert a nemzetközi megfigyelőkre várt, akik csak kedden este érkeztek meg Szuhumiba. J

osef Haris izraeli főügyész tegnap javasolta, ne indítsanak újabb eljárást Ivan Demjanjuk ellen. Ezzel reagált a Kash nevű cionista mozgalom követelésére, hogy állítsák ismét bíróság elé az ukrán származású Demjanjukot, akit július végén mentettek fel, mert nem tudták rábizonyítani, hogy azonos a treblinkai koncentrációs tábor Rettegett Ivánnak nevezett hóhérjával. W

ashingtonban tegnap bejelentették: az Egyesült Államok csapatai a híresztelésekkel ellentétben rövid időn belül nem fognak kivonulni Szomáliából, ahol jelenleg 3800 amerikai katona teljesít szolgálatot az ENSZ parancsnoksága alatt. Az USA fővárosában azt is közölték, hogy mielőbb el kell fogni Mohamed Aidid tábornokot, a szomáliai felkelők vezetőjét, mert őt tartják felelősnek négy amerikai katona haláláért. R

osszabbodott az egészségi állapota annak az ötéves boszniai kislánynak, akit Szarajevóból hétfőn szállítottak egy londoni klinikára. Az orvosok tegnap délelőtti beszámolója szerint Irma nehéz műtéten esett át, testéből eltávolították a gránátszilánkokat, ám eszméletét még mindig nem nyerte vissza. öulban tegnap mintegy •3 JĹ ezer ember tüntetett a japán nagykövetség előtt. A tiltakozók követelték, hogy Tokió fizessen kártérítést annak a több ezer koreai nőnek, akiket a második világháború idején japán katonai bordélyokba kényszerítettek. Ugyancsak követelték, hogy a koreai kormány érvénytelenítse azt a döntést, mely szerint nem követel semmiféle kártérítést Japántól. T

eheráni jelentések szerint a helyi rendőrség tagjai tegnap súlyosan megsebesítették azt a túszszedőt, aki elrabolta Andrej Kiszeljov orosz konzult. Az iráni külügyi szóvivő közölte: az orosz diplomatának a letartóztatás során nem esett bántódása. F

ranciaországban kedden este újabb helyeken keletkeztek hatalmas erdőtüzek, melyek eloltását a heves szélviharok nehezítik. A hét végén a francia Riviérán és Korzika szigetén 1800 hektár erdőt pusztított el a tűz. CSAK DOLLÁRÉRT?. A Focus című német hetilap érdekes híreket szellőztetett ki, melyek szerint az orosz politikusok túlnyomó többsége általában csak kemény valutáért hajlandó nyilatkozni a tévé kamerái előtt. Az említett lap szerint a ,,legdrágább" politikus Borisz Jelcin, akinek például a japán NTV társaság tavaly ősszel 30 ezer dollárt fizetett egy exkluzív interjúért. Pavel Gracsov védelmi miniszter ezer dollárt kér egy beszélgetésért, Valentyin Sztyepankov főügyész ötszázat, Alekszandr Ruckoj alelnök négyszázat, míg Viktor Mihaljkov atomenergetikai miniszter megelégszik kétszáz dollárral.