Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-02 / 177. szám, hétfő

1993. AUGUSZTUS 2. fÚJSZÓ* INTERJÚ-SPORT NEM ELADNI, BEFEKTETNI! (Folytatás az 1. oldalról) utáni időtartamra. Értelmetlen továbbá a jogorvoslat abban az esetben is, amikor gyermekek kérik a kárpótlást szüleik szabadságelvonása után. A magyar törvények kizárják, hogy a gyermek kapjon kárpótlást az elhunyt hadifogoly után, ha a volt hadifogoly házastársa már szintén nem él. • - Mi történik, ha a kárpótlásra jogosult személy megkapja a határozatot és nem fellebbezik? - A határozat jogerőre emelkedik, és a határozatban megjelölt pénzintézeti fiókban fel lehet venni a kárpótlási jegyét. - Tehát át kell menni Magyarországra... - Igen, de nem feltétlenül személyesen. Adhat meghatalmazást valakinek, hogy vegye át a kárpótlási jegyet, illetve arra is, hogy a befektetést helyette a részvényjegyző helyeken megtegye. A meghatalmazást hivatalos formában a közjegyző előtt kell megtenni. A közjegyző hitelesíti, hogy előtte történt a meghatalmazás aláírása, s pecséttel látja el az okmányt. - Melyik pénzintézetben vehetik fel a kárpótollak a kárpótlási jegyet? - Ez változik. De minden határozathoz mellékeljük az éppen aktuális fiók címét. - Egy pozsonyi lap a közelmúltban azt közölte, hogy megállapodtak a magyar külképviseletekkel - így a pozsonyival is — arról, hogy az ügyfeleknek, kérésükre, az illetékes bank átküldi a kárpótlási jegyet a külképviselet címére, ahol ezt azután átvehetik. - Folytattunk erről is megbeszélést a magyar külügyminisztériumban. Tájékoztatásuk szerint ez ugyan járható út lenne, de hozzávetőleg fél évig is eltarthat, amíg a kárpótlási jegy átadására sor kerülne. Mindenkinek azt ajánlom, számolja ki, hogy megéri-e neki Budapestre utazni és átvenni a jegyet majd azon nyomban befektetni azt, vagy fél év múltán Pozsonyba utazni, hogy ott vegye át a kárpótlási jegyet. A magyar külképviseleteken történő átadás inkább a tengeren túli országokban célszerű. Lehetőségek és megkötések — külföldiek számára A kárpótlási jegyek felhasználásáról Török Miklóst, a Magyar Nemzeti Bank devizaengedélyezési és ellenőrzési főosztályának főosztályvezető-helyettesét kérdeztük. - A kárpótlási törvények megszabják a kárpótlási jegyek felhasználását. A legcélszerűbb, ha azt az állami vagyon privatizálása kapcsán részvényvásárlásra, vagy társasági tulajdonszerzésre használják fel. E befektetésekre vonatkoznak a magyar befektetési törvényben biztosított kedvezmények. Ezen túlmenően a külföldiek a kárpótlási jegyet felhasználhatják termőföldtulajdon szerzésére is, ám a magyar törvények értelmében a földdel kapcsolatos többi ügylet — a föld eladása, bérbe adása stb. — már engedélyköteles. A kárpótlási jegy továbbá felhasználható állami bérlakás megvásárlására, s életjáradékra is váltható. - Az utóbbi két felhasználási mód a külföldiekre is vonatkozik? - A kárpótlási törvények ebben a tekintetben nem tesznek különbséget a külföldiek és a magyar állampolgárok között a kárpótlási jegy felhasználását illetően. Ugyanakkor a földtörvény jelenleg kimondja, hogy külföldi személy földet, termőföldet és mindenfajta ingatlant Magyarországon csak a pénzügyminiszter engedélyével szerezhet. Ezt oldja fel a kárpótlási törvény a kárpótlási jegyet saját jogon szerző külföldiek esetében. Tehát úgy tűnik, egy idő után ez is járható út lesz. Az életjáradékkal kapcsolatban még tisztázni kell, hogy azonosnak tekintendő-e a hozzáfűződő jogokat illetően a nyugdíjjal, s transzferálható-e külföldre. Meg kell jegyeznem, hogy az életjáradék - 65 éves kortól lehet igényelni — az első években nagyon alacsony. Nagyobb lenne az átutalás költsége, mint a járadék összege. Az átutalási költséget, természetesen, az ügyfél állja. - Térjünk vissza a részvényvásárlás lehetőségére. Ez miként történik? - A kárpótoltnak a kárpótlási hivataltól kapott határozattal igazolnia kell, hogy jogszerűen, saját jogon szerezte a kárpótlási jegyet. - S mi van akkor, ha valaki elajándékozta, vagy eladta kárpótlási jegyét? Az így kárpótlási jegyhez jutó személy mit tehet? - A nem saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel kapcsolatban jogszerűnek kell tekinteni, ha egy külföldi kárpótolt másik külföldire külföldön átruházza a kárpótlási jegyet. A magyar devizatörvény szerint nem kell engedély ahhoz, hogy külföldiek, külföldön lévő vagyoni érték tekintetében, egymás között bármiféle szerződést kössenek. Ám a másodlagosan szerzőt, természetesen, nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint az elsődlegesen szerzőt. Tehát a kárpótolt személy vehet csak állami vagyont, a jogszerűen szerző második személy nem. Az előbb említett devizatörvény szerint a kárpótlási jegy külföldi tulajdonosa. Magyarországon csak devizahatósági engedéllyel adhatja el belföldi állampolgárnak a kárpótlási jegyet. Ez, a kárpótoltak részéről bizonyára az esetek többségében felmerülő igény arra késztet bennünket, hogy ne egyedi ügyekkel foglalkozzunk, hanem ezt a kérdést központilag, jogszabályban rendezzük. Nekünk az a véleményünk: engedélyezni kellene, hogy a külföldi megbízást adhasson egy magyarországi értekpapírpiaci brókernek a kárpótlási jegyek értékesítésére és a forintösszeg elhelyezésére egy banki forintszámlára. De ez a forint nem lesz külföldre vihető, vagy külföldre átváltható. Ez a mi elképzelésünk. - Készül-e már az erről szóló jogszabály? -Erről nem tudok beszámolni. - Minden bizonnyal a legtöbb külföldi épp így tervezte a kárpótlási jegyek felhasználását. - Kifizetődőbb a kárpótlási jegyért részvényt vásárolni. Ugyanis a kárpótolt külföldi olyan árfolyamon veheti meg az állami vállalatok részvényeit, mint azt az ÁVÜ (Állami Vagyonügynökség) hirdeti, s értékpapír vásárlása esetén az állam elfogadja a teljes árat - tehát a kamattal növelt névértéket. (Ez jelenleg 1330 forint. Viszont a kárpótlási jegy piaci értéke jelenleg 570 forint körül mozog). Abban a pillanatban, hogy a külföldi tulajdonába kerülnek az ilyen részvények, már vonatkoznak rá a magyar befektetési törvény szabályai. Ezek lehetővé teszik, hogy a részvényeket eladhassa, s az ezért kapott ellenértéket külföldre szabadon átutalja. De hangsúlyozom: ez csak a kárpótoltat illeti meg, a másodlagosan kárpótlási jegyet szerző személyre nem vonatkozik. Minden részvényből fakadó jog a részvény tulajdonosát illeti meg. Külföldi állampolgár Magyarországon csak névre szóló részvényt szerezhet. Tehát nevét a részvénykönyvbe is bejegyzik. Ez teszi lehetővé, hogy ez a részvény, osztalék tekintetében, devizára átváltható legyen. A részvények öröklése, vagy átruházása esetén a névváltozást át kell vezetni. A jogok ugyanis teljesen azonosak a részvény eredeti tulajdonszerzőjével. Az elvásárlás a lehető legrosszabb üzlet -Több bolt kirakatában olvasható, hogy kárpótlási jegyet is elfogadnak fizetőeszközként. Lehetővé teszik az érvényes magyar jogszabályok, hogy a külföldi is elvásárolja ilyen helyen a kárpótlási jegyét? - Nem, ez csak a belföldiekre vonatkozik. Az üzletnek szigorú kötelessége lenne vizsgálni, hogy kitől veszi át a kárpótlási jegyet. A sorszám alapján megállapítható az állampolgárság, tehát ellenőrzések esetén elsősorban a kereskedőnek lehet kellemetlensége abból, ha külfölditől kárpótlási jegyet fogad el. Egyébként, személy szerint, a kárpótlási jegyeknek a boltokban való elvásárlását tartom a legrosszabb üzletnek, mert ez az árfolyam még a piaci árfolyamnál is rosszabb. A külföldi helyében én kivárnám, hogy az általunk tett javaslatról döntés szülessen és jogszabály formájában napvilágot lásson. - Mi van akkor, ha az eredeti jogosult gyermekére, vagy unokájára hagyja — ajándékozási szerződéssel, vagy anélkül — a kárpótlási jegyet? Őket milyen jogok illetik meg a befektetéseket illetően? - Mint a másodlagosan kárpótlási jegyhez jutókat. Vigyázat, csalók! Végezetül néhány tanács. A minap tudomást szereztünk arról, hogy két fiatalember Érsekújvár környékén azt állította: ők fogják a kárpótlási határozatot, illetve a jegyeket is kézbesíteni. Mint azt Sepsey Tamástól megtudtuk: a hivatal a határozatokat postán küldi éspedig térti vevényes levélben. A kárpótlási jegyek vonzzák a hamisítókat is. Magyarországon már volt kísérletek a hamis kárpótlási jegyek forgalomba hozására. Jó tudni ezért, hogy a kárpótlási jegy felső része réznyomatos - kézzel kitapintható, hogy a papír érdes. A kárpótlási jegy közepén található a magyar címer lenyomata, amit csak nagyon nehezen és rossz minőségben lehet fénymásolni. A címer és a kárpótlási jegy rajzolata tiszta és nagyon világos, vízjegygyel is el van látva. Ezen kívül még vannak más jelek is a kárpótlási jegyen, de ezeket csak szakemberek ismerik fel, különleges eszközökkel. Ha valaki kézalatt akar kárpótlási jegyet venni, ajánlatos meggyőződnie az eladó személyazonosságáról. Ajánlatos felkérni az eladót, hogy mutassa be a kárpótlási határozatot. GÁGYOR ALÍZ MEGSZŰNIK A LABDARÚGÓ-SZAKOSZTÁLY MUZSLÁN? AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ... Muzslán nagy baj van (lesz?) a futballal, sajnos, a helyi labdarúgószakosztály tehetetlen, nem őmiattuk (legalábbis ezt állítják az illetékesek) került reménytelen helyzetbe a legnépszerűbb sportág. Röviden az előzményekről. Két évvel ezelőtt az utolsó helyen végeztek a muzslaiak a járási bajnokságban. Mégsem estek ki, mert a klub egyesült a párkányiak tartalékcsapatával. Az 1991/92-es idényben a 4-5. helyen kötött ki a közös együttes, most pedig - egy feltűnően gyenge tavaszt követően - 13. lett. Időközben a párkányiak benyújtották a „válópert"... Először felkerestük az érsekújvári Járási Labdarúgó Szövetséget. Ladislav Kaplan titkártól azt kérdeztük, mi a helyzet tíz nappal a pontvadászat kezdete előtt. - A versenyszabályzat szerint úgy döntöttünk, a muzslaiak alacsonyabb osztályban folytatják. Nincs min vitatkozni, hiszen a két egyesület megegyezésében is az áll, ha valaki felmondja a szerződést, akkor visszaáll az 1991-es helyzet. Abban az évben pedig az érintettek sereghajtók voltak. Különben is, már 1992. december 22-én a párkányiak tudatták, az idény végén érvénytelen a fúzió. Tehát: a muzslaiak előre értesültek arról, mi vár rájuk. Mégsem cselekedtek, és ezt itt, a szövetségben senki sem érti. Sőt, az is igen fura dolog, hogy egyelőre nem jelezték, pályára lépnek-e az alacsonyabb osztályban vagy sem. Ennek ellenére besoroltuk őket... Kaptunk viszont egy felettébb zavaros táviratot, amelyben az olvasható, ha a Szlovák Labdarúgó Szövetségtől pozitív választ kapnak, beneveznek. Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy az országos szövetség nem foglalkozik az alacsonyabb osztályú bajnokságokkal. Remélem, a muzslaiak a játék, nem pedig a bojkott mellett döntenek! Útban Muzsla felé minden olyan világosnak tűnt. Csak azt nem tudtuk, miért nem értenek egyet a járási szövetség döntésével. Miért csak most harcolnak az alacsonyabb osztályba sorolás ellen? Pedig már a múlt év decemberében tudták, a fúzió napjai meg vannak számlálva... Szilva László, a muzslai labdarúgó-szakosztály elnöke keserű szájízzel kezdte mondanivalóját. Rövidesen kiderült: az éremnek van másik oldala is: - Az tény és való, hogy két éve utolsók voltunk, de ha nem egyesülünk a párkányiakkal, abban az esetben - pénzhiány miatt - megszűnik a tartalékcsapatuk. Štúrovo Mužla név alatt játszottunk, de minden kiadást mi fedeztünk! S a futballisták zömét is mi adtuk. A szerződéskötéskor naivak és hiszékenyek voltunk. Nagyot tévedtünk, amikor nem fektettük papírra azt, hogy ha bármelyik fél kezdeményezésére felbomlik a közös csapat, minket illet meg a jogutódlás. Csak szóbeli megegyezésünk volt. Bíztunk a párkányiakban, akik aztán iszonyatosan átvertek. Tudták, hogy kisemmizhetnek, azért hallgattak, és a kulisszák mögött tárgyaltak a nánaiakkal. Készült egy új fúzió. Az utolsó pillanatban azonban a Štúrovo Nánából mégis Štúrovo B lett, mivel az új szabályok szerint 20 000 koronát kell befizetnie a közös gárdának! Amikor ez kiderült, kétségbeesésünkben még Pozsonyba is elmentünk. Körbejártuk a járási bajnokság csapatait, és kikértük véleményüket: akarják-e, hogy továbbra is ebben az osztályban játsszunk. Valamennyien igent mondtak. Ezt bizonyítani is tudjuk. A szövetség urai azon nyomban rendkívüli ülést hívtak össze - mi nem mehettünk be! —, és szavaztattak. Természetesen 9:7 arányban alulmaradtunk... És a végére hagytam a legérdekesebb dolgot: a legfelsőbb járási bajnokság 17 részvevővel indul. Nem lehetett volna 18 csapat (mindenhol páros a létszám!)? És itt érződik a rosszindulat, a hátrányos megkülönböztetés. Minden jel arra mutat, a muzslaiak kilépnek a II. B osztályból. A játékosok nagy része ugyanis igazságtalannak tartja a döntést, s nem hajlandó pályára lépni. A csapat szétesett, többen egyik napról a másikra - a vezetők tudta nélkül - átigazoltak. Megszűnés fenyegeti az ificsapatot, sőt a szakosztályt is. Nem lenne okosabb döntés mégis benevezni a leggyengébbek közé, és csak azért is megmutatni: adminisztratív döntéssel sem lehet padlóra küldeni a muzslai labdarúgást!? ZSIGÁRDI LÁSZLÓ AZ ÚSZÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG ELŐTT ŐK NYERTEK ATHÉNBAN Két évvel ezelőtt Athénban rendezték a jubileumi, 20. úszó Európa-bajnokságot. A 16-16 férfi és női számban a következő versenyzők állhattak fel a dobogó legfelső fokára. Vajon hányan védik meg elsőségüket? FÉRFIAK - 50 m gyors: Rudolph (német), 100 m gyors: Popov (FÁK), 200 m gyors: Wojdat (lengyel), 400 tn gyors: Szadovij (FÁK),1500 m gyors: Hoffmann (német); 100 m mell: Rózsa (magyar), 200 m mell: Gillingham (angol); 100 m pillangó: Kulnyikov (FÁK), 200 m pillangó: Esposito (francia); 100 m hát: Zubero (spanyol), 200 in hát: Zubero; 200 m vegyes: Sörensen (dán), 400 m vegyes: Sacchi (olasz) — a vegyesúszókirály Darnyi nem vett részt az athéni kontinensviadalon; 4x100 m gyorsváltó: FÁK, 4x200 m gyorsváltó: FÁK, 4 X 100 ni versenyváltó: FÁK. NŐK — 50 m gyors: Osygus (német), 100 m gyors: Plewinski (francia), 200 in gyors: Jacobsen (dán), 400 m gyors: Dalby (norvég), 800 ni gyors: Dalby; 100 m mell: Rudkovszkaja (FÁK), 200 m mell: Rudkovszkaja; 100 m pillangó: Plewinski, 200 m pillangó: Jacobsen; 100 m hát: Egerszegi (magyar), 200 ni hát: Egerszegi; 200 m vegyes: Hunger (német), 400 ni vegyes: Egerszegi (,,Egér" lett a legutóbbi Eb legeredményesebb úszója); 4x100 m gyorsváltó: Hollandia, 4x200 m gyorsváltó: Dánia, 4x100 m vegyesváltó: FÁK. A sheffieldi Ponds Forge Main Pool 50 méteres fedett uszodában holnap délután kezdődnek a 21. Európa-bajnokság úszódöntői. (zsi)