Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-05 / 180. szám, csütörtök

KAÍ JFJD(j SZKÓP^^_ „niiiimi nfr rSžÓ A BŐS I POLGÁRMESTER BIZAKODÓ POZITÍVU M VÁRÁS AZ ERŐMŰTŐL A kormányoktól, kormányfők­től általában a hivatalban eltöl­tött első 100 napjuk után kérde­zik meg, mit sikerült megvalósí­taniuk terveikből. Körülbelül ennyi ideje van hivatalában Lel­kes László, Bős megbízott pol­gármestere. Mi őt kérdeztük, ho­gyan került erre a posztra, és mit sikerült véghezvinnie hivatalba lépése óta. - Idén május elsejétől töltöm be ezt a funkciót - mondja Lel­kes László. - Elődöm lemondott, helyettese pedig nem vállalta el a posztot. Ekkor összeültek a politikai pártok, s mint egye­düli jelöltet, a Magyar Polgári Párt jelöltjét, engem választot­tak meg a hivatal élére. A pol­gármester foglalkozását tekintve fogorvos, heti nyolc órában to­vábbra is hivatását gyakorolja, s közben mint alpolgármester és egyben megbízott polgármester a falu bajait is gyógyítja. Munkásszállóból szükséglakás A falu első emberének egyik legfontosabb feladata a szociális problémák megoldása. A falu­ban sok a lakásnélküli, az ő ügyükben sikerült nagy előre­lépést tenni: a vízlépcső építői­nek volt munkásszállójában, amely a Pozsonyi Műszaki Egye­tem tulajdonában van, 48 egysé­get szükséglakásként adtak át. Az épületkomplexumban jelen­leg együtt laknak a jugoszláviai menekültek, az építkezés dolgo­zói és az említett szükséglaká­sokban a bősi rászorultak. Nem­csak az épületek, hanem a terü­let is az egyetem tulajdonában van, így aztán a lakáshasználat­hoz két szerződés szükséges: a lakók és a községi hivatal, valamint a hivatal és az egyetem között. A másik probléma: a munkanélküliség. Jelenleg tíz helybeli munkanélkülit sikerült alkalmazni közhasznü munkára úgy, hogy bérüket részben a munkahivatal fizeti. A falun keresztülfutó főút mentén, a park fái mögé bújva áll a patinás bősi kastély. Jelen­leg szociális otthon. De majd­nem megszűnt annak lenni. A já­rási hivatalból ugyanis levél ér­kezett, amelyben kilátásba he­lyezték, hogy az öregeket átköl­töztetik a felbári geriátriai inté­zetbe. De a falu nem engedte az öregjeit, petíciót írtak, s az ön­kormányzati képviselők határo­zott fellépésével sikerült meg­akadályozni az otthon felszámo­lását. A lakáskérdés megoldása sok fiatal család számára is jó irány­ban halad — egy nyolcvan családi házra tervezett utcasort nyitnak. A kijelölt területen eddig mint­egy húszan kezdtek építkezni. A polgármester rátermettségét bizonyítja, hogy az új utcában lefektették a villanyvezetéket. Tervezete ugyanis jó egy évig feküdt az asztalfiókban, neki pe­dig három hét alatt sikerült el­érnie, hogy lefektessék a vezeté­ket. Másféle építkezés is folyik a faluban: a gázvezetéknek az utolsó, a csatornahálózatnak az első szakaszát építik. Egy ko­moly hulladéktároló építését is megkezdték, melynek kivitele­zője a Váhostav, beruházója pe­dig a bősi vízerőmű beruházója, a Vízgazdálkodási Beruházó Vál­lalat. Ez az építkezés nemcsak a beruházó személye, hanem az által is kötődik az erőműhöz, hogy annak kommunális hulla­dékát is itt tárolják majd. A kulturális élet is fejlődőben van: a belülről már teljesen fel­újított, s külsőleg is felújítás alatt álló templomban hangversenye­ket szerveznek. Igy például a győri filharmonikusok kvin­tettjének és több szólóénekes­nek az előadását élvezhették már a bősiek. A tájház felújítását és egy képtár létrehozását is ter­vezik, s még az idén befejezik a második világháború áldoza­tainak emlékére emelt emlék­művet. Duna Rt. - négyszáz munkalehetőség Lelkes László azt is elmondta, hogy tavaly decemberben meg­alakult a Duna Részvénytársa­ság, amely magánszemélyektől vásárol fel földterületeket. Eddig mintegy 2,2 millió korona érték­ben vásároltak földet. A társasá­got Bős község, a Hydrostav, az Általános Hitelbank és a Vízgaz­dálkodási Építő Vállalat alkot­ná, a szerződés már megkötte­tett, csak éppen a kormány nem adta még áldását a cégbíróság bejegyzéshez. - Hogy jól tudjam irányítani a falu dolgait - mondja Lelkes László -, igyekszem jó szakem­berekkel körülvenni magam: jo­gászt szerződtettem, az urba­nisztikai problémák megoldásá­ban műépítész segít majd, a falu parkosításával és az erőmű kör­nyékének helyreállításával erdő­mérnök foglalkozik. Amikor megválasztottak, elhatároztam, megpróbálok mindent profi mó­don csinálni, ezért fordulok jó szakemberekhez. Szinte magától értetődő: ha Bős - akkor erőmű. A polgár­mester is egyetért azzal a nézet­tel, hogy ma már nem képezheti vita tárgyát: beindítani az erő­művet vagy sem? Azt szerettük volna megtudni, ha beindul, mi­lyen kára, vagy milyen haszna lesz abból a falunak? - Mi első­sorban pozitívumokat várunk — bizakodik a polgármester. — Kiemelt idegenforgalmi köz­ponttá válhat az erőmű környé­ke, s ha a Duna Rt. beindul, azon belül 400 embernek tudnánk munkalehetőséget biztosítani. Egy kikötő többletbevételhez juttat­hatná a bősieket (Archív felvétel) Mintegy kétszáz hektárról van szó, ahol külföldi befektetéssel különböző iparágak is működné­nek, például nektársűrítmény és napraforgóolaj gyártása, zöld­ség- és gyümölcsfeldolgozás, tej­termékek készítése. A negatívu­mokat pedig, reméljük, majd szakemberek segítenek helyre­hozni. 1996-ra szeretnénk any­nyira felfejlődni, hogy méltó­képpen fogadhassuk a budapesti világkiállítás vendégeit, mert re­méljük sokan ellátogatnak majd ide is. A polgármester ez utóbbi vá­gyának beteljesüléséhez hozzá­járulhat a Dunai Folyamszabá­lyozó Vállalat, amely a Duna partján sportolási és üdülési cé­lokat szolgáló vízijárművek ki­kötőjét építi ki, vagyis tulajdon­képpen egy komplex üdülőköz­pontot. Ebben egyebek között nyári vendéglő, csónakmegőrző, teniszpálya, lovarda, kikötő és szálloda lenne. A bősiek szeret­nék, ha a beruházó vállalat egy nyári tábort is építene, ahol a bősi és környékbeli gyerekek üdülhetnének. Reméljük, hogy a bősi al- és megbízott polgármester bizako­dása nem bizonyul alaptalannak. GAÁL LÁSZLÓ 1993. AUGUSZTUS 3. KIRÁLYHELMEC SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÚJ MÓDON A királyhelmeci elektrotechnikai szakmunkásképző fontos szerepet játszik a Bodrogköz és környéke magyar nyelvű szakmunkásképzésé­ben. Ez főként azért van így, mert nevével ellentétben az elektromű­szerészeken kívül géplakatosokat, univerzális fémmegmunkálókat, kő­műveseket, varrónőket, szövőnőket és festőket is képez, sőt újabban leányszakiskola keretében házveze­tés és szolgáltatás, illetve vállalkozói és üzletvezetői szakot is nyitott. Horváth Dénes igazgatóhelyettes­től azt is megtudtuk, hogy nemrégi­ben megbízást kaptak egy újfajta, háromfokozatú, teljes középiskolai végzettséggel járó képzés beindítá­sára. Tudomása szerint, ez a kísérlet eddig Szlovákia-szerte mindössze 12 iskolában folyik, s ők lesznek az első ilyen magyar nyelvű tanintézet. A szeptemberben induló első évfo­lyamba 33 diákot vettek fel. Az iskola nagy gondja viszont a helyiségek biztosítása. Belekezd­tek az egykori gimnázium épületé­nek felújításába, de az utóbbi időben a pénzügyminisztérium leállította a beruházásokra szánt összegek fo­lyósítását. Márpedig számukra lét­kérdés a felújítás befejezése, hiszen összesen 104 elsősük vár az iskola­kezdésre, és hat osztályt épp ebben az épületben szeretnének elhe­lyezni. Ennél is nagyobb gondjuk, hogy végzetteik nagyon nehezen kapnak munkát. A környékbeli üzemek sor­ra bontják fel a korábban kötött szerződéseiket, közülük is főként a városbeli Elstroj, a gép- és traktor­állomás, valamint a bútorgyár. En­nek következtében az idén végzett 59 diákból jó, ha tíznek akadt mun­kája. Problémát jelent az is, hogy az iskolából kikerülő fiatalok még nem nagykorúak, ezért például hiába tud­ná a vajáni Likotex alkalmazni őket, még nem járhatnak éjszakai, illetve 12 órás műszakokba. -tl­ORDÓDY KATALIN <DÓ%%l - Sajnos, be kell fejeznünk a murit, höl­gyek, szedelőzködjetek. Toncsi méltatlankodott. - De Borka, most kezdtük csak igazán jól érezni magunkat. Nem maradhatnánk még egy kicsit? - Toncsika, ne pitizz - szólt rá Borka szárazon. - Maradhatsz, de akkor taxi­val kell hazajönnöd. - De miért ilyen hirtelen? Nézd - mu­tatott a boros üvegre —, alig kezdtük meg. Kár lenne itthagyni... Elhallgatott. Leolvasta Borka arcáról, hogy kérlelhetetlen. Kedvetlenül vette magára a stóláját. Csak annyit kérdezett: - Valami baj van? - Kellemetlen hírt kaptam. Ki kell vé­denem egy előnytelen üzleti fordulatot. Reggel telefonálok a cégemnek, s addig még alaposan meg kell fontolnom, mi­képp intézkedjem. - Hm... hm... — hümmögött Toncsi, mint aki belátja, hogy valóban nincs mit tenni. Az énekes figyelte az asztalnál leját­szódó jelenetet, és mindenképpen igye­kezett Toncsi tudtára adni, mennyire vigasztalhatatlan, hogy már elmegy. Toncsi egy vállvonással és egy kifejező kézmozdulattal jelezte, hogy tehetetlen. A kocsiban nem sokat beszéltek, nyo­mott volt a hangulat, csak Edus fütyö­részte halkan az egyik táncdalt, amíg Borka rá nem mordult, hogy hagyja abba, mert idegesíti és eltereli figyelmét a vezetéstől. Úgy is van benne épp elég alkohol, könnyen az árokban végez­hetik. - Nagyon undok tud lenni, ha valami nem megy a kedve szerint - súgta oda Toncsi Dórának. Itt valami nem stimmel, morfondíro­zott magában Dóra. A klubból jött az üzenet, mégis a főpincérrel pusmogott. Hogy függ ez össze a vállalati dolgaival? Ej, nem tartozik rám. De talán elmegy a kedve a csábítástól. Ezt a sejtelmét megerősítette, hogy a Koszorú halljában szűkszavúan elbú­csúzott tőlük, és indult föl a szobájába, ök ketten még suttogva megvitatták az este váratlan befejezését. Edus nem törte a fejét, hogy mi történhetett, ő is elkö­szönt. Dóra, amint felballagott a lépcsőkön, elégedetten nyugtázta, hogy ezt az estét megúszta. * * # A reggelihez kicsit később érkezett, Borka komor arccal kente a vajat a kifli­re, Toncsi valamelyik újságban lapozott. - Nahát! — kapta fel a fejét. - Tudjá­tok, mit írnak? Mindenki felé fordult, várva a szenzá­ciós hírt. - Itt a környékünkön egy magánvillá­ban betörők jártak. Üres volt az épület, a jelzőberendezést hatástalanították. Vi­lágos nappal rámolták ki a házat. - A környékünkön? Hogy érted ezt, mama? - Siófokon. Az nincs innét messze. Várjatok. A rendőrség forró nyomon eljutott a rejtekhelyhez, ahol a zsák­mányt tárolták, de a betörőknek egyelő­re sikerült kereket oldaniuk. Csaknem mindent megtaláltak egy éremgytíjtemé­nyen és egy drága miniatűrön kívül. Ezeket vagy magukkal vitték, vagy elad­ták valami orgazdának, esetleg egy meg­rendelő gyűjtőnek. Az is lehet, hogy külföldre. Edust nem rázta meg túlságosan az eset. - Gondolom, itt a Balatonnál, de az egész országban is tucatjával fordulnak elő hasonló bűntények. -Várj! Még nem hallottad a végét. Két előkelő siófoki mulató is gyanúba került. És az egyik a... Na, mit gondol­tok? A Tavirózsa. Sajnos, a nyomozás érdekében további részleteket nem kö­zölnek. Ma délelőtt elmehetnénk meg­nézni azt a villát. - És mit látnánk rajta? Mama, te javít­hatatlan romantikus vagy. A magam ré­széről megyek tollaslabdázni. A délutánt pedig Borkával töltöm a vitorláson. Borkára nézett, várva, hogy az meg­erősíti szavait, mert a tegnap éjszakai események után már nem volt benne biztos, hogy nem változtatott-e a tervén. - Gyere ki háromra a Mistrálhoz, ott leszek. Edus arca felderült. - Én is. Toncsi látta, hogy még a Tavirózsa említése sem izgatta fel túlságosan a ke­délyeket, hát maga is megfeledkezett a dologról. - És mi? - fordult Dórához - Mihez kezdünk? Nekem randevúm van, mondta volna Dóra a legszívesebben, de nem akart erről Borka előtt említést tenni. - Felmegyek a szobámba, megírok né­hány lapot, hogy még a délelőtti postával elmenjen. Negyedóra az egész. Utána hol talállak? - Ha csak negyedórát kell rád várni, itt találsz kinn a teraszon. Dóra csakugyan megírta a lapokat, de közben fejében járt az újsághír is. ,,A nyomok a Tavirózsába vezetnek." Úgy hangzik, akár egy elcsépelt krimicím. Eszébe jutott Borka és a főpincér izgatott suttogása, amelynek véletlenül tanúja volt. Egek! Csak nincs összefüggés a rab­lás és az ellesett jelenet között? Ugyan, ugyan, intette magát, ne tengjen túl a fantáziád. Senkinek nem szól tegnap esti tapasztalatáról, egyáltalán pillanat­nyilag semmi sem érdekes, csak az, hogy Pali várja. Leszaladt a lapokkal, letette a recep­ció postakosarába. Már hevert ott né­hány levél, lap - várva, hogy elvigyék. (Folytatjuk) MOZAIK

Next

/
Oldalképek
Tartalom