Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-05 / 180. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓM NAGYMAROS ELŐKÉSZÜLETEK A KÖRTÖLTÉS ELBONTÁSÁRA FESZÜLTSÉG A ZSIL-VÖLGYEBEN BUKAREST ÚJRA ..BÁNYÁSZLÁTOGATÁS" ELŐTT? Ismét benyújtották a számlát Ion Iliescu rendszerének a Zsil-völ­gyi bányászok tízezrei azért, hogy az 1989 decemberi fordu­latot követően két ízben is „ki­segítették" Iliescuékat nehéz problémáik megoldásában. A bányászok először 1990 jú­niusában vonultak be Bukarest­be és brutális módon szétverték az ellenzéki diákok tüntetését Iliescu ellen. Második hasonló „látogatásuk" 1991 szeptembe­rében történt, minek következ­tében Iliescu elegánsan menesz­tette a túl önálló miniszterelnö­két, Petre Románt. A bukaresti baloldali rendszer ezért a bányá­szoknak eddig szinte mindig szó nélkül teljesítette bérkövetelé­seiket. A Zsil-völgyi fizetések ma is jóval magasabbak, mint máshol Romániában. Mindezek ellenére a bányá­szok elégedetlenek és hétfő óta nem dolgoznak, hatalmas vesz­teséget okozva ezzel az amúgy is legyengült román gazdaság­nak. A sztrájk kitűnően meg van szervezve, s Miron Cosma bá­nyászvezér, valamint Nicolae Vacaroiu kormányfő eddigi tele­fonos, illetve rádiós tárgyalásai nem vezettek eredményre. Va­caroiu egyelőre nem hajlandó ellátogatni a Zsil-völgyébe, ahol a hetvenes évek második felé­ben még az akkori kommunista miniszterelnököt, Ilia Verdetset is lefogták a bányászok, s maga Ceausescu sem tette oda igen be a lábát. Zsil-völgye az egyre neheze­dő életkörülményekre és a több száz százalékos inflációra hivat­kozva 130 százalékos béreme­lést követel. Vacaroiu kormánya viszont csak 70 százalékos bér­emelésre hajlandó, mert többet nem bír el az államkassza. Cos­ma bányászvezér a sztrájkolok tízezreihez szólva Petrozsény főterén megjegyezte: a vasút ál­lítólag kész szerelvényeket bo­csátani rendelkezésükre, hogy a fővárosba menjenek „elintézni a dolgot". A sztrájk és a bányászok kö­vetelései igen megosztották a ro­mán politikai pártokat és a köz­véleményt. Többen a parlament rendkívüli ülésének az összehí­vását is követelik, amely meg­tárgyalhatná a helyzetet. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy a korábbi két „bányászlátoga­táskor" Bukarest lángba borult, s az utcai összecsapások mindkét esetben majdnem tíz-tíz személy halálát okozták. (K. J.) MÍNUSZ EGY ÓRA NAPONTA? Az Új Magyarország című napi­lapban Jeszenszky Géza külügy­miniszterrel tegnap interjú jelent meg, amelyben kifejti: ha átfo­góan nézzük a szlovák-magyar viszonyt, akkor megállapíthat­juk, hogy jobb, mint azt a sajtó vagy egyes fontos szlovák dön­tések, például a Duna elterelése alapján vélnénk. Az ezeréves együttélés ^egyáltalán nem volt rossz, a kapcsolatokat csak a múlt századi nemzeti megújho­dás rontotta meg, s azóta ítéljük meg különbözőképpen az együtt­élés egyes szakaszait. Ezúttal is kitért a határok kér­désére és leszögezte: nem Ma­gyarország, hanem szomszédai tartják napirenden a határok kérdését, hogy a hazai és külföl­Július Binder, a pozsonyi Víz­gazdálkodási Vállalat igazgató­jának véleménye ellenére - mi­szerint Magyarország és Szlová­kia két éven belül megállapod­nak a nagymarosi vízi erőmű fel­építésének kérdésében -, Ma­gyarországon teljes gőzzel folynak az előkészületek a nagymarosi térségben emelt körtöltés elbontására. A Dunai Rehabilitációs Iroda tájékoztatása szerint ezidáig öt vállalkozói csoport jelentkezett a helyreállítási munkák elvégzé­sére. Az irodától átvett doku­mentáció alapján az érdeklődők szeptemberig elkészítik saját konkrét ajánlataikat, melyet majd az illetékesek elbírálnak, s minden valószínűség szerint még októberben szerződést köt­nek a győztes javaslat benyújtó­jával. Ennek alapján előrelátha­tólag novemberben vagy decem­berben már elkezdődnek a mun­kák, mégpedig a körtöltésen be­lül levő mélyebb mederrész fel­töltése. A munkák kivitelezésére je­lentkező vállalatok illetve válla­latcsoportok közt aszerint is vá­di közvélemény előtt Magyaror­szágnak tulajdoníthassák a hatá­rok megváltoztatásának szándé­kát. Jeszenszky szerint felesle­ges századszor megismételni, hogy Budapest elismeri az 1920-as és 1947-es békeszerző­déseket, amelyeket a nagyhatal­mak dolgoztak ki és garantál­nak. Ismételten sürgette a ki­sebbségben élő magyarok jogai­nak garantálását, egyenjogúsá­guk és államalkotó szerepük elismerését, ami a kölcsönös bi­zalom kialakulásának alapja. A Beneš-dekrétumokról szól­va megállapította: a múltat nem lehet megváltoztatni, viszont el kell érni, hogy ma ne diszkrimi­nálják a magyar lakosságot Szlo­vákiában. lasztanak majd az elbírálás so­rán, hogy milyen anyagi fedezet mellett képesek a munkát elvé­gezni. A költségeket előzetesen az inflációval és az adóval együtt hároméves időtartamra 8,6 milliárd forintban számolták ki. Ebből az állami költségvetés az első három évben 5,6 milliárd forintot vállal magára, míg a fennmaradó összeget bankhi­telekből kellene előteremtenie a kivitelezőnek. A bontás előkészítésére az idei költségvetésben nem volt előirányozva semmilyen összeg. Az eredeti 130 millió forintos tételt a bős-nagymarosi beruhá­zás egészének lezárására, a kö­telezettségek teljesítésére kellett fordítani. A nagymarosi térség rehabilitációjának előkészítését az illetékes minisztérium az 1992-es 123 mii. forintos marad­ványából finanszírozták. Az elfo­gadott pótköltségvetés szerint ezen felül hagytak jóvá 677 mil­lió forintot a további előkészí­tésre, illetve a tényleges helyreállítási munkákra. (Kokes) (Folytatás az 1. oldalról) ön kis mértékű műsoridő-csök­kentésnek? - Mondjuk naponta mínusz egy órát. De ez csak becslés. • Tehát hét óra hetente? - Igen. • Az 1017 kHz-es frekvencia megmaradna? - Erről majd az Emília Boldi­šová vezette bizottság dönt. Van egy tervünk, amelyet ha sikerül­ne megvalósítanunk, úgy a nem­zetiségi adások változatlan terje­delemben sugározhatnának. • Részletezhetné ezt? - A magyar adást sugárzó há­lózatot további erősítőkkel lát­nánk el. Ez lehetővé tenné, hogy délelőtt regionális műsorokat su­gározzunk, délután pedig a nem­zetiségi szerkesztőségek kapná­nak teret. Tehát a sugárzási idő­ket sem kellene változtatni. • Az államfővel folytatott megbeszélése során tájékoztatta őt arról is, hogy a törvény elfo­gadása milyen hatással lesz, le­het a nemzetiségi műsorokra? - A rádió egészére tértem ki. Elmondtam, hogy a törvény miatt milyen áldatlan helyzetbe kerülünk - a törvény 100 millió koronával rövidít meg bennün­ket. Az államfő nagy érdeklő­dést tanúsított a kérdés iránt, s még a délután folyamán meg­beszélést folytatott a kérdésről Roman Zelenay kulturális állam­titkárral. Ismétlem: nem szándé­kozzuk megszüntetni a nemzeti­ségi műsorokat. Ha sor kerülne a magyar, illetve a rutén és az ukrán műsor kurtítására, akkor annak gazdasági vagy műszaki okai lennének. • Ez mit jelentene a gyakor­latban? Azt, hogy egy órával később kezdődne a sugárzás, vagy korábban fejeződne be, ne­tán a leghallgatottabb szombati vagy vasárnapi műsoridők rövi­dülnének? - A legproblematikusabb a szombat és a vasárnap lesz. Mi­vel ezeken a napokon a regioná­lis műsoroknak is teret kell szo­rítani. Hétköznapokon a helyzet problémamentes. • Igazgató úr, rádiós berkek­ben már konkrét időpontot, ja­nuár l-jét emlegetnek. - Ha a rádió gazdasági helyzete, s az említett törvény nem változik, akkor bizonyos intézkedéseket már január else­jei hatállyal kell megvalósíta­nunk. De ezek elsősorban a szlo­vák műsorokat sújtják majd. • Hírek szerint kísérletek vannak arra, hogy a magyar adás műsoridejének egyharma­dát elvonják. - Ez kizárt dolog. Tudnom kellene róla, ha ez így lenne. • Olyanoktól hallottam, akik vezető beosztásban vannak a Szlovák Rádióban... - Biztosíthatom, hogy a szű­kebb vezetőségben sohasem ve­tődött fel ilyen mértékű korláto­zás lehetősége. GÁGYOR ALÍZ 1993. AUGUSZTUS 1887. NÉHÁNY SORBAN P ulheim német városkában tegnapra virradó éjszaka ismeretlen tettesek, valószínűleg jobboldali szélsőségesek, ismét felgyújtottak egy házat, amely­ben egy török család lakott. A merénylet során három ember megsebesült - jelentette a helyi rendőrség. Németországban jobboldali radikálisok az év eleje óta ezer támadást hajtottak vég­re az ott élő idegenek ellen. D él-Korea tegnap ismét fel­szólította az észak-ko­reai kommunista kormányt, hogy kezdjen nyílt párbeszédet a nukleáris kérdésről - tájékoz­tatott a Reuter hírügynökség. Huang In Szung dél-koreai kor­mányfő tegnap telefonbeszélge­tést folytatott északi partneré­vel, s felajánlotta neki, hogy au­gusztus 10-én találkozzanak a határ menti Panmindzsonban. Bár Phenjan egyetértett azzal, hogy a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség szakértői ellenőr-' zéseket tegyenek a KNDK nuk­leáris objektumaiban, Szöulban kevesen várnak előrelépést a jö­vő keddre tervezett tárgyalá­soktói. A ugusto Pinochet egykori chilei diktátor, a száraz­földi erők jelenlegi főparancs­noka eddig nem kért beutazási vízumot Csehország chilei nagykövetségén. Ezt Václav Malý, a cseh külképviseleti hiva­tal munkatársa mondotta, s sza­vait az El Mercurio című napilap is idézte. Egy másik lap, a Diario Financiere viszont a tábornok­nak a „csaknem biztos" szlová­kiai látogatásáról tájékoztat. Egy magát megnevezni nem kívánó forrás szerint Pinochetnek már e héten Dubnicába kellene láto­gatnia. A chilei helyzet ismerői emlékeztetnek rá, hogy Pino­chet általában a nyár folyamán hallat magáról, amikor külföldre utazik. Útjai azonban ritkán jár­nak sikerrel, ezt bizonyítja a nagy-britanniai, ecuadori vagy akár a tavalyi spanyolországi lá­togatása. F ederico Fellinit, a híres olasz filmrendezőt tegnap a rimini kórházba szállították. A 73 éves Fellini az említett olaszországi üdülőközpontban nyaralt, korábban Zürichben egy kisebb műtéten esett át. Az orvosok tájékoztatása szerint szélütés érte, aminek következ­tében részlegesen megbénult bal karja és lába. Fellini felesége, Giulietta Masina Rómából azon­nal Riminibe utazott. P alma de Mallorca közelé­ben, Valdemossa és Ba­nyalbufar között kedd este ismét erdőtűz pusztított. Nehezen hozzáférhető terepről van szó, s ez bonyolította, késleltette a tűzoltók munkáját. Hatalmas borókaerdőt pusztított el a tűz, amely néhány órával azután ütött ki, hogy egy másikat, Cal­via város közelében sikerült lo­kalizálni. K arintiában jövőre valószí­nűleg valóra válik az ott élő szlovén kisebbség álma ar­ról, hogy kétnyelvű óvodákat nyissanak - jelentették tegnap helyi források. A kisebbségi tör­vényt módosító javaslat szerint kétnyelvű óvodákat kell nyitni ott, ahol ezt legalább öt szülő kérvényezi. J ordániában 1956 óta elő­ször november nyolcadi­kán tartanak majd többpárti vá­lasztásokat. Erről az időpontról tegnapi rendes ülésén döntött a kormány. A határozatról hiva­talos ammani források tájékoz­tattak. FILMSZÍNÉSZEK „MINIBEN" Filmszínészek címmel jelentette meg minilexikonát a prágai Midi kiadó. Michaela Strochová szerkesztő 756 hazai és külföldi színészt tartott érdemesnek arra, hogy helyet adjon, illetve helyet szorítson nekik a zsebszótár nagyságú könyvecs­kében. Nagyon régen látott már napvilágot hasonló kiadvány a cseh könyvpiacon, így aztán mozinéző és filmes újságíró ugyanazzal az örömmel lapozgathatja a rengeteg információt tartalmazó, mimben is értékes lexikont. De az örömbe sajnos némi üröm is vegyül. Ha csak a cseh művészek névsorát vesszük: kimaradt a könyvből Michal Dlouhý, Hana Brej­chová, Yvetta Kornová, Miroslav Donútil, Marek Brodský - olyan nevek ezek, amelyek mögé jelentős filmcímek kerül­hettek volna. Fukarul bánt a szerkesztő az orosz színészekkel is. Innokentyij Szmoktunovszkij, Ljudmila Szaveljova, Tat­jana Szamojlova - ennyi és nem több, ami bekerült a lexi­konba. Se Gurcsenko, se Jankovszkij, se Csurikova. Kedvezőbb megítélés várt a lengyelekre. Közülük Jan Nowicki, Jerzy Stuhr, Zbygniew Cybulski és Beata Tyszkie­wicz szerepel a könyvben, de kimaradtak azok, akik még náluk is többet forgatnak: Adriana Biedrzinska, Boguslaw Linda, Gražyna Szapolowska és Krystina Janda. A magyar filmgyártást képviselik: Cserhalmi György, Eperjes Károly, Tarján György (!), Törőczik (!) Mari és Udvaros Dorottya. Egy vaskosabb kötetbe talán majd Eszenyi Enikő, Pap Vera, Bánsági Ildikó, Gálffi László és Gáspár Sándor neve is bekerül. A hollywoodi mozi csillagai, köztük a legifjabb nemzedék képviselői: River Phoenix és Keanu Reeves természetesen több helyet kaptak, mint a közép-kelet-európaiak. Mintha csak a mai moziműsort vette volna alapul a szerkesztő, bár fontosnak tartotta, hogy szóljon Ava Gardnerről, Rita Hay­worthról, Erről Flynnről és a többi kihunyt csillagról is. Kár. Ők a régebbi lexikonokból sem maradtak ki. Itt, ebben a kötetben a maiaknak kellett volna nagyobb teret adni. (sz-ó) TISZTELT OLVASÓINK! A szlovák parlament alig egy hónappal ezelőtt hagyta jóvá a lakásokról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló törvényt, amely a lakások eladását, illetve egyéni tulajdonba történő átruházását is szabályozza. A szövetkezeti, valamint az egykori vállalati és állami lakások elidegenítését illetően - tapasztalataink szerint - sok a tisztázat­lan kérdés. Olvasóinknak éppen ezért felkínáljuk a lehetőséget: forduljanak szerkesztőségünkhöz, s kérdéseikre szakavatott jogá­szok válaszolnak. Címünk: ÚJ SZÓ, 819 15 BRATISLAVA, PRIBINOVA 25 JESZENSZKY: NEM ROSSZ A MAGYAR-SZLOVÁK VISZONY

Next

/
Oldalképek
Tartalom