Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-02 / 177. szám, hétfő

MOZAIK A NOSZTALGIA KÍSÉRTÉSE ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT MITŐL OLY BÁTOR A KORMÁNY? Nem sok olyan demokratikus parlament van a világon, amely arra a hírre, hogy valaki, illetve valamely politikai erő puccsot készít elő, ne azzal válaszolna, hogy haladéktalanul bizottságot hoz létre, hogy kiderítse: milyen irányból veszélyeztetik az alkotmányosságot. Ha pedig történetesen maga a miniszterelnök jelenti be a puccsveszélyt, akkor a lehető legkomolyabb vizsgálatot indítanak a földkerekség minden törvényhozásában, hiszen feltételezhető, hogy a végrehajtó hatalom első embere tudja, mit beszél. Pozsonyban maga a miniszterelnök jelentette be nemrég, hogy puccs készült. Már több mint egy hét telt el azóta, de semmi se történt a tények felderítésére. Ebben az ügyben eddig Ján Čarnogurský tett legtöbbet, amikor kifejtette: valóban fontolóra vette a törvényhozók egy csoportja, hogy esetleg felvetik a parlamentben a házelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt és a többségbe került ellenzék megpróbálja leszavazni Ivan Gašparovičot. Érdemes végiggondolni ezt a szlovákiai jelenséget. Ugyanis, ha ezt megtesszük, nyomban arra is rájövünk, hogy a szlovákiai politikai életben vannak politikai erők és politikusok, amelyek, illetve akik a törvényességet törvénysértésnek tekintik, és fordítva. Nem másról van itt szó, mint arról, hogy vannak nálunk olyan politikai erők, amelyek nem egészen veszik komolyan a parlamentáris demokrácia alapelveit. Azzal, hogy Mečiar egy maradék nélkül alkotmányos megoldást (a kisebbségbe került kormánypárt ellenzék általi leszavazását) puccsnak minősített, még mielőtt azt megkísérelték volna, bebizonyította, hogy a demokratáknak az ő kormányzása alatt nyomós okuk van az aggodalomra. Ugyanis ismerik a miniszterelnök politikai stílusát, így mondjuk ki kertelés nélkül: a jelenlegi kormány megalakulása óta egyfolytában otí lóg a levegőben a kérdés, vajon átadja-e a hatalmat Vladimír Mečiar, ha egyszer majd megváltoznak Szlovákiában a politikai erővisznyok. Kár, hogy a törvényhozásban senki sem kezdeményezte a „puccs" kivizsgálását. Eredménye sok mindenre figyelmeztette volna a józan ítélőképességű politikusokat is, de a választópolgárokat is. A törvényhozás gyorsan napirendre tért a „puccsriadó" fölött, nem kis mértékben bátorítva ezzel a miniszterelnököt. ČERNÁK FELÁLDOZZA MAGÁT. Az elmúlt héten a szó szoros értelmében a Szlovák Nemzeti Párt vezetőin múlott, hogy az elkövetkező időszakban, talán három teljes esztendeig milyen politikai kultúra honosodik meg köztársaságunkban. Olyan-e amely inkább az általunk alaposan megismert egypártrendszerre emlékeztet, vagy történik valamelyes elmozdulás a parlamentáris demokrácia irányába. Ľudovít Černák és csapata, úgy tűnik, azt a keresztényi elvet viszi túlzásba, amely szerint arculcsapás után az embernek orcája másik felét is oda kell tartania. Az SZNP zsolnai vezetőségi ülésén olyan döntés született, amely úgy is felfogható, hogy a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és néhány elvbarátja az alulról és részben a vezető garnitúrától jövő nyomás hatására elveszítette arculatát. Černák csak annyit tudott elérni, hogy a „központi bizottság" 95 százaléka formálisan mellé állt. Ugyanakkor olyan határozat is született, amely meghagyja a párt elnökségének, hogy amennyiben Mečiarék is úgy akarják, folytatni kell a koalíciós tárgyalásokat. A frigy megkötése előtt tehát a „menyasszony" voltaképpen teljesen kiszolgáltatta magát a kérő kénye-kedvének. Úgy tűnik, hasonló helyzet alakult ki a DSZM és az SZNP viszonyában, mint annakidején, 1947-1948 táján a népi demokráciákban a kommunista pártok és koalíciós partnereik között. A kommunista vezetők többet tudtak a későbbi Nemzeti Front-pártok belső viszonyairól, mint a partnerpártok némely, a kommunisták által bukásra ítélt vezetői. Mečiar mindenesetre nagyon jól informált az SZNP belső viszonyairól. Černák okosabb ember annál, hogy ezt ne venné észre. Ennek ellenére csak tessék-lássék áll ellen. 1993. AUGUSZTUS 2. TEGNAPTÓL ÁREMELÉSEK MAGYARORSZÁGON Az általános forgalmi adóról hozott törvény értelmében Magyarországon tegnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett -jelentette a Magyar Rádió. Az áremelés főleg az alapvető élelmiszerek - tej, kenyér, só, felvágott - árait érinti, továbbá a tömegközlekedést. A helyi közlekedés árait az önkormányzatok határozhatják meg. Budapesten a közlekedési vállalat csak szeptemberben emeli az árakat, a jegyárak azonban nem változnak, csupán a bérletek lesznek drágábbak. Például a felnőtt-villamosbérlet 940 forint lesz. Szintén az ÁFA-törvény hatására drágul az áram- a gáz- és a telefondíj is. Ez azonban csak néhány hét múlva, a számlázáskor lesz érezhető. Drágább lett a temetkezés is: a fővárosi temetkezési vállalat tegnaptól emelte a hamvasztási szolgáltatás és a halottszállítás díját. Ugyancsak emelkedik az üzemanyagok ára - ez az intézkedés azonban nincs összefüggésben az említett törvénnyel. NÉHÁNY SORBAN J

apán és Oroszország ez év végén közös szervezetet hoz létre, amelynek a volt szovjet nukleáris arzenál megsemmisítése lesz a feladata, tájékoztatott a Reuter hírügynökség. Ez a szervezet nyújt majd segítséget a nukleáris anyagok tárolására szolgáló berendezések építése során is, és ugyancsak egyik fő célja lesz az egyes katonai technológiák békés célokra való kihasználása. K

émhálózatot lepleztek le a NATO-ban. Mint ahogy arról a Bild am Sonntag című német lap beszámolt, ártalmatlanná tették a „Topas" fedőnév alatt működő keleti ügynökök csoportját. A cikk szerzője a nyomozók információira hivatkozva tájékoztatott róla, hogy Németországban a NATOkémek leleplezésével kapcsolatban már hat személyt tartóztattak le, további ügynököket pedig a NATO brüsszeli székhelyén vettek őrizetbe. O

roszország vezetői a szombaton Kabulban folytatott tárgyalásokon megígérték, hogy az orosz határőrök beszüntetik a tádzsik területekről intézett tüzérségi támadásokat. A Reuter tudomása szerint Jevgenyij Primakov, Borisz Jelcin elnök személyes megbízottja garanciákat adott Rabbani afgán elnöknek a támadások leállítására. Mindkét fél véleménye megegyezett abban, hogy a konfliktust tárgyalások útján kell rendezni. B

udapesten és Prágában egyaránt tegnaptól tilos szabad közterületeken cigarettát és szeszes italt árulni. Prágában a későbbi lehetséges nézeteltérések és bonyodalmak kiküszöbölése érdekében a vonatkozó rendeletben pontosan meghatározzák, mit is kell szabad közterület alatt érteni. Elsősorban az utcákat, tereket, ám a kapualjakat, bejáratokat és a párkányokat is. O

laszország belügyminisztere arra figyelmeztette az ország rendőri szerveit, hogy a milánói és a római merényletek után további hasonló terrorakciókra is számítaniuk kell. A miniszter ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a rendőrségnek kell szavatolnia a demokratikus rendet. Gyanítható, hogy nem véletlen tűzte újból műsorra a Szlovák Televízió Nádasi-Jégének a Cesta životom (Az élet útja) című regényéből készült háromrészes feldolgozást. Ezúttal ugyanis nem az író közkedvelt történeti műveinek adaptációihoz (mint amilyen például az Adam Šangala) nyúlt a televíziós felújítás. Önéletrajzi elemekben bővelkedő társadalomkritika elevenedett meg három héten át, szombatonként a képernyőn. Az első világháborút megelőző évek szlovák származású hivatalnokrétegéről adott látlelet sok mindenben érintkezhet a mával. De korántsem a korabeli szlovák-magyar viszony hangulatkeltésre kiváltképp alkalmas felhangjai folytán. Mert az érdekhajhászásból elmagyarosodó, a magyar dzsentrit utánozni akaró árvái hivatalnokréteg világa végső soron csak keret az emberi magatartások pellengérre állításához. A szerző művében nem csupán az elmagyarosodást vette célba, ahogy azt a szlovák televíziós hetilap kísérőszövege sugallta a nézőnek. Egy sajátos, a szlovák közegbe ágyazódó mikroközösség erkölcsi züllöttségéről nyújt groteszk képet. A regény annak idején, 1930-ban egyfajta szlovák önképként született, szabadulni igyekezve a még közeli kisebbségi komplexusoktól. Tény, hogy a televíziós átültetés nem túlozta el a magyarkodást kigúnyoló kiszólásokat, amelyek könnyen sérthetnek mai érzékenységeket. A rendezés mintha fegyelmezett műértelmezéshez igazodott volna, amelynek egyébként van irodalomtörténeti értékrendszere. Ennek lényege Jégé naturalizmusának sajátossága, az a mód, ahogy alakjait nemcsak önleleplező helyzetekbe juttatja, hanem a szüntelen önértékelés, magyarázkodás lehetőségét is megadja számukra. így jeleníti meg a regény főhősét, a kezdő kishivatalnok Svoreňt, aki némi habozás után vállalja, hogy Szvorényiként induljon el a szüntelen megalázkodásokkal és elvtelen megalkuvásokkal járó hivatalos karrier ranglétráján. Az egyes „próbatételek" során egymásra vetülnek a külső „kényszerűségek" és a belső önigazolások, így a regény erkölcsi naturalizmusának szerves velejárója az ún. harmadik összetevő - az olvasó, aki hol megvetést kiváltó, hol pedig sajnálatra késztető hatásoknak van kitéve. Talán ebből eredően kissé rokonszenvesebbre sikeredett SvoreňSzvorényi filmbeli alakja, alighanem a színészi telitalálatnak számító Maroš Kramár alakításának jóvoltából is. A zárójelenetben egy pillanatra úgy tűnik, mintha megesne a szíve a nézőnek a cinikus főhősön, aki a főszolgabírói tisztség várományosaként vállalja a választási hadjárat olyan levezénylését, hogy az már részéről egyet jelent az emberi méltóság teljes elvesztésével. Úgy tűnik, mintha lelkileg összeroppanna, meghasonlana önmagával. Amikor viszont a korteshadjárat végén összeesik és kaszinóbeli „jóbarátai" a szüntelen képmutatástól kissé megzavarodva már kenetteljes szavakkal készülnek búcsúzni „a határtalanul önfeláldozó magyarországi megyei hivatalnok példaadó egyéniségétől", egyszercsak felébred részegségéből és nagy keservesen kitántorog a szobából. S ezután hangzik el a regényben és a filmben egyaránt fontos szerepet játszó történeti visszapillantás. A főhős elmondja, hogy miként élte meg; a Monarchia felbomlását és a Csehszlovák Köztársaság létrejöttét. Maga is ugyancsak meglepődött, hogy ismét előkelő hivatalnoki álláshoz jutott, mint a volt rendszer legkevésbé kompromittált megyei tisztviselője. S ebben az új helyzetben már egy nosztalgikus sóhajt is megengedhetett magának, amely egyébként a harmincas években szólásmondásként terjedt: Ahogy volt, úgy volt, de a magyarokkal legalább urizálni lehetett. A csehek viszont ezt nem ismerik. Nos, ez a mondat a filmből kimaradt. Csak találgatni lehet, hogy miért. Mondjuk olyasmire gondolni, hogy az említett harmadik tényező a néző képzettársításai ma messzire vezetnének. Lehet, hogy kiválthatják azok rosszallását, akik esetleg találva érzik magukat. Például azok a hivatalnokok, akik a mostani rendszerváltás során az állambürokrácia kevésbé látványos, de búsásan megfizetett posztjain szembenézés nélkül csak úgy „átmentődtek". Vagy netalán most, az önálló szlovák állam létrejötte utáni fő- és altisztségviselők tartanak az olyasfajta „gyanúsítgatásoktól", hogy könnyen nosztalgia-kísértés érheti őket: nosza, itt az idő bepótolni, ami a csehek mellett és az elmúlt rendszerekben nem sikerült. KISS JÓZSEF ván, Komáromban, Galántán, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban - és természetesen Királyhelmecen. A jelentkezési lapokat legkésőbb augusztus 10-éig kell beküldeni a következő címre: Városi Hivatal, Kossuth út 1, 077 01 Királyhelmec. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a felvételi eljárás díja 300 korona, amit pénzesutalványon a következő címre kérünk befizetni: VÚB Trebišov, 195228 622/ 0200. Mikor és hol tartják a felvételi vizsgát? - Matematikából az írásbeli felvételi vizsgát augusztus 18-án 10 órai kezdettel tartjuk Királyhelmecen, a gimnáziumban (Géresi út 18). Ugyanezen a napon délután 15.15 órai kezdettel történelemből lesz írásbeli felvételi. Az írásbelik alól mentesítést azok kapnak, akik az országos matematikai és történelmi versenyen az 1—10. helyezés vaTÓTH MIHÁLY lamelyikét elérték. A szóbeli felvételi vizsgán viszont mindenkinek részt kell vennie: ez augusztus 24-én és 25-én lesz. A jelentkezők vizsgabeosztását az írásbeli napján közöljük. A felvételi vizsga eredményéről minden pályázót írásban értesítünk, szeptember 3-áig. A felvett hallgatók meghívást kapnak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 1993. szeptember 11-én tartandó tanévnyitó ünnepélyére, és azt követően kéthetes intenzív kurzuson vesznek részt a magyar fővárosban. A királyhelmeci tanévnyitóra 1993. október 2-án kerül sor. A félév első tanítási napja 1993. október 4. A képzés 3 éves (6 szemeszter), plusz diplomamunkaírás és megvédése. Mindehhez még annyit tennék hozzá, hogy a felvételt nyert hallgatók közül 15 fő részére kollégiumi elhelyezést is biztosítani tudunk. (szaszák) FELVETELI TUDNIVALÓK MEZŐGAZDÁSZKÉPZÉS KIRÁLYHELMECEN Pár héttel ezelőtt olvasóinkat előzetesen tájékoztattuk arról, hogy Királyhelmecen megalakították a városi egyetemet, és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve felvételt hirdetnek az 1993/94-es tanévre a nappali tagozaton induló, közgazdasági főiskolai végzettséget adó képzésre, gazdálkodási (üzleti és management) szakon. Mivel e továbbtanulási lehetőséggel kapcsolatosan több érdeklődő is a szerkesztőségünkhöz fordult, szükségesnek tartottuk, hogy a felvételi vizsgával kapcsolatos tudnivalókat pontosítsuk. Gilányi Lászlótól, a Királyhelmeci Városi Egyetem megbízott igazgatójától kérdezzük: - Mik a jelentkezés feltételei? hogy a jog- és gazdaságszabályozási ismereteket szlovák nyelven is oktatjuk. 3. Büntetlen előéletű fiatalok jelentkezését várjuk. 4. A továbbtanulni kívánók felső korhatára 35 év. Hol szerezhetők be a jelentkezési lapok? — A Csemadok területi választmányainak titkárságain: Kassán, Szepsiben, Rozsnyón, Rimaszombatban, Losoncon, Lé- Négy pontban foglalhatom össze a legfontosabb kritériumokat. 1. Szükséges az érettségi bizonyítvány vagy az ezzel egyenértékű végzettséget tanúsító bizonyítvány. 2. Ugyancsak szükséges a megfelelő magyar nyelvtudás, mivel a felvételi vizsga és az oktatás is magyar nyelven lesz, illetve folyik, jóllehet hangsúlyozni szeretném,