Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám, kedd

IÚJSZÓM MOZAIK AHOL MEGTOLDJÁK A JÓTÁLLÁST A JÓ JÓT VONZ EGYMÁSRA ÉS ISTENRE FIGYELTEK 1993. AUGUSZTUS 31. VISSZHANG KENYERÜNK IS VAN... Az „Üdítőgyár a határban" című, az Új Szó 1993. augusztus 26-án közölt, -tl- aláírással megjelent nagyölvedí kísriport olvasása, pontosabban annak két utolsó bekezdése válasz megírására késztetett. Az 1989-es november csendes forradalom rám is hatással volt, úgy, mint a megnevezett volt munkatársaimra. Kiigazításként közölném, hogy Szalma Ferenc 1990. február 1étől nem tagja, Nagy Ferenc pedig 1992. október 15-étől .nem aktív tagja szövetkezetünknek. Nagy mértékű elégedetlenségre nincs okunk, hiszen még ma is a járás egyik legjobb szövetkezete vagyunk, hitel nélkül gazdálkodunk. Tény, hogy az idén hektáronként csak 30 mázsa sűrűn vetett gabona termett, attól függetlenül, hogy szakmai tudásunk legjavát nyújtottuk. Az agrotechnikai időt, a tápanyagellátást és növényvédelmet 6 tonnás termésnek megfelelően biztosítottuk. Kellő mennyiségű csapadék hiányában - mely nem csupán a mi szövetkezetünket érintette - a kívánt hektárhozam elmaradt. Ami a 70-75 mázsás átlaghektárhozamot illeti, állítását nem találom helyénvalónak, hiszen a valóságban ezt nem tudtuk elérni. Tény ugyan, hogy a kísérleti parcellákon az említett eredmény megadatott. Azon kijelentései, miszerint a tagságnak nincs kenyere, keresete, sőt munkát sem tudunk biztosítani, nem helytálló. Tömören kifejezve; rágalom, s ez ellen a tagság nevében tiltakozom. 1988 őszén szövetkezetünk pékséget nyitott, ami a mai napig is nyereséggel üzemel. Kenyerünk tehát van. Tagjainknak a munkát biztosítani tudjuk, az utcára senki nem került. Az elvünk az volt, hogy öntisztulás alapján csökkenjen tagságunk létszáma, ami meg is történt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagkeresetek kielégítőek, a bért pedig havonta fizetjük. Ezek alapján, gondolom, jogosan érzem, kenyerünk, munkánk és pénzünk is van. Végezetül vállalkozó barátomnak és mindnyájunknak azt kívánom, hogy a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája megváltozzon, hogy mi kenyeret, húst, ő pedig üdítőt tudjon az asztalra tenni. Tisztelettel: VÍGH FERENC, a szövetkezet elnöke Nagyölved, 1993. augusztus 27. A DUNA ÖSSZEKÖT(HET) (Munkatársunktól) Közismert tény, hogy számos országban a kerékpározó lakosság zavartalan közlekedését külön utak, illetve útmenti sávok építésével oldják meg. Az utóbbi években már nem csupán az ország határain belül biciklizhetnek, hanem át is léphetik a határt, s ugyancsak kerékpárutakon közelíthetik meg úticéljukat. Két éve Passautól Hamburgig zavartalanul karikázhatnak az emberek, s ha minden elképzelés valóra válik, néhány év múlva Szlovákián keresztül akár Budapestig is eljuthatnak - biciklinyeregben. Ebben bíznak mindazok - szlovák, osztrák és magyar szakemberek —, akik tegnap elindultak Pozsonyból Csölösztőn, Vajkán keresztül Bősön, Csicsón, Komáromon, Paton, Muzslán, Helenbán át Párkányig, majd folytatva útjukat Magyarországon egészen Budapestig, hogy az elkövetkező napokban (szept. 3-áig) feltérképezzék a nemzetközi kerékpárút kiépítésének lehetőségeit. Az SZK Gazdasági Minisztériuma idegenforgalmi osztályának felelősei bíznak abban, hogy az ilyen kezdeményezés nemcsak a délszlovákiai turizmust lendítheti fel, hanem munkához juttatja a térségben élő lakosságot. Ugyanis - hangsúlyozták a tegnapi sajtótájékoztatón - az út mentén ki kell építeni a színvonalas szolgáltatások (szállás, étkeztetés, szerviz) széles skáláját. -erfNagykaposon, a Pozsonyi utca elején egy valamikori fogorvosi rendelő helyén működik a Joel kft. fogyasztási elektronikát és háztartási elektromos berendezéseket árusító üzlete. A bolt fennállásának két éve alatt nemcsak a környéken vált ismertté, hanem gyakran megtörténik, hogy Nagymihályból és Kassáról is érkezik vásárlójuk. Szanyo Gyula, a kft. egyik tulajdonosa szerint eredetileg alacsonyabb áraik voltak csábítóak, de napjainkra ilyen szempontból már j OGI elektro Nagykapos kiegyenlítődtek a különbségek, vagyis azok, akik a jutányosnál jóval magasabb árréssel dolgoztak, kénytelenek voltak lejjebb vinni áraikat. Ezért azután manapság egyre inkább a szolgáltatások minősége tesz vonzóvá egy-egy üzletet. A Joel kft. például megtoldja a termékekhez járó jótállást, és ennek lejárta után is biztosítja a szervizt. Ezen a téren az ETA termékekkel akad a legtöbb gond, mert ezeket garanciális szervizre Kassára kell küldeni, így a folyamat meglehetősen nehézkes, amit viszont a vásárlók nem mindig vesznek jó néven. A szolgáltatásaikhoz tartozik ezenkívül az ingyenes házhoz szállítás, vagy például ingyenes szerelés annak, aki együtt veszi meg a televíziót és a szatellitet, videomagnetofon vásárlása esetén pedig a vásárló automatikusan tagja lesz kölcsönzőjüknek, sőt az első három kazettát térítésmentesen kölcsönözheti. A vállalkozást két évvel ezelőtt alapította Óvári György, testvére Ferdinand és Jakab Tibor. Kezdetben elektromos elosztószekrényeket készítettek, és ehhez társult később a bolt. Időközben belépett Szanyo Gyula, az idén viszont elhagyta őket Óvári György, aki azóta számítógépekkel foglalkozik. A Joel kft. kezdettől fogva igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a vásárlói igényekhez. Például amikor Nagykaposon és környékén is megkezdődött a gázvezeték építése, kazánokat és tűzhelyeket kezdtek forgalmazni — már hagyományosan a legolcsóbban a környéken. A bolt mellett egyébként nagykereskedéssel is foglalkoznak, főleg televíziókkal és videókkal. Főként a Samsung termékeivel van sikerük, olyannyira, hogy Csehszlovákia kettéválasztása után a Joel lett az egyike annak a két vállalatnak, amelyekkel a prágai hivatalos forgalmazó továbbra is közvetlen kapcsolatban maradt. Hasonlóképpen megnyerte az osztravai Kvil cég bizalmát, így Szlovákiában kizárólagos forgalmazójává vált az általuk gyártott és fritőzökben használatos olaj- és levegőszűrőknek. Ráadásul maguk is foglalkoztak termeléssel, a hotdog készítéshez szükséges melegítő rudacskák gyártását kezdték el egy, illetve több „kiflis" kivitelben. Legújabb tervüknek viszont azok örülnek, akiket aggaszt a közbiztonság egyre rosszabb helyzete. A komáromi Kombittal együtt ugyanis olyan biztonsági rendszert szeretnének kiépíteni a városban, amelynek segítségével egy központból figyelemmel kísérhetnék a rendszerbe bekapcsolt objektumokat és adott esetben gyorsan lefülelhetnék a behatolókat. Az elképzelés iránt főként a helybeli magánvállalkozók érdeklődnek, de remélik, hogy a város is támogatni fogja őket. A Joel kft.-ét három tehetséges fiatalember irányítja, akik különben is megszállottjai szakmájuknak, az elektronikának. Jövőbeni terveik közt szerepel egy valódi elektroáruház kialakítása. Óvári Ferdinánd szerint ebben azután minden olyan kelléket, alkatrészt, kapcsolót és hasonlókat is kínálhatnának, amelyekhez jelenleg nem lehet hozzájutni a környéken. Ehhez azonban arra van szükség, hogy tisztázódjanak jelenlegi épületük tulajdonviszonyai, ésamenynyiben sikerül megvásárolniuk, végre a jelenleg kínált választékot is nyugodtabb körülmények közt mutathatják majd be az érdeklődőknek. -tlIsten hozott, örülünk, hogy magad is igyekeztél - ez a felirat fogadta a gadóci szakiskola kollégiumi épületében az első szlovákiai ökumenikus művészeti alkotótábor pedagógus résztvevőit. A mintegy hetven érdeklődő - Szlovákiából, Magyarországról és Erdélyből - tíz nagyon intenzív foglalkoztatással telezsúfolt napot tölthetett a szemre ugyan nem éppen legesztétikusabb környezetben, ámde lelki gazdagodásra alkalmas elmélyülést. kifogástalanul pártoló közösségben. Szokták valamennyien az újféle elfoglaltságot, az ötféle művészeti műhelyben folyó munka mellett a lelkigyakorlatokkal felérő kiscsoportos foglalkozásokat, szokták a szigorú és némelyek számára túlságosan szoros, percre beosztott napi programot, amelybe alig iktattak be eltávozást, alig természetben való feloldódást, pedig a meditatív, keresztényiség jegyében zajló napok, órák elemi szükséglete lett volna a természetközelség. * Magyarországi példára dr. Farkas Veronika művészettörténész, pedagógus szervezte és indította remélhetőleg hagyományteremtő útjára ezt a tábort, amelynek helyét valahol a hetvenes évek ösztönösen szerveződő nyári táborainak mára tudatos értékteremtő akciójává terebélyesedő soraiban kell keresni. Farkas Veronika szerint a világ csak hittel képes előrelépni, s ehhez meg kell találni az utat az Istenhez. Az ember a huszadik század skizofrén szituációiban jóformán alig tud boldog lenni, pedig arra teremtetett. A pedagógus számára különösen fontosnak tartja a szeretet és a hit korszerű megtapasztalását, hiszen a tanárember nem csupán önmegtartásra, hanem teremtésre hivatott, meg kell teremtenie az új nemzedékek értékrendszerét. A kereszténységet kollektíván kell megélni, vallja maga is, gyakorló pedagógusként, s a teremtő indulatot művészettel kell megpróbálni megzabolázni. Jó szépet csinálni - ez volt a fazekasok, bábosok, grafikusok, textilesek és a játékszínben dolgozók jelszava. Készségfejlesztés és lélekfejlesztés — ez volt a műhelymunkák és a rendkívüli igénnyel összeválogatott, magyarországi és hazai szakemberek előadásában elhangzott, a kultúrtörténet legváltozatosabb ágait taglaló előadások lényege. - Tavaly a magyarországi Ásotthalmon jöttem rá, hogy nekünk is szükségünk van ilyesmire - mondotta Farkas Veronika -, s hogy az agyunkat ne csak a gondolkodás terhelje, ezért találtam ki a műhelymunkát. Mint alapvető kommunikációs eszközt kínáltuk föl ez utóbbit a pedagógusoknak. A pedagógus kiszolgáltatott. Szorongatják, megfélemlítik. Pótcselekvésekhez menekül, ma már többségük szó szerinti értelemben igavonó. Gürcöl a betevő falatért, s mégis ottmarad üresen, ki nem élt életekkel, boldogtalanul. így menjen be az iskolába? Itt terápia folyt. Szeretetterápia, ahol ember az embernek gyógyírja. Odafigyeltünk egymásra, feloldódtunk a hitben, legbensőnk tiszta érzéseiben. Ebben segítettek az előadások, a szellemi útmutatások. A munka, a teremtés pedig a produkálás varázsával érintett meg. Azt akartam, hogy a pedagógus fejtse le magáról a mindennapok nyűgeit, s átadhassa magát a feloldódásnak, hogy csak egymásra figyeljünk. És Istenre. Tizenkét ember kemény munkával érte el az alkotótábor sikerét. A vallásos ének úgy szólt a gadóci kollégium falai közt a gitár húrjainak hangjától kísérve, mint aratódal a kaszasuhogás közben. Csakhogy ma már nem suhog a kasza, s nem csendül a dal az aratógép nyomában. A léleknek azonban mindig szüksége van az énekszó szárnyaló erejére. Különben nem képes lefejteni magáról a mindennapok poros szorítását. Ezt kísérelte meg az idei művészeti ökumenikus alkotótábor a nevelés és világnézet szemszögéből megvilágítva a pedagógus küldetését és lehetőségeit. Jövőre remélhetőleg folytatása következik. (brogyányi) AHOGY ÉN LÁTOM MILYEN LESZ A FOGADJISTEN? Büszkék lehetünk rá, hogy pénteken délután az ügyhöz méltó színvonalon ment végbe a komáromi tüntetés. Mintha ötezerdiplomata adott volna egymásnak találkozót Klapka György szabadságharcos tábornok szobra alatt... Megalapozott önérzettel, ugyanakkor olyan hangnemben közöltük követeléseinket, hogy azok változatlan megfogalmazásban bármelyik nemzetközi fórumon is elhangozhattak volna. Kérdés, hog" a hazai fórumokon, főképp a parlamentben és a kormányban milyen visszhangot váltanak ki a tüntetésen elhangzott gondolatok. Ugyanis nem öncélúnak tekintettük a tüntetést. örvendetes, hogy a szlovák sajtó kulturáltabb része, ha nem is ájult lelkesedéssel, de azért olyan hangot ütött meg, amelyből arra következtethetünk, hogy a többségi nemzeti közvéleményformálók közül többen már különbséget tudnak tenni a mesterségesen fontosnak nyilvánított értékek és az ország számára valóban fontos dolgok között. Vannak publicisták, akik végre felfedezték, hogy az Európához való csatlakozás és a kisebbségi kérdés megoldása valóban összefügg, és már-már kimondták, hogy a kormány Szlovákia ET-taggá válása óta tapasztalható ügyeskedése nemcsak a szlonos etnikumhoz tartozó embereket. Tehát ne csodálkozzanak a szlovák publicisták azon, hogy a tüntetésen a magukat konzervatívnak tekintő magyarok és az elsősorban nemzeti elkötelezettségű magyarok között a Magyar Polgári Párthoz közelállók is ott voltak, és Duray Miklósnak, Popély Gyulának, illetve Bugár Bélának éppen úgy tapsoltak, mint A. Nagy Lászlónak. Az anyanyelv kérdésében a liberális ember csak annyiban különbözik a nemzeti elkötelezettségűtől, meg a kereszténydemokratától, hogy megőrzését, magas színvonalon való ápolását annyira természetes követelménynek tekinti ma Európában, hogy értékrendjének megfogalmazása során különösképpen ki sem hangsúlyozza. Viszont nyomban észreveszi, ha veszélybe kerül az anyanyelv. így teljesen természetes, hogy a magyar pártok összefogtak a nemzeti identitás védelmében. Most valóban az a kérdések kérdése, hogy mindezt képes lesz-e a kormány és a parlament egy európai kormányhoz és parlamenthez méltóan értékelni, fogadni. Az a kérdés, hogy azokra hallgat-e a többségi nemzet politikai reprezentációja, akik a békés és kulturált tüntetés láttán rendőrért, nemzetvédelmi intézkedésért kiáltanak, vagy azokra, akik már szlovák létükre is felismerték, hogy a politikai ábécének ahhoz az alaptételéhez lenne tanácsosabb igazodni, amely szerint dőre államférfi az, aki a feszültségek enyhítése helyett fokozásukra törekszik. TÓTH MIHÁLY vákiai magyaroknak árt, hanem (és főképp) a Szlovák Köztársaságnak. Tehát kinyilvánították, hogy ha egyszer elfogadta a szlovák vezetés a strasbourgi ajánlásokat, akkor azokat illenék is teljesíteni. A tüntetés sajtóvisszhangja vissza-visszatérő (és csodálkozó) megállapítás, hogy mind a négy szlovákiai magyar párt egységesen lépett fel. Újságja és újságírója válogatja, hogy ki hogyan, mivel magyarázza ezt a jelenséget. Az önálló állam létrehozása által előidézett lelkesedéssel magyarázható csak, hogy a szlovák nemzet jelentős része ma még egyenlőségjelet tesz a kormány iránti lojalitás és a pozitív állampolgári magatartás közé. Eltart még egy ideig, amíg a nemzeti érzelmű szlovákok rájönnek a plurális társadalom mibenlétére. Egyelőre még nem tudják magukat beleélni a helyzetünkbe. Nem veszik észre, hogy számunkra egyebeken kívül azt hozta Szlovákia önállósulása, hogy például veszélybe került az anyanyelvi oktatás. Hogy ez mit jelent, azt azoknak kellene a legjobban tudniuk, akik néhány napja, a Matica slovenská megalapításának 130. évfordulóján áttekintették e nagymúltú intézmény áldásos tevékenységét. Az anyanyelv védelme - tudhatnák jól - olyan integráló tényező, amely pártállásra való tekintet nélkül összekapcsolja az azo-