Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IVAN MJARTAN: FINOM DISZKRIMINÁCIÓ IÚJSZÓM 1993. AUGUSZTUS 25. Ivan Mjartan, Szlovákia cseh­országi nagykövete sajtóérte­kezletén nagyon értékesnek ne­vezte keddi látogatását Plzeň­ben. Megismerkedett a város gazdasági helyzetével és látoga­tást tett a Skodában és a Pra­zdrojban. Szóba került a sajtóértekezle­ten Alojz Tkáč kassai püspök Tisóval kapcsolatos, vihart kava­ró kijelentése is. Mjartan szerint először a történészeknek kellene értékelniük Tiso személyiségét, s csak azután lehet bárminemű következtetéseket levonni. Mjartan szóba hozta a „finom diszkriminációt", amelynek - szerinte - ki vannak téve a Csehországban élő szlovákok. Azt állította, ezt levelek bizo­nyítják azoktól az emberektől, akik még nem döntöttek állam­polgárságuk megváltoztatásáról. Állítólag problémáik vannak az oktatásban, az egészségügyben, a szociális és nyugdíjbiztosítás terén. A LANDSMANSCHAFT ÁLLÍTÁSA SZERINT KOHL TÁMOGATJA A SZUDÉTANÉMETEK KÖVETELÉSEIT Helmut Kohl német kancellár és Franz Neubauer, a szudétané­metek szóvivője egyetértenek abban, hogy a cseh fél párbeszé­det kezdjen a szudétanémetek­kel. A Szudétanémet Honfitársi Szövetség elnöke a közelmúlt­ban találkozott a kancellárral, s az idézetteket tegnap közölte Münchenben a Csehszlovák Saj­tóiroda bonni tudósítójának ér­deklődésére. Neubauer úgy nyi­latkozott, hogy megérti a Cseh Köztársaság azon belpolitikai nehézségeit, amelyek egyelőre akadályozzák a párbeszédet a szudétanémetekkel. Már a hét elején elterjedt, hogy Helmut Kohl támogatja a szudétanémetek Prágával szembeni követeléseit, azonban a Lidové noviny tudósítója a kancellárhoz közelálló körök­ből sem tudott az említetteket cáfoló vagy megerősítő nyilatko­zatokat szerezni. Hivatalosan semmit sem közöltek az állítóla­gos Kohl-Neubauer találkozó­ról. A szudétanémet Landsman­schaft müncheni központja az állítólagos találkozó kapcsán azt állította, hogy Kohl közölte: a szudétanémet kérdés semmi esetre sem csak Bajorországot érintő probléma, hanem a szö­vetségi politikára is tartozik, ezért a kancellár továbbra is nagy figyelemmel kíséri. „Kohl szövetségi kancellárként hatéko­nyan fogja támogatni a szudéta­németek jogos érdekeit" - állí­totta a honfitársi szövetség mün­cheni központja. (Ü) KONKURENCIÁT A SKODANAK Kedden a cseh kormány gazda­sági miniszterei tanácskoztak. Václav Klaus kormányfő szerint megpróbálták megjósolni, ho­gyan zárul az idei év, amikorra is kiegyensúlyozott költségve­tést várnak. Ez azt jelenti, hogy 1993 hátralevő részében megnö­velik a kiadásokat, ilyen módon akarják megszüntetni a jelenlegi költségvetési többletet. A jövő évben a bruttó nemzeti termék 2-3 százalékos növekedésével számolnak, s az infláció csökke­nésével 10 százalékra. A mun­kanélküliség növekedésére is számítanak, de aránya nem fogja meghaladni az 5 százalékot. Fel­tételezik, hogy csökkenni fog az adókvóta egésze. Foglalkoztak a Mladá Bole­slav-i Škoda gépkocsik árának növekedésével is. Ezt úgy érté­kelik, mint reagálást a hazai pia­con mutatkozó aránytalanul nagy keresletre. Klaus szerint a miniszterek úgy látják, az au­tógyárnak olyan gépkocsikat kellene piacra dobnia, amelye­ket a hazai vásárló meg tud fizetni. Mivel magáncégről van szó, a miniszterek nem tudták ellenőrizni a gyártási költségek alakulását, de véleményük sze­rint a Škoda áremelése arányta­lan. Ezért azt tervezik, hogy a külföldi gépkocsik behozatali vámjainak csökkentésével, vagy­is a konkurencia megteremtésé­vel kényszerítik a Škodát árai mérséklésére. SZONDAKERESÉS - VÉGKIMERÜLÉSIG A NASA amerikai űrkutatási hivatal szerint az Observer űrszonda néhány órával azelőtt, hogy Mars körüli pályára kellett állnia, megszűnt reagálni a földi rádiójelekre. Ez a múlt szombaton történt, a NASA technikusai és mérnökei egészen tegnapig, végkimerülésig dolgoztak azon, hogy ismét kapcsolatba lépjenek a szondával. A szakértők ezek után csak a közel egymilliárd dollárt érő szonda megmentésének utolsó lehetőségében bíznak, nevezetesen abban, hogy földi utasítások nélkül, automatikusan pályára áll. JELCIN ÉRTÉKES AJÁNDÉKA VARSÓNAK DOKUMENTUMOK A LENGYEL VÁLSÁGRÓL Borisz Jelcin orosz elnök tegnap reggel a varsói Belweder palotá­ban kezdte meg hivatalos tár­gyalásait Lech Walesa lengyel államfővel. Nem hivatalosan azonban már kedden este, nyomban Jelcin megérkezése után is tárgyaltak egy Varsó kö­zelében fekvő kormányvillában, a vacsoraasztal mellett. Hírügynökségek úgy tudják, Jelcin átadott Walesának több dokumentumot az 1980-81-es lengyelországi helyzetről, me­lyeket Varsó már régebben kért Moszkvától. A hivatalos tárgyalásokon mindkét részről jelen volt a gaz­dasági, a külügy- és a védelmi miniszter, valamint a gazdasági szakértők csoportja. A csúcsta­lálkozó fő célja ugyanis mind­azoknak a sérelmeknek és aka­dályoknak a leküzdése, amelye­ket a kommunista időszakból örököltek, valamint a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése. Ez utóbbit akadályozzák az el­húzódó viták a KGST-érából származó kölcsönös adósságok rendezéséről. Viszont máris komoly siker­nek könyvelhető el, hogy Hen­ryk Goryszewski, a lengyel kor­mányfő gazdasági ügyekben ille­tékes helyettese és orosz partne­re, Oleg Lobov tegnap ünnepé­lyes keretek között aláírta a megállapodást egy 4000 kilo­méter hosszú gázvezeték közös megépítéséről. Szibériából, len­gyel területen keresztül Német­országba vezet, megépítését 2010-re tervezik. Erről a genfi béketervről mondanak véleményt a hétvégén a délszláv válságban szembenálló felek. DÖNTÉS A TÉRKÉPEKRŐL HÉTVÉGÉN Bosznia-Hercegovina sorsát ille­tően a genfi maratoni tárgyalá­sokon öt dokumentumot fogal­maztak meg. A (boszniai) Szerb Köztársaság holnap, pénteken vitatja meg azokat. Paleban, ugyanezen a napon ülésezik Szarajevóban a bosnyák parla­ment, míg a horvátok szombatra halasztották a döntést. Ameny­nyiben mindhárom parlament elfogadja az előterjesztett meg­állapodási javaslatot, azt augusz­tus 30-án írná alá Genfben a há­rom nemzeti vezető. Nos, a dokumentum sorsa egyelőre még igen bizonytalan. A szerbek mindenképpen aláír­ják, a muzulmánok esetében ez már kevésbé valószínű. Hely­zetismerők szerint Izetbegovi­cék további tárgyalásokat java­solnak majd, mert amennyiben a térképeket elfogadják, az a ve­reség beismerése lenne, nem be­szélve arról, hogy a békére már­már hajló Alija Izetbegovicot a militáns áramlat könnyen eltá­volíthatná a vezetői posztról. A dokumentumok elutasítása vi­szont kilátástalan helyzetbe hoz­ná a muzulmánokat, a Nyugat elfordulna tőlük, a háború foly­tatása esetén a szerbek és a hor­vátok osztoznának a maradék, jelenleg még papíron muzulmán köztársaság tulajdonát képező területeken. A muzulmánok te­hát nyíltan nem mondhatnak sem igent, sem nemet. A horvá­tok Herceg-Bosznia Horvát Köz­társaság néven hozták létre új államukat, fővárosának viszont azt a Mosztart jelölték meg, amely most a legsúlyosabb har­cok színtere. Szombaton itt kel­lene üléseznie a boszniai horvá­tok parlamentjének. Mosztarban és környékén azonban ebben a pillanatban tízezer muzulmán és hétezer horvát katona néz egymással farkasszemet. A lét­számfölényben levő, de csak könnyű fegyverzettel felszerelt muzulmánok inkább kisebb mé­retű, gyors, rajtaütésszerű táma­dásokkal próbálkoznak, míg a horvátok ágyúkkal és aknave­tőkkel támadják a város muzul­mán-lakta részeit, s a tegnapi nap folyamán elfoglalták a mosztari vízi erőművet, egy laktanyát és számos középüle­tet. Rádiójelentés szerint az ut­cákon holttestek és súlyos sebe­sültek hevernek, több épület lángokban áll. Diplomáciai kö­rökből érkező információk sze­rint az EK diplomatái belső kon­zultációkon abban állapodtak meg, hogy vállalnák a Mosztar feletti fönhatóságot, két éven át, ám a horvátok a várost maguk­nak akarják. Tegnap egyébként repülőgépekről 11 tonna élelmet dobtak le a városba. A muzul­mán és a horvát katonai erők megállapodtak abban, hogy nem gátolják a humanitárius segélyt szállító konvojok közlekedését. Nos, ebben a városban kelle­ne megtartani Bosznia-Hercego­na parlamentjének ülését. Stol­tenberg, a társelnökök egyike a baljós előjelek ellenére bizako­dó hangnemben nyilatkozott, s véleménye szerint amennyiben mindhárom fél elfogadja a genfi dokumentumokat, még mintegy 40 ezer ENSZ-katonára lenne szükség, hogy a térségben szava­tolják a békés rendezés feltéte­leit. Mint ismeretes jelenleg mintegy 25 ezer kék sisakos tar­tózkodik a volt Jugoszlávia terü­letén, 15 ezer Horvátországban, 10 ezer pedig Boszniában. SINKOVITS PÉTER, Újvidék A TÚSZOK EGY RÉSZE MÉG MINDIG A GERILLÁK FOGSÁGÁBAN A nicaraguai rekontrák (antisan­dinisták) 16 túszuk közül 11-et szabadon engedtek, miután Qui­laliban (Managuától 300 kilomé­terre északra) megkezdődtek a tárgyalások az emberrablók és a közvetítők között. Az utóbbi csoport élén Miguel Obando y Bravo érsek áll. Az érsek - tegnap hajnali hírek szerint - azzal érvelt, hogy meg kell akadályozni egy újabb polgárhá­ború kirobbanását. Jósé Andres Talavera, a re­kontra kommandó Sakál néven ismert vezére azonban továbbra is követeli a hadsereg főparancs­nokának, továbbá Violetta Cha­morro államfő több magas tiszt­séget betöltő vejének, valamint a katonai hírszerzés vezetőjének a lemondását. Ez utóbbi, Lenin Cérna a sandinista rezsim állam­biztonságának vezetője volt. Közben Managuában az a sandinista kommandó, amely a múlt pénteken elfoglalta az ellenzéki tömörülés székházát, kedden este további három túszt ejtett, külföldi újságírókat, akik a volt sandinista államfő, Daniel Ortega vezette közvetítő cso­porttal mentek az épületbe. Vi­szont elengedett egy nicaraguai újságírót — tekintettel rossz egészségi állapotára. NÉHÁNY SORBAN A MALÉV - Lockheed légi­társaság repülőgépkarban­tartói tegnap a kora esti órákban sztrájkba léptek, miután képvi­selőik sikertelen tárgyalásokat folytattak munkáltatóikkal. A magyar légitársaság emiatt szüneteltette tegnap bécsi és terszti járatait, mától pedig ala­posan lecsökkentik a járatok számát, és kizárólag Boeing tí­pusú gépeket indítanak, ame­lyek karbantartására külföldi mechanikusokat hívtak Buda­pestre a sztrájk letörése céljából. A sztrájkolok csaknem százszá­zalékos béremelést követelnek, ami nem sok rokonszenvvel ta­lálkozott a magyar közvélemény körében, hiszen a repülőgépkar­bantartók eddig is a legjobban fizetett alkalmazottak közé tar­toztak. S vájc tegnap jegyzékben fe­jezte ki határozott tiltako­zását Törökország azon felszólí­tása miatt, hogy rendeljék haza Ankarából a svájci nagykövetet és két munkatársát. A török fel­hívás válasznak tekinthető arra a svájci felkérésre, hogy fosszák meg diplomáciai immunitásától Törökország berni nagykövetét, akit a svájci rendőrség a berni török követség épülete előtt jú­nius végén lezajlott lövöldözés kapcsán ki akar hallgatni. A lö­vést a török külképviselet épüle­téből adták le kurd tüntetőkre, akik közül egy személy életét vesztette. A z afgán mudzsaheddinek síi­ta frakciójának egyik ma­gas rangú képviselője követelte az iráni kormánytól, hogy ren­deljenek el moratóriumot az Af­ganisztánba visszatérő menekül­tek hazatelepülésére, mivel több száz afgán menekült pusztult el hazatérés közben. Hivatalos irá­ni adatok szerint eddig több mint negyedmillió afgán mene­kült tért haza, de még több mint kétmillióan mindig Iránban tar­tózkodnak. H orthy admirális címmel a Ma­gyar Televízió jövő szer­dán kezdi meg annak a három­részes sorozatnak a sugárzását, amelyet abból az alkalomból tűztek műsorra, hogy Portugá­liából hazaszállítják és a ma­gyarországi Kenderesen újrate­metik a két háború közötti Ma­gyarország birodalmi kormány­zóját. A dokumentumfilm ma­gyar-osztrák koprodukcióban készült, amely kortársak, hozzá­tartozók és történészek vallomá­sai alapján eleveníti fel Horthy életét. H oszokava' Morihiro japán kormányfő tegnap úgy nyilatkozott, hogy ugyan a na­pokban elnézést kért a japán gyarmati hadsereg okozta meg­próbáltatásokért és agresszióért az érintett ázsiai országoktól, azt azonban kizártnak tartja, hogy Japán hajlandó lenne utó­lagosan megtéríteni az okozott háborús károkat. Hoszokava szerint Japán az 1952-es San Franciscó-i békeszerződés értel­mében és más szerződések alap­ján fizetett már háborús kártérí­tést. S panyolország-szerte a napok­ban nagy felbolydulást okoztak a világhírű fotomodell, Claudia Schiffer fedetlen kebleit ábrázoló fotók. Az Interviu heti­lap harminc fényképpel illuszt­rált 13 oldalas riportot közölt a német modellről, amelyek mallorcai szabadsága idején ké­szültek és ezeken félmeztelenül mutatkozik. A lap valamennyi példányát órákon belül szétkap­dosták és a főszerkesztő mára egy második kiadást ígért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom