Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám, szombat

1993. AUGUSZTUS 21. , ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK A Szlovák Televízió magyar adása ma 16.55-kor A tartalomból: • Bugár Bélával a hét belpo­litikai eseményeiről • Régi Zenei Napok So­morján • Látogatás a komáromi VI-os bástyában • Szent Flórián katonái em­lékeztek • A gútai búcsúban jártunk • Férfi szépségverseny Ko­máromban Műsorvezető: Pék Zoltán ROMÁN TÖRVÉNYJAVASLAT ATÖBBNYELVŰ FELIRATOKRÓL A bukaresti kabinet mellett április­ban létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács megtárgyalta és elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely hivatalo­san is engedélyezné, hogy a részben kisebbségek által lakott helységek­ben a különféle feliratokat az ő nyel­vükön is feltüntessék. A Rompres hivatalos hírügynök­ség szerint a törvényjavaslatot a jö­vő hét folyamán fogja megtárgyalni a román kormány, s ha elfogadja, akkor legkésőbb 1994 január elsején életbe is lép. A javaslat két viariánssal számol. Az egyik szerint a kétnyelvű felira­tokat olyan településeken lehetne hivatalosan alkalmazni, ahol a lakos­ság tíz százaléka kisebbségi, míg a másik változat a kisebbségi felira­tokat a lakosság 30 százalékához kötné. A javaslat alapján automati­kusan joga lenne a kisebbségeknek arra, hogy úgy a helységek nevét, akárcsak az utcák, terek, üzletek, állami hivatalok stb. elnevezését az ő nyelvükön is kiírják. Kikötés, hogy a többnyelvű tábláknál a román fel­iratnak kell az első helyen szere­pelnie. A román hírügynökség szerint a javaslat elfogadása kielégíti a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­séget, amely a törvényt kezdemé­nyezte. Tegnap délután megpróbál-' tam felhívni telefonon az RMDSZ bukaresti központi székházát, de saj­nos, eredménytelenül. így a Romp­res állítását nem sikerült leellenőriz­ni. (Kokes) SZEPTEMBERIG: CS A tegnapi rendőrségi rádióműsor szerint az osztrák határról vissza­küldték azokat a gépkocsikat, ame­lyek nem voltak ellátva CS jelzéssel. Ez a jelzés augusztus 31-ig érvényes, szeptembertől az autókat SK jellel kell ellátni. A Szlovák Sajtóügynök­ség tudósítója szerint a ligetfalu-bergi határátkelőről egy gépkocsit sem küldtek vissza, de aki nem rendelke­zik a szükséges jelzéssel, azt ­a regit és az újat egyaránt - közvet­lenül a határátkelőhelyen beszerez­heti. VIII. NYÁRI VERSENYSZELVÉNY Lapzárta: 22.10 ÉRDEKTELENSÉG POZSONY FŐTERÉN MEGEMLÉKEZÉS - FUJOLÁSSAL Ilyen feledékenyek volnánk, vagy 1968. augusztus 21-e már nem mond semmit? Vegyes érzésekkel nézte végig a több tucat hazai és külföldi tudósító a pozsonyi főtéren tegnap tartott nagygyűlést, amelyet a hu­szonöt évvel ezelőtti események em­lékére hívtak össze. A szervező - az 1968. augusztus 21-e Polgári Kezde­ményezés - is szemlátomást megle­pődött azon, hogy többen voltak az állatvédők standja előtt vagy a Prior­nál zenélő bolíviai fiatalok körül, mint a téren. A meghirdetett kezdés­kor alig háromszázan gyűltek össze a tribün előtt, illetve a szemközti áruháznál. Jócskán elmúlt négy óra, amikor a szónokok mikrofonhoz léptek. A maroknyi tömeg éljenzett, amikor a szervező köszöntötte Roman Ko­váč miniszterelnök-helyettest. S erő­teljes fújolásba kezdett, amikor Pe­ter Weisset, a DBP elnökét jelentette be. A baloldaliak nevében azonban nem ő beszélt, hanem Borza Erzsé­bet alelnök, aki alig tudta túlkiabálni a fujolókat. Kováčon kívül csupán a KDM-es Jozef Mikloškónak volt nagyobb közönségsikere. Különö­sebb véleménynyilvánítás nélkül hallgatta végig a tömeg Jaroslav Wolfot, a szociáldemokraták elnö­két, valamint Anton Hrnkót, az SZNP alelnökét. Az alig fél órás megemlékezés végeztével a politiku­sok huszonöt szál virágot helyeztek el azon a helyen, ahol huszonöt évvel ezelőtt halálos lövést kapott egy 17 éves fiatalember. G. A. ENGLIŠ: A KORMANYBAN EGY KÖZGAZDÁSZ SINCS „A jelenlegi kormány, amelyben egyetlen közgazdász sincs, képtelen volt olyan intézkedések feltételeinek megteremtésére, amelyek szociális téren megakadályoznák a további meggondolatlan lépéseket" - jelen­tette ki Alojz Engliš, a Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségek Konfö­derációjának elnöke tegnapi kassai sajtóértekezletén. A sajtótájékozta­tón a kormánynak az életszínvonal csökkenésének megállítására, a vál­lalatok fizetésképtelenségének meg­szüntetésére és a munkanélküliség kérdésének megoldására irányuló in­tézkedéseit elemezték. Engliš közöl­te, hogy a konföderáció elutasítja a kormány által egyszer már elfoga­dott szociális törvények megváltoz­tatását, mert azzal csak tovább süly­lyesztenék az életszínvonalat, sok esetben a létminimum alá. KOMÁROM AZ ET-HEZ FORDUL A magyar nyelvű helységnévtáblák leszedésével egyes felelős szlovák politikusok azt igyekeznek felmérni, hol van a lakosság tűrőképességének határa. Ezért rendkívül fontos, hogy kifejezésre juttassuk elégedetlenségün­ket, és meghozzuk azokat a döntéseket, melyekből a kormány számára is világossá válik, hogy túllőtt a célon. Egyebek között ezt tartalmazza a komáromi képviselő-testület augusztus 19-i ülésén elfogadott határozat. A testület megállapította, hogy a kormány a magyar nyelvű táblák erőszakos eltávolításával kétségbe vonta a helyi önkormányzatok alapvető jogait, szándékosan nemzetiségi feszültséget gerjesztett, miközben alapvető feladata az lett volna, hogy az ilyen méretű állampolgári igény kielégítésére mielőbb elfogdható megoldást keressen. A képviselő-testület úgy határozott, az állásfoglalást elküldi az Európa Tanácsnak, és a többi érintett helységek képviselő-testületeit is hasonló lépés megtételére hívja fel. A képviselő-testület a kihelyezett magyar nyelvű táblák fokozott karbantartását, őrzését, valamint űjbóli eltávolításuk esetén pótlását is biztosítja. -Ú— GYALOG - KERÉKPÁRRAL - AUTÓVAL (Folytatás az 1. oldalról) - Lácacsékén voltunk, és már jövünk haza - mondja készsége­sen. - Szabó László vagyok, a perbenyiki alapiskola igazga­tója - mutatkozik be, és elmond­ja, hogy a miskolci rokonai teg­nap érkeztek hozzájuk, s most velük együtt voltak megnézni a lácacsékei ismerőseiket. Egy idősebb házaspár gyalog érkezik. - Mi lácacsékiek vagyunk. Reggel jöttünk Perbenyikről, ko­csival elvittek Királyhelmecre. Régebben voltak ott rokonaink, de már meghaltak, csak a teme­tőbe mehetünk ki hozzájuk. Vá­sárolni szerettünk volna, de most már itt is minden olyan drága, mint Magyarországon. Lácacséke és Semjén közsé­gek jegyzőjével, Sipos Istvánnal is összetalálkozom a határátke­lőhelyen. - Mi már 1985-ben kérvé­nyeztük ennek a határátkelő­helynek a megnyitását. Remél­jük, hogy egyezségre jut a két kormány, s legkésőbb a jövő év tavaszán megindulhat itt az ál­landó forgalom. Ha sikerülne el­érni, hogy Ukrajna felé is meg­nyíljon egy átkelőhely, és sza­bad kereskedelmi övezetet léte­sítenénk ebben a térségben, en­nek mind a három félre nézve pozitív hatása lenne. Hazafelé menet a Nagykö­vesd és Pácin közötti határátke­lőhelyre is kinéztünk, mert há­rom napra ezt is megnyitották. Itt valamivel kisebb volt a forga­lom mint Perbenyiknél, de ha azt vesszük, hogy csak délelőtt több mint 150 kocsi ellenőrzését végezték el, ez sem olyan kis szám! Nagy Lajos pácini pedagógus mondja, akivel Nagykövesden találkoztunk: - Szerintem már ma este is sokan átjönnek, hiszen a Szent István-napi ünnepség műsora tartalmasnak ígérkezik. Ökume­nikus istentiszteletet tartunk, megkoszorúzzák a világháború áldozatainak emelt emlékművét, és az esti kulturális műsorban a magyar művészeken kívül a holland és mexikói népművé­szet kiváló ápolóival is megis­merkedhetünk. (szaszák) ÉLETFOGYTIGLAN A NÉGYSZERES GYILKOSNAK Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte tegnap a Pozsonyi Városi Bíróság a 42 éves Jozef S-t, akit négy fiatal nő meggyilkolásában, valamint vagyon elleni bűncselekmények elkövetésében talált bűnösnek. A tettest egy fiatal jugoszlsáv nő meggyilkolásáért már 1982-ben 15 évi feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték, 1990 áprilisában azonban feltéte­lesen szabadlábra helyezték. Nem egész négy hónappal később a csehországi Konopištében meggyilkolt egy 16 éves lányt, másfél hónapjára a pozsonyi Zerge-hegyen egy 18 éves, 1991 júliusában pedig a Vaskutacskánál egy 19 éves nőt ölt meg. Mind a négy nővel oly módon végzett, hogy előbb a torkára mért egy ütést, majd megfojtotta áldozatát. Az ítélet ellen a vádlott azonnal fellebbezett, három gyilkosság elkövetését tagadta, a negyedik esetben pedig nem értett egyet annak jogi minősítésévei: azt állította, szerencsétlen véletlenről volt szó. „A MÚLT GYÖKEREIBEN KELL MEGKAPASZKODNUNK" (Folytatás az 1. oldalról) úton fekszik, ezért állandóan figyel­ni kell a lehetséges veszélyforrá­sokra. A magyar államfő, Göncz Árpád Pécsváradon vett részt városavatón. Beszédében párhuzamot vonva Szent István kora és napjaink közt, hangsúlyozta: a magyarság, akár a múltban, ma is csak akkor marad­hat fenn, ha valós helyzetértékelésre alapozza jövőjét. Göncz szerint ke­letre nincs visszatérés, de megfeled­kezni nem szabad róla, mert itt kell megmaradnunk, betagolódnunk a kínkeservesen egységesülő Euró­pába, elfogadva annak minden elke­rülhetetlen következményét. Úgy kell azonban beilleszkednünk, hogy megőrizzük sajátos arculatunkat. Térségünk népeinél nem vagyunk sem előbbre - sem alábbvalók - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Első királyunk mintegy ezer esz­tendeje, az államalapítás révén a ma­gyarság számára sorsfordító tettet hajtott végre - mondta Szabad György, a magyar parlament elnöke, aki Békéscsabán vett részt az ünnep­ségen, mely egyébként a török hó­doltság utáni, 275 évvel ezelőtti újjá­településre való megemlékezés-so­rozat első, nyitó rendezvénye is volt. Szabad ezzel kapcsolatban István ki­rályunk azon intelméről is szólt, hogy fiai és utódai mozdítsák elő az együttélést a kicsinyek és nagyok, a hatalmasok és a gyöngébbek közt. S mozdítsák elő, hogy minden jó­szándékú jövevény bebocsátást nyeijen az országba, mert csak a soknyelvű, népű ország lehet erős. Tekintettel arra, hogy a várost újra­telepítők jórészt szlovákok voltak, mégpedig az akkori Felső-Magyaror­szágról, a tegnapi ünnepségen szlo­vák nyelvű beszédet intézett az egybegyűltekhez Michal Márta, a Magyarországi Szlovákok Szövet­ségének jelenlegi ügyvezető elnöke is. Az ünnepséget követő színes mű­sorban magyar és szlovák együtte­sek felváltva szórakoztatták az ér­deklődőket. A kora esti órákban a budapesti Szent István Bazilikában ünnepi szentmise volt, melynek keretében felszentelték a bazilika új harangjait is. A mise után a sok ezer ember részt vett a Szent Jobb körmenet­ben. Mint ismeretes, államalapító ki­rályunk csodálatosan megmaradt jobb kézfejét a Bazilika kápoljáná­ban őrzik, ott lehet megtekinteni. A szentmisén részt vettek a határon túli magyarok képviselői is. A méltóságteljes ünnepet szín­pompás tűzijáték zárta a Gellért­hegyen, majd utcabál volt a Budai Várban. Országszerte számos kulturális rendezvényre, szoboravatásra is sor került. A nemzeti ünnep előestéjén a Margitszigeti Szabadtéri Színpa­don pedig bemutatták az Attila - Is­ten kardja című rockoperát, mégpe­dig nagy sikerrel. KOKES JÁNOS, Budapest „Az Ür áldassék, lanttal, hegedö­vei, cimbalompengéssel..." A zsol­tárnak e szavaival vezette be Su­nyovszky Sylvia, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója a Szent Márton-dómban az Áldozás piros kedvvel címmel rendezett ün­nepi hangversenyt. A történelmi környezetben Faragó Laura énekes és Herencsár Viktória cimbalommű­vész előadásában gyönyörködhetett a több mint száz főnyi hallgatóság. A program: XIII. századi magyar gregorián ének, középkori egyházi énekek, népdalok, Liszt Ferenc, Ko­dály Zoltán, Vavrinecz Béla, Ester­házy Pál és Állaga Géza ének-, illet­ve cimbalomművei. Ezenkívül Ady Endre Áldozás piros kedvvel című versét hallhattuk Faragó Laura sza­valatában. Nem dőltek össze a gótikus bolt­ívek, de még a faragott angyalkák sem pirultak el a cimbalomszótól. Pedig a hangversenyt megelőző na­pokban egyes szlovák újságírók - és más elvakultak - egyéb kifogást nem találván az Isten házának ez illetlen hangszer általi megszentségteleníté­sét emlegetve követelték a hangver­seny betiltását. Herencsár Viktória hangszere egyáltalán nem volt oda nem illő a történelmi szentélybe. Méltó kíséretet szolgáltatott a gyö­nyörű énekhanghoz, és szólóban is rendkívüli élményt nyújtott (gaál) MÁSODIK F0RDUL0:600 VALLALAT Kétnapos nemzetközi részvételű szeminárium zajlik Eperjesen a hazai privatizációs folyamat aktuális kér­déseiről. A rendezvényen részt vett Vladimír Mečiar kormányfő és a ka­binet néhány további tagja is. Mečiar szólt a vagyonjegyes pri­vatizáció második fordulójáról is, amely „határozott lépéseket, nem üres gesztusokat igényel". Az elkép­zelések szerint a második forduló mintegy 600 vállalatot, szervezetet érint, melyek összvagyona 200 mil­liárd koronát tesz ki. A kormányfő végezetül kijelentette: a kétnapos szeminárium eredményeit, tanulsá­gait összefoglaló jelentés az SZK Nemzeti Tanácsa elé kerül. „Azt, amiben itt megegyezünk, szeretnénk a munkaadók, a szakszervezetek és az állam szintjén megvalósítani" - tette hozzá beszéde végén Mečiar. Mária Kolanková, az SZK Nem­zetivagyon-kezelési és Privatizációs Minisztériuma jogi osztályának igaz­gatója három kategóriába sorolta a privatizációra váró vállalatokat. Az elsőbe azok a cégek tartoznak, amelyeket jó áron lehet eladni a kül­földi érdeklődőknek, és ez nem sérti az ország stratégiai érdekeit (sör­gyárak, idegenforgalmi létesítmé­nyek); a második csoportba jelentős tőkeberuházásokra nem szoruló ki­sebb vállalatok, amelyeket elsősor­ban a hazai vállalkozóknak kellene felkínálni. Végezetül a harmadik ka­tegóriába a gyáróriások sorolhatók, amelyek rendkívül beruházásigé­nyesek, és hitelszükségleteik megha­ladják a hazai források lehetőségeit. BOSZNIA KÉSZ A FELOSZTÁS TERVE Szlobodan Milosevics szerb el­nök csütörtökön este úgy nyilat­kozott, hogy a genfi tárgyaláso­kon a péntek lesz a kritikus nap: a bosnyákoknak el kell dönte­niük, elfogadják-e a megállapo­dást vagy sem. Azt állította, minden készen áll a polgárhábo­rú befejezésére. Ezzel szemben Alija Izetbegovics boszniai ál­lamfő azt mondta, hogy semmi­lyen haladás sem született, s újabb feltételekkel állt elő. Végül is az vált valóra, amit lord Owen, a konferencia brit társelnöke mondott: „Senki sem kaphat meg mindent, amit köve­tel. Ez az egyetlen dolog, amely teljesen biztos". Igaza lett. A konferencia nem fejeződött be, hanem tíz napra felfüggesz­tették. A felek úgy tértek haza, hogy magukkal vitték Bosznia javasolt felosztásának tervét. A tíz nap - vélik a társelnökök - elég kell, hogy legyen a térké­pek tanulmányozására, az egész rendezési elképzelés jóváhagyá­sára az illetékes szervek által. Szerb források szerint a Bosz­nia 70 százalékát ellenőrző szer­bek felajánlották a muzulmá­noknak, akik a háború előtt a népesség 43 százalékát alkot­ták, a terület 30 százalékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom