Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám, szombat

1993. AUGUSZTUS 21. , ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK A Szlovák Televízió magyar adása ma 16.55-kor A tartalomból: • Bugár Bélával a hét belpolitikai eseményeiről • Régi Zenei Napok Somorján • Látogatás a komáromi VI-os bástyában • Szent Flórián katonái emlékeztek • A gútai búcsúban jártunk • Férfi szépségverseny Komáromban Műsorvezető: Pék Zoltán ROMÁN TÖRVÉNYJAVASLAT ATÖBBNYELVŰ FELIRATOKRÓL A bukaresti kabinet mellett áprilisban létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács megtárgyalta és elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely hivatalosan is engedélyezné, hogy a részben kisebbségek által lakott helységekben a különféle feliratokat az ő nyelvükön is feltüntessék. A Rompres hivatalos hírügynökség szerint a törvényjavaslatot a jövő hét folyamán fogja megtárgyalni a román kormány, s ha elfogadja, akkor legkésőbb 1994 január elsején életbe is lép. A javaslat két viariánssal számol. Az egyik szerint a kétnyelvű feliratokat olyan településeken lehetne hivatalosan alkalmazni, ahol a lakosság tíz százaléka kisebbségi, míg a másik változat a kisebbségi feliratokat a lakosság 30 százalékához kötné. A javaslat alapján automatikusan joga lenne a kisebbségeknek arra, hogy úgy a helységek nevét, akárcsak az utcák, terek, üzletek, állami hivatalok stb. elnevezését az ő nyelvükön is kiírják. Kikötés, hogy a többnyelvű tábláknál a román feliratnak kell az első helyen szerepelnie. A román hírügynökség szerint a javaslat elfogadása kielégíti a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, amely a törvényt kezdeményezte. Tegnap délután megpróbál-' tam felhívni telefonon az RMDSZ bukaresti központi székházát, de sajnos, eredménytelenül. így a Rompres állítását nem sikerült leellenőrizni. (Kokes) SZEPTEMBERIG: CS A tegnapi rendőrségi rádióműsor szerint az osztrák határról visszaküldték azokat a gépkocsikat, amelyek nem voltak ellátva CS jelzéssel. Ez a jelzés augusztus 31-ig érvényes, szeptembertől az autókat SK jellel kell ellátni. A Szlovák Sajtóügynökség tudósítója szerint a ligetfalu-bergi határátkelőről egy gépkocsit sem küldtek vissza, de aki nem rendelkezik a szükséges jelzéssel, azt a regit és az újat egyaránt - közvetlenül a határátkelőhelyen beszerezheti. VIII. NYÁRI VERSENYSZELVÉNY Lapzárta: 22.10 ÉRDEKTELENSÉG POZSONY FŐTERÉN MEGEMLÉKEZÉS - FUJOLÁSSAL Ilyen feledékenyek volnánk, vagy 1968. augusztus 21-e már nem mond semmit? Vegyes érzésekkel nézte végig a több tucat hazai és külföldi tudósító a pozsonyi főtéren tegnap tartott nagygyűlést, amelyet a huszonöt évvel ezelőtti események emlékére hívtak össze. A szervező - az 1968. augusztus 21-e Polgári Kezdeményezés - is szemlátomást meglepődött azon, hogy többen voltak az állatvédők standja előtt vagy a Priornál zenélő bolíviai fiatalok körül, mint a téren. A meghirdetett kezdéskor alig háromszázan gyűltek össze a tribün előtt, illetve a szemközti áruháznál. Jócskán elmúlt négy óra, amikor a szónokok mikrofonhoz léptek. A maroknyi tömeg éljenzett, amikor a szervező köszöntötte Roman Kováč miniszterelnök-helyettest. S erőteljes fújolásba kezdett, amikor Peter Weisset, a DBP elnökét jelentette be. A baloldaliak nevében azonban nem ő beszélt, hanem Borza Erzsébet alelnök, aki alig tudta túlkiabálni a fujolókat. Kováčon kívül csupán a KDM-es Jozef Mikloškónak volt nagyobb közönségsikere. Különösebb véleménynyilvánítás nélkül hallgatta végig a tömeg Jaroslav Wolfot, a szociáldemokraták elnökét, valamint Anton Hrnkót, az SZNP alelnökét. Az alig fél órás megemlékezés végeztével a politikusok huszonöt szál virágot helyeztek el azon a helyen, ahol huszonöt évvel ezelőtt halálos lövést kapott egy 17 éves fiatalember. G. A. ENGLIŠ: A KORMANYBAN EGY KÖZGAZDÁSZ SINCS „A jelenlegi kormány, amelyben egyetlen közgazdász sincs, képtelen volt olyan intézkedések feltételeinek megteremtésére, amelyek szociális téren megakadályoznák a további meggondolatlan lépéseket" - jelentette ki Alojz Engliš, a Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának elnöke tegnapi kassai sajtóértekezletén. A sajtótájékoztatón a kormánynak az életszínvonal csökkenésének megállítására, a vállalatok fizetésképtelenségének megszüntetésére és a munkanélküliség kérdésének megoldására irányuló intézkedéseit elemezték. Engliš közölte, hogy a konföderáció elutasítja a kormány által egyszer már elfogadott szociális törvények megváltoztatását, mert azzal csak tovább sülylyesztenék az életszínvonalat, sok esetben a létminimum alá. KOMÁROM AZ ET-HEZ FORDUL A magyar nyelvű helységnévtáblák leszedésével egyes felelős szlovák politikusok azt igyekeznek felmérni, hol van a lakosság tűrőképességének határa. Ezért rendkívül fontos, hogy kifejezésre juttassuk elégedetlenségünket, és meghozzuk azokat a döntéseket, melyekből a kormány számára is világossá válik, hogy túllőtt a célon. Egyebek között ezt tartalmazza a komáromi képviselő-testület augusztus 19-i ülésén elfogadott határozat. A testület megállapította, hogy a kormány a magyar nyelvű táblák erőszakos eltávolításával kétségbe vonta a helyi önkormányzatok alapvető jogait, szándékosan nemzetiségi feszültséget gerjesztett, miközben alapvető feladata az lett volna, hogy az ilyen méretű állampolgári igény kielégítésére mielőbb elfogdható megoldást keressen. A képviselő-testület úgy határozott, az állásfoglalást elküldi az Európa Tanácsnak, és a többi érintett helységek képviselő-testületeit is hasonló lépés megtételére hívja fel. A képviselő-testület a kihelyezett magyar nyelvű táblák fokozott karbantartását, őrzését, valamint űjbóli eltávolításuk esetén pótlását is biztosítja. -Ú— GYALOG - KERÉKPÁRRAL - AUTÓVAL (Folytatás az 1. oldalról) - Lácacsékén voltunk, és már jövünk haza - mondja készségesen. - Szabó László vagyok, a perbenyiki alapiskola igazgatója - mutatkozik be, és elmondja, hogy a miskolci rokonai tegnap érkeztek hozzájuk, s most velük együtt voltak megnézni a lácacsékei ismerőseiket. Egy idősebb házaspár gyalog érkezik. - Mi lácacsékiek vagyunk. Reggel jöttünk Perbenyikről, kocsival elvittek Királyhelmecre. Régebben voltak ott rokonaink, de már meghaltak, csak a temetőbe mehetünk ki hozzájuk. Vásárolni szerettünk volna, de most már itt is minden olyan drága, mint Magyarországon. Lácacséke és Semjén községek jegyzőjével, Sipos Istvánnal is összetalálkozom a határátkelőhelyen. - Mi már 1985-ben kérvényeztük ennek a határátkelőhelynek a megnyitását. Reméljük, hogy egyezségre jut a két kormány, s legkésőbb a jövő év tavaszán megindulhat itt az állandó forgalom. Ha sikerülne elérni, hogy Ukrajna felé is megnyíljon egy átkelőhely, és szabad kereskedelmi övezetet létesítenénk ebben a térségben, ennek mind a három félre nézve pozitív hatása lenne. Hazafelé menet a Nagykövesd és Pácin közötti határátkelőhelyre is kinéztünk, mert három napra ezt is megnyitották. Itt valamivel kisebb volt a forgalom mint Perbenyiknél, de ha azt vesszük, hogy csak délelőtt több mint 150 kocsi ellenőrzését végezték el, ez sem olyan kis szám! Nagy Lajos pácini pedagógus mondja, akivel Nagykövesden találkoztunk: - Szerintem már ma este is sokan átjönnek, hiszen a Szent István-napi ünnepség műsora tartalmasnak ígérkezik. Ökumenikus istentiszteletet tartunk, megkoszorúzzák a világháború áldozatainak emelt emlékművét, és az esti kulturális műsorban a magyar művészeken kívül a holland és mexikói népművészet kiváló ápolóival is megismerkedhetünk. (szaszák) ÉLETFOGYTIGLAN A NÉGYSZERES GYILKOSNAK Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte tegnap a Pozsonyi Városi Bíróság a 42 éves Jozef S-t, akit négy fiatal nő meggyilkolásában, valamint vagyon elleni bűncselekmények elkövetésében talált bűnösnek. A tettest egy fiatal jugoszlsáv nő meggyilkolásáért már 1982-ben 15 évi feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték, 1990 áprilisában azonban feltételesen szabadlábra helyezték. Nem egész négy hónappal később a csehországi Konopištében meggyilkolt egy 16 éves lányt, másfél hónapjára a pozsonyi Zerge-hegyen egy 18 éves, 1991 júliusában pedig a Vaskutacskánál egy 19 éves nőt ölt meg. Mind a négy nővel oly módon végzett, hogy előbb a torkára mért egy ütést, majd megfojtotta áldozatát. Az ítélet ellen a vádlott azonnal fellebbezett, három gyilkosság elkövetését tagadta, a negyedik esetben pedig nem értett egyet annak jogi minősítésévei: azt állította, szerencsétlen véletlenről volt szó. „A MÚLT GYÖKEREIBEN KELL MEGKAPASZKODNUNK" (Folytatás az 1. oldalról) úton fekszik, ezért állandóan figyelni kell a lehetséges veszélyforrásokra. A magyar államfő, Göncz Árpád Pécsváradon vett részt városavatón. Beszédében párhuzamot vonva Szent István kora és napjaink közt, hangsúlyozta: a magyarság, akár a múltban, ma is csak akkor maradhat fenn, ha valós helyzetértékelésre alapozza jövőjét. Göncz szerint keletre nincs visszatérés, de megfeledkezni nem szabad róla, mert itt kell megmaradnunk, betagolódnunk a kínkeservesen egységesülő Európába, elfogadva annak minden elkerülhetetlen következményét. Úgy kell azonban beilleszkednünk, hogy megőrizzük sajátos arculatunkat. Térségünk népeinél nem vagyunk sem előbbre - sem alábbvalók - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Első királyunk mintegy ezer esztendeje, az államalapítás révén a magyarság számára sorsfordító tettet hajtott végre - mondta Szabad György, a magyar parlament elnöke, aki Békéscsabán vett részt az ünnepségen, mely egyébként a török hódoltság utáni, 275 évvel ezelőtti újjátelepülésre való megemlékezés-sorozat első, nyitó rendezvénye is volt. Szabad ezzel kapcsolatban István királyunk azon intelméről is szólt, hogy fiai és utódai mozdítsák elő az együttélést a kicsinyek és nagyok, a hatalmasok és a gyöngébbek közt. S mozdítsák elő, hogy minden jószándékú jövevény bebocsátást nyeijen az országba, mert csak a soknyelvű, népű ország lehet erős. Tekintettel arra, hogy a várost újratelepítők jórészt szlovákok voltak, mégpedig az akkori Felső-Magyarországról, a tegnapi ünnepségen szlovák nyelvű beszédet intézett az egybegyűltekhez Michal Márta, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének jelenlegi ügyvezető elnöke is. Az ünnepséget követő színes műsorban magyar és szlovák együttesek felváltva szórakoztatták az érdeklődőket. A kora esti órákban a budapesti Szent István Bazilikában ünnepi szentmise volt, melynek keretében felszentelték a bazilika új harangjait is. A mise után a sok ezer ember részt vett a Szent Jobb körmenetben. Mint ismeretes, államalapító királyunk csodálatosan megmaradt jobb kézfejét a Bazilika kápoljánában őrzik, ott lehet megtekinteni. A szentmisén részt vettek a határon túli magyarok képviselői is. A méltóságteljes ünnepet színpompás tűzijáték zárta a Gellérthegyen, majd utcabál volt a Budai Várban. Országszerte számos kulturális rendezvényre, szoboravatásra is sor került. A nemzeti ünnep előestéjén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon pedig bemutatták az Attila - Isten kardja című rockoperát, mégpedig nagy sikerrel. KOKES JÁNOS, Budapest „Az Ür áldassék, lanttal, hegedövei, cimbalompengéssel..." A zsoltárnak e szavaival vezette be Sunyovszky Sylvia, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója a Szent Márton-dómban az Áldozás piros kedvvel címmel rendezett ünnepi hangversenyt. A történelmi környezetben Faragó Laura énekes és Herencsár Viktória cimbalomművész előadásában gyönyörködhetett a több mint száz főnyi hallgatóság. A program: XIII. századi magyar gregorián ének, középkori egyházi énekek, népdalok, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Vavrinecz Béla, Esterházy Pál és Állaga Géza ének-, illetve cimbalomművei. Ezenkívül Ady Endre Áldozás piros kedvvel című versét hallhattuk Faragó Laura szavalatában. Nem dőltek össze a gótikus boltívek, de még a faragott angyalkák sem pirultak el a cimbalomszótól. Pedig a hangversenyt megelőző napokban egyes szlovák újságírók - és más elvakultak - egyéb kifogást nem találván az Isten házának ez illetlen hangszer általi megszentségtelenítését emlegetve követelték a hangverseny betiltását. Herencsár Viktória hangszere egyáltalán nem volt oda nem illő a történelmi szentélybe. Méltó kíséretet szolgáltatott a gyönyörű énekhanghoz, és szólóban is rendkívüli élményt nyújtott (gaál) MÁSODIK F0RDUL0:600 VALLALAT Kétnapos nemzetközi részvételű szeminárium zajlik Eperjesen a hazai privatizációs folyamat aktuális kérdéseiről. A rendezvényen részt vett Vladimír Mečiar kormányfő és a kabinet néhány további tagja is. Mečiar szólt a vagyonjegyes privatizáció második fordulójáról is, amely „határozott lépéseket, nem üres gesztusokat igényel". Az elképzelések szerint a második forduló mintegy 600 vállalatot, szervezetet érint, melyek összvagyona 200 milliárd koronát tesz ki. A kormányfő végezetül kijelentette: a kétnapos szeminárium eredményeit, tanulságait összefoglaló jelentés az SZK Nemzeti Tanácsa elé kerül. „Azt, amiben itt megegyezünk, szeretnénk a munkaadók, a szakszervezetek és az állam szintjén megvalósítani" - tette hozzá beszéde végén Mečiar. Mária Kolanková, az SZK Nemzetivagyon-kezelési és Privatizációs Minisztériuma jogi osztályának igazgatója három kategóriába sorolta a privatizációra váró vállalatokat. Az elsőbe azok a cégek tartoznak, amelyeket jó áron lehet eladni a külföldi érdeklődőknek, és ez nem sérti az ország stratégiai érdekeit (sörgyárak, idegenforgalmi létesítmények); a második csoportba jelentős tőkeberuházásokra nem szoruló kisebb vállalatok, amelyeket elsősorban a hazai vállalkozóknak kellene felkínálni. Végezetül a harmadik kategóriába a gyáróriások sorolhatók, amelyek rendkívül beruházásigényesek, és hitelszükségleteik meghaladják a hazai források lehetőségeit. BOSZNIA KÉSZ A FELOSZTÁS TERVE Szlobodan Milosevics szerb elnök csütörtökön este úgy nyilatkozott, hogy a genfi tárgyalásokon a péntek lesz a kritikus nap: a bosnyákoknak el kell dönteniük, elfogadják-e a megállapodást vagy sem. Azt állította, minden készen áll a polgárháború befejezésére. Ezzel szemben Alija Izetbegovics boszniai államfő azt mondta, hogy semmilyen haladás sem született, s újabb feltételekkel állt elő. Végül is az vált valóra, amit lord Owen, a konferencia brit társelnöke mondott: „Senki sem kaphat meg mindent, amit követel. Ez az egyetlen dolog, amely teljesen biztos". Igaza lett. A konferencia nem fejeződött be, hanem tíz napra felfüggesztették. A felek úgy tértek haza, hogy magukkal vitték Bosznia javasolt felosztásának tervét. A tíz nap - vélik a társelnökök - elég kell, hogy legyen a térképek tanulmányozására, az egész rendezési elképzelés jóváhagyására az illetékes szervek által. Szerb források szerint a Bosznia 70 százalékát ellenőrző szerbek felajánlották a muzulmánoknak, akik a háború előtt a népesség 43 százalékát alkották, a terület 30 százalékát.