Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-13 / 187. szám, péntek

1993. AUGUSZTUS 13. ÚJ szói MOZAIK 4 MA: PÉNTEK, TIZENHARMADIKA - Tart ettől a naptól? - kérdeztük olvasóinktól Frankó Mária nyugdíjas: - Nem vagyok én babonás, de a péntekeket egy idő óta nem kedvelem. A gyermekeim még kicsik voltak, hazafelé igyekeztem a nagy viharban. Valami azt súgta, ne rövidítsem le az utat a parkon keresztül. Szerencsémre, mert alig tettem néhány lépést, villám csapott a park közepébe. Egy ember, akkor ott, életét vesztette. A 13-as számmal pedig úgy vagyok: még leírva is irtózom tőle. Mamám mondogatta, hogy ő azért olyan szerencsétlen, mert 13-án született. Hát ezért nem szeretem én ezt a napot. Püspöki K. Rudolf gépkocsivezető: - Ha babonás lettem volna, akkor biztosan nem pénteken, 13-án kötöttem volna házasságot. Tizenharmadika ismét péntekre esik? Jaj de jó, hogy szabadot vettem ki. Tudja, tartok egy kicsit az apácáktól. Ha apácát látok, mindig történik valami a kocsival. Anna Rejžeková takarítónő: - Számomra ez nem jelent semmit, nem vagyok babonás. A fekete macskától sem félek. Ráadásul pénteken kapom a nyugdíjamat; ugyanis nyugdíjasként dolgozom, így ez szerencsés nap lesz. Balázs Alfonz vasúti tolatómunkás: - Hogy péntek, tizenharmadika? Számomra ugyanannyi, mintha hétfő vagy szerda volna. Én csak a tizedikét tartom számon, mert akkor kapok fizetést. A mai világban éppen elég bajom van azzal, hogyan tartsam el a családomat ilyen alamizsnából, amit fizetésnek neveznek. Sem időm, sem kedvem nincs azon törni a fejem: mi van, ha tizenharmadika éppen péntekre esik. Belohorszky Enikő magánvállalkozó: - Sokan azt mondják, ostobaság ilyen dolgokat komolyan venni, de nincs igazuk. Éppen úgy, ahogy a csillagok állását vagy a horoszkópot nem szabad félvállról venni, jelentősége van ennek az egybeesésnek is. Én például évekkel előre számon tartom, mikor esik tizenharmadika péntekre, és nagyon is meggondolom, mit hogyan teszek ezen a napon. Mindnyájunk sorsa meg van írva abban a bizonyos nagykönyvben, és ennek a szabályait respektálnunk kell. Szabó Sándor gépészmérnök: - Nem hiszek az ilyen dolgokban. Meggyőződésem, hogy ennek semmi alapja sincs. Szerintem a horoszkópokat is csak úgy írják, hogy valaki a hasára csap. Én műszaki beállítottságú ember vagyok, annak hiszek, amit látok, vagy annak, ami természetes emberi logikával megmagyarázható. Hojda Iván magánvállalkozó: - Unom az ankétokat. Jobbat, tartalmasabbat már nem tudnak kitalálni? Sasvári Zoltán vállalkozó: - Ha nem szólnak, eszembe se jut, hogy péntekre esik 13-a. Háji Anna kozmetikus: - Nekem a 13-a többször hozott szerencsétlenséget. Egy ilyen napon veszítettem el az arany nyakláncomat, amelyen egy 13-as aranyérem volt. A keresztanyám örömet akart szerezni vele, hogy nemcsak értékes ajándékot adott, hanem viselésekor szerencsét is hoz majd. Sajnos, nem így történt. A parkolóban éppen 13-án törték össze az autómat. Azóta is figyelem a naptárt, és kíváncsian várom, mit hoz a holnapi nap. -bel PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI (Munkatársainktól) - Nem hivatalos forrásokból tudjuk, hogy az aláírásra előkészített szlovák-orosz államközi szerződés még csak említést sem tesz a szovjet megszállásról. Ez pedig a megszállással való csendes egyetértésként is felfogható - jelentette ki Emil Kománk alelnök a Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén. — Még aggasztóbb azonban a szerződéstervezetnek az a kitétele - hangsúlyozta -, amelyik szerint Szlovákia kötelezi magát, hogy nem lép be olyan védelmi szövetségbe, amelynek Oroszország nem tagja. A szlovák kormány egy ilyen szerződéssel lemondana az állam szuverenitásáról, s végső soron az integrálódásra nem maradna más lehetősége, mint csatlakozni a Független Államok Közösségéhez - jegyezte meg ironikusan Komárik. Ivan Šimko alelnök a Szepesváralján és környékén tett látogatásával kapcsolatban elmondta: az ottani rendelkezések egyértelműen törvényellenesek voltak, azonban az is igaz, hogy a térségben teljesen felbomlóban van a normális polgári élet. Egyes csoportok sáska módjára pusztítják a termést, a rendőrség tehetetlen, vagy nem is akar közbelépni, mondván, hogy nem bűntényről van szó. Ugyanakkor az anyagi károk több millió koronára rúgnak. MPP ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ KELL FORDULNI A Magyar Polgári Párt tegnapi sajtóértekezletén Csekes Erika elnökségi tag, külügyi szakértő számolt be egy Salzburgban megtartott nemzetközi szemináriumról, amelyen az emberi jogokról, a jugoszláviai helyzetről, valamint a faji, a szexuális beállítottság és az életkor alapján történő megkülönböztetésről volt szó. Elmondta: a szakmai továbbképzésen túl a személyes kapcsolatok felvétele volt a találkozó legnagyobb eredménye. Neki például az Európai Közösség illetékeseivel és Clinton elnök közeli munkatársával sikerült személyes ismeretséget kötnie. Csekes Erika elmondta, a vagyonnyilatkozat beterjesztését szabályozó törvény ellentmond a szlovák alkotmánynak, és az MPP felkéri a parlamenti képviselőket, hogy az alkotmánybíróságon kezdeményezzék az illető törvény felülbírálását. A magyar nyelvű helységnévtáblák eltávolításáról úgy vélekedett, hogy ez csak negatív visszhangot kelt majd külföldön, és újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az Együttélés ez ideig nem kereste fel az MPP-t, hogy csatlakozzon a mozgalomnak az ET-hez címzett felhívásához. (gaál) SZNP: BECSÜLETESEN POLITIZÁL... Ľudovít Černák, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a tegnapi sajtóértekezleten bevallotta, a koalíciós tárgyalások során egyetlen egy hibát követtek el - azt feltételezték, hogy becsületesen is lehet politizálni. A becsületes politizálás jegyében Peter Sokol alelnök nevetségesnek minősítette egyes magyar politikusok tiltakozását a magyar nyelvű feliratok eltávolítása miatt, illetve azt, hogy ezzel az Európa Tanácshoz kívánnak fordulni. Marián Andel, a SZNP parlamenti frakcióvezetője pedig hasonló becsületességgel támadta Pavol Hagyarit, a Konzervatív Demokrata Párt elnökét azon kijelentése miatt, hogy a Szlovák Nemzeti Pártot a törvény értelmében be kellene tiltani, mivel az alapvető emberjogi jogok ellen támad. (m-n.) N

em először nyilatkoztak bírálóan a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának vezetői a kormány gazdasági és szociális politikájáról. Vladimír Mečiar válaszlevele Alojz Engliš szakszervezeti vezető felhívására az utolsó cseppet jelentette a pohárban; úgy látszik, elégedetlenségük elérte tetőpontját. Azt várták, hogy a miniszterelnök konkrét lépésekkel vagy legalább a szokásos ígéretekkel válaszol kifogásaikra. A konföderáció rendkívüli tanácskozása után elmondták: a szociális partnerek egyre lehetetlenebb helyzetbe hozzák az 1 800 000 tagot egyesítő szakszervezeteket. Pedig ők már többször hangsúlyozták: a kabinet nem állja szavát, nem teljesíti az érdekegyeztető tárgyalásokon született megállapodásokat. Felháborítónak tartják, hogy a miniszterelnök cseppenként adagolja azokat a restrikciókat, amelyekre a Nemzetközi Valutaalap kötelezte (?). Hiába érdeklődtek a sokat emlegetett memorandum tartalma iránt, a részleteket nem tudták meg. Szerintük a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a lakosokat, mi vár rájuk. Annál is inkább, mert a felvett kölcsönöket nem a kabinet, hanem a lakosság lesz kénytelen visszafizetni. Arra pedig nem látnak garanciát, hogy a nem kis összegeket csak a gazdaság élénkítésére használják fel. Alojz Engliš szerint a Nemzetközi Valutaalap nem erősítette meg, hogy a szociális juttatások lefaragását követelte. Furcsának tartja azt is: Roman Kováé miniszterelnökhelyettes szóban úgy tájékoztatta a szakszervezetek képviselőit, hogy a nemzetközi pénzintézmény nem követelte a devalvációt, viszont a kabinet más tagjai ennek az ellenkezőjét állították. A szakszervezetek pontosan tudni szeretnék, mire tett ígéretet a kormány, mert fennáll a veszélye, hogy ezentúl minden negatív következményekkel járó intézkedésért a felelősséget a valutaalapra hárítja. A szakszervezetek az egyik legnagyobb hibának tartják: nincs egyértelmű elképzelés arra vonatkozóan, hogyan kívánja a kormány a költségvetés bevételét növelni, s arról sem nyilatkozik, mit tesz az adóhátralékok behajtásáért, hogyan sújtja a nem fizetőket és a csalókat. A legegyszerűbb módszer a kiadások lefaragása, de a bérből és fizetésből élők képviselői felvetik a kérdést: meddig tűrhető ez? A tűréshatárt valószínűleg rövidesen túllépik. A szociális törvények módosítására tett javaslatok ismét a legszegényebbeket rövidítik meg - hiába magyarázzák, hogy ésszerűbb lesz a juttatások elosztása, és a leginkább rászorulók kapják majd azokat. Ha csak részkérdéseket próbálnak megoldani - a nyugdíjasok kereseti lehetőségének korlátozását, a családi pótlék folyósításának szigorítását, a betegbiztosítás módosítását -, ez arról tanúskodik, hogy a kormánynak nincs világos szociálpolitikája, nem képes átfogóan megoldani a lakosság rászoruló részének problémáit. M

egszólalt tehát a vészharang. A kérdés csak az, elhallatszott-e a kormányhivatalba? Az érdekegyeztető tanács legközelebbi ülésén (talán) választ kapnak. De csak akkor, ha a háborgó szakszervezetek ott is hangot adnak elégedetlenségüknek. DEÁK TERÉZ SVÁJC, ROMÁNIA VAGY ALBÁNIA? ,,Nagyon fontos a februártól szeptemberig terjedő időszak ... Ha nem birkózunk meg a pénzpiac szabályozásának folyamatával, akkor itt Románia lesz. Ha sikerül ezzel megbirkóznunk - Svájc!" így biztatta vagy riogatta rajongóinak gyülekezetét február 3-án a pozsonyi Művelődési és Pihenőpark nagytermében Vladimír Mečiar. Nem tudom, mikor készült a Heti Világgazdaság és a Népszabadság mellékelt táblázata, illetve milyen időszak adataiból indultak ki, tény viszont, hogy Romániához már februárban is közelebb álltunk, mint... Ne, Svájcot, ne is emlegessünk, elégedjünk meg talán csak Lengyelországgal. A kimutatás feltehetőleg még akkor készült, amikor nem álltak rendelkezésre a következő adatok sem: A lakosság reálbére az 1989-es év első hónapjaihoz viszonyítva 1993 első negyedévében 55 százalékra zuhant vissza". Hasonló időszakban a fogyasztói árak 2,35 százalékkal emelkedtek a hivatalos statisztikai adatok szerint. A fent említett táblázat, összehasonlítások, illetve adatok még nem tükrözhették azokat a negatív változásokat, áremelkedéseket, amelyek, Mennyi időt kell dolgozni az adott termékek megvásárlásához néhány volt szocialista országban? Arak Masfsro, Ungyslo Románte Csehország ftdwüdi Hamburger 36' 43' 48' 45' 72' Kenyér (1 kg) 24' 19' 42' 26' 38' Te] (1 1) 14' 17' 19' 18' 27' Autó (használt) 24 hó 22 hó 32 hó 28 hó 30 hó Krumpli 9' 9' 38' 12' 15' Marhahús 78' 77' 217' 100' 193' Marlboro 48' 37' 199' 76' 72' Lakásrezsi 25 h Benzin 29' 21* 42' 37' 40' Forrás: Népszabadság, HVG mondjuk, a hozzáadottértékadó, a fogyasztói adó, az ingatlanadó differenciált, 1-25 százalékos emelkedéséből erednek. Minden egyes adóemelés láncreakciót idéz elő. Mindenki emeli az árakat. Minden egyes vállalkozó az adóemelést áthárítja a fogyasztóra, s emellett megpróbálja úgy emelni árait, hogy az állami bevételekkel arányosan növekedjen saját nyeresége is. Éppen ezért, ha az adószint mondjuk akárcsak öt százalékkal emelkedik is, a gyakorlatban legalább 10 százalékos fogyasztói árnövekedéssel lehet számolni. Nincs viszont olyan közgazdász, aki felelősséggel meg tudná jósolni, hogy az adók legutóbbi növelése milyen mértékben csökkenti a reálbéreket, rontja az életszínvonalat, növeli a fogyasztói árakat. És akkor még nem szóltunk például arról, hogy irányadó vélemények szerint a lakásrezsi is alaposan növekedni fog, állítólag havi háromezer koronát tesz majd ki a jövő év január elsejétől. Történik ez akkor, amikor a szlovákiai átlagos munkabér nem haladja meg az ötezer koronát, s amikor a fizetésképtelen vállalatok igazán képtelenek emelni a fizetéseket. Érdekes lenne megvizsgálni, miért volt szükség a fent említett kormányintézkedésekre, az adókulcsok emelésére; miért lett olyan hirtelen mértéktelenül deficites az állami költségvetés. Mértékadó vélemények szerint az adók növelése azokat érinti csupán, akik eddig is becsületesen és megbízhatóan rótták le az állammal szembeni kötelességeiket; azaz, a kis- és középvállalkozókat! Az állami költségvetés legnagyobb adósaitól azonban a kormány nemigen törekszik behajtani tartozásukat, holott éppen ezek az összegek hiányoznak az államkasszából, és éppen ezek a tartozások emelik a lakosságot terhelő adókat. Talán csak véletlen, hogy többnyire állami vállalatok adósságairól van szó? Készült egy felmérés. Nem állítom, hogy szentírás. A felmérés elkészítése óta eltelt időben hozott intézkedések azonban megkérdőjelezik Vladimír Mečiar szlovák kormányfő optimista nyilatkozatát, miszerint Svájc és Románia között „választhatunk". A fenti intézkedések nemigen adnak választási lehetőséget, holott a volt és a várható devalválást még nem is említettük. Ezeket is számításba véve a jövő év első napjaitól nem Svájc és Románia által szabott határok képezik reményeink távlatait, hanem csak az albániai és a romániai viszonyok. FEKETE MARIAN KDM: EGYETLEN LEHETŐSÉG CSATLAKOZÁS A FÁK-HOZ?