Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-29 / 174. szám, csütörtök

GAZDASÁG TÚL AZ ÁTALAKULÁSON 1993. JÚLIUS 29. NATURALTÓL - BIO Két-három évvel ezelőtt még gyer­mekcipőben járt a hazai biotermelés, ma már azonban egyértelműen el­mondható, hogy szlovákiai viszony­latban a környezetkímélő termelési eljárással művelt mezőgazdasági termőterületek aránya a termőföld egészéhez viszonyítva elérte az e té­ren jóval nagyobb hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező nyu­gati országok szintjét. Németország­ban, Franciaországban és Svájcban sem haladja meg az 1-2 százalékot, nálunk pedig 0,6"százalékot tesz ki. Az. alternatív mezőgazdasági ter­melés, közismertebb nevén a bioter­melés hazai meghonosításában a po­zsonyi székhelyű Natural-alimenla­ria Kft. jutott a legmesszebbre. Ma már a szlovákiai biotermelés döntő része áll szervezése és ellenőrzése alatt. A szakmai tanácsadó és szer­vező társulás 1991-ben jött létre, s már az első évben 36 mezőgazdasági vállalatot sikerült meggyőznie a vál­lalkozás eredményességéről. Ebben természetesen közrejátszott az akko­ri támogatáspolitika által felkínált 4 ezer koronás hektáronkénti támoga­tás, s így több mint 15 ezer hektáron kezdtek hozzá a gazdaságok a bio­termeléshez. Természetesen ez az emh'tett támogatás részletesen kidol­gozott termékváltási programhoz kapcsolódott, amelyben a gazdasá­gok 5 évre kötelezték magukat, hogy a környezetkímélő termelési eljárá­sok nemzetközileg ellenőrzött szigo­rú szabályai szerint fognak gazdál­kodni. Az állami támogatáspoütika pedig vállalta a kisebb terméshoza­mokból fakadó kiesések ellensúlyo­zását. Az akkori termékértékesítési válságban kifejezetten jól jött, hogy a biotermelés a vegyszerek és a műtrágya felhasználásának kizárásá­val eleve csökkent terméshozamokat feltételezett, ellenben ezek a termé­kek a hagyományos termékekkel el­lentétben 10-20 százalékos felárral értékesíthetők. A biotermelés azonban nem(csak) Üzlet, hanem elsősorban szemlélet és életfelfogás kérdése, állítja Jozef Mudroch, a társaság egyik alapító tagja. A környezeti ártalmak ugyanis olyan mértékben elhatalmasodtak nálunk is, hogy ha nem húzzuk be idejében a fékeket, környezeti ka­tasztrófába rohanunk. Az idén lejár a biotermelők szá­mára az a 3 éves átmeneti időszak, amely az átállás során szükséges ar­ra, hogy miközben a termelők már a szigorú szabályok szerint gazdál­kodnak, a termőtalaj természetes úton is megszabadulhasson a benne felhalmozódott káros anyagoktól. A Natural-alimentaria és a vele társult gazdaságok az elmúlt időszakban különösebb felhajtás nélkül tették a dolgukat. Ennek eredményeként ma már elmondható, hogy az idén mint­egy 25 ezer tonna gabona, 3 ezer tonna hüvelyes, 2 ezer tonna burgo­nya és mintegy ezer tonna olajosnö­vény termésére kerül a környezetba­rát termesztési technológia alkalma­zásának köszönhetően a bio védjegy. Ezekből az alapanyagokból 26 féle termék kerül a hazai piacra. Sajnos, a hazai fogyasztói piac szokásai és főképp a vásárlóerő csökkenése miatt a biotermékek iránt nálunk még eléggé gyér az ér­deklődés. Pedig a Natural-alimenta­na nem egy kiemelt jövedelmű ré­teg, hanem elsősorban az egészség­ügyileg leginkább rászorulók - kór­házak, gyermekintézmények - szá­mára is kínálja termékeit, hazai pia­con a hagyományos termékekkel csaknem megegyező áron. Ezek azonban ez idáig nem mutatnak irán­tuk túlzott érdeklődést, így a termé­kek döntő része külföldre kerül. A hazai kereskedelmi hálózatban a légi és a nemšovái szövetkezet csomago­lórészlege révén fél, illetve egykilós csomagolásban is kaphatók bioter­mékek, többek között búza, borsó, lencse, pohánka, amelyek iránt elsősorban a vegetáriánusok ér­deklődnek. -tszl­„ Vírus" jeligére Kérem, hogy mint laikusnak magya­rázzák el a számítógépes vírusok lé­nyegét. Ha mód van rá, ismertesse­nek néhány vírust és természetesen olyan programokat is, melyek kiszűrik és megölik a vírusokat! - Ha az adatvédelemről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül nap­jaink számítógépes világának vadhaj­tásait, a vírusokat. Az embert fertőző biológiai vírusokkal valószínűleg már mindenki találkozott. Közismert, hogy fertőzőek, gazdaszervezet nél­kül életképtelenek, a gazdaszervezet­ben azonban csak „működni" kezde­nek. A számítógépeknek is lehetnek ví­rusaik, amelyek fertőznek, azonban megfelelő óvintézkedések megtartá­sával kivédhetők, sőt, az esetek több­ségében gyógyíthatók is. A számító­gépes vírus egy olyan program, amely képes arra, hogy reprodukálja magát (önmagái másolva szaporod­jon). A legtöbbjük csak bizonyos idő múlva aktivizálódik, esetleg valami­lyen dátumhoz kötve kezdik el tevé­kenységüket. Hogy ilyenkor mi törté­nik, az a vírust létrehozó szándékától függ. Szerencsés esetben mindössze megtréfálja a gyanútlan felhasználót, gyakrabban komoly károkat okoz: tönkreteszi az állományokat (adat- il­letve programállományokat), megtá­madja az operációs rendszer parancs­végrehajtó mechanizmusát, sőt, a hardware-l is tönkreteheti. Hogyan ismerhető fel a fertőzés? Ha számítógépünk, amely eddig hi­bátlanul működött, hirtelen gyanús dolgokat művel: állományok eltűnnek; új, eddig még nem látott hi­baüzeneteket kapunk a géptől - min­den ok nélkül; gyakori „lefagyások". amikor a gép nem reagál a billentyűk lenyomására. A vírusok többféleképpen terjed­hetnek, egy azonban biztos: ahhoz, hogy működhessenek, el kell indul­niuk. Ez általában kétféleképpen tör­ténhet: 1. A vírus valamilyen végrehajtható program (.COM vagy .EXE kiterjesz­téssel) futtatásakor válik aktívvá. Iyen­kor a program által használt állomá­nyokba átmásolja magát, illetve a tarta­lomjegyzék-bejegyzéseket írja át. 2. A DOS floppy-lemezről való be­töltésekor (ún. boot-olás) aktivizáló­dik. Ilyenkor általában a merevlemez boot szektorát illetve a DOS által használt rejtett állományokat támadja meg. Miképpen tudunk védekezni a ví­rusok ellen? Megelőzéssel! Ez azt jelenti, hogy ne tegyünk a számító­gépbe idegen, „gyanús" lemezt, ne bootoljunk még véletlenül sem ide­gen lemezről és ne másoljunk bi­zonytalan eredetű programokat a merevlemezre. Ha esetleg a fent em­lített biztonsági előírások ellenére mégis vírusfertőzött lett a számító­gépünk, még mindig van esélyünk adataink megmentésére. Erre a célra az ún. vírusfelismerő- és megelőző programok a legmegfelelőbbek. A 6 m Csanda László: Kiszolgáltatottak vagyunk a feldolgozóiparral szem­ben bizonyos rekordokat mondhat magáé­nak az Érsekújvári járás egykor leg­jobb mezőgazdasági vállalatai közé tartozó tardoskeddi szövetkezet, rajta is komoly sebeket ütött az ágazat vál­sága. Bár a fizetésképtelenség határán van, tagjainak még garantálni tud bi­zonyos szintű szociális biztonságot, a kombájnosok például megkereshetik a havi 5500-6000 koronát. Gazdasági és pénzügyi mériege azonban je­lentősen megromlott. A válságos helyzet egyik fő okát a szövetkezet elnöke a feldolgozóipar fizetésképte­lenségében látja: - Az érsekújvári húsüzem 5,5 millió koronával tarto­zik. A kassai Semen vállalat 1191-től képtelen 3 millió koronát kifizetni ne­künk. Sajnos, kiszolgáltatottak va­gyunk az élelmiszeriparral szemben, más piac híján viszont rájuk vagyunk utalva. Még jó, hogy a Milex érsekúj­vári üzeme korrekt partner, bár nem azonnal, de két hónapon belül hiány­talanul fizet. Kiderül, a szövetkezet vezetősége nem nézte-nézi tétlenül az egykor vi­rágzó ágazat agóniáját, igyekszik ten­ni is ellene valamit. Még februári közgyűlésükről - amely pontot tett az átalakítási folyamat végére - levelet küldtek Vladimír Mečiar kor­mányfőnek, amelyben nemcsak tűrhetetlen helyzetükről tájékoztatták őt, hanem javaslatokkal is szolgáltak. Falra hányt borsónak bizonyult kez­deményezésük. A tardoskeddi földművesek mélyen egyetértettek az ipolysági régió tiltakozási akcióival, és csatlakoztak a Garamszentkereszti járás hat mezőgazdasági szövetkeze­tének felhívásához is. - Óriási felelősség nehezedik ránk, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk tagjainknak a munkát, a bért. A csa­ládok 70 százaléka községünkben is egyik napról a másikra él. Jól tudom, milyen tragédiát okozna, ha képtele­nek lennénk bért fizetni. MÁZSÁR LÁSZLÓ legtöbb ilyen jellegű program, saj­nos, csak a már ismert vírusok ellen nyújt védelmet. Néhány program ké­pes arra is, hogy a megtámadott állo­mányokból mintegy „ kimesse" a fertőzött részt úgy, hogy az eredeti állapotba állítja vissza a kérdéses ál­lományt. Némely vírusnál azonban már ez sem segít, a károk visszafor­díthatatlanok. Végül néhány legelterjedtebb vírus ill. víruskereső és -ölő program. Mi­chelangelo (június 6-án, Michelange­lo születésnapján aktivizálódik, a bo­ot-szektort fertőzi), Yankee-2 (a DOS parancsvégrehajtási mechanizmusát támadja meg), ZAK2 (tönkreteszi az adat- és programállományokat) stb. A világban a legelterjedtebb vírus­ölő programcsomag az McAfee As­sociates cégtől származik. Ez a cso­mag állandóan fejlődik, új és újabb vírusokat lehet a segítségével felis­merni, illetve az általuk okozott káro­kat helyreállítani. A SCAN (kereső), illetve a CLEAR (tisztító) csomag legfrisebb programjai a 106-os verzi­ószámot viselik. A legújabb, az MS DOS 6.0 verziójú operációs rendszer már alapállapotban tartalmaz víruske­reső (VSAFE), illetve fertőzésme­gelőző programot (MSAVE). PÁSZTOR ATTILA NEVESÍTETLEN FÖLDEK TARDOSKEDDEN Sajnos, szövetkezetünkre sokan még mindig úgy tekintenek, mint valami szocialista maradványra. Pedig szö­vetkezetek Nyugaton is vannak. Mi már mögöttünk tudhatjuk az áldoza­tok árán, makacs következetességgel kiharcolt átalakulást. Semmivel sem vagyunk rosszabbak egy magánválla­latnál. Szövetkezetünkben mindenki saját vagyonrészével van jelen, s gaz­dálkodik - bizonygatja a Tardoskeddi Mezőgazdasági Szövetkezetben be­következett változásokat Csanda László elnök, amikor a szövetkezet léte, gondja-baja felől érdeklődünk. Körbejárjuk a falu szélén, a főút melletti tágas telepet. Az ember már megszokta, hogy az aratás idején egy­kor méhkashoz hasonló gazdasági ud­varok most csöndet árasztanak. Itt azonban serény munka bizonyítja: a tardoskeddi dűlőkben is aratnak. Két műszakban dolgozik a Bábolna szárí­tó-tisztító gépsor. A magot miharabb fedél alatt szeretnék tudni és előnyö­sen értékesíteni. - Bár a mezőgazdaság súlyos vál­sága minket is megvisel, a változáso­kat mégis sikerült drámai megrázkód­tatások nélkül átvészelni - tér vissza a közelmúlt sorsdöntő eseményeihez a szövetkezet elnöke. - Az egykori egyesített szövetkezetből 1991-ben ki­váltak a tótmegyeriek és a jatóiak, (gy a szövetkezet taglétszáma 350-re csökkent. Fel kelleti számolnunk a 30 tagú építőcsoportunkat, s a nyug­díjkorhatárhoz közeli tagjainkkal megegyeztünk: nyugdíjba vonulnak, így elértük, hogy átszervezés miatt nem kellett senkit elbocsdtanunk. Komoly eredmény - tűnődöm, s a vagyonjogi kérdésekre terelem a szót. Űjabb rekordnak megfelelő ered­ményről tájékoztatnak a házigazdák: ezer korona évi haszonbért fizetnek hektáronként azon földtulajdonosok­nak, akik a szövetkezetre bízták szán­tóföldjeik művelését. Ennyit, állító­lag, Szlovákiában egyetlen szövetke­zet sem képes fizetni. Azzal viszont elégedetlen, hogy a lehetséges 3278 Sokat remélnek a tardoskeddiek a korszerű olasz paradicsomfeldolgozó technológiától (Vas Gyula felvételei) hektár területből csupán 800 hektár került nevesítésre, amiből 380 hektárt mértek ki magángazdálkodásra. Az egyelőre nevesítetlen, méreteiben is jelentős földterület aggodalommal tölti el őket, hiszen ha tulajdonosaik nem jelentkeznek, akkor a föld a Nemzeti Vagyonalaphoz kerül, s bár­ki bármilyen célra megvásárolhatja, s ez a szövetkezetnek komoly problé­mákat is okozhat. A gondok-bajok felsorolásakor Csanda László a törvé­nyek hiányosságaira, tökéletlen jog­szabályokra is rámutat. Hibának tartja például, hogy a vagyonjegyes privati­záláskor nem vették figyelembe: a feldolgozóipar vagyonát több évtize­den keresztül a földműves-szövetke­zetek is gyarapították. Hézagosnak mondja az adótörvény azon rendelke­zését, amely szerint a magángazdál­kodóknak öt évig nem kell földadói fizetniük. Az ötödik év lejárta előtt a magángazdák családtagjaikra írathat­ják az agrárvállalkozást és a földet, így újabb öt évre mentesülhetnek az adófizetéstől. A szövetkezetnek pedig komoly összeget jelent a földadó hi­ánytalan befizetése. A szövetkezet telepén Mészáros Ferenc részlegvezető csatlakozik hozzánk, ö felel a korszerű paradi­csomfeldolgozó gépsor működéséért. Megtekintésére invitál bennünket. Megértem, a szövetkezet sokat vár ettől a berendezéstől, s a feldolgozói­partól való függőségét igyekszik ilyen módon feloldani. - Ha elképze­léseink szerint tudjuk üzemeltetni az olasz Fenko cégtől vásárolt, kiváló műszaki szinteű berendezést - arany­bánya lehet számunkra - mondja az agronómus, s hozzáteszi, a paradi­csomsűrítményen kívül almát, barac­kot is feldolgozhatnak ezzel a techno­lógiával. A félkész terméket a hazai vágújhelyi konzervgyáron kívül nagy mennyiségben szállítják Csehország­ba, de exportálják Törökországba és Svájcba is. - Az lenne a kedvező szá­munkra, ha finalizdlni tudnánk a fél­kész terméket. Kész termékként több haszonnal járna - veszi át a szót Csanda László. - Ennek megvalósítá­sához azonban még legalább 20 mil­lió koronás beruházásra lenne szük­ség. Hátrányosan érintett bennünket a korona leértékelése, mert akkor vá­sároltuk svájci frankban a technoló­giát, ami komoly ráfizetéssel járt. A szövetkezetben igyekeznek ter­melési kapacitásaikat a lehető legha­tékonyabban kihasználni. Takar­mánykeverő rendszerüket is ésszerűen akarják hasznosítani. Saját szükségleteik fedezésén kívül a ma­gántermelők, az apróállat-tenyésztők számára kínálnak tápkeveréket. Bár ezekben az ínséges időkben is Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft. szakemberei

Next

/
Oldalképek
Tartalom