Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-10 / 158. szám, szombat

NEM ER A NEVEM Különös, a nemzetközi fórumokon számos szlovák politikus tagadja, hogy a nemzeti kisebbségek tagjait másodrendű állampolgárok helyzetébe kényszerítették volna, s hogy csak szlovákok lehetnének ebben az új államban államalkotó tényezők. (2. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1993. július 10. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 158. szám ÁDÁM, HOL VAGY? A Katekizmusban valamikor azt tanultuk, hogy a bűnbeesés után az Úr ezt kiáltotta: Ádám, hol vagy? Ádám legalább visszakiáltotta, hogy: Elbújtam, mert félek tőled. Most senkinek senki nem kiáltja ezt. Elszemtelenedtek. Ismét ők kádereznek. (4. oldal) BRINGÁMAT EGY LAKÁSÉRT? Megközelítőleg hatvan módosító javaslatot vitatott meg a szlovák parlament a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonáról szóló törvény meg­vitatása előtt. A módosító javas­latok többsége a tervezet szöve­gének érthetőbbé, pontosabbá tételére irányult; a lakások árát illetően nem történt lényeges változás. A vételár megállapítá­sánál továbbra is a „lakóház be­szerzési árából" indulnak ki. A jóváhagyott törvény egyik nagy hiányossága, hogy ezt a fo­galmat nem határozza meg, ami a törvény gyakorlati alkalmazá­sát, illetve a lakások árának ki­számítását egyes esetekben nyil­ván jelentősen megnehezíti. An­nál is inkább, mert eleve a kiindu­lási összeg válhat megkérdője­lezhetővé. Kérdéses például, hogy a „beszerzési árba" beszá­mítják-e az egyes vállalatok által nyújtott pénzbeli hozzájáruláso­kat, esetleg hogyan állapítják meg azoknak a házaknak be­szerzési árát, amelyek építési dokumentációja időközben elve­szett. Avagy, a lakásuk megvá­sárlására készülő lakók, bérlők, a beszerzési ár megállapításának helytállóságát ellenőrizhetik-e?. Márpedig ezek nem éppen elha­nyagolható kérdések, bármilyen alacsonyak voltak is a „beszer­zési árak" a mai árszinthez ké­pest (hiszen a pártállam óriási dotációkkal szorította le az ener­gia és az építőipari alapanyagok, a cement, a tégla, a beton árát). Ott, ahol a beszerzési ár meg­állapítható, a lakás négyzetmé­terenkénti árának kiszámítása már nem okozhat problémákat. A beszerzési árból évi két száza­lékot (de legfeljebb 80 százalé­kot) vonnak le amortizációként (egy húsz évvel ezelőtt átadott lakás esetében tehát negyven százalékot). Ezt követően levon­ják a hasonló szövetkezeti lakás építésére akkoriban nyújtott ál­lami hozzájárulásnak megfelelő összeget (ez viszont évenként különböző volt, számszerű ada­tot általánosságban mondani ne­héz lenne). A fenti levonások után kapott összeget elosztják a házban levő lakások lakóterületeinek négyzetméterekben kifejezett összegével, s így megkapják az egyes lakások négyzetméteren­kénti árát. A konkrét lakás ára pedig az így kiszámított négyzetméternyi ár és a lakás lakóterülete négyzetmétereinek szorzata. A további rendelkezések sze­rint a lakás árából (ha az adott lakást az állam vagy a község tulajdonából ruházzák át bérlő tulajdonába) további levonások eszközölendőek. Elsősorban 30 százaléknyi árkedvezmény - mégpedig kötelezően. Ha pe­dig a vevő a lakásátruházási szerződés aláírását követően az így kiszámított vételárnak leg­alább a 70 százalékát készpénz­DEVALVÁLTÁK A SZLOVÁK KORONÁT! Mától 10 százalékkal leértékel­ték a szlovák koronát. A Szlo­vák Nemzeti Bank azután dön­tött így, hogy a központi jegy­bank tanácsa részletesen ele­mezte az ország makroökonómi­ai mutatóit és a gazdaság közei­jövőbeli esélyeit. - Elmondható, hogy a devalváció Vladimír Me­čiar kormányfő veresége - nyi­latkozta Mikuláš Dzurinda, a Kereszténydemokrata Mozga­lom parlamenti képviselője, gaz­dasági szakembere. Tegnapig tartott tehát a való­sággal való dacol ás. Tegnapig tartott a rosszul értelmezett nemzeti büszkeség, amely nem engedte, hogy a közös fizetőesz­köz kettéválása után máris meg­tegyük a lépést. Még a közel­múltban is azt hangsúlyozta a kormány, valamint az örök optimista bankvezér, Marián Tkáč, hogy urai vagyunk a hely­zetnek, a valutatartalékok nem (Folytatás a 2. oldalon) VESZELYBEN A SZIGETKÖZ A múlt hét elején a szigetközi polgármesterek demonstrációt helyez­tek kilátásba arra az esetre, ha a magyar kormány harminc napon belül nem teszi meg a környékük számára vizet biztosító intézkedé­seket. Ezután kaptuk a hírt, hogy szerdán Dunakiliti mellett a kör­nyék lakói és önkormányzati képviselői megszálltak egy zsilipet - így akadályozva meg, hogy a vízügyi dolgozók a Mosoni-Dunát megcsapolva vizet vezessenek a hullámtéri mellékágrendszerbe. Amint azt tegnap dr. Deák Ferenc dunakiliti közjegyzőtől megtud­tuk, erre a lépésre azért szánták rá magukat, mert kedden a polgár­mesterek küldöttsége Budapesten járva a parlament illetékes bizott­ságával nem tudott a lényegi kérdésekről tárgyalni. A hivatalos elképzelést viszont pótmegoldásnak tartják és polgári elégedetlensé­get hirdetve ezért akadályozták meg szerdán délután egy órakor a Dunakiliti mellett fekvő zsilip felnyitását. A békés demonstráció azóta is tart, a győri, mosonmagyaróvári, illetve a környékbeli lakosok és önkormányzati képviselők egymást váltva őrzik a zsilipet. Egyelőre nem tudni, mit hoz a jövő. Láng István, a dunakiliti duzzasztómű üzemvezetője viszont érdeklődésünkre megerősítette, hogy az eredeti utasítás továbbra is érvényben van. A Duna elterelésével kapcsola­tos jelenségek a Szigetköznek Rajkától Ásványráróig terjedő felső és középső részét érintik. Itt a mellékágak kiszáradása és a talajvízszint süllyedése nem­csak a természeti értékeket so­dorta veszélybe, hanem kérdé­sessé vált a lakosság megélheté­se is, amely elsősorban a mező­és erdőgazdaságból, illetve az utóbbi években egyre inkább fellendülő turistaforgalomból él. Ennek köszönhetően ezen a kör­nyéken országos viszonylatban is alacsony a munkanélküliség, viszont az is nyilvánvaló, hogy amennyiben elvesztenék megél­hetési forrásaikat, a szintén gon­dokkal küzdő környékbeli ipari központok nem lennének képe­sek felszívni a szabaddá váló munkaerőt. A Szigetköz felszíni vízrend­szere alapvetően két részre ta­golódik. A Duna árvízvédelmi töltésein kívül eső területet men­tett oldalnak, míg az ártéri részt hullámtérnek hívják. A mentett oldal fő vízfolyása a Mosoni­(Folytatás az 5. oldalon) TÁRGYALÁSOK BOSZNIÁRÓL BELGRÁDBAN MEGEGYEZÉS VAGY HÁBORÚ Még nem mérhető le egészen ponto­san, milyen eredményekkel zárul a Jugoszlávia-értekezlet két társel­nökének belgrádi látogatása. A szerb vezetők rendkívül elégedettek, Mi­losevics szerint a „béke küszöbéig jutottunk el", továbbá „mindegyik fél nagyfokú megértést tanúsít a probléma iránt", s Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője is leg­megnyerőbb arcát mutatva jelentet­te ki, hogy számukra rendkívül sür­gős a béke megteremtése, de maxi­málisan alkalmazkodni fognak a mu­zulmánok érdekeihez és területi kö­veteléseikhez. Nos, Thorwald Stol­tenberg, a társelnökök egyike lako­nikusan csak annyit jegyzett meg: mindannyian tudatában vannak, (Folytatás a 3. oldalon) ben kifizeti, további tíz száza­léknyi árkedvezmény jár neki. A vételár 70 százalékát persze nem kötelező kifizetni; a szerző­dés aláírása után viszont kész­pénzben kell kifizetni a 30 szá­zaléknyi árkedvezmény levoná­sa utáni vételár 15 százalékát; a fennmaradó összeget a lakását megvásárló bérlő 10 évig tör­lesztheti. Némi - de nem is olyan vétke­sen nagy - túlzás az az állítás, miszerint egy lakásért egy ke­rékpár árat kell majd kifizetni. Persze, azzal, hogy vannak ma olyan kerékpárok is, amelyekért az ember 20-30 ezer koronát fizet. Tény viszont az, hogy a la­kók viszonylag olcsón vásárol­hatják meg lakásukat. Vitatkoz­ni lehetne afölött, hogy ez kinek előnyös - hiszen az állam, a köz­ségek megszabadulnak a kar­bantartási költségektől, amelye­ket ezentúl a tulajdonosnak kell átvállalniuk. No meg aztán, la­kásaink állapotát ismerve talán itt is helyénvaló a közmondás, miszerint: olcsó húsnak, híg a le­ve. FEKETE MARIAN TŰZVÉSZ UTÁN PÁRKÁNYBAN Smtlm Felbecsülték a párkányi Dél­szlovákiai Cellulóz- és Papír­gyárban a június 1 -jei tűzvész okozta károkat. Eszerint a. közvetlen kár 250 millió korona, míg a termeléskiesés az idén 390 milliót tesz ki. Juraj Kučera gyárigazgató szerint a tűz súlyos kihatással van a foglalkoztatasra. Mivel a tönkrement üzemrészben a termelés előreláthatólag csak 1994 első negyedében indul meg újra, addig az ott dolgozó 500-600 alkalma­zott munka nélkül marad. Azoknak, akiknek a rész­vénytársaság nem tud ideig­lenes állást biztosítani, bi­zonytalan ideig otthon kell maradniuk, s átlagbérük 60 százalékát kapják. IZJ 53SQ -INFORMÁCIÓ A 32. FQGADQHÉTTÖL, AUGUSZTUS 2-ÁTÓL: NEM LESZ KÖZÖS SAZKA, ŠPORTKA Három hónappal ezelőtt a TIPOS, valamint a ŠPORTKA Rt. illetéke­sei magabiztosan azt mondták: végleges megegyezés született a prá­gai SAZKA Rt.-vei a közös tippelésről. Nos, most úgy áll a helyzet, hogy a 32. fogadóhéttől, azaz augusztus 2-ától nem lesz közös tippiroda. Tehát: Csehországban és Szlovákiában is külön-külön gazdálkodnak majd, s a program is más lesz. A részletekről Rostislav Matoušeknál, a pozsonyi Športka Rt. igazgatójánál érdeklődtünk. • Tavasszal szó sem volt a kü­lönválásról. Meglepő, hogy egyik napról a másikra megszű­nik a cseh, illetve a szlovák rész­vénytársaság együttműkö­dése... - Különféle okok miatt a to­vábbiakban elképzelhetetlen a közös program. A kettéválás mind a hat föderális játékot - Sazka, Športka, MATES, Gól­arány, Lehetőség, 5 a 40-ből — érinti. • Sokan azt mondják, a válás fő oka a már hetek óta tartó ŠPORTKA-NIKÉ kereskedelmi háború. Mi igaz ebből? (Folytatás a 7. oldalon) ÉHSÉGSZTRÁJK A HATÁRON KÉT POLGÁRMESTER A ZÁRT SOROMPÓ ELŐTT potok trOfí Az éhségsztrájk idején vitamintablettákon fognak élni és gyümölcslét fogyasz­tanak majd. (Munkatársunktól) A napokban a sajtó közhírré tette, hogy a Pá­cin (Magyarország) és Nagykö­vesd (Szlovákia) közti új határ­átkelőhely immár több mint há­rom éve beígért megnyitásának elmaradása miatt két község pol­gármestere: Barati Attila és 7a­kus Péter éhségsztrájkot kezd. Szándékukról a szlovák és ma­gyar kornjányt is értesítették. Mint ismeretes, a szóban forgó határátkelőhely megnyitása elé a magyar fél nem gördít aka­dályt; viszont szlovák részről eleinte többnyire csak ígérgeté­sek hangzottak el, de az utóbbi időben már azok sem. Mivel a két határ menti község a saját anyagi javaiból sokat fordított a határátkelőhelyre, érthető, hogy a szlovák hivatalos szervek elzárkózása láttán csalódottak, és ez nemcsak a két község elöl­járóságára, hanem az egész régió lakosságára vonatkoztatható, hi­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom