Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-09 / 157. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJSZÓ; 1993. JÚLIUS 9. MAGYARORSZAG MEGSZÜLETETT A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY Szerdán késő este, néhány perccel tíz óra előtt az Országgyűlés 304 támogató szavazattal, három „nem" és nyolc tartózkodás mellett elfogad­ta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló kétharmados tör­vényjavaslatot. A dokumentumban a parlament kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etni­kai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebb­ségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, ame­lyeket tiszteletben tart és nekik a Magyar Köztársaságban érvényt szerez. A törvény szerint nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, Ma­gyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakosságának körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, s a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg. A jogszabály tilt minden olyan poli­tikát, amely kisebbségeknek a több­ségi nemzetbe való beolvasztását cé­lozza. Az egyén elidegeníthetetlen joga oda tartozni, ahová akar. A ki­sebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez és ápolásához, az anyanyelvű oktatáshoz és művelő­déshez, továbbá a kapcsolattartás­hoz anyanemzetével, valamint a más országokban élő kisebbsé­gekkel. A kisebbségek, mint közösségek társadalmi szervezeteket, továbbá helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Joguk van - külön törvényben meghatározott módon - parlamenti képviseletre. A jogok betartásának ellenőrzését egyebek közt országgyűlési biztos fogja vé­gezni. A magyar kisebbségi törvény a ki­sebbségek önkormányzatának létre­hozását, ezek tevékenységét és az általuk megvalósuló kulturális auto­nómiát a kisebbségek sajátos jogér­vényesítése egyik legfontosabb alap­feltételének tekinti. A helyi önkor­mányzattal nem rendelkező kisebb­ség képviseletét a települési önkor­mányzatban úgynevezett kisebbségi szószóló láthatja el. A kisebbségi lakosságot érintő te­lepülési önkormányzati rendelet megalkotásához, valamint a kisebb­ségi oktatási intézmények vezetői­nek kinevezéséhez a kisebbségi ön­kormányzatok egyetértésére van szükség. Egy nemzeti vagy etnikai kisebbségnek csak egy országos ön­kormányzata lehet. Több kisebbség viszont alapíthat közösen is önkor­mányzatot. Az országos önkor­mányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos és te­rületi képviseletét, illetve védelmét. A jogszabály rögzíti, hogy az ok­tatás területén, annak szerkezetének és tartalmának meghatározásakor, érvényesíteni kell a kisebbségek kul­turális autonómiájának megfelelő oktatási és művelődési érdekeket. Egyazon kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülőjének vagy törvé­nyes képviselőjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócso­port indítása, illetve működtetése kötelező. A törvényben külön fejezet foglal­kozik a kisebbségek támogatásának és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának kérdéseivel. Ezek alapján az Országgyűlés egy éven belül köteles létrehozni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapot. Az elkö­vetkező két költségvetési évben fél­fél milliárd forint összegű pénzalap lesz elkülönítve a helyi kisebbségi önkormányzatok munkájának meg­indítására, megoldására stb. Ezenkí­vül az országos kisebbségi önkor­mányzatoknak működési költségeik biztosítása céljából az állam mintegy 300 millió értékben vagyont juttat. E fontos, az Európa Tanácsban is rendkívül pozitívan véleményezett törvény elfogadásakor a parlament­ben jelen voltak a magyarországi kisebbségek, valamint a külföldi ma­gyar kisebbségek képviselői. KOKES JÁNOS, Budapest GÖNCZ ÁRPÁD ESTERHÁZY JÁNOSRÓL Gönz Árpád magyar köztársasá­gi elnök szerdán Budapesten külföldi tudósítók egy csoportjá­val beszélgetve kifejtette: nagyra becsüli Esterházy János, egykor mártírhalált halt cseh­szlovákiai magyar politikus sze­mélyiségét és munkásságát. A magyar államfő véleménye szerint Esterházy a múlt nagy magyar politikusai közé tarto­zik. Igazi humanista volt, aki mindig fellépett az emberi jogok védelmének érdekében, mind­ezek ellenére tragikus volt a sorsa. Az elnök nagy megelégedés­sel nyugtázta, hogy oroszországi útja során Moszkvában Borisz Jelcin orosz államfőtől kapott egy Esterházy Jánosra vonatko­zó iratköteget. Mint ismeretes, Moszkva máí korábban rehabili­tálta Esterházyt. Kérdésemre, mi van a dosszié­ban, esetleg mikor lesz hozzáfér­hető az anyag, Göncz kifejtette: a dokumentumokat még csak át­lapozták. Most folyik az anyag magyarra fordítása, remélhető­leg két-három héten belül elké­szül, s akkor már véleményt le­het róla alkotni. Egyetértését fe­jezte ki azzal is, hogy informálni kell a közvéleményt erről az anyagról, hiszen a szlovákiai magyarság szeretné elérni Ester­házy rehabilitációját. Némely szlovák politikus és publicista közelmúltban elhang­zott állításairól, miszerint a Kár­pátok Eurorégió nem más, mint budapesti manipuláció Nagy­Magyarország feltámasztására, Gönz úgy nyilatkozott, hogy „megalapozatlanok és naivak" ezek a kijelentések. Alapvetően regionális együttműködésről van szó, mely természetes érdeke a határmenti területeknek, de az egész régiónak is. Magyarország nem törekszik a határok megvál­toztatására, nem beszélve arról, hogy errQ nincsenek is semmifé­le eszközei. Szerinte spirituali­zálni kell a határokat, átjárható­vá kell tenni őket. Göncz leszö­gezte, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat szolgálna az is, ha egynémelyek először aludnának egyet, s csak azután szólnának. (Kokes) NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS A CSEH FŐISKOLÁK IRÁNT A Szlovák Köztársaságból idén 1094 polgár jelentkezett a cseh főiskolák­ra. A legnagyobb érdeklődés az or­vosi (165), a jogi (161) és a bölcsé­szeti (159) karok iránt mutatkozott, de kb. félszázán jelentkeztek a brün­ni állatorvosi, a lednicei kertészeti karokra, a brünni műszaki egyete­men 35-en, a prágai és a brünni művészeti főiskolákon 62-en, illetve 69-en felvételiztek. A Csehország és Szlovákia közötti kormányközi megegyezés csupán 80-80 ösztöndíjast engedélyez, a többi hallgatónak a saját költségén kellene tanulnia. Zdenka Paslorová, a cseh oktatásügyi minisztérium ille­tékese szerint az egyes karok dékán­jai a vizsgaeredmények alapján meg­küldik mindkét minisztériumnak a felvételi javaslatokat. Az ösztöndí­jak odaítéléséről, a költségek egyen­lő vállalása szempontjából a minisz­tériumok közötti tárgyalások alapján döntenek. A felvételi eljárás végső fázisában a dékánoké az utolsó szó. A szlovák oktatási minisztérium képviselője szerint a cseh polgárok szlovák főiskolákra való jelentkezé­séről még nincsenek pontos adatok. Az előzetes becslések szerint azon­ban lényegesen kevesebb kérvény érkezett Csehországból, mint fordít­va. A cseh diákok főleg a zsolnai közlekedési, a zólyomi erdészeti főiskolára és pozsonyi gyógyszeré­szeti karra jelentkeztek. -va­„GYALÁZATOS VILÁGBAN ÉLÜNK..." (Folytatás az 1. oldalról) néhányukat a történelmi viha­rok szele szerte a nagyvilágba sodorta. De aki teheti, csak ha­zalátogat szülőhelyére, és ilyen­kor az első útja általában az ősök sírjához vezet. A hét elején Hollandiából voltak itt látoga­tók, tegnapelőtt pedig a Német­országban élő Katona Ilona járt itthon. Vele a gyügyi fürdőben találkoztunk. Nem szívesen be­szélt megrázó élményéről, mely­ben a temetőbe érkezésekor volt része. - Amikor édesanyám ledön­tött sírkövéhez értem, ráborul­tam és zokogtam. Aztán az Auschwitzban elpusztult roko­naink nevét tartalmazó táblához menten. Az is a porban feküdt. Gyalázatos világban élünk. Szörnyűség, ami történt. Na­gyon szomorú vagyok... A nap folyamán sok emberrel beszéltünk. Valamennyien elí­télték a tetteseket, ám ami kilé­tüket illeti, senki sem tudott egyöntetű véleményt nyilváníta­ni. - Ha részeg fiatalok randalí­roztak volna a temetőben - állí­tották többen arra biztos felfi­gyelt volna valaki. Hogy akkor kik az elkövetők? Ez rejtély. Zsolnay Ernő, Ipolyság pol­gármestere senkit sem gyanúsít. - Képtelen vagyok megemészte­ni, hogy pont a mi városunkban történt ilyesmi, ahol sosem volt olyan közhangulat, mely zsidó -keresztény ellentétekre utalt volna. Szintén néztem a tévéhír­adó nálunk forgatott riportját. Az ott elhangzottak nagy részé­vel egyetértek, ám kategoriku­san elutasítom azt a feltétele­zést, hogy a sírgyalázás esetleg egy magyarországon megszerve­zett skinhead-találkozó követ­kezménye lehetne. Az is nagyon valószínűtlen, hogy - mint az ugyancsak elhangzott az éterben - a sírkövek egy részét az időjá­rási viszontagságok károsították meg. Ahhoz minimum egy erős hurrikánnak kellett volna itt vé­gigsöpörnie. Dr. Hunéík László szerint nem tipikus antiszemita meg­nyilvánulásról van szó. Inkább egy nihilista csoport vandaliz­musáról, valószínűleg ugyan­azokról az egyénekről, akik kará­csony és újév között beverték a kálvária egyes stációin az ábla­kokat. Akkor a tetteseket nem sikerült kézre keríteni. - Rendkívül felháborítónak tartom az esetet. A zsidó temető nagyon szép emlékhely, és min­denképpen szerves része a város és a környék múltjának - jellem­zi a történteket Kuczy Lajos lel­kipásztor. - A zsidó temető meggyalázása számomra ugyan­olyan felháborító, mintha ezt a mi temetőnkben követték vol­na el. Egy biztos: bár az okokat nem ismerjük, nagyon valószí­nűtlen, hogy helyi lakosok vagy közvetlen szomszédaink volná­nak az elkövetők. A városi rendőrség parancs­nokával beszélgetve érdekes tényre derült fény. Kulcsár Gyu­la elmondta, hogy a pozsonyi zsidó hitközségtől májusban kaptak egy leiratot, melyben ar­ra kérik őket, ügyeljenek az ipolysági zsidó temetőre is A megrongált sírkövek egy része (A szerző felvétele) (mintha csak sejtették, érezték volna, hogy mi következik be július egyik forró éjszakáján). - Járőrünk minden éjjel, néha többször is, ellenőrzi a temető környékét. Rajtunk kívül még az állami rendőrség, sőt, a határő­rök is teljesítenek a közelben szolgálatot. És mégis... Nem hi­szem, hogy részegek virtuskodá­sáról lett volna szó. A helyszín közelében egy diszkókat rendező vendéglő is működik. A rendőrök szerint nem kizárt, hogy innen indultak el a rongálok. Záhorszki Mária csapos, aki az említett napon pénteken este tízig volt szolgá­latban, ezt csaknem kizártnak tartja. - Aznap kis forgalmunk volt, kivételesen csend és nyugalom honolt. Egyetlen olyan idegent sem láttam itt, aki ilyen disznó­ságra képes lehetett volna. Oly­kor nálunk is randalíroznak, de hogy valaki ilyesmire vetemed­hetne, az eddig meg sem fordult a fejemben. Emlékszem, annak idején mi gonosz kis ördögök voltunk. Olykor a temetőbe is kimentünk. De a sír széléről még egy ibolyát sem mertünk leszakí­tani. A tettesek leleplezése a rend­őrség feladata. Ok, ahogy azt a lévai járási rendőrparancsnok­ságon Jozef Proháska elmondta, ismeretlen tettesek ellen azonnal megindították a nyomozást. A részletekről nem akart beszél­ni (mert ugyebár a tettesek is olvasnak újságot), csak annyit árult el, az esettel nagyon inten­zíven külön csoport foglalko­zik. ORDÓDY VILMOS ?pol. s. r. o. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel. 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: - vendéglói konyhák - gasztronómiai és hűtőberende­zések - alumínium ajtók, ablakok és hom­lokzatok minőség - tervezés - szerelés - szerviz VK-838 AMNESTY INTERNATIONAL ELMÚLT EGY SZÖRNYŰ ÉV Európában az emberi jogok terüle­tén 1992-es év szörnyű esztendő volt - hangsúlyozza az Amnesty International jelentése. Törökországban komoly problé­mát jelentettek a kínzások. Az or­szág délkeleti részén, ahol túlnyomó többségben kurdok laknak, a bizton­sági egységek a lakosságot gyilkol­ták. Azerbajdzsánban, Grúziában, Moldovában és Bosznia-Hercegovi­nában szintén megsértették az em­beri jogokat. Boszniában főleg a mu­zulmánok voltak az áldozatok, a bűntetteket többnyire a szerb fegy­veres erők követték el. Tádzsikisz­tánban a múlt év végéig mintegy 20 ezer ember vesztette életét a polgár­háborúban. Az emberi jogokért harcoló nem­zetközi szervezet nem ért egyet az­zal, hogy az Európai Közösségek országaiban tavaly szigorították a menekülttörvényeket, épp abban az időben, amikor százezrek voltak kénytelenek távozni a háború pusz­tította Boszniából. Ugyancsak bírál­ta Ausztriát, Bulgáriát, Franciaorszá­got, Németországot, Görögországot, Olaszországot, Portugáliát, Románi­át és Spanyolországot, mert a rend­őrség és a biztonsági egységek ese­tenként rosszul bántak az emberek­kel, főként a romákkal. IZRAEL —PFSZ KÖZVETLEN TÁRGYALÁSOKAT Izrael tizenhárom minisztere közül hét, köztük Simon Peresz, a diplo­mácia vezetője, szorgalmazta: kezd­jenek közvetlen tárgyalásokat a Pa­lesztinai Felszabadítási Szervezettel. Ezt tegnap közölte Hagai Merőn par­lamenti képviselő, aki a rádióban szólította fel a minisztereket, hogy nyilvánosan foglaljanak állást, mert a békefolyamat zsákutcába jutott. Véleménye szerint a minisztereket bátorságra kell buzdítani, hogy száll­janak szembe Jicchak Rabin kor­mányfővel. Bizonyítsák be: reálisan gondolkodnak és beismerik, hogy a PFSZ nélkül a tárgyalások nem mozdulnak ki a holtpontról. Egyéb­ként Rabin tegnapi rádióbeszédében ismét megerősítette, hogy ellenzi a tárgyalásokat a PFSZ-szel. SZOMÁLIA KÉTEZER AMERIKAI KATONA ÉRKEZETT Az amerikai hatóságok közlése szerint hadgyakorlat és a humanitá­rius támogatás keretében tegnap két­ezer amerikai katona érkezett Szo­máliába - tájékoztatott a Reuter hír­ügynökség. Egy magas rangú képviselő, aki tokiói útjára elkísérte Bili Clinton elnököt, elmondta: az előre be nem jelentett akció egy hadgyakorlat ré­sze és nem válaszlépés a Szomáliá­ban kirobbant újabb erőszakhullám­ra. Tájékoztatott továbbá, hogy az amerikai harckocsikat a fővárostól északra levő területeken állomásoz­tatják, ott, ahol az ENSZ-katonák megpróbálják felújítani a rendet. Mogadishuban egyébként tegnap rábukkantak további négy szomáliai holttestére. Az UNOSOM szóvivője szerint az áldozatok az ENSZ-nek dolgoztak, a Mogadishuban megjele­nő ENSZ-napilap munkatársai voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom